Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-29 / 50. szám
1964. FEBRUAR 29. SZOMBAT teeret '^Urkm 3 Régi magyar írók levelei Érdekes irodalomtörténeti kiadvány előkészületein dolgozik Jenei Ferenc, a Petőfi Irodalmi Múzeum tudományos főmunkatársa. Az Országos Levéltár családi levél tái-aiból összegyűjti XVI. —XVII. századi írók leveleit, amelyeket jegyzetekkel ellátva egy kötetben jelentetnek meg. A könyv ötven tró mintegy 500 levelét tartalmazza. A kötetben többek között Istvánffy Miklós történetíró és Telegdi Kata, az első magyar költőnő, továbbá Rákóczi Erzsébet, Pet- rőczi Kata Szidónia, Beniczky Péter és Rimay János levelét olvashatjuk. (MTI) Megnövekedett A megye földművesszövet- j kezetei elkészítették az idei i terveket. Ennek megfelelően a j MÉSZÖV igazgatósága a KPVDSZ megyei elnökségével | karöltve kétnapos tanácsko- I zásra hívta össze a földmű- ] vesszövetkezeti elnököket, | | szakszervezeti bizottsági tit- j : károkat, valamint az FJK el- ! nököket az idei feladatok meg- J beszélésére. Az első napi ta- i ' nácskozáson a házikertek és szórvány- gyümölcsösök nővényvé- í delme, továbbá a háztáji, a kisegítő és egyéni gazFokozota növényvédelem - 18 millió kisbeguSiázásokra - göldmuvesszövei- kezesi vezetők tanácskozása Négy lány egy udvarban Megkezdték a Négy lány egy udvarban című új magyar film felvételeit. A filmet Solymár József és Zolnay Pál irta, rendező Zolnay Pál, operatőr Hegyi Barna. daságok árutermelésének fokozása volt a vita középpontja. Földvári József elnökhelyettes beszédében rámutatott a módszeres faápolás jelentőségére. A megye közel 10 millió termő fájának mintegy 90 százaléka szórvány és házi- kerti gyümölcsösben van, tehát sem a termelő, sem a népgazdaság számára nem közömbös a hozam és a minőség növelése. A szervezett növény- védelem már a múlt évben megkezd, út s ebben jelentős feladatot vállalt magára a földművesszövetkezet is, a létrehozott 92 brigád közel 16 ezer termelőnél 130 ezer faegységet részesített védelemben. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Dömsödön például, ahol 1962- ben 50 mázsa almát adtak át a felvásárló szerveknek, tavaly már 230 mázsa volt az átadott mennyiség, az exportminőség 38-ról 79 százalékra emelkedett. Örkényben a szokásos 2 vagonnyi alma helyett 22 vagonra, sárgabarackból 789 mázsáról 2782 mázsára emelkedett az átadott mennyiség, az export pedig 42-ről 66 százalékra. Hasonlóan hatékony közreműködést vállalnak a földművesszövetkezetek a háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelésének serkentéséhez, erre vona.-.ozóan már több járásban elkészítették az intézkedési terveket új kultúrák telepítésének szorgalmazására, szakcsoportok szervezésére, valamint szerződéses kötelezettségek vállalására. Különösen elő! jár ebben a munkában a ceglédi és a szentendrei járás földműves« zővetkezetl hálózata, A tanácskozás második napján Bokor József, a MÉSZÖV igazgatósági elnöke vitaindító beszámolójában a kiskereskedelmi és vendéglátóipari feladatok, valamint a hálózat- fejlesztés elsőrendű problémáinak megoldását hangsúlyozta. Az elmúlt esztendőben a kiskereskedelmi forgalom 11. a vendéglátóipari 9,6 százalékkal emelkedett, a vendéglők saját termelésű ételforgalma 23,6 százalékos növekedést mutat. Az idén a földművesszövetkezetek további forgalomnövekedést terveztek. A feladat azonban szükségszerűen megköveteli a hálózat i további fejlesztését is. A múlt j évben ilyen célra mintegy 50 1 millió forintot költöttek a megye szövetkezetei, az idén úgynevezett kisberuházásoicra (tatarozás, korszerűsítés stb.) 18 rmnió forint jut. Szakítani kell azzal a hagyományos magatartással — hangoztatta ■ amely szerint elsősorban a központokban szem előtt levő üzleteket és vendéglőket fejlesztik csupán, a külterületeken pedig Kiég mindig a régi, elavult körülmények uralkodnak mind a vendéglátásban, mind a kiskereskedelemben. Tovább kell javítani a termelőszövetkezetek felmerülő igényeinek kielégítését különböző ( árukból. Fokozni kell a felvásárlásra tervezett 14 246 va- | gonnyi zöldség és gyümölcs — j beleértve a burgonyát is —, í fedezésének biztosítását szer- ; ződéskötéssel. Az ez irányú I munkának az ellenőrzésre is ; ki kell terjednie, olyan vonat- i kozásban is, hogy a szerződő ; termelőszövetkezetek, illetve termelőszövetkezeti tagok idejében megkapják a termelési I kötelezettség ..teljesítéséiig? I szükséges vetőmagot, palántát ‘ és más eszközöket. Hegyi Barna beállítja Törőcsik Marit 68 MŰ (MTI Foto: Bojár Sándor felv.) több mint 1 100 009 péiíiáiiyban, 30 000 000 forint értékben Bemutatják a bakonyi sertés koponyáját Az idén befejeződik a Mezőgazdasági Múzeum állandó kiállításainak rekonstrukciója Sertéstenyésztési kiállításra készülnek a Mezőgazdasági Múzeumban. A kiállítás ismerteti a sertések származásának, háziasításának történetét, majd bemutatja a sertések tartásának, hizlalásának hagyományos kisüzemi és korszerű nagyüzemi módszereit Az élelmiszeripari rész a „disznóölés” és a hús- feldolgozás munkájáról tájékoztatja majd a látogatókat, A kiállítás egyik érdekességének ígérkezik a bakonyi A FŐVÁROSI KERTÉSZETI VÁLLALAT Budapest területén végzendő parki rozási munkára felvesz női és férfi kertészeti segédmunkásokat, betanított munkásokat, szakmunkásokat. Fizetés kollektív szerint. Dolgozóink részére egységes, tetszetős formaruhát biztosítunk. Jelentkezés: a vállalat központjában, Bp. VII., Dob utca 90. sertéskoponya. A ridegtartá- sú. erdei makkon élő bakonyi sertés évszázadokon át egyik legelterjedtebb háziállat volt Magyarországon, a múlt század elejére azonban nyomtalanul eltűnt, kipusztult. Csak véletlenül tudták meg a közelmúltban a magyar muzeológusok, hogy a berlini zoológiái múzeumban őriznek három bakonyi sertéskoponyát Ezek egyike most véglegesen Budapestre került cserébe egy magyar szürke marha koponyájáért. A sertéstenyésztési kiállítás megnyitásával egyébként az időn befejeződik a Mező- gazdasági Múzeum rekonstrukciója. Az utóbbi négy év alatt ugyanis valamennyi termét átrendezték új témájú kiállításokkal, illetve a régiek felújításával, kibővítésével. Az év végére a Mezőgazdasági Múzeumnak 13 állandó kiállítása lesz. (MTI) Az ünnepi könyvhét előkészületei Május 23-án délelőtt a Nemzeti Színház előtt felállítandó könyvsátorban nyitják meg hivatalosan az 1964. évi ünnepi könyvhetet. Könyvkiadásunk munkájának középpontjában máris a könyvilét előkészületei állnak. A társadalmi intézmények, a könyvkiadó vállai átok, a terjesztő szervek képviselői és általában a népművelési szakemberek körében, de nem utolsósorban az írószövetség elnökségében és a sajtó hasábjain már hónapok óta zajlik a vita: milyen legyen az idei könyvhét jellege. Többek között az a nézet is felmerült, hogy a könyvhétre a mai magyar szerzők műveiből csak utánnyomások, az olvasóközönség, és a kritika mérlegén már megfelelőnek talált alkotások jelenjenek meg. A vita — a Könyvkiadói Főigazgatóságtól nyert értesülés szerint — abban az értelemben dőlt ei, hogy a könyvhéten sikeres munkát adnak ugyan második kiadásban az olvasó közönség kezébe, de Megnyugtató ítélet Kömyékszerte felháborodást keltett , az a gyalázatos tett, amelyet a közelmúltban Ber- nula Károly, a pilisi Új Élet Termelőiszövetkezet akkori elnöke és Tóth János, a pilisi tanács akkori elnökhelyettese követett el egy falubeli kislánnyal szemben. A volt tsz-elnök és a volt tanácselnökhelyettes bűnpere most zajlott le a Monori Járásbíróságon. A bíróság egész- napos zárt tárgyalás után zsúfolt padsorok előtt hirdetett ítéletet. Ítéletében mindkettőjüket bűnösnek találta. Ber- nula Károlyt erőszakos nemi közösülés és ittas járművezetés bűntettéért egy és félévi, Tóth Jánost hivatali hatalommal való visszaélés bűntette miatt egyévi végrehajtható börtönbüntetéssel sújtotta. Az ítélet ellen a vádlottak enyhítésért fellebbeztek. A bíróság a közrend biztosítása érdekében elrendelte, hogy mindketten maradjanak további letartóztatásban. I a program nem szorítkozik kizárólag utánnyomásokra. A könyvheti könyvek jegyzékén szereplő verseskötetek közül például mindössze egy az utánnyomás, fiatal költőink Tiszta szigorúság című nagysikerű antológiája. A prózában már nagyobb a második kiadások száma, így kívánják kulturális szerveink az arra érdemes, színvonalas műveket előtérbe állítani, s az ünnepi könyvhét szélesebb körű nyilvánosságának felhasználásával nagyobb példányszámban az olvasóknak átnyújtani. Nagy gondot fordítanak a művelődésügyi szervek a művelődési otthonokban, könyvtárakban, üzemekben és községekben rendezendő író—olvasó találkozók jó megszervezésére. Nagyobb körültekintéssel tervezik a könyvsátrak elhelyezését is. Budapest belterületén némileg ritkítják az árusítóhelyeket, viszont nagyobb gondot fordítanak a külsőbb kerületek és az új lakótelepek jó ellátására. A könyvhét sikerét szolgálja az új rendszerű tombola. A vevő minden 20 forint értékű könyvvásárlás után tombolajegyet kap. A ! főnyeremény egy 10 000 fo- j rint értékű — tetszés sze- j rint kiválasztott művekből álló könyvtár és egy három- I ajtós könyvszekrény. A legkisebb nyeremény 300 forint értékű könyvutalvány. Az ünnepi könyvhétre 63 mű jelenik meg, több mint 1 100 000 példányban, körülbelül 30 000 000 forint értékben. (MTI) írni, olvasni, számolni Barcza Sándor agronómus tanítóvá „lépett elő” — állt fel az értekezlet egyik résztvevője, aztán még hozzátette: — Három analfabétát tanít az írás-olvasás-számolás tudományára. Az olvasó most bizonyára meglepődik: mi köze egy ag- ronómusnak az analfabéták tanításához? Nos, a magyarázat a következő: az 1960. évi népszámlálás adatai szerint az országban több mint három- százezer analfabétát tartanak nyilván. Pest megyében közel kilencezer azoknak a tizennégy—ötvenkilenc éves embereknek a száma, akik sem írni, sem olvasni, sem számolni nem tudnak. Ezért nem lehet csak állami feladat az írástudatlanság elleni küzdelem, több annál: társadalmi ügy. Barcza Sándor agronómus ügye is. Erről beszéltek, vitatkoztak tegnap a megye felnőttoktatási akcióbizottságának tagjai. Az írástudatlanság megszüntetése az elmúlt év őszéig lassan, vontatottan haladt. Igaz ugyan, hogy míg az 1961.62-es tanévben- mindössze nyolcvanötén vettek részt az alapismereti tanfolyamokon, addig az 1962'63-as tanévben már négyszáztizenkettő volt a számuk. Ez a fejlődés azonban korántsem kielégítő, hiszen a megyénkben élő több ezer írástudatlan ember jelentős része a mezőgazdaságban, illetve az iparban dolgozik. Az, hogy ezek az emberek a lehető legrövidebb idő alatt elsajátítsák az íras-olvasás-szá- molás tudományát, további életük, fejlődésük, az életben történő helytállásuk alapvető tényezője lehet és kell, hogy legyen. Ugyanakkor nem csak az egyén, de a termelőszövetkezet, állami gazdaság vagy a gyár is jól jár, ha műveltebb, szélesebb látókörű emberek végzik ott a munkát. Ezért alakult meg az elmúlt év novemberében a felnőttoktatási akcióbizottság, azzal az alapvető célkitűzéssel, hogy név és lakóhely—szerinti- pontos felmérést készítsenek a megyében éiő írástudatlanokról és ennek birtokában megkezdik a felvilágosító, meggyőző munkát, majd annak eredményeképpen az oktatást. A feladat nagy volt, hiszen a több ezres szám elsősorban az elszórt tanyavilágban élő emberekből és az állandó „mozgásban” levő cigányokból tevődik össze, ráadásul a kemény tél is gátolta a felkutató munka eredményességét, de így is közel háromezer írástudatlan embert kerestek fel a pedagógusok, a tanácsok dolgozói, a tömegszervezetek aktívái. Közülük hatszázhu- szonketten beiratkoztak és többségükben rendszeresen részt vesznek az alapismereti tanfolyamok munkájában. Nem véletlenül írom azt, hogy munkájában, mert a tanulás — nem gyerekekről van szó! — igenis nehéz, fáradságos munka. S ez az oka elsősorban annak, hogy az analfabéták közül sokan ma még idegenkednek a tőlük nagy erőfeszítéseket követelő tanulástól. (És nem a szégyenkezés az, ami elsődlegesen visszatartja őket, bár ezzel is számolni kell!) Amikor az írástudatlanokról beszélünk, elsősorban a fiatalokra és a középkorúakra gondolunk. Az ötven éven felüliekkel már nagyon nehéz e tekintetben boldogulni. Aki öt évtizedet úgy élt le, hogy nem tanult meg írni-olvasni, legfeljebb a nevét tudja aláka- nyarítani, azt már nehéz meggyőzni arról, hogy iratkozzon be legalább az alapismereti tanfolyamra. De nem is ez a dolog lényege, hanem az, hogy ne legyen olyan fiatal, aki már a mi társadalmunkban nőtt fel s ennek ellenére, akár objektív körülmények, akár egyéni hanyagsága vagy a szülök felelőtlensége következtében elmulasztotta megszerezni az alapismereteknek a minimumát is. (A háromszázezer analfabéta közül mintegy százezer a hét-tizennyolc éves fiatal!) Nyíltan kimondva: ne legyen többé utánpótlása az analfabetizmusnak Magyarországon! Ez a legfontosabb. Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a pedagógusok mellett tevékeny részt vállaltak az analfabéták felkutatásából a járási és városi pártbizottságok vezetői és munkatársai, a tanácsok dolgozói, a különböző társadalmi szervek aktivistái. De tevékeny részt kell vállalnia ebből a munkából a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gyárak, üzemek és az építőipar vezetőinek is. Fáradozásuk mindenképpen visszatérül, hiszen a műveltebb ember munkája mindig hasznosabb, mindig többet ér. Nagy feladat hárul az írás- tudatlanság megszüntetésében a művelődési otthonokra is. Nemcsak azáltal, hogy helyiséget biztosítanak az alap- ismereti tanfolyamok részére, ahol ilyen igény jelentkezik — s ezzel megszűnik azok iskola» jellege, ami feloldja az emberekben az óhatatlanul meglevő gátlásokat —-. hanem azáltal is. hogy minden eszközzel azok leglelkesebb szervezőivé válnak. S ha már idáig jutottunk a gondolatban — s erről is beszéltek' áZ‘"értekezlet résztvevői —; feltétlenül szólni kell arról is, hogy nem lenne haszontalan, ha az alapismereti tanfolyamok vezetésében jó munkát végző pedagógusokat az előirt óradijakon felül jutalmaznák, munkájukat figyelembe vennék a más jutalmazások és kitüntetések alkalmával, illetve a legjobbak soron kívüli előléptetésben részesülnének. Igaz. hogy ez valamivel megnövelné a megyei tanács oktatási költségvetését. de biztosak vagyunk benne, hogy ez a kiadás rövid időn belül többszörösen megtérülne. Az értekezlet résztvevői által megfogalmazott legfőbb célkitűzés: 1966-ig ne legyen egyetlen nem tanuló analfabéta sem a ceglédi, dabasl és a nagykátai járásban, illetve Cegléd és Nagykőrös városában. 1970-ig pedig ne legyen egyetlen analfabéta sem megyénkben. Ha nagy is ez a feladat, megoldható. Biztosíték erre az a széleskörű társadalmi összefogás, amely tavaly novemberben kezdődött megyénkben, s rövid1 néhány hónap alatt is biztató eredményekre vezetett. Prukner Pál Fokozott gondosságot j A gödöllői járásban felül- I vizsgálták, hogy a községek, termelőszövetkezetek, állami gazdaságok, gépállomások és a nagyobb ipari üzemek miképpen tesznek eleget a tűz- ; rendészeti előírásoknak. Megállapították, hogy a tűzvédelemben értek el javulást. ! Az ipari üzemekkel nincsen | különösebb baj, ott még a j nagy összegű beruházást i igánylő tűzvédelmi berendezéseket is megvalósították. Ugyanez vonatkozik a gépállo- ! másokra és az állami gazdaságokra is. A községek és a termelőszövetkezetek azonban már nem állnak ilyen jól: j a legtöbb helyen nincs víz- í tárolómedence, a raktárakat, szérűket nehéz megközelíteni, mert az oda vezető utak rosz- szak. A nagyobb, komolyabb értéket képviselő épületeknek nincsen kijelölt tűzvédelmi felelőse. Még nagyobb baj, hogy a dolgozók nem tartják be az előírásokat, olyan helyeken is dohányoznak, ahol szigorúan tilos. Lehet azonban, hogy nem is tudnak erről, mert a figyelmeztető táblákat ki sem szögezik. Az elmúlt évben a tűzrendészet! szabályok be nem tartása miatt három termelőszövetkezeti elnök ellen indítottak szabálysértési eljárást. Az új tűzvédelmi előírások lehetővé teszik, hogy a községek kézifecskendőikből legalább egyet állandó használatra a termelőszövetkezeteknek átengedjenek. Ha elhelyezésükre megfelelő helyet biztosíthatnak és valaki vállalja kezelésüket. karbantartásukat, kérelmüket a tűzrendészeti alosztály teljesíti.
