Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-28 / 49. szám

1964. FEBRUAR 28, PÉNTEK uccrn xKírlaii Zöld csíkok a Pest megyei utakon Delhiig — 207 + 2800 kilométer A Pest megyei utak hossza 5626 kilométer. Ha ezeket az utakat — persze kiegyenesítve — egymáshoz illesztenénk, Bu­dapestről kiindulva elérhet­nénk Delhiig. Közben átvág­nánk Románián, aztán —' egy képzeletbeli hídon — a Fekete­tengeren, s mennénk tovább a Szovjetunió és Törökország ha­tárán, Ismét újabb állomások: Irán, Afganisztán, aztán Pa­kisztán és India, s még egy da­rabot haladva megérkeznénk Delhibe. És a Pest megyei utakból még mindig maradt 366 kilométerünik. Csúcsforgalom idején Bállá Mihály, a Budapesti Közúti Igazgatóság igazgató­ja térképet tesz az asztalra. Magyarország útjai zöld csí­kokkal megjelölve. Budapest I felé közeledve szélesednek a jelzések, s a fővárost már a zöld csíkok szoros gyűrűje fogja körül. Forgalomsűrűségi térkép, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium ké­szítette. Arról tanúskodik, hogy Budapest közelében: Pest megyében milyen nagyra nö­vekedett a forgalom. — Elbírják ezt az utak? A válasz egy hosszúra nyúló beszélgetés során alakul ki. Mert az utak kérdésé elég szerteágazó. Közben belép a szobába Dancsházi Artur fenntartási és Mészáros János tervezési csoportvezető fő­mérnök — számokkal felfegy­verkezve. Nézzük az adatokat. A Pest és Szolnok megyét irányító közúti igazgatósághoz — megyénk tanácsi kezelésben levő útjain kívül — 2326 ki­Miíiiók útépítésre lométer Pest megyei út tarto­zik. A hét országos főútvonal Budapest határától Pest me­gye határáig terjedő 240 kilo­méteres szakasza, s a szintén főútvonalnak számító és jó állapotban levő két és három számjeggyel jelzett utak, 500 kilométer hosszúságban. De csúcsforgalmi időben itt sem rózsás a helyzet. Ám ennél jó­val nagyobb követelményt tá­masztanak az 1500 kilométer hosszú összekötő- és bekötő­utak. s azok az útszakaszok, amelyek a vasút- és hajóállo­másokhoz vezetnek 77 kilomé­ter hosszúságban. Ezek az utak valóban sok követelményt támasztanak, hiszen összesen 207 kilométer hosszúságú a földút, s az egész úthálózat hosszának 40 százaléka pe­dig maikadámburkolatú. Hidak a Duna—Tisza-fsalornáa — A jövő útja — mondja az igazgató — a VII-es bala- | toni autópálya, amelynek mi I vagyunk a beruházói egé- | szén Székesf éhéi várig; a mi- ' rüszté riurn megbízásából és természetesen külön pénzalap­ból. Idővel a mostani legjobb útjainkat, az országos főútvo­nalakat is ilyen szélesre, 8 és fél méteresre képezzük ki. Előbb azonban — a karban­tartáson és az évenkénti fagy­károk kijavításán kívül — a makadámutakat kell korsze­rűsítenünk. Nagy szám következik: az XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX'- állam] Utak lO TSZC TUS 1 tébé i'C CS | felújítására idén 86 millió fo- -í rintot fordítanak. Ebből a pénzből — ha a múlt évről át­húzódó építések befejezésé­nek, s az idén csak megkez­dett korszerűsítéseknek a kö­zéparányosát vesszük — 40 kilométeren válik kifogásta­lanná az út. Persze csalóka l szám ez, mert például a mis­kolci országút Aszódon átha- j ladó 3 kilométeres szakaszá­nak 9-—18-:méteresre, -történő , kiszélesítése,,. a szükséges csa- j tomaépítéssel, kábel- és vil- | lanyvezeték-áthelyezéssel, majdnem 12 millióba kerül. ! Az átereszeken kívül 350 ál- I lami híd van megyénkben. J Idén kilenc hidat építenek, il- J letve korszerűsítenek 3 és fél millió forintos költséggel Köztük három nagy híd épül (és jövőre el is készül) a Du­na—Tisza csatornán. A tanácsi utak Az utak másik gazdája^ a Pest megyei Tanács. Az építé­si, közlekedési és vízügyi osz­tályon Rádi Gyula, a közleke­dési csoport vezetője beszél az úthelyzetről. S jegyzetembe a nagyobb számhoz egy lénye­gesen kisebb szám kerül: a 3300 kilométer hosszú tanácsi úthálózat korszerűsítésére mindössze 24 és fél milliót kapnak. Ez bizonyos fokig termé­szetes. Hiszen az országos (és nemzetközi) gépjárműforga­I * lom zöme az állami kezelésű utakon bonyolódik le. Igen, de megyénk tanácsi útjainak mindössze 15 százaléka be- í ton, aszfalt, keramit és ma- I kadámburkolatú. A maradék 12800 kilométer pedig földút, s ezeket nem tudják olyan rendszeresen karbantartani, mint az állami föidutakat. S ha a 24.5 millióból levonjuk azt a pénzt, amely az 500 ta­gi nácsi híd felújítására, illetve a I hidak és utak karbantartására í elmegy, a további 1 milliót, J amit elvisz a tervezés — még | kisebbre zsugorodik- ez az | amúgy sem nagy összeg. És ezt i kell a tizenegy járás és a négy J város között testvériesen el- | osztani. I Igénylés küriiikliiire 6 ' ' A testvéries elosztást rész­J ben megnehezíti, hogy — mi- : vei 700—800 ezer forintba ke- j rül 1 kilométer út korszerűsí- 1 tése — nem érdemes elaprózni \ az összegeket. Másrészt vi- ; szont a járási tanácsok nem i támasztják alá megfelelő terv- j dokumentációval fennálló igé- I nyeiket. s ezért, a körülbelüli / igénylés miatt, nem egy eset­Megyei orvosnapok ben indokolt körülmények kö­zött is kimaradnak. Termé­szetesen a megyénél, ha más­ként nem, lépcsőzetesen igye­keznek mindenkinek pénzt biztosítani. Idén például Vác 1,8 milliót kap. Ezenkívül Szentendrének (a Dunakanyar­nak is), Ceglédnek, Nagykő­rösnek juttatnak nagyobb ösz- szeget; s idén Domonyban, Vecsésen, Kisnémedin, Pen- cen. Tépi őszen tmártonban újí­tanak fel egy hidat. Külön ke­retből még három új híd épül Pest megyében. Tegyük hozzá befejezésül: sokszor gondot okoz, hogy a megfelelő építő­kapacitás nem ál] a tanács rendelkezésére. A lehetőségek A cikkben edd;g viszonylag nagy számokkal dobálóztunk. Ám a nagy számok ellenére is meg kel] állapítanunk, hogy a zöld csíkok és az utak ará­nya csak mérsékelt ütemben javult De az állam anyagi le­hetőségei — tudjuk jól — kor­látozottak. Igaz, hogy közép­európai szinten útjaink (első­sorban műútjaink) állapotáért nem kell szégyenkeznünk, de azért így is akad elég tenni­való. Milyen megoldás kínálkozik a lehetőségeken belül? Bállá Mihály igazgató a jobb munkaszervezésről, a rejtett tartalékok kihasználá­sáról és a fokozatos gépesítés előnyeiről beszél. Számokkal bizonyítja: a látszatra kis részeredmények évenként je­lentős, fejlődést gyorsító vég­eredménnyé állnak össze. £s az útépítésre fordítandó mil­liókból is esztendőről eszten­dőre többet kapnak. Rádi Gyula csoportvezető az előre számításba vett tár­sadalmi munka fontosságát hangsúlyozza. Hiszen a taná­csi utak nagy része belső, köz­ségi út, s az ott lakóknak sem mindegy, hogy például nyolc év múlva, vagy — az embe­rek összefogása esetén — akár egy-két esztendőn belül kor­szerűsítenék-e egy útszakaszt. Murányi József Fontos tanácskozás kezdő­dik ma reggel a Pest megyei Tanács épületének dísztermé­ben: megyénk orvostársadal­mának képviselői gyűlnek ösz- sze, hogy kétnapos ülésszakon megbeszéljék, kicseréljék gyó­gyítómunkájuk sokrétű, szer­teágazó tapasztalatait. A me­gyei tanács egészségügyi osz­tálya. az Egészségügyi Dolgo­zók Szakszervezete és a Sem- melweis-kórház együttes ren­dezésében, első ízben kerül sor a megyei orvosnapokra, a kórházakban, járási rendelőin­tézetekben és a községi kör­zetekben dolgozó orvosok el­ső tudományos találkozójára. Annál is inkább nagy jelen­tőségű eseménye ez me­gyénknek, mert a mezőgazda­ság szocialista átszervezése nyomán, annak következtében, hogy a lakossági túlnyomó többsége részesül társadalom- biztosításban — megyénkben is megnőttek az egészségügyi, orvosi feladatok. A lakosság növekedése az elmúlt tizen­négy évben meghaladta a 130 ezer főt, tehát megnőtt a be­tegforgalom is. Példaként csak a körzeti orvosi hálózat helyzetét említjük: Pest me­gyében az országos átlagnál magasabbra. 3470-re emelke­dett az egy körzeti orvosra jutó lakosok száma. Az orvosok többsége naponta 80—90, egyes körzetekben pedig 120 beteget vizsgál meg és gyógy­kezel. Nagymértékben emel­kedett a betegforgalom a szak­rendelő és gondozó intézetek­ben és a kórházakban is. Éppen ezért mind a körze­tekben, mind az intézmények­ben működő orvosok számá­ra nagy segítséget nyújt majd a ma kezdődő . tanácskozás, amely a tudományos megfi­gyelések, kutatások ismerteté­líj készülék a talaj h&fii Az ország különböző részein a meteorológiai állomások rendszeresen mérik a talaj hőmérsékletét is. Két centitől négy méter mélységig, napon­ta többször is megállapítják az egyes rétegek hőfokát. A vizsgálatokról levont követ­keztetések rendkívül haszno­sak a mezőgazdaság számára. A meteorológusoknak azon­ban sok gondot okoz a vizs­gálatok elvégzése. Különösen FARSANG A FÓTI GYERMEKVAROSBAN | A Fóti Gyermekvárosban kétszáz három- és hatéves óvodás gyermek részére rendeztek jelmezes farsangi estet. A jelme­zeket az óvónők és a gyermekváros ipari tanulói készítették a kis óvodásoknak. A farsangi jelmezes est délután 4 órától este 8 óráig vidám hangulatban telt el Az est keretében a kis óvodások műsort is adtak. Kép a farsangi estről se mellett, a kilencven elő­adást felölelő programban a gyakorlati gyógyító- és meg­előző munkát helyezi előtérbe. A megyei kórházban, a váci, ceglédi, gödöllői kórházakban a járási rendelőintézetekben és a falusi körzetekben dolgozó orvosok elsősorban saját gya­korlati tapasztalataikról szá­molnak be a leggyakoribb megbetegedésekről. Többek között, különös súlyt helyez­nek mintegy tíz előadásban, a hasi katasztrófákkal kapcso­latos kérdésekre, annak érde­kében, hogy a falusi orvosok idejében felismerve a betegsé­geket, elejét vegyék a gyo­mor-, vakbél és bélátfúró- dásoknak. Hasonló fontosságot kapnak a különböző szemésze­ti problémák, megbetegedések, amelyekkel tizenkét előadás­ban, valamint a terhességgel, szüléssel foglalkozó kérdé­sek, amelyekkel nyolc előadás­ban foglalkoznak. A tudományos tanácskozá­son a megye valamennyi, szám szerint hatszáz orvosa természetesen egyídőben nem vehet részt, hisz ezekben a napokban is biztosítani kell a betegek ellátását, de felváltva, mintegy 300—350-en lesznek jelen az előadásokon és az ezt követő vitákon, hogy hozzá­szólásaikban ismertessék gya­korlati tapasztalataikat, A falvakban dolgozó körzeti or­vosok számára különösen so­kat nyújthatnak a két napig tartó megbeszélések, hiszen nekik van a legkevésbé alkal­muk a tudományos tapaszta­latcserére. Az elsőízben megrendezendő megyei orvosnapok alkalmá­ból eredményes munkát, sok sikert kívánunk a tanácskozá­sok valamennyi résztvevőjé­nek. (vondosság, körül­= megelűzé§ A tűzrendészen munka eredményei és hibái az állami gazdaságokban és gépállomásokon Megérkezett a friss farsangi fánk (MTI Foto: Petrovits László felv.) Több mint félszázan vet­tek részt tegnap azon az ér­tekezleten, amelyet a megyei tűzoltóparancsnokság rende­zett a gépállomások és az állami gazdaságok vezetői számára. Ott volt a megbe­szélésen az Országos Tűz- oltoparancsnokság, a Föid- ! művelésügyi Minisztérium I képviselője, továbbá a gép- I állomások megyei igazgató- ! ja. Lékó László alezredes, me- | gyei tűzoltóparancsnok meg- j nyitója után Selmeczi István | tűzoltó alezredes tartott be­számolót a gépállomások és az állami gazdaságok tava­lyi megelőző tűzrendészed munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a tűzrendészed szem­lék eredményesek voltak az újszilvást, a cifrakerti, a kecs- késcsárdai, a dánszentmik- lósi állami gazdaságban, az érdi és a nagykőrösi gép­állomáson. Egybevág ezzel az, hogy tavaly mindössze kilenc tűzesetet jelentettek az állami gazdaságokból a ta­valyelőtti tizennéggyel szem­ben. Ezek közül csupán há­rom keletkezett a tűzrendé­szed előírások be nem tar­tásából, három gyermekjá­tékból, kettő gyújtogatásból és egy villámcsapásból. A gépállomásokon tavaly tűz­eset egyáltalán nem volt. — Sajnos — mondotta a továbbiakban — nem min­denütt ilyen jó a helyzet. Különösen sok a hiba a tűz­rendészed előírások megtar­tásánál, amikor új beren­dezést telepítenek. Nem hagy­hatjuk például szó nélkül a gödöllői Egyetemi Tangaz­daság eljárását, amely a kar- tali kerületében történő hely- kijelöjési eljárásra elmulasz­totta a tüzrendészeti ható­ságot meghívni. Továbbá: a Herceghalmi Állami Gazda­ság perbáli munkásszállásán azért vannak a füstcsövek kidugva az ablakon, mert a kémények építéséhez elmu­lasztottak kellő hitelt igé­nyelni. Zsámbéki üzemegy­ségükben ugyanez okból hiányzik a tűzcsapokhoz szük­séges tűzoltófelszerelés. Több helyen nagy gondot okoz az oltóvíz tárolása. Helyenként tíz-tizenöt éve nincs pénz er­re a célra, holott az oltó­vizet — mellesleg — az álla­tok itatására is fel lehetne használni. Adódnak rendkí­vül veszélyes hibák a rob­banó és tűzveszélyes folya­dékok tárolásánál. A Her­ceghalomi Állami Gazdaság­ban jellemző példa erre, hogy az üzemanyagtárolót el­mulasztották körülkeríteni, egyébként fölötte magasfe­szültségű vezeték húzódik. A brigádszállásokon sok he­lyütt rendezetlenül, más tűz­veszélyes anyagokkal együtt, a lakóépületek közvetlen kö­zelében tárolják a gázolajos hordókat. így van ez a kis- kunlacházi, a szentmárton- kátai, a monori brigádszállá­sokon. A tűzriasztásról szólva az előadó elmondotta, hogy a gazdaságok és a majorok többségében van telefon, de ezek egy része csupán nap­pal működik. Sót, megtör­tént már az is, hogy a te­lefont éjszakára elzárták, s az éjjeliőrök a tűzjelentés módját nem ismerték. Gon­doskodjanak - arról tehát mindenütt, ahol van telefon, hogy azon éjszaka, bármikor lehessen tüzet jelezni. Ahol pedig távbeszélő nincs, ott feltétlenül és haladéktalanul gondoskodni kell — minden rendelkezésre álló jármű számbavételével — állandó jelentőszolgálat megszervezé- zéséről. Hamarosan megjele­nik a Földművelésügyi Mi­nisztérium Tűzrendészed Szer­vezeti és Működési Szabály­zata. amely pontosan előír­ja és körvonalazza a gazda­ságok tűzriadótervének elő­készítését. A megyei és já­rási tüzrendészeti hatóságok a jövőben ellenőrzéseik so­rán a riadótervek naprakész állapotát is vizsgálni fogják. A hozzászólások után a megyei tűzoltóparancsnok ki­osztotta Tóth Zoltánnak, az Érdi Gépállomás igazgatójá­nak. Tóth Jánosnak, a Kecs- késcsárdai Állami Gazdaság igazgatójának, Vigh István­nak, a Nagykőrösi Gépállomás igazgatójának és Dévényi An­talnak. a ptliscsabai erdé­szet vezetőjének, kimagasló tűzrendészed megelőző tevé­kenységük elismeréséül a Bel­ügyminisztérium országos tűz­oltóparancsnokának dicsérő oklevelét. (f. a.) érsekidének vizsgálatára > az esős időszakban bonyodal- i ma.s a több méter mélyre le- | ásott készülékek kiemelése. I Ezt. a módszert. most korsze- I rűsítették. Fúrógéppel készite- | nek lyukakat és ezekbe írem | kazettába, hanem műanyag- ; csőbe szerelf hőmérőt bocsáta- , nak le. A jól bevált eljárás- i hoz szükséges készülékeket a j i'ecsési Vegyesipari Ktsz-ben i gyártják. VÁCI FOTÓSOK ZARAGOZAI SIKEREI Zaragozában (Spanyolor­szág) a Sociedad Fotografica de Zaragoza (Zaragozai Fo­tográfiái Szövetség) által ren­dezett XXXIX. Nemzetközi Művészi Foto Szalonon szép sikert értek el a váci Duna­kanyar Fotoklub tagjai. Hat szerzőtől 13 képet küldtek el a Szalonra, amiből a zsűri hat szerzőtől nyolc képet „enge­dett” falra. A sikeresen szereplő szer­zők és képeik címe: Gyimesi Sándor: Rosszul vett akadály, Holtség Albert: Téli betono­zás, Kocsis Iván: Mákszedők és A játszma, Kuthy Albert: Körhinta, Nagy Zoltán: A templomszolga, akitől elfordul Krisztus, Pászthory Lóránt: Sziluett és Bánki tó. ■ A zaragozai XXXIX. Nem­zetközi Művészi Foto Szalon­ra egyébként — a világ min­den részéből — 400 fotómű­vész 1600 képet küldött s eb­ből a zsűri 150 fotóművész 350 képét állította ki. Magyaror­szágot 22 szerző 31 képe kép­viselte; köztük az említett hat szerzővel és nyolc képpel a váciak. — a — A MÁV közleménye A MÁV Vezérigazgatósága közli, hogy a január elsején lecsökkent utazásigény miatt ideiglenesen leállított vona­tok március 1-től ismét közle­kednek. Ettől az időponttól kezdve mintegy harmincöttel több gyorsvonat és százhet­venöttel több távolsági, illetve helyi személyvonat jár a MÁV vonalain. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom