Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-27 / 48. szám

rr. *» ueorei 1964. FEBRUÁR 37, CSÜTÖRTÖK rlap 3 Péníekcn megjelenik a halasi csipke 11. bclyegsorozal j A posta február 28-án, pén­teken halasi csipke II. elneve­zéssel nyolc értékből álló új bélyegsorozatot hoz forgalom­ba." A 20, a 30, a 40 és a 60 filléres, valamint az 1, az 1,40. a 2 és a 2,60 forintos bélye­gek különböző művészi halasi csipkék rajzát ábrázolják. A bélyegek forgalmi ideje nin­csen korlátozva. Az új bélyegsorozat kibocsá­tása napján a kiskunhalasi postahivatal elsönapi és al­kalmi bélyegzőt használ. (MTI) Elkeseredésében felgyújtó«« lakását Régóta húzódó családi vi­szály dúlt Váczi Jánosné 50 éves leányfalui asszony e c, je között. Az ügy már a bíró­ságot is megjárta, ahol a le­ányfalui lakást a férjnek ítél­ték Az asszony efelett annyira elkeseredett, hogy vasárnap hajnalban bemászott a lakat ablakán, leöntötte az ágyne­műt petróleummal, meggyu)- totta és a lángok melle feküdt. A tüzet a szomszédban lakó Kökény IMjos vette észre. Tüs­tént betörte a lakás ajtajat, kimentette az eszméletlen asz- szonyt, s elfojtotta a lángokat. Váczinét füstmérgezéssel vit­ték kórháztoa. A különös gyújtogatás ügye­ben a vizsgálat folyik. rendőrségi krónika Botrányt rendezett a hét vé­gén a szentendrei Művész Esz­presszóban Köhn Mihály 30 éves városbeli villanyszere.o. Az odahívott rendőr azt taná­csolta neki. hogy menjen haza és aiudja ki magát. Kohn nem fogadott szót, hanem a távozo rendőr után ment, sértegetni kezdte, majd megütötte. A rendőr végül csak erőszakkal tudta a hangoskodó férfit le­csendesíteni. Előállította, s a kapitányságon őrizetbe vették. Kohn ellen az ügyészség foly­tatja le az eljárást. Deszkát és krumplit lopott az érdi vasútállomáson Rehus Pál 30 éves pusztazámori lakos. Őrizetbe vették. Tíz mázsa kristálycukrot lo­pott még az ősszel Török Györgyivé 39 éves és Szabó Ferencné 30 éves abonyi el­árusítónő. Bűnvádi úton von­ják őket felelősségre. Puffancsot talált hétfőn a Tábornok dűlőben Bobák Sán­dor 14 éves szentendrei isko- lásfiú. Piszkálni kezdte, a puf­fancs felrobbant és a gyereket megs ebesí tette. Tűz ütött ki szombat este Szobon a tanács virágházában. A vizsgálat megállapította, hogy miután a kertész eltávo­zott a kályhából szikra pat­tant ki, S az okozta a tüzet Megvadult a tehén és agyontaposta hétfőn délelőtt gazdáját. Guba László 69 éves tápiószelei tsz-nyugdíjast. A vizsgálat megállapította, hogy a szerencsétlenségért fe­lelősség senkit nem terhel. KI SZÚRT MEG KIT? Képünkön: Szilvás Gizella V. osztályos tanuló tanára kíséretében gyakorol i s. (Gábor Viktor felv.) Március másodikén a Szobi Járási Pártbizottság a ter­melőszövetkezetek párttitká­raival tárgyal a tsz-pártszer- vezetek megerősítéséről, a Központi Bizottság februári határozatának megvalósítá­sáról. A Ceglédi Városi Párt- bizottság március 12-i vég­rehajtó bizottsági ülésén ér­tékeli az 1963-as zárszám­adások eredményeit. A szak­emberek ugyanezen a végre­hajtó bizottsági ülésen szá­molnak be a téli gépjaví­tás befejezéséről. Február 29-én a KISZ Pest megyei bizottsága nagygyűlésen ér­tékeli az ifjúsági munka­versenyek eredményeit. Bármelyik járási vagy vá­rosi pártbizottság ülésén ve­szünk részt tapasztalhatjuk, hogy egyetlen olyan munka- értekezlet sincs, ahol ne sze­repelne napirenden a ter­melőszövetkezeti pártszerve­zetek helyzete és ne tenné­nek meg mindent a szak­emberek segítségével a tsz- pártszervezetek erősödéséért. Természetesen nemcsak az ülések témái, a szövetkeze­tek rendszeres látogatása ta­núskodnak arról, hogy nap­jaink egyik fontos tenniva­lója a tsz-pártszervezetek megerősítése. Ha valaki visszaemlékezik a mezőgazdaság néhány év­vel ezelőtti átszervezésére, tudja, milyen kevés paraszt párttag volt sorainkban. Tud­ja. milyen hosszú utat jár­tunk be néhány esztendő alatt, amíg eljutottunk máig: ez idő alatt sok dolgozó paraszt jelentkezett párttag­nak. A kis létszámú párt- szervezetek új tagokkal fris- sítődtek, erősödtek. Elsősor­ban olyan emberekkel, akik tekintélynek örvendenek a faluban. jó gazda hírüket rövid idő alatt a közösség ' szolgálatában öregbítették. Pártszervezeteink nagy ré- j sze biztos támasza volt a I termelőszövetkezetek megszi- j.lárdításának, annak, hogy a dolgozó parasztság mielőbb megszokja a közös munkát, megtalálja helyét a nagy­üzemi gazdaságban és tudá­sát, tehetségét szívesen ál­dozza a közösségnek. Számos pártszervezetünk okosan tá­maszkodott a jól dolgozó pá.r- tonkívüliekre. közöttük a fa­lu értelmiségére, segítségü­ket kérve, együtt oldottak meg nehéz, fontos feladato­kat. Beszélhetünk u téli tan­folyamok sikeréről, arról, hogy már nemcsak a szövet­kezetek férfi tagjai, de asz- szonvai is tanultak, hallgat­ták a szakmai, politikai elő­adásokat. Kommunistáink fel- világosító munkája nélkül nem végezhettük volna el oly sikeresen az őszi mély­szántást, nem haladhattunk volna tervszerűen előre a szőlő- és gyümölcstelepítés- ben. A mezőgazdaságban újabb | nagy feladatok várnak meg- | oldásra. A feladatok megkö- > vételik, hogy pártszerveze­teink még erősebbekké vál­janak szervezetileg, s maga­sabb színvonalon végezzék munkájukat. A példamutató pártonkívüliekből vegyenek fel új tagokat, s létszám­ban, erőben gyarapodva te- i gyének meg mindent a ter­melőszövetkezetek vagyoná­nak növeléséért. A párt elsősorban a kom­munistáktól várja, hogy türel­mes politikai munkával meg­szerezzék a dolgozók támoga­tását olyan fontos feladatok el­végzéséhez, mint az önköltség csökkentése, a közös vagyon gyarapítása, a korszerű tech- f nika alkalmazása, a közös tu- j lajdon megbecsülése és védel- | me. A kommunisták őrködje- I nek azon, hogy valamennyi j termelőszövetkezetben be­tartsák a termelőszövetkezeti j demokráciát. j A pártszervezetek lépjenek [ fel a maradiság, a közömbos- j ség, a nemtörődömség ellen. i Minden ember gondolkodását, j szívét nyerjék, meg a közös ügynek, hiszen a zárszámadá­sok eredményei bizonyítják, hogy ott értek el jó ered­ményt, ahol az egész tagság fe­lelősséget érzett a közösért, egységesen dolgozott és vette ki részét a munka gondjaiból. Termelőszövetkezeteinkben a régi vagyoni helyzetre való tekintet nélkül dolgoznak az emberek. Mégis előfordul, hogy nem a munka alapján becsülik meg a dolgozókat, ha­nem a régi vagyoni, társadal­mi helyzet határozza meg, ki mennyit ér. A kommunisták feladata, hogy síkra szánjanak ez ellen, hogy mielőbb meg­szűnjenek az ebből származó ellentétek. A munka magasabb szín­vonalra fejlesztése megköve­teli a kommunisták szakmai és politikai. továbbképzését. Mind több az olyan párttag, aki már elvégzett valamilyen mezőgazdasági szakiskolát, nem is kevesen agráregyete­met. Pártiskolára is sokan el­jutottak már. Sok még azon­ban az olyan kommunista, aki nem ismerte fel: ha nem ta­nul, elhalad felette az élet, el­marad és nem tud megfelelni a követelményeknek. Vala­mennyi alapszervezetünk, já­rási pártbizottságunk kísérje figyelemmel a párttagok szak­mai és politikai művelődését, Terjesztik, vagy úgy kell kikémlelni? Nyomozás egy hasznos találmány után szóra átadnák nekünk a mű- ! szaki leírást? — Miért ne? Ha egyszer a szigetszentmiklósi Petőfi Tsz- ben szabad házilag gyártani i vala.rri.it. azt hiszem, másutt is lehet. Meglepetésem még csak fo- ; kozódott, amikor az elnök a szakmai titkolózás számos pél­dájával érvelt, amelyet az utóbbi években tapasztalt egyes termelőszövetkezetek­ben. Mint állította, az ennek az oka, hogy egy-egy jó ter­melési eljárással, újítással nagy haszonra kívánnak szert tenni, de úgy. hogy más elől eltitkolják. Ez szinte hihetet­len, ennek utána kell nézni! Ellátogattunk Szígetszent- miklósra, ahol megtudtuk: a szóban forgó műtrágyaszóró- gépet,. .nem. a. termelőszövetke­zet, hanem Torok László gép­lakatos kisiparos „gyártja”. Az idézőjelre azért van szükség, mert eddig csak egyet készített, s annak a híre terjed sebeseb­ben a szélnél, szélesebben a miklósi határnál. — Látom, kocsival vannak az elvtársak! — mondja a kis­iparos, miután megtudta, hogy a műtrágyaszórógép iránit ér­deklődünk. — Jöjjenek és néz­zék meg a gépet. — Kinek a találmánya a gép? — Nem találmány az ké­rem, csak rendelés. A Petőfi Tsz főmezőgazdásza rendelte. Elmondta, milyen gépet kép­zelt el magának, mi pedig megcsináltuk. — S a főmezőgazdász hol látptt ilyet? — Azt hiszem, hogy sehol. Dóra Feri bácsi jó gyakorlati szakember. Addig törte a fe­jét, amíg kifundálta. — Akkor mégis csak talál­mány?! — Hát ha így vesszük, ak­kor az. Csak arra gondoltam, hogy nem olyan bonyolult gép ez mint a gyári. — S baj ez talán? — Dehogy! Éppen az a jó benne. Nem kell szakértelem a kezeléséhez, kevés alkat­részből áll, s az sem romlik el könnyen. A tsz-elnök udvarán, egy kevésbé forgalmas helyen áll a gép. Első pillantásra rumikerekes kordélynak lát­szik. Elején egy gépi vontatás­ra használható vonóhorog, alatta pedig egy csuklós ten­gely. Ez a tengely a kordély hátulján elhelyezett centrifu­gális szóróberendezés meghaj­tására szolgál. Ügy készítették, hogy a gép Zetor és MTZ traktor vontatásra egyaránt alkalmas legyen. A szóróbe­rendezés mindössze öt golyós­csapágyból, két fogaskerékből és egy szórótárcsából áll. Fe­lette egy adagolóláda van, amely egy suber segítségéve! a kiszórandó mennyiséget sza­bályozza és a műtrágyát a Az egyik Duna menti ter­melőszövetkezet irodájában voltam tanúja egy beszélge­tésnek, amely a tsz-elnök és a főrnezőgazdásiz között folyt. A főmezőgazdász új ember ezen a vidéken, de a szakmáját sze­reti és érti. Ezért szólt lelken­dezve: — EUnök elvtárs, nagyszerű dolgot tudtam meg tegnap! A szigetszentmiklósi Petőfi Ter­melőszövetkezetben olyan mű- j trágyaszórógépet gyártanak, \ amilyen nincs több az ország- j ban. Nyolcvan-száz holdat le- j hét míjtrágyázni vele naponta és csak tizenegyezer forintba kerül. Menjünk el, nézzük meg és ve­gyünk egyet! — Ismerjük mi már azt a gépet — így az elnök —, és valóban nagyszerű, de ' nem ijesszük meg. Majd elmegyünk, megnézzük töviről hegyire, úgy teszünk, mintha venni akarnánk, közben ellessük a készítés titkát tőlük. Mi is megcsinálhatjuk aast, túszén házilag elkészíthető. — Nem értem — kapcsolód­tam bele én is a beszélgetés­be. — Miért kell ilyen csala­fintasághoz folyamodni? — Hát... — válaszol zavar­tan az elnök. — Azt hiszi az elvtárs, hogy csak úgy szép­szórótárcsára juttatja. A kőr- délyba tíz mázsa műtrágyát raknak egyszerre, s két ember lapátolja azt az adagoló ládába. Mindez elfek­vő anyagokból és alkatré- -z:kből készült. Igen ám... — Mennyi időbe kerül egy ilyen masina elkészítése? — Hárman dolgoztunk rajta hat napig. — Bárkinek készítenének ilyet? — Ha anyagot adnak! — És — kérdeztük tovább — megengednék azt, hogy bár­melyik tsz házilag is elkészít­se? ' — Miért ne? Ha vajakinek jó szeme és ügyes keze van, könnyen megtanulhatja,,,. Szinte csalódottan néztünk össze. Hót hol itt a titok? Hi­szen az udvarias kisiparos a világ legtermészetesebb elő­zékenységével ajánlotta fel a „titkot”. Talán a feltaláló fél­tékeny? De ezt már fel sem tételeztük ezután. Dóra Feren­cet a járási tanács folyosóján állítottuk meg néhány szóra. Terv jóváhagyás ügyében járt itt. — Hogyan vált be a gya­korlatban a gép? — Kitűnően! ősszel 65—70 holdat, tavasszal 125—150 hol­dat műtrágyáztunk vele na­ponta. Ősszel ugyanis két és fél mázsát, tavasszal pedig negyven kilót szórtunk ki hol­danként. Üzembiztosán, s kielégítő minőséggel dolgozik a gép. Bárkinek bátran ajánlhatom. Ezután már csak arra vol­tunk kíváncsiak, hogy meny­nyibe kerül egy új, nagy tel­jesítményű gyári mütrágyaszó- rógép. Azt mondják, hogy har­mincezer forint az ára annak a gépnek, amely naponta 35— 50 holdas teljesítményre ké­pes. Emellett kevés van belő­le, és gyakran elromlik, munka közben akadozik. Hát ha valaki érdeklődik a • szigetszentmiklósi műtrágya­szórógép iránt. úgy maga” is elkészítheti anélkül, hogy bárki is gyanúsítaná a talál­mány titkának eltulajdonítá­sával. Nagyiniklós István Országos Gumiipari Vállalat Paima Gumi Gyáregysége (Budapest IX., Lenhossék u. 3.) keres azonnali belépésre VÁC! TELEPÉRE rendelkező vili, ,-zerelő szakmunkást, kompresszor- és szivattyúkezelőt gyakorlottal (aki vizsgával rendelkezik). Jelentkezni lehet I a gyáregység j munkaügyi osztályán, összeszólalkozott a kocsmá­ban Jungwirth Ferenc 22 éves sóskúti születésű, pomázi se­gédmunkás és Strausz István 40 éves vándorköszörűs, Ma­dariusz Elemér 38 éves ván­doriparossal. Miután Madari- usz felesége társaságában a kocsmából távozott, s hazafe­lé tartott, a két kötekedő em­ber utánuk eredt és rájuk tá­madt. Strausz kést rántott és azzal akart nekiesni Mada- riusznak, az asszony azonban kiszedte kezéből a kést. hogy megvédje férjét. Eközben Jungwirth Madariusz mögé került, ugyancsak késsel a ke­zében, s haragosát kétszer megszúrta. Madariusz a saját védelmére elszedte feleségétől Strausz kését, s azzal a vele szemben álló Strauszt mellbe­szúrta. Strausz Istvánt súlyos álla­potban szállították kórházba. A kölcsönös szurkálás nyo­mán Jungwirth és Strausz el- I len szándékos emberölés kí- i sérlete miatt bűnvádi eljárás | indult. A különös eset körül- j ménveinek tisztázására a vizs- 1 gálát tovább folyik. BÍRÓSÁG ELÉ KERÜL AZ ÓCSA! SZOBORDÖNTÖGETŐ FIATALEMBER Keddre virradó éjszaka Öcsán ismeretlen tettes leverte és összetörte a római katoli­kus templommal szemben le­vő lourdett Mária szobrot, s a körülötte levő kegytárgyakat. A romboló kézrekerítésére a rendőrség a nyomozást azon­nal megindította. Azóta elfog­ták Nagy Rudolf 24 éves ácsai segédmunkást, aki tettét beis­merte, de azzal védekezett, hogy azt ittas állapotban kö­vette el. Garázdaságáért a bíróság előtt vonják majd felelősség­re. Férfi a járdaszélen Az út mentén, a járda szélén egy férfi ült és sírt. A férfin köpeny volt és saru, ujjal szakáilát tépték és a könnyek tócsákban gyűltek alatta. Részvevő, együtt­érző ember vagyok, nem tudom eltűrni a könnyeket, az emberi szív fájdalmát, azonnal mellé ültem, hogy vigasztaljam. Először egy kicsit vele sírtam, hadd lás­sa, hogy én nemcsak egyszerűen olyan kotnyeles, se­gíteni akaró vagyok, aki holnap telekiabálja a várost, hogy ezésezen tegnap segítettem, képzeld, ha én nem megyek akkor ... Hadd lássa, hogy én, szívem és könnyzacskóm teljes melegével együtt tudok érezni vele __ — Miért sir, bácsikám? — kérdeztem végül is, miután jól kizokogtuk magunkat... — Mert azt mondta nekem Zamora II, hogy én nem is tudok futballozni — zokogta és rámentette könnyes szakáilát. — Hogy mit nem tetszik tudni? — hökkentem meg. — De én igenis tudok, ezt csak Zamora II. mond­ta ... Mert az egy nagyképű alak, nem hajlandó elis­merni a más tehetségét... Nézze fiatalember —. csú­szott közelébb a járdaszélen — én azelőtt nem ismer­tem ezt az ízét, ezt a futballt, de láttam, hogy maguk­nál ezt csinálják, mondom: megpróbálom ... Kijártam lelkiismeretesen az edzésekre, hajlott korom ellenére megpróbáltam leszorított rüszttel megszűrni a lasztit a tizenhatosról... Érti, mindent megpróbáltam és tudom, érzem, hogy ha világklasszis nem is vagyok, de a Felhő-bajnokság II ligájában még játszhatnék. S ak­kor jön ez a Zamora II és arcátlanul azt mondja, hogy nem tudok futballozni... — Voltaképpen kit lehet szerencsém tisztelni a bácsiban? — kérdeztem óvatosan... r’ — Á, most miért fontos ez... Michelangelo vagyok, fiatalember, ha tudni akarja ... — A mester — hebegtem elhülve ... — Mester, nem mester, hagyjuk ezt most... De hogy nekem azt mondják, maga nem tud futballozni... Hát tehetek én arról, hogy 1500-ban, amikor fiatal voltam. Rómában még nem fociztak... Hát tehetek róla? — sírta el magát újból. Megsajnáltam. Szegény ember, derékbatört a kar­rierje! Azokkal a szobrokkal nem sokra viszi. Gyurkó Géza Megnövekedett követelmények | NEGYVENKÉT HALLGATÓ \ Negyvenkét hallgatója van az ácsai művelődési ház zene- \ tanfolyamának, közöttük zongora-, hegedű-, tangóharmonika- Í és csellószakosokat készít elő a két zenepedagógus. Zeneka- ^ rak rendszeresen hangversenyeket ad, nagy sikerrel. ! mert mindinkább csak a jól £ i képzett, müveit emberek tud- ^ I note tekintélyt, hitelt szerezni 4 szavuknak az új é* nagy fel- £ adatok megoldása elé állított £ termelőszövetkezetekben. A mezőgazdasági termelés ^ eredményeinek fokozása, a £ nagyüzemi mezőgazdaság to- £ vábbi erősítése minden ember ^ ügye. Eddigi sikereinket sem £ érhettük volna el a komm un is- £ ták és a pártonkívüli társadal- ^ mi aktivisták nélkül. Hogyan ^ valósíthatnánk meg még nehe- £ zebb feladatainkat, ha nem ^ ösztönöznénk párt- és KISZ- ^ szervezeteinket, tömegmoz- j galmainkat a további helytál- í lásra? Arra, hogy világosan J lássák: magasabb színvonalon ^ csak akkor végezhetik el mun-1 kájukat, ha magukkal szem- i ben is megsokszorozzák a kö- } vetelményeket. Sági Ágnes i ____. <

Next

/
Oldalképek
Tartalom