Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-28 / 49. szám

PEST MEGYEI Vilit PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ma AZ MSZMP PEST MEGYEI B I Z O^if SA G A É S A MEGY Az adottságok VIII. ÉVFOLYAM, 49. SZÁM AHA 50 FILLER 1964. FEBRUÁR 28, PÉNTEK Ülést tartott az SZMT elnöksége Csütörtökön délelőtt ülést tartott a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöksége. A napirendi pontok között szerepelt a művelődési ottho­nok idei költségvetése, a Me­zőgazdasági Dolgozók Szak- szervezete megyei bizottságá­nak jelentése az állami gazda­ságok és gépállomások tavaszi íeikészüléséről. A szóbeli tá­jékoztatók és jelentések beszá­moltak az elmúlt esztendő Üdülési akcióiról a statiszti­kák tükrében, s a városi és közíégi szakmaközi bizottsá­gok munkájáról. Tájértekezletet tartottak tegnap délelőtt Cegléden a ceglédi. a nagykátai, a mono- ri járás, valamint Cegléd és Nagykőrös város párt- és ta­nácsi vezetői. Napirenden a tavaszi mezőgazdasági mun­kákra való eddigi felkészülés és a további legsürgősebb teendők megtárgyalása szere­pelt. Elöljáróban Jámbor Miklós, a megyei pártbizottság titkára ismertette, milyen jelentős feladatok hárulnak a mező- gazdaság irányítószerveire, a közös gazdaságok vezetőire és tagjaira a tavaszi mezőgazda- I sági munkák során, j Többek között 200 ezer I hold őszi mélyszántás fe­RAJT 1LOTT! Rugalmas szervezést, jó együttműködést Tájériekezfet Cegléden a tavaszi tennivalókról Rajna, Majna, Ruhr FARSANG A FÓTI GYERMEKVÁROSBAN (Képriportunk a 3. oldalon) Megyei orvosnapok Gondosság, körültekintés = megelőzés (Tudósításunk a tűzrendészet! tanácskozásról) Zöld csíkok a főváros körül A VALKÓI PÉLDA (Beszámolónk az 5. oldalon) Hruscsov—Krcig megbeszélés Hruscsov szovjet kormányfő csütörtökön délelőtt a Kreml­ben fogadta Krag dán miniszterelnököt és megbeszélést foly­tatott vele. Krag kíséretében volt Holten-Eggert moszkvai dán nagykövet is. Szovjet részről Oromiko külügy-, Patolicsev külkereske­delmi miniszter és más személyiségek vettek részt a megbe­szélésen. Vasárnap: a Hazafias Népfront megyei küldöttgyűlése Befejeződtek a megyében a Hazafias Népfront falugyűlé­sei, s végéhez közelednek a vasárnapi küldöttgyűlés elő­készületei is. Ezekről beszél­tünk Laki Lászlóval, a Haza­fias Népfront megyei bizottsá­ga munkatársával. — Milyen volt az érdeklő­dés a falugyűlések iránt? — Hogy csak egy példát mondjak: a kis Vácszentlász- lón több mint ötszázan vettek részt a gyűlésen. Hozzávető­leges összesítés szerint a me­gyében 35—40 ezer ember volt jelen a megbeszéléseken, amelyeken megválasztották a járási küldötteket és az új népíron t bizottságokat. — Hol tartanak a megyei küldöttgyűlés előkészületei? — A falugyűlések a múlt vasárnap befejeződtek, s utá­na következtek a járási érte­kezletek, de a mai nappal ezek is véget érnek. — Hol tartják a vasárnapi gyűlést? — Budapesten, a fővárosi tanács dísztermében. A me­gyei tanács nagyterme kicsi­nek bizonyult. — Hány részvevőre számí- ‘anak? — Háromszázötven-négy- száz küldöttet várunk, s még a meghívott vendégeket. A gyűlésen Török György, a népfront megyei titkára tart beszámolót és ismerteti a jövő feladatait. — Milyen választások lesz­nek a megyei gyűlésen? — Elsősorban a népfront új megyei bizottságát választ­ják meg, ez körülbelül száz tagú lesz. Ezután kerül sor a megye 53 küldöttjének meg­választására, akik az országos kongresszuson vesznek részt. — Mikor lesz a kongresz- szus’ — Márciusiban, de a végle­ges időpontot még nem álla­pították meg, valószínűleg a hónap második felében. (r. gy.) lületi elmunkálása, 50 ezer hold tavaszi szántás, 230 ezer hold tavaszi vetés vár gyors elvégzésre. Emellett tovább kell folytatni a múlt évben elkezdett szőlő- és gyümölcstelepítést, hozzá kell kezdeni a rétek, a lege­lők ápolásához. Az elmúlt év ősze bebizo­nyította, mire képes a tenni- akarással párosult rugalmas munkaszervezés. A kora tava­szi és tavaszi munkák hasonló odaadást igényelnek most a mezőgazdaság valamennyi munkásától. Ugyanakkor fo­kozott felelősség hárul a járá­si irányítószervek dolgozóira. Ahhoz, hogy az idei mezőgaz­dasági célkitűzéseket megva­lósítsuk, a járási szervek, a községi tanácsok s a termelő- szövetkezetek kölcsönös és eredményes együttműködésére van szükség. Dolgozzák ki a járásiak a segítés és az ellen­őrzés legalkalmasabb módsze­réit, s nyújtsanak támogatást különösen a még gyengébben működő közös gazdaságoknak. A feladatok taglalása köz­ben Jámbor Miklós részlete­sen kitért a kenyérgabona­termesztés feladataira- Me­gyénkben általában jól átte­leltek az őszi vetések, sok múlik azonban a to­vábbi vetésápoláson. Megyeszerte hozzákezdtek a fej trágyázáshoz, ezt a munkát meg kell gyorsítani annál is inkább, mivel a szükséges mű­trágya rendelkezésre áll. Ta­valy az őszi gabonák tíz szá­zalékán alkalmaztak vegysze­res gyomirtást. Az idén leg­alább 50 százalékra kell kiter­jeszteni a vegyszeres védelze- zést. Az. ehhez szükséges vegyszer biztosítva van, most már a tsz-eken múlik e mun­ka sikere. Sajnos, vannak kö­zös gazdaságok, ahol a veze­tők ellenállással fogadják a korszerű agrotechnika e vív­mányának alkalmazását. Eze­ket az embereket meg kell győzni álláspontjuk helytelen­ségéről. Beszélt Jámbor elvtárs a kertészkedő termelőszövetke­zetek feladatairól, megemlítet­te, hogy mind a lakosság jobb ellátása érdekében, mind pe­dig a pénzbevétel gyarapításá­hoz nagyobb mennyiségű korai primőrre lenne szükség. A takarmánytermesztés fel­adatairól szólva hangsúlyozta, hogy április 30-ig mindenkép­pen földbe kell tenni a kuko­rica magját is. Minthogy a 127 ezer hold kukorica legnagyobb része őszi mélyszántásba ke­rül, megvannak a feltételek ah­hoz, hogy elérjük a 18 má­zsás májusi morzsoltkuko- rica-termésátlagot. A hozzászólók elmondották, hogy járásukban mit tettek eddig a tavaszi felkészülés ér­dekében. így például a mono- ri járásban jó ütemben folyik a fej trágyázás, elkészítették a legelőápolás intézkedési tervét, brigádértekezleteken tárgyal­ták meg a jóváhagyásra ke­rülő terveket. Cegléd város termelőszövetkezeteiben meg­gyorsult a kertészeti munka. A vetőmagcsere befejező­dött, a tsz-gépek 80 száza­lékát — amelyek a kora tavaszi munkában részt vesznek — már kijavítot­ták. A nagykátai járásban össze­sen 8 ezer holdon végeznék el eddig az őszi vetések fejtrá- gyázását. A járásban levő két gépállomás megfelelő ütemben javítja az erő- és munkagépe­ket. A ceglédi járásban hason- lóképoen meggyorsult a tél végi és a kora tavaszi munka. A termelőszövetkezeti gépek tavaszi gépszemléjét március 3-án kezdik. Nagykőrös város­ban befejezték a tél végi fej­trágyázást, s a gépállomás rö­videsen kijavítja az erő- és munkagépeket. i (s P-» Gondjainkról, terveinkről szót cserélve, mind sűrűb­ben felbukkan a kifejezés: adottságok. Vagy úgy, hogy „a helyi adottságok­nak megfelelően”, vagy ak­ként, hogy „kihasználva az adottságokat”. Helyes, hogy nagy figyelmet fordí­tunk terveink kialakítása közben az adott helyzetre, s nem kergetünk ábrándo­kat. Aki a meglevőre épít. az nem emel légvárakat. Aki az adottságok alapos ismeretével kezd munká­hoz, nem juthat kátyúba. Az adottságok felisme­rése és számontartása azon­ban nem minden. Sőt: csak az első lépés. Az adottsá­gokkal élni is tudni kell! A vecsési Zöld Mező Ter­melőszövetkezet 1962-ben negyven forintot tervezett egy munkaegységre, kifize­tett — huszonkettőt! Egy év múlva, azaz a mostani zár­számadáskor 12 forint 45 fillérrel többet ért egy munkaegység a tavalyinál, holott az adottságok ugyanazok voltak! Közös vagyonuk egy év alatt egy­millió forinttal gyarapo­dott. A másik véglet: a tá- piószentmártoni Kossuth Termelőszövetkezet kiváló adottságokkal rendelkező gazdaság. Mégis: az évet ötmillió forintos mérleg­hiánnyal zárták! Nagy le­hetőségeket rejt magá­ban az öntözés. A tavalyi tapasztalatok mégis azt mutatják, — hogy például a ráckevei járásban — az öntözőberendezések ki­használtság! foka ötven­hatvan százalék. Adottság? Igen, ki nem használt adott­ság ... Az adottságok között van­nak pozitívak és negatívak, előrelendítök és hátrahúzók. A rossz vezetés, a laza munkafegyelem, a gondat­lanság, a közöny előrelen- dftő adottságokat is hátra- húzókká tehet azzal, hogy nem használja ki azokat. Nem véletlen, hogy koráb­ban említett példáinkat ki­vétel nélkül a mezőgazda­ság mindennapjaiból _ vet­tük. Itt, a mezőgazdaságban van a legnagyobb eltérés az adottságok, a lehetőségek s azok kihasználása között. Nem véletlen az. Az adott­ságok felismerése és fel- használása szemlélet kérdése, s ezzel sok helyütt baj van. A nagyüzemi szemlélet, a korszerű nagy- gazdaságok kialakításának realitásokon nyugvó kon­cepciója még nem min­den vezető sajátja közös gazdaságainkban. Ezért ta­lálkozunk kirívó ellenté­tekkel, amikor ugyanolyan adottságú gazdaságokba megyünk, csak az egyik he­lyen jó vezetést, a másikon meg kapkodást, fejetlensé­get látunk. A mindennapok gyakor­lata azt bizonyítja, hogy többet beszélünk az adott­ságokról, mint amennyire munkánk során figyelem­be vesszük azokat. A szó csak akkor hasznos, ha a tett eredője, ha a szavakat nem követik tettek, vajmi keveset érnek. Megszilár­duló közös gazdaságaink­ban most már el kell jut­ni a következő lépéshez: a felismerés után az adottsá­goknak megfelelő tettek következzenek. Igazságta­lanság lenne hallgatni ar­ról, hogy nem egy helyen megtették már e lépést. Most, a tervtárgyaló köz­gyűlések azonban jó lehe­tőséget teremtenek arra, hogy ott is megtegyék, ahol eddig — objektív vagy szubjektív okok miatt — el­mulasztották. Az eddig elmulasztott lé­pés megtevése, azaz a fel­ismert adottságok jó szám­bavétele és kihasználása nemcsak egy-egy közös gaz­daság tagjainak sorsát len­díti előbbre, hanem jelen­tős erőforrás ahhoz is, hogy országos méretekben előbb­re lépjünk, adottságaink jobb kihasználásával a holnap jobb adottságainak biztosításáért. Mészáros Ottó Vietnam a n-emsethösi figyelem kö&épp&májwban A Pravda a francia javaslatokról — McNamara saígoni küldetése Ankét a csecsemők és kisgyermekek korszerű öltöztetéséről Ankétot rendezett csütörtö­kön a Budapesti Nőtanács anya- és gyermekvédelmi bi­zottsága, valamint az Egész­ségügyi- és a Belkereskedelmi Minisztérium a csecsemők és kisgyermekek korszerű ruhá­zatáról. Dr. Péter (Pikier) Emmi, a módszertani csecse­mőotthon igazgató főorvosa tartott mintadarabokkal il­lusztrált előadást a forgalom­ban levő csecsemő- és gyer­mekruhákról, azok egészség- ügyi és formai követelményei­ről. A vitában felvetődött az a javaslat, hogy tervezőkből, egészségügyi, ipari és keres­kedelmi szakemberekből hoz­zanak létre bizottságot, amely­nek feladata lesz, hogy felül­bírálja a forgalomban levő bé­bi- és kisgyermekruhákat. (MTI) A szovjet közvéleményt is élénken foglalkoztatják az amerikai kormánynak a viet­nami háború kiterjesztésére irányuló, aggasztó tervei. Zsu- kov, a Pravda neves szemle- írója kommentárt szentel a problémának. Az amerikaiak — állapítja meg, saját adataik szerint is több, mint hárommilliárd dollárt költöttek a dél­vietnami hadműveletekre és mintegy húszezer főnyi, odaszállított hadseregük súlyos veszteségeket szen­vedett. Azok a francia tábornokok, akik nyolc esztendeig hábo­rúskodtak Vietnamban, Dél- Vietnam semlegesítését java­solják. Ezzel az indítvánnyal — amely egyébként megfelel korunk szellemének — vissza szeretnék foglalni azokat az ál­lásokat, amelyeket amerikai kollégáik elhódítottak tőlük. Johnson elnök kijelentette, nem ért egyet a francia javas­lattal. Rusk pedig egyenesen „kapitulációnak" nevezte Dél- Vietnam semlegesítését — álla­pítja meg Zsukov, majd rámu­tat: az amerikai közvélemény­nek, amelynek elege volt a sok emberáldozatba került koreai háborúból, az az óhaja, szűnjék meg végre a dél-vietnami ka­land. Polgár Dénes, az MTI wa­shingtoni tudósítója is arról ír legutóbbi jelentésében, hogy az amerikai sajtó első számú külpolitikai témája a dél-viet­nami helyzet. A kérdést így teszi fel: meg lehet-e akadályozni, hogy az amerikai.- kát Dél-Vietnamban katonai és politikai katasztró­fa érje — legalábbis a novem­beri választásokig? Egy ilyen kata ztrófa ugyanis végzetes hatással lehetne Johnson vá­lasztási esélyeire. McNamara hadügyminisz­ternek, aki néhány nap múlva helyszíni vizsgálat­ra utazik, éppen azt kell eldöntenie, valóban köz­vetlen katasztrófa fenye­geti-e Indokínában Wa­shingtont? Abban az amerikai hírma­gyarázók mindenesetre egyet­értenek, hogy a háború meg­nyeréséről a jelenlegi körül­mények között szó sem lehet. A hadügyminiszternek nem utolsósorban azt kell tisztáz­nia, hogy a három hónapon belül harmadik dél-vietnami kormány képes-e „politikailag rendbehozni” az országot és rábirni arra a hadsereget, hogy „valóban harcoljon a Vietkong ellen”. Lapzártakor érkezett: • • Összeesküvés Saigonban Nguyen Khanh tábornok, ! sította. Közvetlenül ezután az aki az amerikaiak által szer- | amerikai titkosszolgálat egy vezeti puccs révén került a I ügynöke, aki az Egyesült Ál­miniszterelnöki székbe, csü- | lamok saigoni nagykövetségén törtökön bejelentette, hogy teljesít szolgálatot, az AP-hír- összeesküvést lepleztek le. ügynökségnek kijelentette: lo- Mint mondotta, a francia gikusnak látszik a feltétele- nagykövetség százezer piasz- h franciák vannak az tért fizetett ki egy terrorista- említett összeesküvés mönött nafk és megbízta, ölje meg a í ” osszeeskuves mögött, miniszterelnököt. i aktk esetleg párizsi hivatalos A francia nagykövetség el- I ^örök jóváhagyásával érvény­len emelt vádat a francia 1 re aikarták juttatni a Dél- diplomáciai képviselet egyik Vietnam semlegesítésére vo- szóvivője gúnyosan visszauta- i natkozó francia politikát. Hazaérkezett a Szovjetunióban járt MSZMP-kiildöttség Csütörtökön hazaérkezett Moszkvából az MSZMP kül­döttsége, amely az SZKP Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára Kállai Gyulának, a Poli­tikai Bizottság tagjának, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek vezetésével hat napot töl­tött a Szovjetunióban. A küldöttség tagjai: Cseter- ki Lajos, a Politikai Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára, Aczél György, a Köz­ponti Bizottság tagja, a műve­lődésügyi miniszter első he­lyettese és Övári Miklós, a Központi Bizottság póttagja, a Központi Bizottság osztály­vezető-helyettese. A küldöttség fogadására a Keleti pályaudvaron megje­lent Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja, a művelődés- ügyi miniszter, Gosztonyi Já­nos, a KB póttagja és Púja Frigyes, a KB osztályvezetői, valamint Erdélyi Károly kül­ügyminiszter-helyettes. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szov­jetunió magyarországi nagykö­vete is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom