Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-06 / 30. szám

ITST Ai tcr ti srJűrigp 1964. FEBRUAR 6. CSÜTÖRTÖK A csillék jönnek, mennek Sziklái eszik a gép A Újítás — robbantással Egy ér múlva Jeges az út. A kocsi meg­megcsúszik, pörög a kereke. Fenn, a bányánál, ahol elága­zik az út, jobban érezni az ol­vadásokkal tűzdelt, idefenn mégis annyira hidegnek tűnő telet. Folyton jár a szél. Időnként viharosan. Amikor az ember a Naszály oldalában az út szélé­re lép, kétszeres erősséggel veti meg a lábát, nehogy a szél lesodorja a mélybe. A fővá­rosban, s talán Vácott is hiába mondják, hogy; de jó ez a kis enyhülés, s talán élvezik is a kisütő nap érezhető melegét. Idefenn, ha meg is csordulnak a jégcsapok és tócsákat enged a hó, mégis úgy érezni, mint­ha legalább tíz fok hideg len­ne. S milyen lehetett, amikor 26 fokot mértek?! Az igazgató szavai jutnak eszembe; ,.Em- bértelemül naffU a hideg. Nem is tudom, ha így tart. tudjuk-e folytatni?!’“ Az időjárás segített. Reggel­től estig fogyasztják, fejtik a Naszály kövét. Jön a váltás. Elhallgatnak az óriások, amelyek egy-egy markolással kisebbfajta te­herkocsit, vagy dömpert rak­nak meg. Kicsit fázósan jönnek kifelé az emberek. Érdekes, hogy a vattaruhás cammogás, a hideg és öltözet miatti las­súbb mozgás nem köt minden­kit. Négy ember küszködik a széllel, már vagy fél órája. Az egyiknek reszket a szájá­szolé —, a másik arca csupa li­la. Kesztyű nélkül dolgoznak. Csövekkel bajlódnak. — Mi lesz itt? — Holnap láthatná, akkor kipróbáljuk. Azért elmondha­tom így is ... Ök a gazdái, szülőatyjai égy ügyes' újításnak. A sziklá­ba fúrt robbant oly ukalcat ed­dig szaporátlan módon úgy tömködték meg robbanó­anyaggal. Most egy ügyes „főj tót” szerkesztettek. Belepakolják a töltetet. A dömperek öntik a nyers követ a zúzdába s az nagynyomású levegő se­gítségével pillanatok alatt be­fújja a paxitot. Tiszta szívből és örömmel dicsérem az ügyes szerkeze­tet. Látom, hogy elmosolyod­nak — el árad az emberi büszkeség. Ezért nem állhat­ják meg licitálás nélkül. — Nem lesz ez az egyetlen, majd később meglátja ... Az igazgató odalenn, a mű­ben ugyanezt mondja: „Majd meglátják, mennyi érdekesség lesz itt egy esztendő alatt!” Egy esztendő alatt, amit le­het. gép vesz át az embertől. Akkor majd kevesebbet szen­vednek a kíméletlen téltől is. Megindulnak a- markolók, járnak a szállító dömperek, öntik sziklányi, súlyos terhü­ket egy óriás betontorokba. Tompán reszket és dübörög a (öld. Aztán abbamarad. Hal­lom, hogy kiabálnak. A torkolatnál álló épület­ben fiatalemberek kínlódnak, beszaladt egy megszokottnál is nagyobb szikladarab a kö­vet ropogtató, morzsoló gép torkába. Nem mozdul se le, se fel. Kínlódnak, verítékez- nek — pedig odabenn sincs valami meleg. Senki sem hall arról, hogy: gyerünk, mert várja a mű a követ! Arra sem gondol, hogy ez „hősies erőfeszítés”. Csinálják, mert ez a munkájuk. Pátosz nélkül, köznapiam Hol fázva, hol meg izzadva. Ez az igazság. Mikor ismét tömi kezd a gép, valami jó érzés mégis fel melegíti a szívüket A csillék jönnek-mennek. A kötélpályán meg-megcsikor- dulnak a lassan gördülő ke­rekek. T. Gy. Meghalt Csathó Kálmán Csathó Kálmán író, a Nem­zeti Színház volt főrendezője,. 83 esztendős korában elhunyt. Temetéséről később történik gondoskodás. A megye 62 művelődési házában tanítanak zenét Pest megye öt zeneiskolá­jában és 62 községi műve­lődési házában mintegy 4200 gyermek és felnőtt tanul ze­nét. Az érdeklődők száma állandóan emelkedik. Az igé­nyek kielégítésére az idén a váci és a szentendrei zene­iskolák korszerűen berende­zett épületet kapnak. A kö­vetkező években további mű­velődési házakban szervez­nek zenetanfolyamot. A nem­rég elkészült távlati terv sze­rint öt évenként nyitnak egy-egy újabb zeneiskolát. (MTI) ___________ — Tizenkét öltözet egyen­ruhát adott át az Orszá­gos Tűzrendészet! Parancs­nokság a dömsödi önkén­tes tűzoltóknak, jó mun­kájuk elismeréseképpen. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Pályaválasztás előtt Az általános iskola nyol­cadik osztályát ebben a tan­évben elvégző fiataloknak kíván segítséget nyújtani az a tájékoztató, amelyből a fia­talok megtudhatják, hogy milyen munkalehetőségek vár­nak rájuk a mezőgazdaság­ban.. A biológia után érdek­lődők, és akik a tudomá­nyos munkát szeretik, a me­zőgazdasági kutatóintézetek­nél, nemesítő állomásokon és a korszerű növényházakkal felszerelt termelőszövetkezeti kertészetekben dolgozhatnak. Akik ezt a munkát tűzték ki életcéljukul, azok zöld­séghajtató vagy növényter­mesztő szakmára jelentkez­hetnek. De szakemberekké válhatnak azok is, akik a szőlő- és gyümölcstelepítés vagy az állattenyésztés szak- tekintélyeivé kívánnak válni. Örzőszoba, „légi műtő“, új mentőállomások Dr. Bencze Béla, az Orszá­gos Mentőszolgálat főigaz- gatóhelyetmse tájékoztatta a Ma>gyar Távirati Iroda mun­katársát az Országos Mentő­szolgálat munkájáról, idei tervedről. Elmondotta, hogy 1963-ban tovább növekedett a mentők munkája. Jellemző erre, hogy a mentőkocsik az előiző évi 21,8 millió kilométerrel szem­ben 23,23 , millió kilométer utat tettek meg. Végtelen gumi szalagsoron indul tovább az »anyag, amíg a műben cementté nem égetik Előreláthatólag Sellyén, Szo- bon, Alsónémediben és Enyin- gen új mentőállomás nyílik ebben az évben. — Nagy gondöt fordítunk a súlyos állapotban levő bete­gek, balesistet szenvedettek megmentésére. Ezért tökéle­tesítjük az újjáélesztési el­járásokat. — Valószínűleg még ebben az évben megvalósul a menitő- kórház őrzőszobája. Itt azo­kat az életveszélyes állapot­ban levő betegeket helyez­zük majd el, akiket foko­zottan kell majd figyelni és szükség esetén haladéktala­nul életmentő műtétben, gy ógyei járásban kell részesí­teni. Az őrzőszobát természe­tesem külön személyzettel és a legkorszerűbb felszereléssel látjuk el. — A kíméletes és gyors betegszállítás korszerű esz­közét, a légi mentőszolgála­tot is tovább fejlesztjük. Egy mentőrepülőgépet való­ságos „légi műtővé” alakí­tunk át, hogy- bizonyos mű­téti beavatkozásokat már szállítás közben, a gép fel­szállása után végre lehes­sen hajtaná. (MTI) ÁLARCOSBÁL Nem a népszerű operán van szó, hanem arról a fai sangi álarcos mulatságrc amelyre február 29-én szón baton kerül sor a ceglédi mű velödási ház összes termeibe! Este 8 órakor, a tervek szs rint, már benépesülnek a h< lyiségek, és hajnali 4 órái tart a bál. Akiknek jelme; gondjai vannak, azokon, is s< gítenek. A művelődési hí irodájában lehet jelmezeki igényelni, február 25-ig megfelelő összeg befizetése el lenében. Pedagógusok akadémiája A pedagógusok körébe nagy népszerűségnek örver az idei tanévben megrend< zett Pedagógusok akadémiái sorozat. A város kétszáz p< dagógusa örömmel és rend szeresen vesz részt az ele adásokon. Február 5-én ke rüLt sor a hatodik előadásr; amelyen Kómár Károly, a Országos Pedagógiai Intéz< munkatársa kereste fel ceglédieket. Általában az el< adásokat szokatlan érdeklődi előzi meg és ez egyben bi; tosítéka annak is, hogy a s< rozat betölti célját: a pedagi gusok szakmai, politikai i pszichológiai képzettségéne fokozását. MQEg3K*ynegq Névadó ünnepség A Monori Járási Tanácso: szombaton névadó ünnepsége rendeztek. Kása Károly szer vezési és jogi csoportvezető é neje újszülött kislánya Év. volt a kedves ünnepség fő szereplője. Az ünnepsége: részt vettek a helyi tömeg szervezetek, a járási tanác dolgozói, akiktől az újszülöt szép ajándékokat kapott. I névadó szülők Prohászka lm re és felesége örömmel tettel eleget kedves feladatuknak Megjelentek az ünnepségen i Kossuth általános iskola úttö rői is, akik jó előre maguk kő zé fogadták az újszülöttet é kisdobos nyakkendővel aján dékozták meg. Felnőttek az iskolában Az idei tanévben a monor Kossuth általános iskolába! megkezdték a felnőttoktatái során az alapismereti tanfo lyamokat is, amelyre húszar jelentkeztek. Az első és máso dik osztályban heten, a har madik és negyedik osztálybar tizenhármán tanulnak és a; eddigi tapasztalatok alapjár elmondhatjuk, hogy a tanfo­lyam eredményes lesz. A pe­dagógusok véleménye szerini a tanulók igen szorgalmasak és szívesen vesznek részt e tanfolyam előadásain.-■........................ »»«S SZÍNHÁZI ESTE A kecskeméti Katona Jó­zsef Színház művészei feb­ruár 9-én .vasárnap Nagykő­rösre látogatnak, hogy este fél 8 órai kezdette] az Arany Já­nos Művelődési Ház színház­termében előadást tartsanak H. Máriás Magda: Örökösök című háromfelvon ásos szín­műve kerül bemutatásra. For­ró Pál, Göndör Klára, Mojzes Mária, Zilahy Hédi, Perényi László. Major Pál. Gyulai An­tal. Kuppán Ferenc, Rákossn Lajos. Szánthó Mária, és Mó­ricz Ildikó szereplésével. A díszleteket Borcsa István, a jelmezeket Márton Aladár ter­vezte. A rendező Móros Attila. Az előadás iránt már mos! nagy az érdeklődés. A konzervipar várja a fiatalokat i Az oktatási reform végre­hajtásának megfelelően aj 1963—64-es iskolaévben ala­kult át az ipa ri tanuló-iskola élelmiszeripari szakközépisko­lává. Jelentős esemény ez nemcsak Nagykőrös, hanem a környék oktatásügyében is, Többek között a konzervipar számára képeznek az új isko­lában szakembereket. Modern embervásár A fiatal házaspár sokáig keresgélt a Salt Lake City- béli autotemető ütött-kopott roncsai között, míg végül is Clark Lynn az egyik kocsi előtt megállt. Egy kiskocsit Sherylért — Ez jó lesz — mondta, majd közelebb lépett a telep vezetőjéhez: — De pénzünk, sajnos, nincs ... — Uram, ez nem jótékony­sági intézmény!... Lynn egyetértőén bólintott. — Nem is akarjuk ingyen. Ellenértékképpen itthagyjuk Sherylt. A telepvezető nem értette a dolgot. A fiatalasszony, aki karján párhónapos csecsemő­vel állt a férfiak mellett, a gyermekre mutatott: — Öt adjuk a kocsiért... — Mit képzelnek, kérem — háborodott fel az idős telep­vezető és azonnal elzavarta a fiatal házaspárt. Az ajánlat körül — bármi­lyen furcsán is hangzik — tu­lajdonképpen csak egy hiba volt: nem. a kellő helyen hangzott el. A bébik áruba bocsátása egyes nyugati orszá­gokban éppen olyan ismert és jól jövedelmező üzletág, akár a heroincsempészet, vagy a nyilvánosházak „táncosnői­nek” utánpótlása. Sok gyer­mektelen házaspár él ugyanis az Egyesült Államokban, Svédországban, Hollandiában, Angliában is, s közülük nem egy minden áron szeretne örökbefogadni egy apróságot. Csakhogy éppen ezekben az országokban a törvények igen körülményessé teszik az adop­tálást, emiatt több az örökbe­fogadó-jelölt, mint az örötebe- fegadható. „Ügyes” üzletem­berek ezért olyan országok­ban vásárolják fel — ügynök­ségek és magánfelek részére — a csecsemőket, ahol lehet. Egy amerikai üzér például Dél-Koreára specializálta ma­gát, ahol az amerikai kato­nák és a helybeli lányok futó ismeretségéből származó cse­csemőknek senki sem örül. Mások Európának vagy La- tin-Amerikának azokra az or­szágaira vetették ki hálóju­kat, ahol a munkanélküliség miatt nagy a nyomor. Mary Verdém is Brazíliából költözött Angliába;" munkát keresett. Idegenben azonban éppen úgy nem sikerült állást találnia, mint odahaza. Hogy mégis fent tudta magát tarta­ni, azt egy fiatal rendőrnek köszönhette, aki gáláns előzé­kenységgel „szárnyai alá vet­te”. De a gondoskodás csak addig tartott, amíg a lány be nem jelentette, hogy gyereket vár. Akkor a gáncsnélküli lo­vag kimutatta fogafehérjét. — Nem bánom, mit csinálsz és hogyan csinálod, de szaba­dulj meg tőle! A „jószivű" Noémi A bábaasszony, akit Mary felkeresett, csak tengersok pénzért vállalkozott a tiltott műtétre. A kislánynak persze nem volt pénze, s így nagyon örült, amikor a kuruzsló meg­ismertette egy Noémi Álba nevű fiatal nővel, alki „meg­sajnálta” és házába fogadta a „kis brazíliait’“. Mary éppen olyan gyanútla­nul fogadta el ezt a gondos­kodást, ahogyan a rendőrét és heteket töltött, boldog vára­kozásban, az -Alba-család ott­honában. Később derült csak ki, hogy a barátságnak nagy ára volt. A Penna-klinikán, a szülőszobában, csupán Noémi Alba, a jó barátnő volt mellet­te, és ő a szülés után azonnal kivitte a szobából az újszü­löttet. Mary azt hitte, így szo­kás. Nagysokára — a percek is óráknak tűnnek ilyenkor — tért vissza Noémi és a fel­zaklatott anyának csupán any- nyit mondott: — A kicsi meghalt... De amíg a jó barátnő együtt zokogott Maryval, anyja, az idősebb Álba, már javában árulta a csecsemőt — csekély 80 ezer pesóért. A bűntény egészen vélet­lenül került napvilágra. Az egyik ápolónőnek feltűnt, hogy a gazdasági vezető egy- gyel több gyermekholmit adott ki, mint ahány csecse­mő a klinikán található. Mi­vel mór korábban is gyana­kodott. az esetet azonnal je­lentette a városi elöljárósá­gon. Vizsgálat indult. így lep- leződött le a gyermekkeres­kedő banda, amely a kórház orvosaival játszott össze. A kihallgatások során módsze­reik is imeretessé váltak. Ha a magányos anya nem akar­ta megtartani, egyszerűen, 10 ezer pesóért megvásárolták tőle gyermekét. De ha olyan­ra akadtak, mint Mary, aki elesettségében is ragaszkodott kicsinyéhez, félrevezették a szerencsétlen anyát, azt ha­J zudták neki, hogy gyermeke meghalt... Vrephodochos A csecsemők adás-vételét a törvény természetesen bün­teti, de nem mindenütt. Gö­rögországban éppenséggel ál­lami fennhatóság alatt létesí­tettek olyan intézményt, ahol a gyermektelen szülök — ha kiállták a kérdőívek próbáit — ígéretet tettek arra is, hogy szeretni fogják a kicsit és megalkudtak az árban. — örökbe fogadhatják az elha­gyott gyermekeket. A szülők többnyire nem is­mertek. A görög főváros több pontján ugyanis, sőt vidéki városokban is van egy-két olyan ház, amelynek falára postaládához hasonló alkal­matosságot függesztenek, raj­ta nagy betűkkel áll a szö­veg: Vrephodochos, azaz kis­gyermekek számára szolgáló hely. Egyszer vagy kétszer hetente, az éjszakai órákban, halk léptek közelednek a ház felé. Aztán egy női alak tű­nik fel. Aggódva néz jobbra- balra, majd kinyitja a láda fedelét és „valamit" belerak. Csenget. De a portás nem jön ki. csak amikor a fiatal anya, többnyire szerencsétlen vidéki lány. aki gyermekével a társadalmi és vallási elő­ítéletek miatt semmiképpen sem térhetne haza. már el­tűnt. Évente 3—4 ezer házasságon kívüli gyermek születik Gö­rögországban. Nagy részüket ily módon „bízzák” az állam­ra. A görög kormánynak egé­szen addig sok fejtörést és fő­leg anyagi gondot okozott az elhagyott gyermekek gondo­zása, amíg kiutat nem talált. Azóta G örögország éppenúgy exportál gyermekeket, mint akár narancsot vagy citromot. Már több mint ezer görög bébit szállítottak ki így — kemény valutáért — az Egyesült Álla­mokba, Svédországba és Ang­liába is. Görögországban sem minden gyerek kerül az állami export- menhelyekre, az úgynevezett Metera-otthonokba. a „Sie und Ér" című svájci lap tu­dósítójának Papaukonomou kisasszony, a Matera igazgató­nője a következőket mondot­ta: — Tudom, hogy vannak olyan gyermekotthonok is, ahol bárki vásárolhat csecse­mőket. Sokan Közel-Keleten tűnnek el. Hogy miért és ho­gyan, azt nem tudom. Hogy miért? Közülük kerül­nek ki azok a rabszolgák, akik még ma is ezerszámra talál­hatók például Szaud-Arábiá- ban. És hogyan? Közvetítő se­gédletével, valamelyik csem­pészhajó fedélzetén. De hogy-hogy? És tulaj­donképpen ez lehetne a kér­dés — nemcsak Görögország­ban, hanem Olaszországban, Latin-Amerikában és másutt is, ahoi csak lehetősége van a lelketlen gyerekkúfároknak, a nyomor és az elesettség vámszedőinek. A nyugati vi­lág egész rendőrsége megmoz­dul. ha egy milliomos gyereke eltűnik. Nyugat rendőrségének figyelme viszont csak elvétve téved, egy-egy nagyobb bot­rány _ kapcsán, a modern em­bervásáron hányódó csecse­mőkre, akikkel szüleik nem tudnak vagy nem akarnak tö­rődni ,s akiknek terhét, anyagi és erkölcsi felelősségét hazá­juk sem szívesen veszi magá­ra. Önody György

Next

/
Oldalképek
Tartalom