Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

t964 FEBRUAR 25, w—'•» r»#r tí£GYEI xMirhrn rt FŰZMETSZÉS ÚJ KÖNTÖSBEN A POMÁZI MŰVELŐDÉSI OTTHON " iryrrrrr ■ W'v\':v:)p^Trw»«w Érd határában most metszi a fűzfatöveket Nebl János héttagú brigádja. A kétholdas füzes a Kertészeti Kutató Intézet tulajdona. Az itt termett vesszőkből fonják majd a nyá­ron a nagy- és kiskosarakat, amibe a terményt szedik {Foto: Gábor Viktor) Betartva és betartatva Kormányhatározat a mezőgazdasági földek hatékonyabb védelméről hető, hogy még ilyen adottsá­gok közölt is megtették az elő­készületeket a kulturális szemle bemutatóira, s most végre nyugodt otthonra lelve, rövidesen felélénkülhet a köz­ség kulturális élete, megkez­dődhet a bemutatók időszaka. A szombati avató ünnep­ségen Ráckevei Erzsébet, a Szentendrei Járási Tanács vb- elnökhelyettese méltatta az új művelődési intézmény jelentő­ségét, köszönetét mondva mindazoknak. akik munká­jukkal hozzájárultak, hogy végre otthona legyen a község kulturális életének. Ezután rö­vid műsor következett, amely ben a KISZ-fiatalok és az l*es, valamint a 2-es számú általá­nos iskola tanulói működtek közre. A hivatalos ünnepség után feliér asztal mellett beszélget* tek el az építők, a vendégek, s a község vezetői. Simon Istvánná, a községi tanács vb- elnöknője elmondotta, hogy miután az anyagiak nem te­szik lehetővé a „reprezentá- lást”. a község magyar, dél­szláv, német és szlovák anya* nyelvű lakosai adták össze ajándékképpen az áldomáshoz való bort. Azért jóformán ahány kancsó bor került az asztalra, az annyi féle volt. De mind ió volt. ízlett is, s a jói végzett, munka tudatában koc­cintottak mindazok, akik nem sajnálták a fáradságot, s íz­léses hajlékot teremtettek a község kulturális életének. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány legutóbbi ülé­sén határozatot hozott a me­zőgazdasági művelésre alkal­mas földterületek hatéko­nyabb védelméről. A mezőgazdasági rendel­tetésű földek védelméről két évvel ezelőtt hozott törvény a többi között kimondotta, hogy beruházást csak mezőgaz­dasági termelés céljára nem alkalmas vagy gyen­gébb minőségű területe­ken lebet megvalósítani, s a mezőgazdasági termelés­ből területet kivonni, illetve a föld művelési ágát megvál­toztatni csak hatósági enge­dély alapján szabad. A föl­dek védelme azonban minded­dig nem vezetett kellő ered­ményre, elsősorban azért, mert a törvény rendelkezéseit különbözőképpen értelmezték, s az egyes állami szervek, il­letve különböző időpontokban hozott intézkedéseik között nem volt meg a szükséges összhang. Ennek következté­ben a mezőgazdasági terme­lésből továbbra is jelentős te­rületek estek ki, s a szántóterület indokolat­lanul tovább csökkent. Ez tette szükségessé, hogy a kormány határozatot hozzon a földek védelméről szóló tör­vény végrehajtásának haté­konyabbá tételéről. A határozat első pontja ki­mondja, hogy a mezőgazdasá­gi rendeltetésű földek megfe­lelő hasznosítása, elsősorban a szántó, rét és legelő céljára alkalmas területek indokolat­lan csökkenésének megakadá­lyozása végett a területfel­használással járó tervelő­irányzatokat összhangba kell hozni a földvédelmi törvény rendelkezéseivel. Ennek meg­felelően a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak számba kell venniük és ki kell jelölniük azokat a területeket, amelyek erdő, szőlő és gyü­mölcsös telepítésére, vala­mint ipari és egyéb beruhá­zások céljaira felhasználha­tók. Az éves és a távlati tervek kialakításánál, majd a tervek területi és üzemi bontásánál ezeket az elő­zetes kijelöléseket figye­lembe kell venni, s telepítést vagy beruházást csak előzetesen kijelölt terü­letre lehet engedélyezni. Ha belterületen levő mezőgazda- sági művelésű területet akar- i nak más célra felhasználni, j ugyancsak meg kell szerezni j a megyei tanács végrehajtó bi- j zottsáyának engedélyét. 20 holdnál nagyobb terület eseté­ben az engedélyhez a földmű­velésügyi és az építésügyi mi- i niszler hozzájárulása is szük­séges. Az engedély nélküli fel- használás és az ebből szár­mazó népgazdasági károk megelőzése érdekében a te­lepítések, létesítmények be­ruházási programjának elké­szítésére, a terület kisajátí­tására és a beruházás meg­valósításának megkezdésére 1 csak akkor kerülhet sor, ha a területnek a mezőgazdasági termelésből való kivonására, illetve a művelési ág meg­változtatására vonatkozó en­gedély rendelkezésre áll. Ilyen \ engedély hiányában a ban- [ kok nem folyósíthatnak pénzt a beruházáshoz vagy telepi- j téshez. A kormány határozata ki- j mondja, hogy a járási tanácsok köte­lesek felülvizsgálni az 1962. január 1 óta meg­valósított valamennyi er- •dő-, szőlő- és gyümöl- esöstelepítést és az egyéb beruházásokat. Ha ezeket engedély nélkül hajtották végre, az engedé­lyezésre jogosult szervek kö­telesek elrendelni az eredeti állapot helyreállítását. A hely­reállítási kötelezettség alól indokolt esetben a földmű­velésügyi miniszter felmen- , test adhat. Ha viszont el- j rendelik az eredeti állapot I Tizenöt éves a vecsési színjátszó együttes Az Üllő és Vidéke Kör­zeti Földművesszövetkezet vecsési Jókai öntevékeny csoportja vasárnap délután jubileumi közgyűlésen ünne­pelte 15 éves fennállását. Az együttes nemcsak megyei, de országos szinten is elismerést vívott ki magának a mű­kedvelő színjátszómozgalom­ban. A szakemberek a leg­jobbak között emlegetik. Fs méltán. Erre Mészáros István, aki a SZÖVOSZ képviseletében köszöntötte a jubilálókat, elemzően rámu­tatott. A lelkesedésen, a színvonalas műsorpolitikán kívül még egy kiváló eré­nyük van: nemcsak szerep­lők, hanem társadalmi kö­zösséget is alkotnak. Nem­csak azt a célt tűzték ma­gúk elé, hogy a nézők szép­érzékét szórakoztatva fejlesz- szék, hanem azt is. hogy egyúttal maguk is folyama­tosan gyarapodjanak művelt­> helyreállítását, az ezzel kap-J csolatos költségeket az üze- ^ mi, illetve vállalati ered- ^ mény terhére kell elszámol- ^ ni, s a vállalatok felügyeleti í szervei és a pénzintézetek a; költségeket eredményrontó \ tényezőként kötelesek ke- \ zelni. Ugyanezek a rendel-; kezesek érvényesek azokra 1 az engedély nélküli terű- \ letkivonásokra, illetve műve- í lési ág változtatásokra is, j amelyekre ezentúl, a hatá- i rozat életbelépése után kerül-1 ne sor. | A határozat szigorú rend- J szabályokat tartalmaz azok- jj kai szemben, akik nem tart- f ják be a törvényt. A mező- \ gazdasági rendeltetésű föl- í dek védelmét sértő cselek- < menyek miatt bekövetkezett \ károkért \ 5 felelősségre kell vonni | mindazokat a személye- j két, akik a károkat in- | tézkedésükkel előidézik. ^ továbbá azokat is, akik tör- j vénysértöen engedélyt adnak íj a művelési ág változtatáshoz, g illetve a mezőgazdasági te- rületek kivonásához. Azok- £ nak a dolgozóknak, akik- f nek eziranyú felelősségét \ megállapították, prémiuma, il- \ letve nyereségrészesedése meg- j vonható vagy csökkenthető. í A határozat végül kötelessé- j gévé teszi az illetékes ál- \ lami szerveknek, hogy azon- j nal jelentsék az általuk ész- í lelt, földvédelmet sértő ese- í teket és vonják felelősségre j az ilyen irányú bejelentésekj elmulasztóit. (MTI) f Zófia Slahoszowska és Wladyslaw Kowalski a Hol vagy Luizo című lengyel film egyik jelenetében ségben, morális értékekben. Enélktil természetesen nem lehet az előbbit sem igazán szolgálni. Legfőképpen ez az a tulajdonság, ami a vecsé- sieket kiemeli, reflektorfény­be állítja: az ösztönösséget az évek folyamán fokozatosan felváltotta a tudatos célratö­rés, a művészeti munkában rejlő sajátos nevelőeszközök felismerése és alkalmazása. A csoport veteránjai szemé­lyes magatartásukkal já­rulnak hozzá, hogy a fia­talok tartalmas életet élje­nek. egymást segítő, munka­szerető. becsületes emberré váljanak. A falu társadalma éppen ezért egyre nagyobb szere­tettel és megbecsüléssel övezi őket — ez jutott kifejezésre a közgyűlés alkalmával abban is, hogy a kvltúrcsoport fenn­tartásából, amelyhez ma már a fúvószenekar és a férfi énekkar is hozzátartozik, a földművesszövetkezet mellett részt vállalt a kisipari szö­vetkezet, valamint a helyi termelőszövetkezet is. Ez a szervezeti erősödés a jövőbeni kulturális feladatok megoldását segíti elő. lehe­tővé teszj a sokoldalúbb, az öntevékeny művészeti munka valamennyi ágának művelé­sét. valamint az általános kultúrpolitikai munkában való hathatós részvételt. Ennek egyik megnyilvánulása volt a közgyűlésnek az a határo­zata, amely szerint a könyv- barátmozgalom támogatását meghatározott feladattal prog­ramjukba iktatták. Kis igényű darab — jó előadás PÍR AN DELLÓ-BEjM utató az odry színpadon Az ÉM. 25. sz. Állami Épí­tőipari V., Bp XXI.. 'Cse­pel, Kiss János altábor­nagy a. 19—21. ÁLLANDÓAN FELVESZ Vác és környéke. Gödöllő. Aszód. Iklad és környéke, valamint budapesti munka- helveire kőműves, ács. áll­ványozó és vasbetonszerelő szakmunkásokat. továbbá kubikosokat és férfi segéd­munkásokat. Vidékiek ré­szére munkavállalói (taná­csi) igazolás szükséges. Je­lentkezés a fenti címen Ezenkívül tmk-géplakatoso- \ kát Jelentkezés XXI ke­rület íCseDel). Rákóczi Fe­renc u. 197. alatt. KÖNYVESPOLC Georges-Emmanuel Clancier: Keserű kenyér inc4 olyan nemzeti irodalom, amelyben ne foglalna el 1V rangban és terjedelemben is nagy helyet a paraszt­regény. Különböző korokban, különböző színvonalon, más­más társadalmi áramlatok hatására, de a parasztfigura a legfontosabb regény szereplők között van. így van ez a fran­cia irodalomban is. A parasztregények azonban, a francia parasztregények is, legtöbbször csak paraszt regénynek ma­radnak meg, bármily sikerültek is. Ritkán emelkednek az általános emberi problémák hordozóivá. Clancier regénye azért jó írás, azért élvezetes írás, mert a parasztcsalád törté­nete végeredményben egyetemes emberi történet, az elnyo­mottak, kiszolgáltatottak története. Ugyanakkor szakít is a komor hangvétellel, a pesszimista hangulatokkal, amelyek szinte törvényszerű velejárói a paraszti tárgy' prózáknak. Egy kislány szemén keresztül láttatja az eseményeket, mutatja be a család elnyomorodásának tragédiáját. (Európa Könyvkiadó. Pór Judit fordítása.) meg a nézők előtt az eldurvult, robusztus hajóskapitány, a nagyevő, nagyivó, nagyszeret- kező. Feleségét, Perellánét Mé­száros Ági formálja meg sze­repének kétértelműsége elle­nére is sok bájjal, derűvel. A csábító, illetve „vigasztaló” Paulinót, az álerkölcsös ma­gántanárt Garas Dezső jelení­ti meg, ismételten kitűnő ko­mikusként mutatkozva be. Grazia gazdaasszony szerepé­ben Fónay Márta játékán de­rülhet a közönség. Külön-kü­lön is, mindannyian szfwel- lélekkel játszanak, s együtte­sük közös játékának magas színvonala, sokszínűsége is méltán arat nagy tapsot. A darab minden bizonnyal kasz- szasikert hoz a színháznak, s ezzel együtt sok derűs órát nyújt majd a közönségnek. Az előadást vendégként Szinetár Miklós rendezte, ízléses mér­téktartással, a darab-nyújtot- ta lehetőségek jó kihasználá­sával. (tm) 3 A MAGYAR KÖZÖNSÉG j meglehetősen ritkán láthat jj Pirandello-darabot, pedig — jímint a Katona József Színház £ együttesének vállalkozása mu- í tatja — bemutatása nem há­látlan feladat. A színház szá- j; mithat a közönség érdeklődé- sere, s jó előadás esetében — sikerre is. íj Pirandello viszonylagos mel­lőzése régi keletű gyakorlat, í hiszen a legnevesebb magyar \ irodalomtörténészek, mint pél- Jdául Szerb Antal is, még fenn­tartással kezelték ennek a ki­tűnő színpadi technikával í rendelkező szerzőnek a mű­övéit. Kétségtelen, hogy nem £ minden darabja éri el a Hat % szerep keres egy szerzőt szin­tvonalát, de minden munkájá­énak megvan a maga értéke, é elgondolkoztat, szórakoztat, < gúnyol, avagy nevettet, é Az Odry Színpadon most iegyik kisebb igényű, de nem ; kevésbé sikerült szatirikus J színműve arat sikert. Az em- é bér, az állat és az erény című. ■A darab o szatíra eszközeivel é pellengérezi ki a kispolgári é álerkölcsöket, kitűnő színpadi é szituációk egész sorával, köz- j ben igazán önfeledt szórako- j zást biztosítva, íj AZ ELŐADÁS sikeréhez nagyban hozzájárul, hogy a Katona József Színház együt­tese parádés szereposztásban hozta színre a darabot. Ung­vári László alakítja Peralla kapitányt. Hitelesen jelenik TÖblt llÓlldpOS munkával és 350 ezer forintos ráforditás- ’ sál új köntösbe öltözött Po- j mázon a falu végi volt Sport* \ vendéglő, a mostani községi ( művelődési otthon. A Miivé- j lődésiigyi Minisztérium 250 j ezer forintot biztosított erre a i célra, amelyhez a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya még csaknem hatvanezer fo­rintot adott, hogy a felújított épületbe modern. ízléses be­rendezés is kerülhessen. Az így kapott pénzösszegeken kí* i vül a községben működő Fa- • ipari Ktsz, a Petőfi Termelő- '■ szövetkezet és az Árpád Szak- szövetkezet tagsága jelentős társadalmi munkát végzett. ; Fogatokat adtak a szállítás* hoz, szakipari munkát végez* : tek, sőt. az 1-es és 2-es számú általános iskola tanulói még a bútorok elhelyezésében, a sa- lakteregetésben. s más. fürge ; kezeket igénylő munkában is közreműködtek. A rendkívül ízléses belső festést Somáéi László rajztanár és festőmű­vész elképzelései alapján Sár­közi László szobafestő kis­iparos végezte el. Nyugodt szív­vel állíthatjuk, hogy a pomázi községi művelődési otthon a megye legszebb, legízlésesebb \ kiállítású művelődési intéz mé- \ nyelnek sorába került. A jól £ megépített színpaddal és tágas £ öltözőkkel rendelkező, 250 sze- £ mélyes nagyterem, valamint a ^ három kisterem és a hosszú, ^ kiállítások rendezésére is al- £ kalmas zárt folyosó lehetősé- i get nyújt a sokrétű, színvo- 3 nalas kulturális tevékenységre. í | A község Ifjúsága már a h6_ £ napokig tartó tatarozás alatt 3 is jelentős munkát végzett. ^ Működtek a klubok és a szak- j körök, a község különböző J épületeiben, meglehetősen ne- jí héz körülmények között. Raj- í kavics Péternek, a művelődési 8 otthon igazgatójának koszön­I _ milliomosok bűvös számnak tartott 3 mil­lió forintot. Az első három: Érd, Örkény és Kiskunlachá- ~a. Egyébként közölhetem a szerkesztőséggel, hogy a ter­melőszövetkezeti zárszámadá­sok is hozzájárultak megyénk­ben a takarékszövetkezetek betétállományának növekedé­séhez. Kiskunlacházá.n például a termelőszövetkezeti zár­számadások heteiben másfél­millióval növekedett a taka­rékszövetkezet betétállomá­nya. (lm) Többszörös — Halló, a Szövetkezetek Pest megyei Központjának szövetkezetpolitikai osztályát keressük. — Tessék. Itt Pék Lajos ta­karékszövetkezeti főrevizor beszél. Éppen hívni akartuk a szerkesztőséget, hogy beje­lentsük: a most folyó évi mér­legkészítési munkálatok so­rán bebizonyosodott, hogy a túrái takarékszövetkezet be­tétállománya elérte a 3 millió forintot. Ez a negyedik olyan falusi bank. amelyik betétállo­mánya meghaladja a sokáig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom