Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-09 / 33. szám
10 rear HEGVEI &CtHap 1964. FEBRUAR 9, VASÁRNAP Yátúszik és bahutuk Rwandában és Burundiban A vatuszik — mivel legtöbbjük 180 centiméternél 'magasabb, sőt sokan közülük a két métert is meghaladják — „Afrika óriásaiígy nevezik őket az Afrikát járt utazók. Igen harciasak, s táncaik a leghíresebbek közé tartoznak Afrikában. Intorre-nek nevezik a vatuszi táncosokat, akik lándzsájukkal, harcos külsejükkel, s csupán egy bőrszalaggal derekuk köré erősített tollszoknyával nem hiányoznak a nagy világutazási irodák plakátjairól: Rwandába és Burundiba, valamint Kongóba (ahonnan már csupán néhány órányi repülőút egy kirándulás ebbe a két kis országba) éppen a vatuszik csodálatos táncaival csalogatják a vastag pénztárcájú turistákat. A két csehszlovák világjáró, Hanzelka és Zikmund így örökítette meg a vatuszik táncát: „Tam-tam-tatata-tam, tam- tam-tatata-tam zúg végig a tágas nyondói térségen, míg a nézők százai a térség alsó részének korlátja mögött feszülten várják az intorre-kat, a vatuszi táncosokat. A karcsú, kétméteres vatuszik tarka szinü általvetőkben méltóságteljesen álldogálnak, arcizmuk sem rándul, de éppoly mohón várják harcosaikat a színre, mint a banja ruanda törzs négerei és a maroknyi európai is. Göndör hajukba fantasztikusan kanyargó ár- kocskákat beretvált néger asz- szonyok szoronganak a tömegben.,„ A térség alsó végén hirtelen elfojtott zsivaj fut végig a tömegen és nyomban utána megjelennek a harcosok első sorai, mellüket és arcukat fehér festéksávok tarkítják. Hirtelen megállnak, várakoznak. Ekkor vad csatakiáltással előrerontanak. Az egész térséget ellepik, testüket mintha bronz és kaucsuk keverékéből öntötték volna. Ügy rémlik, l hogy a nehézkedés törvénye \ is érvényét vesztette. Derék- j ban meghajolva, hátravetett j fejjel magasba lendülnek és \ jaguárkönnyedséggel esnek j vissza a sárga homokba, dár- j dóikat lengetve. Egymás utáni röpülnek fel a levegőbe, gör- \ HMM£ ffigjMWBa Az 1963-as év legszebb bélyege Vatuszi táncos „Jó tanácsot csak öregektől fogadj el IIP — tanácsolja egy régi arab közmondás. La Rochefoucauld, a neves francia íj író szellemes magyarázattal szolgál; miért is szeretnek az öreg í emberek jó tanácsot adni. Lásd a rejtvény vizsz. 23. és függ. V 90 í 32. sorait. $ V, VÍZSZINTES: ^ 1. Zenei, szövesfleönyv. 7. Festő 4 alkotása. 10. Papírból készült 2 egyszerű játékszer. 14. Tréfás iel- zőie a kevésre becsült embernek. X 17. Etel becézve. IS. Tél végi ven- J dégrmarasztaló. 19. Rendszerint a ^ második műszakhoz tartozó há- 4 sdmunka. 21» A Winnetou írója ZfKarl). 22. A kaukázusi nyelvek X egyikét beszélő nép. 28. Túrból X való. 29. Bírósági aktus népies 4 nyelven. 30. A kőzeteik repedé- 4 seit kitöltő ércanyag. 3ü. J. R. O. v 32. Növényeiken előfo-rduló orsó X alakú szilárdító seit. 33. Nádaso- X kát kedvelő, költözködő madár. ^ 34. Nyelvtani fogalom. 35. Lökés, 4 taszítás — német es kifejezéssel. JSC. Belül foszt ?!? 37. Lapszel. x30. Mártás, rossz németességgel. X40. A bélcás középső része?!? 2 P. Howard valódi neve. 42. 2 rósz. 43. Rádió-család. 44. E X £Vin ..hercege»*. 45. A rr*nH Burundi fővárosának, Usumburának kikötője 59. Írásiban elrendel. 99. Hangtalanul bejut ?!? 61. Égitest. 62. Akta 63. Az elektromos áram erősségének mértékegysége. 64. E. N. T. 65. Esetett dísztárgy. Kétbetűs szavak: OM — SP. FÜGGŐLEGES: 1. Vadász reitekhetv. 2. Az Áoisz-boltban vásárolható. 3. A csuhé végén kibújó selymes szál. 4. Hírlaufajta. 5. Versenyhossz. 6. Werböczi István törvény- könyve. 7. Cölöpverő eszköz. 8. A keleti-tengeri finn nőnek egyik csoportja. 9. Pappá szentelt szerzetes. 10. Arab kalifa, az arab birodalom megszervezője. 12. Herceg az araboknál. Í3. Különleges lövedék. 14. Harag — latinul. 15 Elnuhult személy. 16. Nyilvánosság előtt ünnepi beszédet mondanak. 19. Lanza keresztneve. 20. Szilárd, darabos éeési termék. 22. Nagy — fonetikus né met szóval. 24. Bajt okoz. 25. A föld simítására használt. lóval vontatott fahenger. 26. A levegő irodalmi nyelven. 27 Zavaros korsó! 33. A verseny finise. 35. Bács megyei község. 37. Község a monori Járásban. 3a. Gyümölcs. 39. Filmcsillag — ékeaethiámnyaS. 40. Elhamvasztani. 42. Sonka — angolul. 42/a. Neves német biológus ÍSTULEL 44. Mint a függ. 14. sor. 46. Vázlatos tervezet. 48. ötven százaléka. 49. Férfinév. 51. Egy másik férfinév. 52. L. R. T. 53. Központi égitest. 54. Szögecs. 55. A kéz és láb végrésze. 56. Após. Az Idézett mondás megfejtését kérjük 1964. február 17-ig beküldeni a szerkesztőséghez. A helyes megfejtők között könyvi u- talmat sorsolunk ki. Az 1864. Január 28-i rejtvényünk helyes megfejtése- ;.Derék ember csak egyféleképp lehet valaki, rossz ellenben sokféleképp”. Jutalmazott megfejtők: Tagscherer Lőrinc. Budaörs. Kőhíd u. 1L — Pánczél Ferenc. Alberürsa. Tó u. 30. — Kákonvi Istvánmé. Dobogókő. BM. Gyermekotthon. — Mezey Mária. Pé- cel. Adv E. u. L — Kovács István Budapest. XH. Agancs út 18. — Wítzing Mihálv. Taksony. Tanács u. 49. — Rózsa Pálné. Vác. Április 4. tér 35. It. 4. — Mézes Pál. Nagykőrös. H. Kárpát u. 70. — Nagy Gábor. Újszilvás. n/13. — Morva Máriái Gyömrő. Dózsa Gv. u 23. A könyveket postán küldjük el Rwanda (az egykori Ruanda) és Burundi (a volt Urundii) Afrika legkisebb országai közé tartozik. Az első világháború után kerültek belga gyarmati gyámság alá a volt Német- Ketet-Afrikáiból. S másfél esztendővel ezelőtt, 1962. július 1- éa lett független és vált külön a két terület. így jött létre Rwanda Köztársaság és Burundi Királyság. (A két ország területe mindössze 54 ezer négyzetkilométer, °ssze- sen 4 és fél millió lakossal.) A napokban azért, került a két kis ország neve a világsajtó lapjaira, mert ismét háború dúl a bahutuk és a vatu- sz£k között. Az ellentetek és a véres törzsi háború oka: a feudális vatuszik elnyomták és rabszolgaként kizsákmányolták c bahutukat. Már a függetlenség előtt fellángolt a bahutuk bosszúja elnyomóik ellen, akik Ruanda területéről Tiranáiba menekültek, s a legutóbbi Időkig nagy menekülttáborokban laktak. A mostani ellenségeskedések tavaly decemberben robbantak ki, amikor a mintegy 150 vatuszi Kigale {Rwanda fővárosa) közelébe hatolt és ott megtámadta a bahutukat. Karácsonyeste viszont a bahutuk rendeztek vérfürdőt egy vatuszi menekülttáborban, ahol állítólag kétezer vatuszit megöltek. Egyes nyugati sajtójelenitések g—10 ezerre teszik a halottak számát. Rwanda külügyminisztere, Pakaniye azonban ezeket a számokat „fantasztikusnak” tartotta minapi sajtó- nyilatkozatában. Szerinte „mindössze ezerre” tehető a halottak száma. Szörnyű törzsi háború dúl tellát a két kis közép-afrikai országban, s a mai összetűzések alapvető okait keresve arra a következtetésre jutunk, hogy a belga gyarmati uralom annak idején úgyszólván semmit sem tett a törzsi ellentétek felszámolására, hanem éppen a törzsek közötti ellentétre alapozta uralmát. Évtizedeken keresztül folyta harc a függetlenségért, de a belgák a legvéresebb eszközökkel törték le a szabadságmozgalmat. Rwagazore belgaellenes miniszterelnököt, aki egyben Urundi hercege volt, a belgák ügynökei vacsora közben lőtték le... V. Kigerit, Ruanda belga-ellenes szultánját elmozdították trónjáról és száműzték az országiból. Hogy a hazafias érzésű szultán visz- szatérését megakadályozzák, a függetlenség kihirdetése előtt Ruandát (Rwandát) köztársaBahutu földműves tehenével Sággá kiáltották ki. Ez az afrikai köztársaság azonban ma is feltűnően bensőséges viszonyban van Belgium ma uralkodó köreivel... Az ENSZ gyámsági bizottsága (amelynek a belga gyarmati hatóságok féLelősséggél tartoztak) igyekezett egységben tartani Ruanda-Urundit — azonban a belgák tevékenységének eredményeként a területet lakó két legnagyobb törzs, a kisebbségben levő, de fejlettebb vatuszik és a többségben levő (de a feudális vatuszik által elnyomott) bahutu törzs között lehetettel, volt a megegyezés. Már akkor kitört a törzsi háború, s ezt a belga gyarmatosítók szították, kihasználták uralmuk meghosszabbítására és a függetlenség elodázására. Érdekes, hogy a gyarmatosítók elleni küzdelemben a földbirtokos vatuszák jártak az élen — a babutuk pedig kiszolgálták a belgákat, bizonyára abban a reményben, hogy segítséget kapnak tőlük az őket kizsákmányoló vatuszik ellen. Vatuszi asszony, gyermekével esős ugrásokkal, még a sárgás homokot sem érinti a sarkuk, testük már röptében támadó állásba mered• Egymás után, mint egy szörnyeteg, aztán szinte anyagtalanná vált könnyedséggel törnek előre, csak mezítelen, fehércsíkos lábuk dobog ritmikusan a homokon. Éppoly gyorsan tűnnek el, mint ahogy ott termettek, és a ngomák ütemének gyorsuló forgatagában újabb vatuszi harcosok rontanak elő, hogy bemutassák törzsük tánc- és harcművészetének legjavát... Mint gumiból való ördögök lepik el a teret, vonító üvöltéssel ereszkednek le a földre és ugrálnak föl ismét, mintha láthatatlan rugó röppentené őket magasba...” íme, a vatuszik táncának leírása, harci ünnepük felelevenítése. Ezekben a napokban azonban igazi harc dúl a vatuszik és a buhutok között, feszültté téve a két kis ország viszonyát és alkalmat adva a belgáknak az esetleges beavatkozásra — „rendcsinálás ürügyén”, ahogyan a legutóbbi hetekben azt számos keletafrikai országban az angolok tették. „ (Sebes) /<j Párizsban nemzetközi kiál- í, lításon döntötték el az el- \í múlt év bélyegeinek „ver- \íj senyét”. A nemzetközi zsűri | az év legszebb bélyege díjat if Luxemburg város ezeréves lí fennállása alkalmából kill adott bélyegsor 2,50 frankos f értékének, a „Fekete szűz” ■íj szobrát ábrázoló bélyegnek ítélte. Ezt a határozatot I Magyar té\ i A bélyegeknél is, mint ■ 4 sok más területein, a szoká- < f sóstól, a normálistól eltérő ; íj dolgok érdekesebbek, ritkáb- íj bak. így van ez a tévmyo- f mású bélyegekkel, amelyek faltaiéban keresettebbek, ér- i íj tékesébbek a hibátlan dar fraboknak | A régebbi, klasszikus ma- j gyár bélyegek között előfor- íj dúló tévnyamatokhoz lelhet íj számítani azokat a kettős nyo- f mású ritkaságokat, amelyek |mtod az 1871. évi réznyo- íj matti bélyegeknél, mind az íj 1874. és 1881. évi kiadású le- íj vélrajzú sorozatoknál előfor- | dúlnak. A Filatelia Vállalat í, árjegyzéke elég magasain f értékeli ezeket a kettős nyo- | mású bélyegeiket 50—900 fo- íj rint között. | Érdekes tóvnyomat az 1913. fj évi VII. vízjelű Turulos soro- íj zat 35 filléres azon bélye- íj ge, amely tévesen aZ 50 | filléres bélyeg 100-as ivé- íj nek egyik helyén fordul elő. íj Ebben az ívben a 13. bé- íj lyeg értékszáma 50 helyett 135 fillér, tehát ez a 35 fíl- íj léres tóvnyomat az 50 fillé- f rés bélyeg színében fordul ; f elő. Az 1964. évi Zumstedmr íj katalógus ezt a tévnyomatot í. 100 frankra értékeli. y í Másik hasonló tóvnyomat | az 1924—25. évi Vili. víz- 4 jelű Aratás-sorozat 600 Koegyetértés fogadta, vihar ka-i varodott azonban abból, hogy 11 díj közül Spanyolország ötöt kapott, míg más országok csak egy-egy díjban részesültek. Pedig a spanyol bélyegek művészi értéke legalábbis vitatott a filaté- lia szakértői között. Többen felvetették: a díjak kiosztásánál nem a zsűriben volt-e a hiba? rnyomatok róna névértékű ivén fordul elő, ahol a 12. bélyeg érték- jelzése tévesen 800 számot viseli, de természetesen a 600 koronás bélyeg színében. A Zumsteim-katalógus szerint ennék az értéke 40 frank. A legérdekesebb magyar tévnyomású bélyeg az 1921— 25. évi Madonna-sorozat 5000 koronás címleténél fordul elő. Vannak olyan darabok, amelyeknél a középső körben levő Madonna-kép fordítva került benyomásra. Ezért hívják ezt a tévnyama- tot fordított Madonnának. Ezt a ritka bélyeget a legutolsó Zumstein-katalógus használatlanul 1200 frankira értékeli. Ki mit gyűjt? Sok mindent gyűjtenek szerte a világon: bélyeget, borítékot, gyufacímkét, ho- telcimkét stb. Egy Medhupur- ban élő indiai fiatalember azonban egészen különlegességekre kezdte magát specializálni: felbontatlan leveleket gyűjtött! Az ifjút nemrégiben letartóztatták, ugyanis ő volt a helyi postamester és a rendőrség több mint kétezer felbontatlan, de kézbesítetten levelet talált ebben az egyedülálló gyűjteményben. BSeSBaBaBBSNBNeSNSKBSesiaSSeOttSeCNMh
