Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-05 / 29. szám

SZALAD... „Tartsuk tisz­tán az étkező- helyiségeket” — hirdeti egy pla­kát a monori vasútállomás mel­letti gyorsbüfé­ben. A falra akasztott, gyo- morforgatóan ko­szos plakát sem bizalomkeltő. Ám a mennyezeten levő fénycső sem különb. Telistele nyárról ottragadt légypiszokkal. A bögre, melyben teát adtak, bélül talán tiszta volt, hiszen egy­két gyors mozdulattal ki­öblítették. Külső széle azon­ban — amikor megszáradt raj­ta a víz — kávéfoltos maradt. Az asztalokon kilöttyent sör, félórával korábbról ottma­radt ételhulladék, feketés- pr,harak. Igaz, hogy e ven­déglátóipari egység neve gyorsbüfé, mégis elvárná az ember, hogy tiszta, ízléses legyen. Vagy talán azt hi­szik: aki szalad nem látja...? — sk — MOTOMIMn vi. Évfolyam, 29. szám ___________________________i&64. február 5, szerda F elkészült a belvízveszély elhárítására a Monori Községi Tanács FcISiívás a Iakoüságboz: tisztítsák ki az árkokat és átereszeket! — A monori Kossuth álta­lános iskolában á tanév elején megindult felnőttok­tatás során az alapismereti tanfolyamokra 20-an jelent­keztek, legnagyobb számban a cigánytelep ülés lakói kö­zül. Az I. és II. osztályban 7- en, a III. és IV. osztály­ban 13-an tanulnak és az eddigi tapasztalatok szerint szorgalmuk eredménnyel is fog járni. — A MÉK monori kiren­deltsége megkezdte az ősz- szcl tárolt gyökérféleségck ki­tárolását (sárgarépa, zöldség, zeller). Napi 150 mázsát tárolnak ki és szállítanak a Kecskeméti Konzervgyárba és a járás zöldséges üzletei­be. — Az új személyazonossági igazolványok kiadására 7-én, pénteken kerül sor Nyár- egySázán. — KISZ-taggyűlés lesz csü­törtökön a vecsési VIZÉP, a monori területi; pénteken pedig a gyömröi Zalka Máté, a maglód! Micsurin Tsz, a vasad! szakiskola és a gyom­rod Vasas Ivtsz alapszsrve- zeté'oen. w "A" munkásőrség járási törzse a rendőrség járási ka­pitányságával közös értekez­letet tart csütörtök délután. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Cári kegyelem. Gyom' rő: Keresztesek I.. II. Maglód: Ordasok között. Mamié: Itt latok a szerelem. Monot: Négy szerze­tes' (széles). Nyáregyháza: Met­róz a rakétában. Pilis: Üresiára;. Xáoiósüly: Oldás és kötés. Őri: Orosz csoda I.. II. Üllő: Az arany- ember (széles). Vasad: A órásai tréíaesináió. Verses: optimista tracedia (széles). TIT-elöadásck Maglód. 18 óra. a művelődési otthonban: Járványos betegségei; terjedésének megelőzése. Ellőadó: dr. Cseke László. Monort-erdő 18 óra. az iskolá­ban. Kitűnnek a fehér foltok a kontinens térképéiről. Előadó: Vésrh Ildikó. Vecsés. 17 óra a Martinovics tért iskolában: Hitler volt tervei Európával. Étim: Teuton-kard ak­ció Világhírű táncosok Szege­den. Előadó: Császár István. Művelődési ház Pilis, 17 óra: Aladdin csodalám- Páia (az Állami Bábszínház elő­adása). ____________ A NYAKÖNYVI HÍREK Gyömrő Házasságot kötöttek: Mr oviik Ferenc és Ocsovai Julianna. Var­ga István és Gallai Margit. Elhunytak: Iván János 77 éves. Nagy Istvánná Mocsári Zsuzsan­na 58 éves. Moitor Elhunytak: Harsas Pál 80 éves. Bakos Károlvné Földvárszkv Zsu­zsanna 89 éves. Baikal István 85 éves. Szőnyi Jánosné Tóth Ju­lianna 63 éves. Monor is azok közé a köz­ségek közé tartozik, ahol az idők folyamán nemegyszer höm,pöiygött a belvíz korláto­kat nem ismerve. Tavaly, a szeptember 8-i árvíz idején kis híján Velencéhez hasonlí­tott a járási széikhely. A pesti úton valóságos víziparádé zaj­lott le, de szorongatott helyzet volt a Kossuth Lajos, a Kistói, a Dózsa György, a Szilágyi Dezső és a Dugonics utcában is. Ezek voltak a legveszélye­sebb területek. Az okozott kár se két helyi termelőszövetkezetben — be­leértve a hasznavehetetlenné vált terményeket is — több mint félmillió forint volt és még ehhez hozzájött 182 ezer forint, amit az épületekben, az átereszekben és az utakon a víz romboló hatása kifej­tett. Okulva az elmúlt év tapasz­talataiból a községi párt és tanács vb meghívására a kö­zeim,altban az összes helyi tö­megszervezetek vezetői érte­kezlete gyűltek össze, ahol megvitatták azt, hogy mit kell tenni Monoron egy esetleges ár- és belvíz esetében. — Szükség esetén milyen közerőt lehet mozgósítani? — kérdeztük Kupecz Ferenctől, a monori tanács vb-elnökétől. — A legrövidebb időn belül 6 brigádot, vagyis S0 gya­logos embert mozgósí­tunk, akik ásót, lapátot és csákányt hoznak magukkal. A brigád- parancsnokok általában az ön­kéntes tűzoltó testület tagjai, akiket Kiss Kálmán igazít el. Mozgósítás esetén a kiértesítés futárszolgálaton keresztül-tör­ténik, melynek tagjai: Zöldi István, K. Nagy Károly, ifjú Nagy István és Orosházi Jó­zsef. — Csak gyalogosokat mozi gósítanak? — Nem, hanem fogatokat és gépkocsikat is. A Kossuth és az Űj Élet Tsz összesen 60 lovat, 2 gépkocsit és 2 von­Egyszál ingben, mezítláb Ki „rabolta ki" Fazekas Lajos, Dánszent- miklós, Nyáregyházi út 9. szám alatti lakos bejelentet­te, hogy őt Nyáregyházán a Szentimre-telepen kirabolták. A rendőrség ezután nagy alapossággal nyomozni kez­dett és hamarosan fényt de­rített az ügy hátterére. Egy­részt a ' számos tanúkihall­gatás során, másrészt pedig a nyomozás adataiból meg­állapították, hogy a beje­lentést tevő az állítólagos rablás napján nagyobb meny- nyiségű kukoricát adott el és a kukoricáért kapott pénz­zel betért a nyáregyházi ital­boltba szórakozni. Ez a szó­rakozás később mutatássá, sőt murivá fajult. Később, amikor már a mu­latozás elérte tetőfokát, Fa­zekas szesztársaival elment Raffael Péter lakására, foly­tatni a dáridót. Mikor már Fazekas teljesen elázott, a Raffael Györggyel közös ház­JÓ HÍR: Megszépült a gyömréi KÍŰSZ-helyiség Elkészült a Gyömrői KlOSZ-székház belső tatarozása. Kókay Gyula KIOSZ járási titkár is megtekintette az elkészült munkát és nagy megelégedéssel szemlélte végig a ragyogóan tiszta helyiségeket. Külön említésre méltó, hogy a helyiségek festését a szo­bafestő kisiparosok társadalmi munkában végezték. A munka megszervezésének oroszlánrészét Sárospataki Lajos szobafestő­mester és Garamszegi János műkövesmester végezte, míg a munka lelke Hegyesi Mihály szobafestőmester volt. A járási szobafestő ipari tanulók időszaki gyakorlati vizs­gájuk keretében itt tettek tanúságot tudásukról és jó felké­szültségükről. A szakértők egyhangú véleménye szerint az ipari tanulók is szép és jó munkát végeztek. tatót biztosít. Minden fogat­hoz egy gyalogost, a gépjár­művekhez négy embert köte­lesek biztosítani a tsz-ek és vállalatok egyaránt. A BELS- PED 4 fogatot; a kefegyár 1 fogatot és 1 teherautót; az Épületkarbantartó Ktsz 1 fo­gatot és 1 teherautót; a Vas­ipari Ktsz 1 teherautót állít elő — segít még az állami gazdaság, a gépállomás és a TEFU is, sőt a községben 12 személygépkocsit is igénybe vehetünk futárszolgálatra. Ha szorul a helyzet, akkor 12 tehergépkocsi. 6 von­tató, 2 dömper és 34 pár lófogat áll rajtra készen. — Milyen mennyiségű elhá­rító anyagot lehet mozgósítás esetén felhasználni? — A TÜZÉP-telepen táro­lunk mintegy 2 ezer darab 1 és 2 méteres karót, két köb­méter gerendát, három köb­méter deszkát és négy köb­méter fapadlót. Zsákból is lesz közel 500 darab. Vihar­lámpa, kubikostaliga, ácska­pocs, lapát, fűrész és csákány is megfelelő számban áll majd a lakosság rendelkezésére. — Milyen feladat hárul pil­lanatnyilag a lakosságra? — Felhívtuk a község la­kosainak figyelmét arra, hogy az átereszeket és az ár­kokat tisztítsák ki, legsürgősebben a veszélyez­tetett területeken. Aki a fel­hívásnak nem tesz eleget, szabálysértési eljárást indíta­nak ellene. Biztató az a tény, hogy az idén nem esett (még eshet!) túlságosan sok hó, éppen ezért talán az olvadás nem okoz olyan nagy károkat, mint tavaly. Azért a gondos felké­szülés egyáltalán nem feles­leges! Hrutka János T iil teljesítettül* ■istiIt évi adé&teeviki&lket Járásunk 1963. évi adóter­vét 105,7 százalékra teljesí­tette. Valószínű, hogy ez a jó eredmény — különösen a múlt év második felének 110,8 százalékos adóterv-teljesítése •— sok fáradságos munkát rejt maga mögött. Hogy kik osz­toznak ebben a munkában, ebben a sikerben? Igen jól vizsgáztak ezúttal pénzügyi dolgozóink, különösen Gom­bán, Gyomron, Maglódon és -Mendén végeztek jó adóügyi munkát a helyi végrehajtó bi­zottságokkal közösen, amiért a járási tanács végrehajtó bi­zottsága írásban fejezte ki el­ismerését. Név szerinti elismerésben részesítet'e a járási tanács vb Gyenes György gombai, Ba­logh Sándor mendei adócso- portvezetőket és Páréi Imre Fazekas Lajost ? tartásban élő Szabó Iloná­val átmentek Szabó György putrijába. Hogy ott miért voltak, nyilvánosan nem fir­tatjuk, tény azonban, hogy bizonyos idő múltán Faze­kas Lajos ingben és gatyá­ban, mezítláb ment vissza Rajfaelék putrijába. Való­színű azonban, hogy valami ritka nagy öröm érhette, mert örömében egy-egy százforin­tost adott■ Raffael József­nek, Raffael Péternek és Raffael Györgynek. A rendőrség ez ügyben meg­tette a szükséges intézke­dést és egy jó időre elvette Fazekas Lajos kedvét a ha­sonló feljelentésektől. mendei adóügyi előadót. Ugyancsak írásbeli elismerést kapott kiváló irányító és szer­vező munkájáért Perlaki Jó­zsef is, a járási tanács adóíei- ügyelője. Jól működtek a községi pénzügyi állandó bizottsá­gok: Gyomron, Maglódon, Mendén és Üllőn, jó politikai felvilágosító és nevelő munkát fejtett ki a jé- I rási pénzügyi áb is. Nem kap- I tak ugyan Írásbeli elismerést, j de fő részük van az adóterv J te'jesűésében: az önkéntes j adófizetőknek, akiket ezúttal részesítünk dicséretben. Az önkéntes adóbefizetés í eredménye Bényén (117,8 százalékra teljesítették az 10.63-as év második felének adótervét), Gombán (115,6), Maglódon (115,7), Mendén (116,3), Tápiósápon (115) és Üllőn (111,8 százalékra) a legjobb. Az említett helyeken általában 80—85 százaléka az adófizetőknek önkéntes. Ezek­ben a községekben az időará­nyos (dekádonkénti) tervet is teljesítették. Annak ellenére, hogy a ter­vet teljesítették mégsem kielégítő a pénz­ügyi munka Csévharasz- ton, Ecseren és Vasadon, amiért a végrehajtó bizottsá­gok, a pénzügyi állandó bi­zottságok és maguk a pénz­ügyi dolgozók is felelősek. Tőlük várnak a jövőben aktí­vabb, eredményesebb mun­kát. Járásunkat a múlt év ne­gyedik negyedév adótervtel­jesítésének értékelésekor a hatodik helyre sorolták be megyei szinten. A légoltalmi oktatásról IUés István, járásunk lég­oltalmi törzsparancsnoka a községekben folyó légoltalmi oktatással kapcsolatban az alábbi tájékoztatást adta: Az elmúlt év őszén a lakos­ság 40,2 százaléka részesült légoltalmi alapismereti okta­tásban. Jelenleg 275 csoport­ban több mint tizenötezer em­bert vontunk be a tájékozta­tásba. Azt tűztük célul, hogy a la­kosság minél szélesebb rétege saját érdekében vegyen részt az oktatáson. Az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, hogy ott, ahol az előadók felkészültsége és az oktatással kapcsolatos agitációs, meggyőző munka a tanács és az MHS szervező és irányító tevékenysége nyomán jó volt, ott a tanfolyamok is látogatottak, jól sikerülnek. Péteriben és Káván például 90—100 százalékos volt a rész­vétel. Ecseren 90 százalék, Úri-- ban, Tápiósápon pedig 80 szá­zalék. Nem kielégítő a részvétel Mendén, ahol mindössze a la­kosság 20 százaléka jelenik csak meg a tájékoztatáson. Néhány nagyobb községünk­ben is többet kellene tenni e téren és jobban megszervezni a lakosság felvilágosítását a tanfolyam fontosságáról. Ta­pasztalat az is, hogy a részt­vevők érdeklődéssel figyelik a jól felkészült előadókat — és hasznosnak tartják az okta­tást. —BM— Névadó ünnepséget rendeztek szombaton a járási tanácsnál. Kása Károly szervezési és jogi csoportvezető leánya Éva volt az ün­nepség főszereplője. Megjelentek a helyi tömegszerveze­tek vezetői, a járási tanács vb vezetői és dolgozói, akik­től az újszülött igen szép ajándékot kapott. A névadó szülők Prohászka Imre és felesége voltak. Részt vettek az ünnepségen a Kossuth iskola úttörői is, akik kisdobos nyakkendővel kedveskedtek az ünnepeiknek Mir© fordítják jövedelmüket a sülyi tsz-tagok ? Sikeresen lezajlott a sülyi Virágzó Tsz zárszámadása. Elérkezett a pénzosztás ide­je. A csaknem egymillió fo­rintért hintával az elnök és a főkönyvelő személyesen ment a postára. Ezután min­den egyes tsz-tag részére a készpénzjárandóságot borí­tékba rakták. Megkérdeztünk egypár ta­got, vajon mire költik a pénzt. Érdekes válaszukat közreadjuk: A vezetőségi tagok közül Solti Sándor főkönyvelő, Ga­zsi János, Bajor Péter, Ber- la Mám és Takács Lajos- né pénzük nagy részét ta­karékba helyezték. A legnagyobb pénzösszeget Bozóki András állatgondozó vette fel: 14 000 forint volt a borítékjában. (Egész évi keresete 39 000 forintra rú­gott.) Elmondotta hogy szo­babútorzatát egészíti ki ás egy mosógépet vesz. Guba Antal traktoros há­zat kíván venni, 12 000 fo­rintját erre a célra tette félre. Gönczi István háza te­tejére cserepei vásárol. Do­bos János házhelyet igényelt és építkezni szándékozik. An- talicz József pedig gyerme­kei részére ruhát vásárol. Végül megkérdeztük Zen- tai Tibor mezőgazdászt, hogy 10 000 forintját hová helyezi? íme a válasza: — Beosztásom miatt igen sokat kell gyalogolni. Ezért úgy gondoltam, hogy 2 da­rab 5000 forintos gépkocsi- nyereménybetétkönyvet vál­tok ki. Bízom abban, hogy szerencsém lesz! Krátky László A tárgyalóteremből: Drágán vett Jő kapcsolat" Hat vagon trágyáért — 17 hónap Lauritz Henrik budapesti la­kos négy évig üzemvezetője volt a Pest megyei Tőzegki­termelő Vállalat pilisi tele­pének. amely a sertéshizlalda közvetlen szomszédságában he­lyezkedik el. A két vállalat közötti megállapodás, vala­mint az évek óta folytatott gyakorlat szerint a sertéshiz­lalda mérlegelés nélkül szállí­totta a sertéstrágyát a tőzeg­telepre. A felhasznált sertés­trágya után a sertéshizlalda mázsánként 3 forinttal ter­helte meg a tőzegkitermelő vállalatot. A tőzegtelepről kiszállított trágyához szükséges vagono­kat mindenkor a pilisi MÁV- állomás biztosította, melynek dolgozói készségesen segítettek a szállítás lebonyolításában. Lauritz méltányolta a vasúti dolgozók „önfeláldozó munká­ját”, ezért a pilisi MÁV-álIo- más három dolgozójának — Mózer Györgynek. Marosi Mártonnak és Makkvári Jó­zsefnek — 1963 tavaszán két részletben összesen 6 vagon tőzeggel kevert sertéstrágyát utalt ki. A 960 mázsa trágyát elszál­lították az említett dolgozok részére, akik azt 10 forintos mázsánkénti árban eladták a vecsési és üllői tsz-tagok ré­szére. A nagy summát — 9600 forintot — Mózer és Marosi vette fel, amelyet egy dara­big Marosi hivatali szekrényé­ben őrzött. Rövid idő múltán felosztot­ták egjunás között „önfeláldo­zó munkájuk gyümölcsét" és így mindegyikük markát 3 ezer 200 forint ütötte. A trágya szállításáról ké­szült fuvarleveleket, melyek alapján a trágya árának szám­fejtése történt volna, a MÁV alkalmazottai nem adták át Lauritz Henriknek, aki egyéb­ként nem is kérte tőlük. Hogy miért? — arra is fényt derí­tett a bíróság. Lauritz ugyanis azért utal­ta ki a trágyát a vasúti dolgo­zóknak: „hogy jobb legyen a kapcsolat a két vállalat kö­zött’’ — vallotta a bíró kérdé­sére. Lauritz sikkasztást kö­vetett el, de nem közvetlen a maga részére és ezt a bíróság az ítélet meghozatalánál eny­hítő körülménynek vette figye­lembe. Lauritz Henrik a múlt évben még a Tőzegikitermelő Válla­lat dolgozóinak is kedvezmé­nyes áron biztosított sertés­trágyát. Felettes szervei ké­sőbb értesítették, hogy erre nincs mód, ezért felhívták a telepvezetőt a különbözeti ösz- szeg megtérítésére, amit aztán a dolgozóktól beszedett, majd befizetett. Mivel sajátjaként nem rendelkezett a pénzzel, ezért a bíróság a terheltnek ezt a cselekedetét kizárta a bű­nösség jogkörébőL Lauritz Henriket a Monori Járásbíróság a társadalmi tu­lajdon elleni sikkasztás miatt mondta ki bűnösnek és 3 évi próbaidőre felfüggesztett 4 hó­napi szabadságvesztésre ítél­te. Makkvári és Marosi tagad­ták bűnösségüket, azzal véde­keztek, hogy: „a trágyajuttatást nem tekintettük ajándéknak, hanem ki akartuk fizetni azt, csupán a kedvezményes árat nem állapították meg." Ezt a védekezést a bíróság meg­cáfolta, mivel a szállítás óta eltelt több hónap és ez idő alatt egyik fél részéről sem történt kezdeményezés a ked­vezményes ár megállapítására. Ezért mindhármukat — Makk­várit, Mózert és Marosit — a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett orgazdaságban mondta ki bűnösnek. A járásbíróság Mózert és Marosit 5—5 hónapi, Makkvá­rit pedig 3 hónapi — havi 5 százalékos bércsötekentés mel­lett letöltendő — javító-nevelő munkára ítélte, amelyet je­lenleg; munkakörükben, a pi­lisi MÁV-álIomáson kell letöl- teniök. A négy terhelt köteles 15 napon belül 8 ezer 640 fo­rint kártérítést fizetni a Pest megyei Tőzegkitermelő Vál­lalatnak és a felmerült bűn­ügyi költségeket is nekik kell rendezni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom