Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-09 / 33. szám

mi. FEKRTTÄR 0, VASÁRNAP ratJnr MEGtEI &ÜHap Kádár János háromnapos látogatása Csongrád megyében (Folytatás az 1- oldalról) kotömunka feltételeinek ál­landó javításához. Az üdvözlésre Kádár János válaszolt, kiemelte, hogy a párt és kormány nagy­ra értékeli az értelmiség EGYÜTT KÖNNYEBB szerepét a szocialista épí- tömunkában. Hangsúlyozta, hogy a szo- | cialista társadalom messze­menően biztosítja a tudo­mányos búvárkodás, kísér­letezés szabadságát, a tudo­mányos élet fejlődését Ugyan­Á párt és a kormány a jövőben is az eddigi irányvonalat követi politikájában éiért fejlődéséről és hangsú­lyozta: ezek az eredményeit is alátámasztják annak az elha­tározottságnak a helyességét, hogy a párt és a kormány a jö­vőben is az eddigi irány­vonalat követi politikájá­ban. A csongrádiak kérésére, hogy mielőbb ismét szakítson időt személyes találkozásra, látogatásra, a párt első titká­ra mosolyogva mondta: — Egy úton járunk, s akik j azonos irányba haladnak, i előbb vagy utóbb feltétlenül ismét találkoznak. Legfőbb: az igények mielőbbi kielégítése Csongrád megyei - tartózko­dásának utolsó napján, szom­baton, Kádár János Csongrád- ra és Szentesre látogatott. Út­közben megállt Kisteleken, ahol az útvonal mentén sok százan várakoztak, hogy ha csak néhány percre is, talál­kozhassanak vele. A vendé­gek rövid időre bementek a tanácsházára is. Itt Kádár János elmondotta, hogy Csongrád megyei látogatása és találkozása az üzemi mun­kásokkal, termelőszövetkezeti parasztokkal ég értelmiségiek­kel, sok hasznos, értékes ta­pasztalatot nyújtottak a veze­tés munkájához. Bár a né­hány napos körút programja természetszerűen zsúfolt volt, mégsem volt fárasztó. — Mindig öröm és jóleső érzés olyan emberekkel talál­kozni, akikkel közösek cél­jaink, terveink, egy .ügyért műnk álkodunk, egy úton já­rtunk. őrizzük meg ezt az egyet­értést, őszinteséget, nyílt­ságot, összetartást, amely országunk mai légkörét jellemzi és legfőbb záloga további előrehaladásank- tiak — mondotta többek között Csongrád városában Kádár János a művelődési ház ta­nácstermében találkozott a párt- és tanács végrehajtó bi­zottság tagjaival, a helyi űze­tnek, szövetkezetek vezetői­vel , Góg Mihály, a városi pártbizottság titkára beszá­molt a város iparának, mező­gazdaságának munkájáról, majd több hozzászólás után Kádár János mondott beszé­det. Elismeréssel szólt Csongrád megyének az elmúlt éveikben napos program ezzel véget ért. Az elutazáskor a szentesi pályaudvaron több mint fél­ezren gyűltek össze a vendé­gek búcsúztatására. Ott vol­tak a megye, a járás, a város vezetői, a társadalmi és tö- megszervezétek képviselői. Az indulásra kész vonat mellett rögtönzött gyűlésen Győri Imre. a megyei pártbizottság első titkára vett búcsút Ká­dár Jánostól, aki meleg han­gon köszönte meg a szíves vendéglátást. A búcsúztatás résztvevői az2al váltak el a párt első titkárától: „A mi­előbbi viszontlátásra. Kádár elvtársi" (MTI) Megváltozik a törzsszámúk, új SZTK'igazolványt kapnak a nyugdíjasok Az Országos Nyugdíjintézt korszerű gépeket kapott és ezzel gyorsul az ügyintézés. A gépesítéssel megváltozik a nyugdíjasok és járadékosok nagy részének törzsszáma. Az eddig hat és hét jegyű szóm helyett mindenki egységesen nyolc jegyű törzsszómot kap. Februárban 120 000, az év vé­géig pedig fokozatosan egy­millió nyugdíjas megkapja az új törzsszámot. A nyugdíjakat egyébként továbbra is havon* vXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXNXXXXVX'XXXX\XXXNXX> A nemzetközi gazdasági együttműködés és a nacionalizmus Mint már jelentettük, Szúr- di István, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, CServenka Ferencné, az MSZMP KB tagja, a Pest megyei Pártbizottság első tit­kára, Kurucz Béla, a Pest megyei Pártbizottság titkára és más párt-, valamint mi­nisztériumi vezetők társasá­gában pénteken a százhalom­battai építkezésekre látoga­tott. A vendégeket az építke­zés vezetői tájékoztatták a munka jelenlegi helyzetéről és az idei feladatokról. A tájékoztatók szerint 1963- ban az erőműnél a technoló­giai berendezések elkészíté­sére és üzembe helyezésére összpontosították az erőket. Ebinek eredményeként decem­ber elején sikerült üzembe helyezni az első öfven megawattos turbógenerátort, amely azóta bekapcsolódott az országos energiahálózatba, s az eddigi ellenőrzések tanúsága szerint megfelel a tervezett mutatók­nak. Az erők ilyen célú átcso­portosítása nem járt hátrá­nyok nélkül, mert a kommu­nális, kulturális és szociális cé­lokat szolgáló építkezések kés­tek. A; legérzékenyebb a lakóte­lep vontatott építése, mert la­kás hiányában nehéz jól kép­zett szakembereket kapni az erőmű kezeléséhez. Igaz, hogy a múlt évben átadták a törzsszámúk, (apnak s nyugdíjasok ta 22—30. között fizetik. A nyugdíjasok SZTK-igazolvá- nyait is folyamatosan kicse­rélik, ezeken már az új törzs­számot tüntetik feL A gépesítésre való áttérés nagy . feladatokat jelent az Országos - Nyugdíjintézetnek. Ezért arra kérik a nyugdíja­sokat, hogy csak valóban fon­tos és halaszthatatlan ügyek­kel keressék fel. beadvá­nyaikban minden esetben tün­tessék fel a törzsszámot. VXXXXXXXVXXXXXV.XXXXXXXXXXXVXXXVVXXXVXVXXXXV forintokkal lehet mérni egy- egy új munkahely beruházási költségeit. (Például kohászai, vülamosenergia-ápar stb.) Ahhoz, hogy ezek az óriási beruházási összegek gyorsan megtérüljenek, e berendezése­ket minél jobban ki keli hasz­nálni. A modern termelőbe­rendezéseket pedig általában csak akkor használhatjuk ki megfelelően, ha rajtuk a ko­rábban elképzeltnél lényege­sen nagyobb szériákban gyárthatók a termékek. E szé­riák nagyságát néhány adat eléggé érzékelhetően szem­lélteti: lem középüzemekben gyár- átlagos évi szérianagyság •éjeiben a hazai adatok) 15 009 ( 3 650) 20 000 ( 2 550) 50 000 < 1910) 100 000 (50 000) aoo ooo (50 ooo) len követelmény, az, hogy ma valóban új termékek felfedezése, kikísérletezése szellemi és anyagi erőknek olyan hallatlan koncentrálá­sát igényli, amellyel az ipar minden ágában, még nálunk nagyobb ország sem rendel­kezik. Közismert példa, hogy az első méter nylonfonal kí­sérleteire, kutatására az Amerikai Egyesült Államok­ban több mint 25 millió dollárt fordítottak, s ez nem egyedülálló példa. Nem is olyan régen, írtak az an­gol lapok — egy ipari kém­kedés kapcsán — arról, hogy az egyik legnagyobb angliai, londoni gyógyszergyár egyet­len vérnyomáscsökkentő, új gyógyszer kísérleteire több mint másfélmillió angol fon­tat, tehát több mint négy­millió dollárt fordított. Bármilyen drága is, az új termékek kutatásáról, kísér­letezéséről egyetlen ország sem mondhat le. (Hiszen ezek jelentik a — sóikat em- 1:—*",+t — világszínvonalat, s ezek a >, amelyek azután busásan vásssiaítóetik a rá­| program szerinti 80 lakást, ck : a többi lakás átadása nem j látszik kellően biztosítottnak, | Ezzel a nyolcvan lakással si- [ került megoldani az első tur­bina szakemberellátását. Dicsérték a VERTESE, s daragyár, és az Április 4 Gép­gyár munkáját* egyben fel­hívták a kooperáló vállalatok figyelmét, hogy szigorúan tartsák be a határidőket, meri csak összehangolt munkával biztosítható az építkezés to­vábbi zavartalansága. Csenterics Sándor, a Du- namenti Hőerőmű igazgatója „műsoron kívül” megfonto­landó feladatra hívta fel a figyelmet. Elmondta, hogy a2 erőmű fáradt gőzével nagj haszonhoz tudnák juttatni a környék mezőgazdasági nagy­üzeméit, ha ezt a gőzt me­legházak létesítésével és egyéb módon hasznosítanák Javasolta, hogy az illetékes szervek dolgozzanak ki komp­lex tervet a javaslat reali­zálására. Az erőmű második ötven megawattos turbináját 1961 I közepén kell elindítani. A í harmadik gép már egyedül 1 háromszor akkora, lesz, mini az első, s ezt a gépet s Szovjetunióból szállítják Száz­halombattára. Az aktuális feladatokat ezeknek a gé­peknek az építészeti és -sze­relési munkálatai jelentik Annyival könnyebb a fel­adat, mint az első gép ese­tében volt, hogy ehhez ? kiszolgáló berendezésekei szinte teljes egészében üzem­be helyezték. Ezek a beren­dezések szolgálják majd ki a többi gépet is. Ennek el­lenére tervezési és szerelési nehézségekkel számolnak. A nehézségek gyors át­hidalása -érdekében kértél! az érintett szerveket és válla­latokat, az építőket is, hogy kerüljék el a felesleges vi­,XXXXvXXVWXXXXSXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XX''XXXX\ juik fordított anyagi és szel­lemi erőket.) Azt viszont szinte egyetlen ország sem engedheti meg magának, hogy az ipar min­den ágában, minden termék­fajtánál egyforma erővel ku­tasson újabb megoldásokat. Éppen ezért Magyarország számára is az a járható út, ha csak bizonyos, meglehető­sen szűk körre koncentráljuk a kutató-kísérletező kapacitá­sunkat, azokban. a termékek­ben igyekszünk elérni és meg­tartani a világszínvonalat, amelyeknél termelési tapasz­talataink, kutatógárdáink ezt valószínűvé, lehetővé teszik. A termelés specializációját és nemzetközi kooperációját tehát, ha akarjuk,' ha nem, meg kell valósítanunk. Ezt el­kerülni nincs módunkban. Ez azonban egyáltalán nem ve­szélyezteti gazdasági függet­lenségünket, ha azok a ter­mékek, amelyeket itthon gyár­tunk, „kapósak” a világpia­con, ha azokat számos ország szjvesen és részünkre kedvező áron hajlandó megvásárolni. A gazdasági függetlenség kulcsa, fokmérője egyre in­kább a gyártás és a gyártmá­nyok színvonalától függ. És éppen ebben segít nekünk leginkább a szocialista orszá­gok nemzetközi együttműkö­dése, mely lehetővé teszi a termelés specializálódását, s amely módot nyújt arra, hogy a szocialista országok tudomá­nyos eredményeinek műszaki­gyártási tapasztalatainak át­vételével megkönnyítsék a fejlődést az előbbrehaladást minden szükséges területen. Ezáltal válik a KGST-ben kialakult tudományos tapasz­talatcsere, munkamódszerát­adás, gyártmányszakosítás a világszínvonal elérésének, az egyes országok gazdasági és politikai függetlenségének fontos feltételévé. Dr. Garam József Vita helyett összehangolt munkát ~ Határ* idő előtt elkészül az első kőahíjíinomító berendelés — Egy látogatás tapasztalatai tákat, pereskedéseket, közös akarattal igyekezzenek elvé­gezni minden munkát. Az építkezésekben és szerel é­I sekben. érintett vállalatok j ezekben a napokban kötik meg a szocialista szerződéseket. ! A vendégek kérték az érin- j tetteket, hogy sehol se ide- I genkedjenek ezektől a szer­ződésektől. Ne azt nézzék, esetleg milyen hátrányuk származhat a szerződésekben vállalt adott szóból, ha- I nem azt, ha mindenki ma- í gáénak érzi a határidőket, i akkor nem lesz szükség a I felelősöket . kutató számonké- j résre. Az elhangzott tájékozta­tókban elég sok bírálat érte az építővállalatokat. Termé­szetes, hogy ezeknek a vál­lalatoknak a képviselői is szót kértek és válaszoltak a bírálatra. A bírálatot és a válaszokat összevetve a j következő kép alakult ki. j Az építők az első lépcső- I ben egészében teljesítették j feladatukat. Igaz, hogy egyes ; helyeken kissé elkéstek, de I a késéseket nem kismérték- j ben az okozta, hogy . néha ! késve kapták a terveket. Az i is igaz viszont, hegy az épí- j tők néha szívesebben dolgoz- í nak a nagy összeget jelentő I munkákon, s ezért a beíe- I jező, kevesebbet fizető mun- j kők váratnak magukra. Min- j dent összevetve olyan ál- j láspontot alakítottak ki a résztvevők, hogy a terveket I időben az építők rendelke- ! zésére kell bocsátani, de az építővállalatoknak is az ed- : di ginéi jobban figyelembe kell venni a népgazdasági érdekeket. Az erőmű szomszédságában épülő kőolajíínomítónál is teljes erővel folytatódik a munka. Igaz, hogy egyelőre j vagonokban szállítják ide az j olajat, de már innen látják ( el az erőmű első gépegységét í fűtőanyaggal. í í Az első egymillió tonnás í f finomító berendezést az erede- ^ ti, 1965 augusztus 20-i határ- {iaő előtt, 1965 április 4-én J akarják üzembe helyezni. Eh- £ hez az kell, hogy itt is, mint J az erőműnél, az idén sokkal ^ jobban összehangolják az épí- f tőipari és a szerelési munká- j latokat. Igaz, hogy az építők- 5 kel még vitatkoznak a rész- határidőket illetően, reméljük, ^ a látogatást követően már ^ sokkal könnyebben megegyez- í nek és egyetlen1 szerelési mu.n- j ka sem késik az építők miatt. J A párt-, szakszervezeti és ^ KISZ-munka iránt is érdek- ^ lődtek a látogatók. Megállapí- ^ tották, hogy mindhárom szer- fj vezet eredményesen segítette fj az eddigi feladatok végrehaj- ^ tását. Felhívták a figyelmet ^ arra, hogy az elkövetkezendő J időben még jobb politikai £ munkával segítsenek áthi- 1 dalni a tájékoztatókban jel- zett nehézségeket. Nagy tet- £ széssel fogadták, hogy a poli- ^ tikai szervek időnként látoga- ^ tásokat szerveznek a munkás- £ szállásokon és azt kérték, £ hogy ezeket a látogatásokat tegyék rendszeressé és lehe- £ tőleg mindig ugyanazok a po- £ litikai munkások tátogassák $ meg az egyes csoportokat, J mert így jobban megismerhe- \ tik egymást és a dolgozók £ ügyes-bajos dolgainak intézé- sével is sokkal eredményeseb- ben tudnak foglalkozni. 'j A reggeltől estig tartó láto- gatás bővelkedett tapasztala- tokban. A vendégek mindvé- gig érdeklődéssel hallgatták a 5 be számolókat és az építkezé- seken is jól körülnéztek. Szor- \ galmasan jegyezgettek és biz- \ tos, hogy sokat segítettek a l gondok orvoslásában. Az \ eredmények fokozása, a hibák j és hiányosságok megszünteté- ! se azonban legnagyobbrészt í az építőkre és a szerelőkre ; vár. ' F. I akkor a társadalmi haladás fontos feltétele, hogy a tudo­mány munkásai új és új szellemi kincsekkel segítsék j a nép életszínvonalának eme- lését, az emberi élet szebbé, boldogabbá tételét A vendégek ezután Szentes­re mentek, ahol a tanácsháza nagytermében baráti találko­zóra került sor. A találkozó részvevői ismertették szűkebb hazájuk, termelőszövetkeze­tük, gazdaságuk gondjait, ter­veit, sikereit. Az elhangzottak­ra válaszolva Kádár János szívből jövő köszönetét mon­dott a baráti fogadtatásért, az őszinte hangú, sikereket és bosszúságokat, eredményeket és problémákat egyformán felölelő tájékoztatásért. Hang­súlyozta, hogy a megyében tett körút során mindenütt azt ta­pasztalta: a szorgalmas mun­ka, az összefogás eredménye­ként jobb, boldogabb és telje­sebb lett az élet. Hozzáfűzte azonban, hogy megelégedett­ségre semmi okunk sincs, mert az igények szinte napról nap­ra nőnek. A párt-, gazdasági és álla­mi vezetőknek egyaránt legfőbb kötelességük, hogy az igények mielőbbi ki­elégítéséért munkálkodja­nak. Ebben a munkában természe­tesen az oroszlánrészt a kom­munistáknak kell vállalniok, a megtisztelő kötelezettségnek minden bizonnyal eleget is tesznek, ha a nép széles réte­geinek egyetértésével, támoga­tásával végzik munkájukat. A Csongrád megyei három­üzemét egy fővel bővítette, nem volt szüksége néhány tíz, esetleg néhány száz forintnál nagyobb beruházásra. (Egy kis asztalka, egy háromlábú szék, néhány olcsó szerszám.) A modern cipőgyárban egyet­len új munkahely megterem­tése néhány százezer forintba kerül, de vannak olyan gyár­tási ágak is, ahol csak millió Mot tolt (zái Tehergépkocsi Traktor Silókombájn Motorkerékpár Varrógép E néhány kiragadott példa, ügy gondolom, érzékelteti a modem szériák nagyságát, de azt is, hogy Magyarorszá­gon csak akkor van értelme ilyen nagyságrendiben ter­melői, ha gyártmányainkkal nemcsak a belső, hanem a külső piac szükségleteit is ki alkarjuk elégíteni. Maró­gépből például mi nem gyártunk több ezres szériát, mégis az. évi termelésünk­nek mintegy tíz százaléka fedezi az itthoni szükségle­tet. Ha nem választjuk azt az utat, hogy a marógépter- molésünket lecsökkentjük a jelenleginek a tized részére — már pedig ezt nem vá­laszthatjuk, hiszen a terme­lés rendkívül drága, gazdaság­talan lenne —, akkor arra kell törekednünk, hogy a gazdaságos szérianagyság mel­lett termelt fölöslegeket más országokba adjuk el és cse­réljünk rajta olyan terméke­ket, amelyeknek gyártása itt­hon nem gazdaságos. A második dolog, ami miatt a nemzetközi gazdasági együttműködés elengedhetet­mindazokat a javakat, ame­lyek a népgazdaság számára elengedhetetlenül szüksége­sek. Miért? Elsősorban azért, mert olyan ország, amelyik a mo­dem ipari termeléshez szük­séges valamennyi fontosabb nyersanyaggal rendelkezik — a Szovjetuniót és az Ameri­kai Egyesült Államokat kivé­ve — nincs is. Másodszor azért, mert az egyes országok gazdasági el­különülését lehetetlenné, a nemzetközi gazdasági együtt­működést pedig szükségszerű­vé teszi a termelőerők fejlett­ségi foka. A termelőerők fej­lettségének mai fokán a ter­melés régen túllépte a nem­zeti határokat. A nemzetközi munkamegosztás, az egyes or­szágok termelésének speciali­zálódása és kooperációja a mai fejlett termelőberendezé­seknél ma már éppen olyan törvény, mint amilyen tör­vény volt a termelőerők fej­lettségének egy korábbi fokán az, hogy a mezőgazdaság és az ipar, majd később az ipar egyes ágai különváltak és együttműködtek, a több, ol­csóbb termelés érdekében. Miért mondjuk azt, hogy a termelőerő fejlettsége már ré­gen áthágta a nemzeti korlá­tokat- és modem módon, gaz­daságosan termelni csak a nemzetközi munkamegosztás legszélesebb kiterjesztésével lehet? Először is azért, mert a ter­melés' fejlődésekor nagyon ér­dekes dolognak lehetünk ta­núi. Miközben ugyanis egyre olcsóbban állítjuk elő a ter­mékeket. a termeléshez egy­re drágább gépeket, gépsoro­kat, berendezéseket használ­nak. Hogy ez mennyire így van, néhány szám eléggé vi­lágosan bizonyítja. A cipész kisiparosnak, ha Nemrégiben társaságban ar­ról beszélgettünk, milyen hasznos számunkra, hogy öt baráti ország, Nyugat-Ukraj­na, Románia, Lengyelország, Csehszlovákia és Magyaror­szág összekapcsolták villamos- energia-hálózabukat, s hogy ebből a hálózatból Magyaror­szág 1965-ig annyi villamos energiát importálhat, mint amennyi egy teljes pécsi hő­erőmű kapacitása. Mi is meg­állapítottuk, hogy ez jó dolog, hiszen milliárdos beruházást takarítunk meg, s olcsóbban is kapjuk az áramot, mintha itt­hon termelnénk, ugyanis köz- tudomás szerint a nehéz bá­nyászati viszonyok között ter­melt, alacsony kalóriaértékű magyarországi szenekből a szocialista országok közül ná­lunk állítható elő a legdrá­gábban villamos energia. A világos és forintokban is mérhető, kedvező eredmények ellenére mégis az egyik be­szélgető társunk azt a meg­jegyzést tette, hogy abban az esetben, ha Magyarország nem épít annyi villamos erőművét, amennyi saját országa ener­giatermelését .fedezi, hanem importálja a szükséges villa­mos energia egy részét, altikor a mi gazdálkodásunk — ener­gia szempontból — függő helyzetbe kerül. Ez a megállapítás — arnely- nek szülőanyja a túlzott na­cionalizmus, szülőapja az úgy­nevezett autarchiás szemlélet, mely az ötvenes évek elején jellemzője volt gazdaságpoli­tikánknak — mélységesen ha­mis, káros és elavult. A gazdasági függetlenség modern értelmezése ugyanis távolról sem az, hogy gazda­ságilag egy-egy ország csak abban az esetben független, ha saját maga termeli meg

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom