Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROSRÉSZÉRE Vili. ÉVFOLYAM, 46. SZÄM 1964. FEBRUÁR 25, KEDD Ifjúsági klub alakul a Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat Dózsa Kul- turotthonában. Az alakuló gyűlést 26-án szerdán este hat órakor tart­ják meg a televízió szobában. A vállalat mintegy hetven fiatalja várja a más vállala­toknál dolgozó fiatalokat is, hogy közösen megbeszéljék a programot Az előzetes terv szerint szín­játszó, foto- és tánccsoporto­kat, valamint zenekart kíván­nak alakítani. Napirenden: az önkéntes rendőrök és a községi tanácsok tevékenysége A járási tanács végrehajtó bizottsága a legutóbbi ülésén első napirendként Enyém Mar­ton r. őrnagy előterjesztését tárgyalta meg az önkéntes rendőrök munkájáról. A végrehajtó bizottság ülé­sén ezenkívül megvitatták Molnár Lászlóné igazgatási osztályvezető jelentését az ön­kéntes tűzoltótestületek veze­tőségválasztásának lefolyásá­ról. Megvitatta a végrehajtó bi­zottság a községi házasság­kötőtermek és a községi taná­csok tevékenységéről szóló je­lentést is a családi ünnepsé­gek megrendezése szempontjá­ból. Ma már egyre inkább igényli a lakosság, hogy a családi ünnepségeket — há­zasságkötés, névadás — meg­felelő körülmények között le­hessen megtartani. A járásban egyre több közséa rendelke­zik ünnepélyes külsőségek megvalósítására alkalmas ál­landó helyiséggel, s további lépéseket tesznek a szükséges felszerelések biztosítására is. — rí Ezer apró cikk a Vas és Edényboltban „1000 apró cikk” — olvas­hatjuk a bolt kirakatában el­helyezett különböző cikkekkel megrakott állványon. Még a vásárolni nem szándékozók kíváncsiságát is felkelti, mi le­het az az 1000 apró cikk? Er­re ad választ a bolt vezetője, Péntek Béla: —• Ezen az állványon min­den megtalálható, ami a há­ziasszonyok konyhai munkáját segíti. Van itt minden, a bur­gonyaszeletelőtől a teaszűrőig. A napokban kaptunk zsebká- véfőzőgépet 35—73 forintos árban. Újdonságként emlí­tem meg az NDK robotgépet. — Mivel Cegléden csak egy Vas- és Edénybolt van, ki tudják-e elégíteni az igénye­ket? — Örömmel mondhatok igent. Az üzlet- és a raktárhe­lyiségünk megfelelő. Napi 30 ezer forintos átlagforgalmat bonyolítunk le, ami a negyed­évi tervünkhöz mérten kielé­gítő — fejezte be tájékozta­tóját a boltvezető. Cs. I. Megénlemelt büntetés A MÁV-igazgatóság Zala- utazásból. Az intézkedésre vári Jánosné, Dudás Ferenc- azért került sor, mert a há­ttá és Reinhadt Ferencné al- rom asszony a háztartási bertirsai lakosokat három hó- szükségleteket meghaladó napra kizárta a vasutas fele- mennyiségű élelmiszert szállí- ségeknek járó kedvezményes tott. Megkönnyítettek ü külföldre utazást, avagy egy hivatali ajtó három változata NT-OntveiEM iölETulSf MIATT HÁZON KIVÜl VAoyoK 1 HflZflNkiVúl VáGVOli * KUUolDtAliu , MOV, VAitíireiíiA' Kaphatói Az országban elsőként Megalakult a Kárpáti Aurél irodalmi asztaltársaság Feladata: a szocialista szellemű irodalmi közízlés népszerűsítése A ceglédi irodalombarátok régi kívánsága vált valóra szombaton este, amikor a Kossuth Művelődési Házban megalakult a Kárpáti Aurél irodalmi asztaltársaság. Az alakuló ülésen megje­lent irodalombarátokat Dará­nyi Lajos, a művelődési ház igazgatója üdvözöl.s, majd fel­kérte dr. Zoltán Zoltánt, hogy ismertesse az asztaltársaság működésére vonatkozó elkép­zeléseket. Az asztaltársaság a Kossuth Művelődési Házban klubsze­rűén működik. Célja a ceglédi irodalomkedvelők, amatőr írók, költők baráti összefogása. Feladata a város irodalmi életének támogatása és a szo­cialista szellemű irodalmi köz­ízlés népszerűsítése, felolvasó- estek és baráti eszmecserék szervezése, az értékes alkotá­sok megjelenésének elősegí­tése. Erre annál is inkább szükség van, mert minden vá­rosról annyit tud hazánk né­pe, amennyit az ott élő embe­rek feltárnak, közkinccsé tesz­nek. Cegléden még sok rejtett kincs és érték van, amelyek­nek művészi értékű feltárását, közreadását elsősorban váro­sunk tollforgató embereitől várhatjuk. Ismertetésének végén ezzel kapcsolatban felvetette egy kisebb terjedelmű antológia — „Ceglédi Szivárvány” — meg­jelentetésének gondolatát, még a jubileum' évében. Az asztaltársaság céljának és feladatának ismertetése után Darányi Lajos javaslatot tett a vezetőség megválasztá­sára. Javaslata alapján a megjelentek .elnöknek Zsa- don Miklóst, titkárnak dr, Zoltán Zoltánt, jegyzőnek Szálkái Miklóst választották meg. Zsadon Miklós meghatott szavakkal mondott köszönetét bizalomért, hiszen köztudo­mású, hogy ő volt a ceglédi irodalmárok összefogásának első és leglelkesebb kezdemé­nyezője. Hozzászólásában ki­fejtette, hogy bátorítani kell a városunkban fellelhető te­hetségeket. Alkotásra és írás­ra kell ösztönözni őket. Java­solta az újszerű irodalmi al­kotások megvitatását’ a szer­zők jelenlétében. Baldavári László és Farkas László a fiatal tehetségek felkarolását, szakmai támogatását sürgette. Kecskeméti Mihály pedig a gyakoribb klubélet szükséges­ségére és a közös alkotói mű­hely megteremtésére hívta fej a jelenlevők figyelmét. A termékeny vita alapján az újonnan megválasztott tit­kár közölte, Bogy az asztaltár­saság 10 rendes és 8 pártoló tag részvételével alakult meg. Első felolvasó estjüket már­cius 2-án tartják a Művelő­dési Házban. Dr. Szomorú István emlékezik majd meg Kárpáti Aurél irodalmi mun­kásságáról és a városhoz fű­ződő kapcsolatairól. ABONY VENDÉGE Mind gyakorib­bak, szinte meg­szokottak lesznek az abonyba érke­ző írók. A két meghívó szerv, a nőtanács és a községi könyvtár képviselői a csü­törtöki vonatról leszálló Móricz Virágban nem­csak az írónőt, hanem a megye országgyűlési kép­viselőjét is üd­vözölték. „Nem­csak tanítani — tanulni is jöt­tem” — válaszolt vendégünk. Ami a „taní­tást' illeti. az minden hallgató­ja számára so­káig emlékezetes marad. Nem hi­szem, hogy a köz­ségi gimnázium diákjai elfelejtik valaha azt a ma­gyar órát, amikor egyik legnagyobb klasszikusunkról, Móricz Zsigmond- ról a leánya be­szélt. De a nők akadémiája is méltón fejezte be amúgy is sikeres előadásorozatát a községi könyvtár­ban. Az író hoz­záértésével és a családtag szívé­vel fogalmazott előadást hallhat­tak a XX. szá­zad magyar iro­dalmának legki­emelkedőbb re­gényírójáról. Ha­sonlóan emléke­zetes marad a művelődési ház fiataljaival és a József Attila Tsz dolgozóival való találkozása. Az írónő „ta­nulni” is akart, már amennyire lehetséges három rövid nap alatt megismerkedni a vendéglátó köz­ség minden örö­mével, gondjával. Minden egyfor­mán érdekelte: a napközi otthon problémái és a község műemlé­kei, az egészség- ügyi intézmények helyzeti9 és a könyvtár kötetei, a pedagógusok munkája és a termelőszövetke­zetek munkaegy­ségei. Bízunk benne, hogy érdeklődé­se gyümölcsöző lesz: a község vroblémái helyet kapnak közéleti szereplésében, cikkeiben, élmé­nyei pedig szép- irodalmi mun­kásságában. K. S. Aki külföldre készül. Aki külföldön van. Aki már visszajött külföldiül. — A ceglédi könyvesbolt e heti újdonságai: Alföldi László: Hogyan sakkozzunk, Hellei András: A gépesített szénabetakarítás munkaszer­vezése. Szerb Antal: Utas és Holdvilág. Csuka Edit: Kis kutya a nagy világban. — Pásztor György Törtei, Kossuth Lajos utca 24. szám alatti lakos saját termésű borát engedély nélkül mérte, ezért a pénzügyőri szakasz megtette a feljelentését az il­letékkiszabási hivatalnak. — Takács Gyuláné Cegléd, XI. Csikós-széli lakos bögre- csárdát tartott fenn, a vásá­rolt bort nagy haszonnal adta tovább. A városi tanács sza­bálysértési hatósága az eljá­rást megindította ellene. — Az elmúlt ősz traktor­kihasználása az abonyi József Attila Termelőszövetkezetben volt a legjobb. A gépek kiváló karbantartásával 12 traktor összesen 5663 normál holdat teljesített az elmúlt év utolsó negyedében. — A ceglédi Dózsa Népe Termelőszövetkezet 116 hold szőlő műtrágyázását kezdte meg a napokban. A trágyá­zással 50 fő foglalkozik, más a héten befejezik a munkát. Folyik az istállótrágyázás is, mintegy 50 holdon) — Lukács Kálmán Abony, Néphadsereg út 13. szám alatti lakos 85 liter borát nem jelen­tette be, az eljárás megin­dult ellene. Ezúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, jó ismerőseink­nek, szomszédainknak, a Kossuth Tsz vezetőségének és tagságának, és mindazoknak, akik szeretett jó feleségem: Sinka Istvánné, szül.: Baranyi Lidia temetésén megje­lentek, részvétükkel nagy bána­tunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Sinka István, Kapros Imréné és a gyászoló család Ezúton mondunk köszönetét ro­konainknak, jó ismerőseinknek, szomszédainknak, régi munkatár­sainak és mindazoknak, akik sze­retett jő férjem, felejthetetlen em­lékű testvérünk: Szálkái Károly temetésén megjelentek, részvétük­kel nagy bánatunkban osztoztak/ sirjára koszorút, virágot helyez­tek. özv. Szálkái Károlyné és a gyászoló család Hálás köszönetét mondunk ro­konainknak, jó ismerőseinknek, a KPM igazgatóságának és dolgozói­nak, és mindazoknak, akik felejt­hetetlen jó férjem, szeretett édes­apánk, nagyapánk és testvérünk: Mező István elhunyta alkalmából részvétükkel nagy bánatunkban osztoztak. 3 temetésén megjelen­tek, sírjára koszorút, virágot he­lyeztek. özv. Mező Istvánné és a gyászoló család Jubileumi vívóversen; Országos leány és fiú ser­dülő vívóversenyt rendeztek vasárnap délelőtt a művelő­dési otthonban, a városi ta­nács és az MTS járási tanácsa közös szervezésében, váro­sunk fennállásénak 600 éves évfordulója alkalmából. A ki­válóan előkészített jubileumi vívóverseny minden tekintet­ben méltó volt a hagyomá­nyokhoz. A sok induló, a színvonalas verseny, a remek összecsapások mind-mind azt mutatták, hogy jó kezekben van városunk vívósportjának irányítása. A művelődési otthon eme­leti termében nem sokkal tíz óra előtt Zatkalik László a Magyar Vívó Szövetség ne­vében köszöntötte a résztve­vőket. A rövid megnyitó után a lányok kezdték a ver­senyt. Két páston, két nyol­cas csoportban indultak a se­lejtezők. A ceglédi lányok remekül kezdtek: mindhár­man a döntőbe jutottak! Raj­tuk kívül még két-két nagy- kátai és dunaharaszti, vala- , mint egy nagykőrösi vívó ke­rült a döntőbe. A döntőben az elsőséget újravívással kellett eldönteni, mivel holt­verseny alakult ki a ceglédi Lendvai és a dunaharaszti Márton között. Az újraví­vott asszóban Lendvai Márta diadalmaskodott 4:2 arány­ban, s így az egyik bajno­ki cím már biztosítva volt a hazaiaknak. A másik két ceg­lédi vívólány, Csapó M. és Herczegh O. a harmadik, il­letve az ötödik helyet sze­rezte meg. A fiúk három csoportban kezdték a selejtezőket, ahon­nan általában az esélyesek jutottak tovább. A kilences r, ceglédi sikereikkel löntőt öt ceglédi, három nagykátai és egy kiskun- lacházi fiú vívta. A végső győzelmet és a bajnoki ci­nét megérdemelten a hazai Joós Lajos szerezte meg — abszolút veretlenül. A má­sodik helyen is vasutas- lúvó, Veres végzett. Eredmények: Serdülő leány tőrben: 1. Lendvai Márta (Ceglédi VSE), 2. Márton V. (Dunaharaszti), 3. dsapó M. (Ceglédi VSE), 4. Finta (Dunaharaszti), 5. Her­czegh (Ceglédi VSE), 6. Ipacs [Nagykáta), 7. Thiringer [Nagykőrös), 8. Szilva (Nagy­káta). Serdülő fiú tőrben: 1. Joós Lajos (Ceglédi VSE), 2. Ve­res K. (Ceglédi VSE), 3. Laka­tos (Kiskunfélegyháza), 4. Bí­ró (Ceglédi VSE), 5. Kapala (Ceglédi VSE), 6. Habony (Nagykáta), 7. Beszteri (Nagy­káta), 8. Nagy (Nagykáta), 9. Komjáti (Ceglédi VSE).-f. j. ­— jelentős haszon azonban nem megfelelő, s nincs biztosítva a malacok fel­nevelése. A szerfás hűvös építmény­ben a kocák, malacok egy­aránt fáznak, s nem egy koca eltaposott már néhá­nyat malacai közül a nagy „meleg keresésben”. Vajon — ha már nem tudtak más megoldást találni a kocák elhelyezésére — miért nem szerelnek fel infralámpákat, amelyek a ceglédi Lenin és még jó pár termelőszövetke­zetben igen jól beváltak? Állítólag nincs erre pénz, mert „nincs betervezve”. Úgy gondoljuk, annak a mint­egy 200 kocának a szaporu­lata, amely ezután fial, a meglevőkkel együtt megérde­melne némi tervmódosítást. A tavaszi felmelegedés hama­rosan még nem várható és a berendezés nem igényel olyan nagy anyagi megterhe­lést, amelyet a termelőszö­vetkezet ne bírna ki. — O — jobb összhangot kell biztosítani a vezetés és a tagság között. A termelőszövetkezet a kilá­tásba helyezett állami tá­mogatással így 1—2 éven belül kilábalhat a bajból. — II — Szerény befektetés A ceglédi Vörös Csillag Termelőszövetkezet állatte­nyésztéséről már több eset­ben írtunk. Elismeréssel em­lékeztünk meg eredményeik­ről s az ott dolgozók lelkiis­meretes munkájáról. Beszá­moltunk olvasóinknak ar­ról, hogy a termelőszövetke­zet szép eredményeit nem utolsósorban annak köszön­heti, hogy mint más tekin­tetben, az állattenyésztésben is igyekszik alkalmazni a leg­korszerűbb módszereket a nagyobb eredmények érdeké­ben. Most azonban egy kérdést kell feltennünk a tsz veze­tőségének. Vajon miért nem tesznek meg mindent a most fialó kocák szaporulatának felnevelése érdekében? Több mint nyolcvan koca fialt ed­dig, s az átlag eléri a 10— 10,5 malacot. Elhelyezésük tett. A kenyérgabonatervet sem teljesítették. A kerté­szeti területet nagyra mére­tezték, s elegendő munkaerő sem állt rendelkezésre. Nem sikerült a lucernamagfogás sem, ami 800 000 forint ki­esést eredményezett. A sző­lőtervet 50 százalékra teljesí­tették: 1962 őszén ugyanis a szóló 90 százaléka fedet­len maradt. A termelőszövetkezet így a munkaegységérték szem­pontjából a járás 22 ter­melőszövetkezetéből az álla­mi segítséggel a 17. helyein, anélkül a 20. helyen vég­zett. Az egy főre jutó, közösből eredő jövedelem szempont­jából a 20., illetve a 21. helyen és az egy holdra jutó gazdálkodási eredmény szempontjából a 21. helyen végzett. A múlt év őszén már a munka jobban ment. Idő­ben és az 1962. évihez vi­szonyítva sokkai jobb minő­ségben vetették el a kenyér­gabonát. Az őszi mélyszán­tást is időben elvégezték. Ahhoz persze, hogy ez az év jobban záruljon, meg kell erősíteni a ve­zetést, meg kell javí­tani a munkafegyelmet, Az albentirsai Szabadság Termelőszövetkezet 22-én tar­totta zárszámadó közgyűlé­sét a községi kultúrházban. A vezetőség beszámolóját Rívó elvtárs, a termelőszö­vetkezet elnöke ismertette. A termelőszövetkezet sajnos, az 1963-as esztendőt se úgy zárta, mint ahogy az kívá­natos lett volna. Az 1962- es évi 1 112 000 forint mér­leghiány most 1464 000 fo­rintra emelkedett. A munkaegység értéke csak az állam segítségé­vel érte el a 23,06 forin­tot. Mi lehet az oka, hogy a a termelőszövetkezet ilyen gyenge eredményt ért el? A termelőszövetkezet adott­ságai jók, a járás 22 ter­melőszövetkezete közül a 7. helyen áll ebből a szempont­ból. A tagság többsége szorgalmasan dolgozik, ami megmutatkozik abban is, hogy a kukoricatervet 30 va­gonnal túlteljesítették. Ennek ellenére igen ko­moly bajok voltak a munkafe­gyelemmel. A hibák okát elsősorban a vezetőség mun­kájában kell keresni: a ve­zetés nem volt elég terv­szerű, céltudatos. A szerve­zés terén is komoly mulasz­tások történtek. Hiányzott továbbá az alapos közgazda­sági elemző munka. Ezenkí­vül a vezetésben sem volt meg a megfelelő -összhang. A vezetési és a tagság közötti kapcsolat is rendkívül laza. Ezek a tényezők eredmé­nyezték azt, hogy a növény- termelési tervet csak 55 szá­zalékra teljesítették, ami 3 millió forint kiesést jeien­il jó adottszigok ellenére mérleg hidnngaI sárin n múlt éret ns <i lbértirsui Ssnbudsng rTss Tervszerűtlen vezetés - Laza kapcsolat a vezetőség és a tagság között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom