Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-08 / 32. szám

1964. FEBRUAR 8, SZOMBAT rear HEGYEI kJCMod ÖRÖKÖLT GONDOK R tervezettnél nagyobb termésátlagok Jól fizetett az öntözés — Számvetés a bugyi Tessedik Sámuel Tsz-ben munkában. Néhányuk kivé- j telével mindig I számítani lehet fegyelmezettségükre, pedig \ javarészt • éltesebb, sőt öreg I embereik. Öt saját traktor és három T ön tűzőberendezés segíti a tagoltat munkájukban. Jól' gazdálkodott, megerősödött, i gyarapodott a tsz az el- ; múlt évben. És mégis más- j félmillió forint e pillánál- j ban a hiánya. Sem osztalé­kot, sem pedig a már idén végzett munkákra előteret fi­zetni a jelenlegi helyzetben nem tud. 1901-ben még 4300 toa- taszirális hold földön gaz­dálkodott a tsz, ez idén már csak 1280 hcídon. A többit átadta a- állami gazdaságnak. Nem volt akkora földhöz ele­gendő a munkaerő, ez tehát helyesen történt. De a legutób­bi tagosítás a közös területből i a leggyengébb földet juttatta neki. S földjei meglehetősen \ szétszórtak, a három üzem- i egysége négy kilométer tá­volságra fekszik a központ­tól, ami természístesien meg­nehezíti a gazdálkodást. Még- i sem a távolság, a gyengébb | minőségű föld okozza a leg- | nagyobb gondot.. Több mint egyharmadával j csökkent a tsz területe, de ezt! a kisebb birtoktestet. az egy­kori 4300 holdas tsz teljes, kétmillió forintnál nagyobb adóssága terheli. Hiába ké­relmezte eddig a vezetőség, hogy jelenlegi földterületé­hez mérten arányosán csök­kentsék az adósság összegét és ezt a kérelmét hiába tá­mogatta, a tsz és tagjai jó munkájára hivatkozva, a já­rási tanács: is, . Legtrnsmr újabb ilyen tár­gyú kérelemmel fordult a tsz a Földművelésügyi Miniszté­riumhoz. Azt. reméli a ve­zetőség, hogy kérelmére a j válasz még a február második ! felére összehívott zárszám- 1 A rádió új irodalmi sorozata A rádió irodalmi osztálya a | közeljövőben új sorozatot in- ! dít A világirodalom remekei i címmel. Az adásokban egy- ! egy nagy. klasszikus író va- ; lamelyik írását adják elő j dramatizált formában. Most j dolgoznak Flaubert: Bovary- né omű regényének rádió- változatán. A főbb szerepe- i két Kállay Ferenc, Ruttkai Éva, Löte Attila és Latino­vit s Zoltán játssza. A fel­vételt Varga Géza rendező vezeti. (MTI) NAPIRENDEN A bejáró munkások művelődése Sürgős tennivalók a jó gabonatermés érdekében A Földművelésügyi Minisztérium felhívása a még hátralevő mennyiség is megérkezik. A hóié nagy része máris beszivárgott a talajba, vagy lassan lefolyt a táblákról, egyes vidékeken azonban szórványosan láthatók pangó vizek js. A gabonát megfoj­tással fenyegető, legtöbbször csak néhány centi vastag víz- réteget mindenütt sürgősen vezessék el. Ahol pedig nehéz lenne 'lefolyóárkokat építeni, ott jó szolgálatot tesznek a víznyelő gödrök. Hazai gabonafajtáink, s — az olasz búzafajták kivételé­vel — az intenzív búzák is,' jól bírják a fagyokat. Nagyobb kár eddig nem érte az őszi vetéseket, mivel a kemény fagyok idején vastag hótakaró alatt teleltek. A jó termés érdekében fontos tennivaló most, hogy a szak­emberek kísérjél: áJlandó fi­gyelemmel a tél végi kora ta­vaszi nagy hőmérsékleti inga­dozásokat, amelyek — való­színűleg már a következő he­tekben — felfagyásokat okoz­hatnak. A felfagyott vetése­ket néhány napon belül..— ha kell, többször is járassák meg hengerekkel, hogy- a2 éjszaka megemelkedő, nappal pedig ismét Jesimuló felső talajré­tegből kilazult,’ esetleg elsza­kadozott gyökérzetet vissza­nyomják eredeti helyére. (MTI) Tegnap délelőtt Dunakeszin rendezték meg a váci járás művelődésiház-igazgatóinak szokásos egynapos továbbkép­zését. A megbeszélés legfon­tosabb napirendi pontja a bejáró dolgozók művelődési problémá ja, lehetősége volt. A rövid vitaindító előadás után élénk eszmecsere kezdődött arról, milyen módon lehetne mielőbb jelentős előbbrelépést elérni a bejáró dolgozók mű­velődésében. Az elmúlt esztendőben fel­mérést végeztek a járás terü­letén. Míg 1945-ben 10 200 be­járó dolgozót tartottak szá­mon a járásban, addig az el­múlt esztendőben ez a szám 24 600-ra emelkedett. Ebből Budapestre közel tizenkilenc- ezer, Vácra a környező közsé­gekből közel kétezer, a járás területére szintén közel két­ezer, a környező járásokba pe­dig több mint kétezer dolgo­zó jár. (Csak az érdekesség kedvéért: Püspökszilágy köz­ségben a felszabadulás előtt csupán négy bejáró dolgozót tartottak számon, ma pedig háromszázötvenet!) Sok érdekes ötlet, javaslat hangzott el a vita során. Ma­rián György, a dunakeszi mű­velődési ház igazgatója pél­dául elmondta, hogy a helyi állomás nem dohányzó váró­termében fiókkönyvtárat sze­retnének létesíteni, ahol nem­csak könyveket kölcsönözné­nek az utazóknak, hanem könyvkiállítás formájában be­mutatnák a legújabb könyve­ket, ismertetnék a művelődési ház heti programját és így tovább. ,-íZ állomásfőnök he­lyeselte a tervet, most már csak azon múlik, hogy a fe­lettes MÁV-szervek is hozzá­járuljanak a fiókkönyvtár fel­állításához. Szabó Zsigmond járási nép­művelési felügyelő elmondot­ta: hasonló kezdeményezésük volt a kisalagiaknak is, de ott az állomásfőnök halla­ni sem akar arról, hogy a váróteremben könyvtárat he­lyezzenek el. Pedig ugyancsak nagy szükség lenne rá, mert a járás — annak ellenére, hogy könyvtárai az elmúlt esztendőben tízezer kötettel gyarapodtak — még mindig nagyon mostohán áll könyv dolgában. Jelenleg a járás la­kóira — a megyei átlagnál is kevesebb —, mindössze fél könyvtári könyv jut! Többen szóvá tették a részt­vevők közül a bejárók ada­tainak pontos ismeretét, hogy annak alapján kapcsolatot te­remthessenek azokkal a gyá­rakkal. ahol nagyobb szám­ban dolgoznak a járás 'terüle­téről bejáró munkások, mert problémáikat csak a gyárak vezetőivel közösen oldhatják meg. Véleményünk szerint he­lyes lenne, ha más járások­ban is napirendre tűznék a bejáró munkások problémá­ját. Reménykedés ­UJ Két éve épült a mogyoródi iskola, amely fehér fa- I laival, modern toraiéival a j tudás hajlékaként áll a | dombtetőn a falu lelett, i Minden szép. a lehető leg- i jobb megoldású. Egyforma élvezettel járnak ide a diá­kok, tanárok. Illetve, egy va­lami' mégis van, amA> mindnyájan •’szeretnének vál­toztatni. Ez pedig az iskolaudvar. A nyolctantermes iskolának több helyre- lenne szüksége. Torna­termük nincs, a zsibongót j szerelték fel tornaeszközök- 1 kel. Ha rossz az idő, ott MEGJÖTT A KISTAMITO zető azonnal nevet tudott mondani. Szaladtak a me­gyére — és Dobra Tibor mű­velődésügyi felügyelő leuta­zott Tápiógyörgyére. Ott volt a „konkrét név", ott volt az a, tanító, aki Jugoszláviában érettségizett, aztán Magyar- országra költözött és Pes v'b a felsőfokú tanítóképzőben szerezte meg a diplomátt Hidasi Gáborné, ráckevei orosz szakos tanárnő az uta­zást. a fáradságot is vállalva kijárt a szerb nyelvű iskolá­ba helyettesíteni. Hogy meny­nyi időre, maga sem tudta, hi­szen Tápiógyörgyéről lesújtó hírek érkeztek: a kiszemelt kistanítónak már menyasszo­nya van ott. Szerencsére ez a hír nem volt egyéb, csak vaklárma. S a Aagykátai Járási Tanács és a Ráckevei Járási Tanács vé­gül megállapodott. Harmad­nap aztán Szatmári Albin megérkezett Lórévre. A községi tanácselnök és a járási művelődésügyi osztály- vezető együtt kísérték el a nemrég tatarozott, újjávará­Zsolt iskolába. A gyerekek elő- % szpr megilletödve fogadták, de ^ aztán úgy érezték, jól meg- ^ értik magukat az új tanító bá- % csitul. És Hidasi Gáborné —$ habár örült, hogy abbamarad $ az utazgatás — kissé szomo- $ rúan mondta fiatal kolléga- jának: í — Sajnálom Itt hagy ni őket, ^ nagyon tehetséges gyerekek! Délutánra és estére bejárta $ a hír a falut: J — Megjött a kistanitó! | Murányi József í van a testedzés. De amint lehet és ameddig lehet, a gyerekek szívesebben tornáz­nak, hancúroznak az udva­ron. Annak idején, amikor az iskolát építették, ígéretet kaptak, hogy az udvaruktól csak egy kis dróttal elkerített, mintegy 600 négyszögöles tel­ket nekik ad ják. Itt szeret­nének -'-játszóteret, röplabda- — télen korcsolyapályát építe­ni. s ugyancsak .itt meg­oldhatnák a politechnikai konyfhakertet. amely most az iskolától távolabb van. Az iskola vezetői több íz­ben fordultak kérelemmel a községi tanácshoz, a járáshoz és a megyéhez a szomszédos telek kisajátítása ügyében. Igényüket mindenütt elis­merték, de intézkedés nem történt. Legutóbb 1963 no­vemberében beadványt küld­tek a községi tanácshoz, de arra még most sem vála­szoltak. Nagyon örülnének, ha még a tavasz beköszönte előtt az arra hivatottak eldöntenék, érdemes-e reménykedniük? Ha igen, akkor máris hozzálát­nának társadalmi munkában a területrendezéshez. Levá­lasztanák a politechnikai ker­tet, a terep többi részét pe­dig felsalakoznák. A salak-, hordásihoz az Arany János Tsz kocsit adna, a szülők és a felső tagozatos gyerekek társadalmi munkában elvé­geznék a terítést. A tsz már fát is küldött (most ott fek­szik az udvaron) a sportpályá­hoz. a különféle kapuk épí­téséhez. Társasház épül Gödöllőn Jövő ilyenkorra nagyot vál­tozik a gödöllői Szabadság park képe. Háromemeletes, modern lakóházban gyönyör­ködhetnek az ottlakók. Fel­építenek itt ugyanis egy 24 lakásos társasházat, amely iránt máris nagy az érdek­lődés. A - megalakult intéző bizottság vezetésére a jö­vendőbeli lakók Rudnyai Ká­roly tanárt választották meg. Kezdéskor lakásonként 40 ezer forint előtakarékosságot, a részarányos telekárat és 1500 forint műszaki költsé­get kell biztosítaniuk. A to­vábbiakat pedig az építke­zés ütemével megegyezően és utána kell fizetni. Egy két­szobás lakás irányára 146 ezer forint. A házat már a húszéves I távlati fejlesztési terv figye- \ lembevételével tervezték. A j lakásokba a jövő év már­ciusában lehet beköltözni. A bugyi Tessedik Sámuel Tsz zárszámadása ez idén is veszteséget mutet ki. Evek óta mérleghiánnyal fejezi be a gazdasági esztendőt ez a tsz, de nem tagjai hibájából. Sú­lyos károk származtak régebbi Vezetősége bűnös könnyelmű­ségéből és az új, még csak másfél éve működő vezetőség minden igyekezete, szakszerű irányító munkája, jó gazdál­kodása ez idő alatt nem tün­tethette el a károk nyomait. Könnyebb rombolni és gyor­sabban is leihet, semmint épí­teni. Különösen a mezőgaz­daságban, ha az építőmunkát, vagyis a termelést még a ked­vezőtlen időjárás is nehezíti. Bugyin is ez volt a helyzet ta­valy, mégis- sikeresen vette fel a tsz a harcot az időjárás viszontagságaival. A nagy tél utón feltörő ta­lajvíz a tsz szántóterületének tekintélyes részét elárasztotta és sokáig elöntve tartotta. Amikor pedig elvonult a víz, 80 katasztrális hold őszi árpát ki kellett szántani, a tavaszi árpa vetésébe pedig bele sem fogtak, késő volt már. Más fontos növények vetését is csak a tervezettnél kisebb te­rületen és későn végezhették el. A kukorica például csak jú­niusban került a földbe, ami­kor. már a nyári aszály bekö­vetkezett. Ennek ellenére hol­danként 40 mázsával fizette vissza a gondos ápotest és az öntözést. Öntözőberendezéséit a tsz a kukoricásban, de má­sutt is jói használta fel. így azután mindennek elle­nére a legtöbb termesztett nö­vény a tervezett mennyiség­nél jóval többet hozott: Az új­burgonya 4000 helyett 5741 má­zsát, a lucerna 855 helyett 3241 mázsát adott, hogy egyebet ne is említsünk. Legfeljebb még a téli almát, amelyből 300 má­zsát terveztek, de a jól gon­dozott fákon 786 mázsa ter­mett. Ebből négyszázat export céira adtak át. Felvásárlási tervüket a ne­hézség-eket leküzdve, túltelje­sítették. Első helyezést ért el a Tessedik Sámuel Tsz a. dabasi járásban a fel vásárlá­si terv teljesítésében. A rosst gaben a termés ellenére is 14( százalékra teljesítette a szö­vetkezet gabonafelvásárlás tervét. A tez 120 tagja közül 11' vett részt rendszeresen < Az ÉM. 25. sz. Állami Épí­tőipari V., Bp. XXI., Cse­pel, Kiss -János a.tábor­nagy u. 19—21. ÁLLANDÓAN FELVESZ Vác és környéke. Gödöllő, Aszód. Iklad és környéke, valamint budapesti munka­helyeire kőműves, ács. áll­ványozó és vasbetonszerelő szakmunkásokat. továbbá kubikosokat és férfi segéd­munkásokat. Vidékiek ré­szére munkavállalói (taná­csi) igazolás szükséges. Je­lentkezés a fenti címen. Ezenkívül tmk-géplakatoso- kat. Jelentkezés XXI. ke­rület. (Csepel). Rákóczi Fe­renc u. 197. alatt. Azonnali belépésre keresünk kovácsszakmunkást, aki gépkocsirugó-készítésben és javításban gyakorlattal ren­delkezik. Fizetés kollektív sze­rint. Vidékieknek munkásszál­lást biztosítunk. Felvételhez tanácsigazolás szükséges. Úti­költségei csak felvétel eseten térítünk. Jelentkezés: Vízügyi Építő Vállalat, Vecsés. ^ Nedelkov Szvetozdr, Lórev y tanácselnöke örömmel íeluj- jong: í — Megjött a kistanitó! | Rögtön helyet mutat, s lát- szik, hogy testvériesen meg- | ölelgetné a jövevényt — de hát ^ ő most hivatalos ember, bá?i- í junk csínján az örömmel. In- | kább megkérdezi: % — Hol szeretne lakni az elv­'j társ? '/f — Családnál, ahol kosztol is % kap — mondja Mészáros Jó- j zsef né. a Rácke vei Járási Ta- 4 nács művelődésügyi osztály- 4 vezetője, aki kikísérte Lőréé­ire a 27 éves Szatmári Albint, ja khtanítót, az „új szérze- £ ményt". Kérdések, szó szól követ. A % tanácselnök és a járási osz- ■jiályvezető az új állomáshely- ^ ről, a kis Lőréi ről beszél. El- mondják, milyen nagy gond- í tál szabadultak meg a viai na- fpon. Aztán a tanácselnök % szerbre fordítja a szót. és is­imét látszik rajta az öröm: a % kisimít) nemcsak diplomás $ ember, ds szerbül is kitü- ií nőzn tud. Valóban nagy gond oldódott imeg Szatmári Albin jövetelé- Í vei. Január elején ‘a község % délszláv tan í tó nője. Radasin $ Bogolyubné szülési szabadság- fjra ment, utána egy hétig a | délszláv óvónő helyettesítette gaz iskolában. De hát ez csak i egyhetes megoldás volt. Í A 396 lelkei számláló köz- % ség tanácselnöke az iskola ügy- 'j ben alaposan összeveszett a $ járási osztályvezetővel, aztán % szövetségre léptek és felutas- ^ tak Pestre. A Művelődésügyi 'j Minisztérium nemzetiségi osz- % tályán nem hiába kopogtat- 4 tak; Fekete Tibor osztály ve­Ismerkedés az új tanító bácsival (Gábor Viktor íeiv.) adási közgyűlés előtt megér- j kérik. S ha ez a válasz ked- j vező lesz, ha az adósság csők- ' ken, 30 forintos munkaegysé­get számolhat- el .tagjainak a Tessedik Sámuel Tsz. Sz. E.- Az utóbbi hetekben észre- 1 vehetően meggyengültek a tél „hadállásai”. Hozzá lehet fog­ni az őszi kalászosok tél végi serkentő fejírágyázásához. Mivel a vegetáció indulása előtt adagolt nitrogénműtrá­gya, a tapasztalatok szerint, igen kedvezően befoljtesolja a gabonafélék fejlődését, s kö­vetkezésképp a terméshoza­mait is. a Földművelésügyi Minisztérium növénytermesz­tési főigazgatósága arra hívja fel a mezőgazdasági termelő­üzemek vezetőit, szakembe­reit, hogy ahol a hó- és talajviszo­nyok engedik, minél előbb szórják ki a szükséges műtrág-yaadagokaí az ősizi gabonafélékre. Külön felhívják a figyelmet arra, hogy használják ki fej­trágyázásra a reggeli fagyo­kat, nehogy a gépek lutri okozzanak a növényzetben. Ugyancsak igen fontos, hogy a mű'trágyaszórás egyenletes legyen, különben a vetés sá­vosan fejlődik, s még az érést is egyenetlenné teszi. Elsősor­ban az intenzív búzafajtákra szórják ki a fejlődést gyorsító műtrágyát, továbbá a későb­ben 'vetet*', ragy gyengén fej­lett' nÓóéngáiiómártyú táblák­ra. A tel végi, kora tavaszi fejtrágyázáshoz szükséges hiú-trágya nagy részét máris kiszállították a termelőüze­mekbe s a szállítási ütemter­vek szerint február 15—20-ig

Next

/
Oldalképek
Tartalom