Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-25 / 46. szám

VIII. ÉVFOLYAM. 46. SZÁM ÁRA 50 1964. FEBRUÁR 25. KEDD PEST MELYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJEÍEKí KÉT HATÁROZAT jubileum után - kongresszus előtt Javuló közegészségügy: új kórházi ágyak, rendelő- intézetek — Megtartotta konferenciáját a Vöröskereszt Pest megyei szervezete Négy éve tartotta első, idén tartja második kongresszu­sát a Magyar Vöröskereszt. A kongresszust megelőző megyei konferenciák sorában vasárnap a Pest megyeit is megren­dezték, délelőtt fél tíz órai kezdettel a megyei tanács nagy­termében. A küldötteken kívül részt vettek a konferencián a társadalmi, illetve tömegszervezetek vezetői, képviselői, s a megyének a Vöröskeresztben is tevékenykedő egészségügyi vezetői, élükön dr. Békés Zoltán megyei főorvossal és dr. Stark Janka országgyűlési képviselő, főorvosasszonnyal. Az el­nökségben foglaltak helyet: Szabó Sándor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Sófalvi Zoltánná a megyei pártbizottság osztályvezető helyettese, Sárfi Rózsi, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének tagja, az Orvosegészségügyi Dolgo­zók Szakszervezetének titkára, Csala László, a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottságának elnöke, országgyűlési képvi­selő, Jordán László, a szakszervezetek megyei tanácsának tit­kára, Németh Veronika, megyénk Vöröskereszt-titkára és dr. Vedres Margit, ráckevei körzeti orvos, községi Vöröskereszt­elnök. Szabó Sándor megyei tanácselnök-helyettes, mint a Vörös- kereszt megyei elnöke, megnyitó beszédében meleg szeretet­tel üdvözölte a megjelenteket, majd utalt arra, hogy az el­múlt négy esztendő eredményeiben, amelyet hazánk elért, ha szerény mértékben is, de a Vöröskereszt odaadó segíteni kész és fáradhatatlan aktivistái is részesek. Az elnöki megnyitó után megválasztották a bizottságokat, majd Németh Veronika titkár ismertette a Vöröskereszt megyei elnökségének beszá­molóját. Németh Veronika beszéde Aki hazánk tájait, városait járja, lépten-nyomon új épít­ményekkel, lakóházakkal, új utcasorokkal, ipari létesítmé­nyekkel, kulturális és egész­ségügyi intézményekkel, a fal­vakban tetszetős, városias csa­ládi házakkal, gazdasági épü­letekkel, találkozik. A közel­múlt esztendő^ fokozott üte­mű építkezési tevékenységé­nek eredményei ezek. Sokat építünk és jobban, korszerűbben is, mint a múlt­ban, új lakó- és középüle­teink esztétikai megoldásai, tetszetős külső formája ugyancsak fejlődésről tanús­kodik. Ám mindezek az ered­mények nem takarhatják el az építőipar „homlokzata” mögött fellelhető hiányossá­gokat. S ezúttal nemcsak az építkezések minőségi hibáira — a rosszul záró ajtókra, ab­lakokra, a feltüremlő parket­tára, a beköltözés után nagy költséggel kijavítandó számta­lan apró mulasztásra — gon­dolunk, hanem az építőipar módszereinek, szerv ezetettsé- gének azdkra a fogyatékossá­gaira, amelyeket a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának február 20—22-i kibővített ülése az építőipar munkájáról szóló határozatában elemzett. Az építőipar fejlettsége nem „magánügye” ennek az ipar­ágnak. Korszerűsége — az építkezések üteme, időtartama és önköltsége — közvetlenül hat népgazdaságfejlesztési terveink megvalósítására. Ha korszerűen, gyorsan és olcsón építő iparunk van, minden tervidőszakban több gyárat, lakást, ■ kommunális létesít­ményt építhetünk s ennek arányában gyorsulhat fejlődé­sünk mind a termelés, mind- pedig a fogyasztás területén. A Központi Bizottság hatá­rozata a magyar építőipar ilyen irányú fejlesztésének feladatait is konkrétan meg­jelölte. A feladat gerincét az alkotja, hogy az építőipart — szerelőiparrá kell átalakí­tani. A korszerű építkezési tevé­kenység csaknem valamennyi követelményét — a magasabb termelékenység, alacsonyabb önköltség, a kivitelezés gyor­sasága. megfelelő minősége — ki tudja majd elégíteni építő­iparunk, ha meghonosítja a tömegszerű gyártást s a lakó­házak és gazdasági épületek tipizált alkotóelemeit nagy sorozatban, előregyártó üze­mekben állítja elő, s a hely­színen elvégzendő munkálato­kat az alapozást, az elemek és a szerelvények összeállítá­sát, a festést stb — messze­menően gépesíti. Az ilyesfajta — s napjainkban egyedül le­hetséges építési módszerek alkalmazásának természetesen az is feltétele, hogy az építő­ipar termelésszervezetét ugyancsak korszerűsítsék. A Központi Bizottság határozata ennek kapcsán a szalagszerű építésszervezés módszerének általános alkalmazását s a vagy termelékenységű gépek és berendezések több műsza­kos hasznosítását írja elő. A magyar építőipar korsze­rűsítése elsősorban gazdasági, műszaki és iparszervezési fel- idait, amit az iparág vezetői­nek kell megoldaniok. A Köz­ponti Bizottsáa határozata a konkrét feladatok megjelölése Inellett azzal is elősegíti a korszerű építőipar mielőbbi megteremtését, hogy az építő­ipari dolgozók párt- és tömeg­szervezeteit és az egyéb ipar ágak vezetőit is a határozat végrehajtására mozgósítja. Még két esztendő és bevég­ződik második ötéves tervünk. tippen ezért az MSZMP Köz­ponti Bizottsága megvizsgálta a magyar mezőgazdasági hely­zetét és azt is, hogy mezőgaz­daságunk milyen eredmények* kel segítheti az ötéves terv sikeres befejezését. A KB-ha- tározait megállapította, hogy „a mezőgazdasági termelés növelésének alapja a növény- termelés fejlesztésé’. Fontos célkitűzésünk, hogy az ország kenyérgabonaszükségletét tel­jes egészében a hazai terme­lés elégítse ki. Ezért a nagy hozamú búzafajták arányát 80 százalékra kell növelni. Eh­hez a mezőgazdaság több mű­trágyát kap és gondoskodás tör­ténik a kenyérgabona-termelés gépesítésének befejezéséről. A takarmányhiány elleni küz­delemben a kukoricatermelés hozamának további fokozása a fontos feladat. Hazánk ég­hajlati viszonyai lehetővé te­szik, hogy viszonylag rövid idő alatt elérjük a legfejlet­tebb kukoricatermelő orszá­gok színvonalát. Nagyon sok a tennivaló a takarmányter­melés legelhanyagoltabb ágá­ban, a rét- és legelőgazdál­kodásban. Néhány év alatt mintegy 600 ezer holdon kell megvalósítani a korszerű rét- és legelőgazdálkodást. Bőségesen van teendőnk az állattenyésztésben is. Sürgető feladat a termelőszövetkeze­tek tehén- és kocaállományá­nak növelése, s egyidejűleg az, hogy ne csökkenjen to­vább az állatlétszám és az árutermelés a háztáji gazda­ságokban. Alacsonyak az ál­lattenyésztés és hizlalás orszá­gos átlagai és nagyok a ter­melés költségei. Ezen a hely­zeten úgy tudunk javítani, ha gazdaságosabbá tesszük a ta­karmányozást, szélesebb kör­ben elterjesztjük az alapvető és a jól bevált új tenyésztési, hiz’ólási módszereket, vala­mint sokkal jobban eleget kell tenni az állategészségügyi követelményeknek. Mindeb­ben kiemelkedő szerepe van a szakmai ismeretterjesztés­nek, s annak, hogy a mező­gazdasági kutatóintézetek még szorosabbá tegyék kapcsolatu­kat a termelőüzemekkel. Államunk minden rendelke­zésre álló eszközzel támogat­ja a mezőgazdaságot. Az idén több mint 10 milliárd forint értékű beruházás valósul meg a mezőgazdaságban. A máso­dik ötéves terv időszakában a mezőgazdasági beruházások­ra fordított összeg 11 milliárd forinttal lesz nagyobb az ere­detileg tervezettnél. Ez a néhány adat jól bizo­nyítja, hogy az állam messze­menő támogatásban részesíti a mezőgazdaságot, mindenek­előtt a termelőszövetkezete­ket, amelyek további erősödé­sétől elsősorban függ a mező- gazdasági termelés fejlődése. A Központi Bizottság határo­zata, amely ennek a központi kérdésnek minden lényeges részletével behatóan foglalko­zik, megerősíti azt a meggyő­ződést, hogy az eddigi biztos úton haladjunk tovább, akkor az ország és a szövetkezeti parasztság javára meg tudjuk valósítani mindazt, amit a ha­tározat célul tűzött ki. Rajna, Majna, Ruhr (Cikksorozatunk első része) Betartva és betartatva MŰVELŐDÉSI OTTHON AVATÁS mm A Párizsi Komntün magyar minisztere (Megemlékezés Frankel Leóról) VIGYÁZVA EGYMÁS ÉLETÉRE Borult, csapadékos idő, fokozatos felmelegedés várható Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályának tá­jékoztatása szerint a keddre virradó éjszaka a Dunántúlon már csak mínusz 3, mínusz 7, a keleti országrészeken he- lyenkint még mínusz 8, mínusz 12 fokos fagyok lesznek. A de­rült hideget átmenetileg most többnyire borult, enyhébb idő váltja fel. A keddi maximu­mok előreláthatólag plusz 1, plusz 5 fokig emelkednek. A csapadék elsősorban hó, majd havaseső és eső alakjában hul­lik le. A délies irányú szél kedden még mérsékelt sebes­ségű lesz. Befejeződött a cukorgyártási idény A hagyományoktól eltérően az idén négy-öt héttel elhúzó­dott a cukorgyártási idény. A kedvező termés nyomán ugyanis a tervezettnél 55 000 vagonnal több répát dolgozott fel az ipar. A szerencsi, és a hatvani cukorgyárban szomba­ton kezdték meg az utolsó ré­paszállítmány feldolgozását. Hétfőn azonban már itt is be­fejezték a munkát. Ezzel a cukoripar gyártási idénye vé­gétért. A magyar cukoripar 11 üze­me szeptembertől 340 ezer va­gon répát dolgozott fel, ösz- szesen 43 ezer vagon cukrot gyártott, 2200 vagonnyit ter­ven felül. Ezenkívül mintegy 155 ezer tonna melaszt adott a szesz- és takarmánykészítő iparnak. Németh Veronika elöljáró­ban a 101 éve fennálló, s 107 ország 170 millió emberét tö­mörítő Nemzetközi Vöröske­reszt béke törekvésedről szó­lott, majd megyénk egészség- ügyi ellátottságát elemezte. Megállapította: a 'védőoltások és a Sabin-cseppek bevezetése óta nem történt megyénkben gyermekbénulásos megbetege­dés: kevesebb lett a tracho- j más, csökkent a hastííüszos, tetanuszps és szamérköhögé- ses betegok száma. Uj kórházi ágyak, rendelő- intézetek és új egészség- ügyi státusok formájában sokat javult az ellátott­ság. Ám ahhoz, hogy egészségügyi, s szociális téren ne legyen kí­vánnivaló, újabb körzeti or­vosokat, betegápolónőket és védőnőket keli munkába ál­lítani. A Vöröskereszt, amely az egészségügyi feladaiok végre­hajtása érdekében működő társadalmi mozgalom, sokat dolgozott eddig. Megyénkben — az első kongresszus óta — megerősödtek a Vöröskereszt­szervezetek, nőtt az aktívahá­lózat, s javult a szakirányítás színvonala. A munkában tevé- j kény szerepet vállal a KÖJÁL és a TIT is, s az orvosok mel­lett pedagógusok, gyógyszeré­szek, védőnők is egyre na­gyobb számban bekapcsolód­nak. Néhány adat a Vöröskereszt működéséről: az első kongresszus óta 23 ezer Pest megyei lakos vett részt különböző egészségügyi tanfolyamo­kon. Az elmúlt esztendőben 55 ez­ren látogatták azokat az egészségügyi előadásokat, amelyek egy része már film­vetítéssel van egybekötve. Megyénk 180 ezer lakóházá­ból évenként 130 ezret érté­kelnek a tisztasági mozgalom keretében. 1933-ban 2332 liter vért adott a lakosság, a térí­tés nélküli véradómozgalom keretében. Eddig 94 iskola ér­te el a tiszta iskola címet, s köztük tízezer forint jutalmat osztottak ki. A kötelező tbc- szűrővizsgálatoknál is nagy segítséget nyújt a szakembe­reknek a Vöröskereszt. Me­gyénkben 70 cigánytelepre járnak ki rendszeresen ellen­őrizni a Vöröskereszt aktívái, 24 telepen pedig képzett ci­gány egészségügyi felelős te­vékenykedik. Az elmúlt esz­tendőben 120 antialkoholista előadás hangzott el a nőta­náccsal karöltve. A munkát azonban nemcsak az eredmények jellemzik. A mezőgazdasági üzemek tisztaságát még kevés he­lyen tudták csak biztosí­tani. i. továbbiakban itt is nagy feladat hárul a Vö­röskeresztre. I Előfordul, hogy egyes üze­mekben nem becsülik meg eléggé az önkéntes véradókat — itt is javítani kell a hely­zeten. A tisztasági mozgalmat sok helyütt csak mechaniku­san értékelik. A vita A 25 no tagot magába foglaló megyei szervezet to­vábbi feladatait kijelölő, nagy tapssal fogadott beszá­moló után szünet követke­zett, majd dr. Révész László, a Vöröskereszt megyei szám- vizsgáló bizottságának elnöke tette meg jelentését. Ebben elmondotta, — többek kö­zött —, hogy a gazdasági tevékenység színvonala a tar­talmi munkának alatta ma­rad. A beszámolóhoz igen sokan hozzászóltak. Sárfi Rózsi, a Vöröskereszt Országos El­nökségének tagja elmondot­ta, hogy tovább javul az egészségügyi ellátottság, hi­szen országos méretekben jelen­leg 200 új egészségügyi lé­tesítmény áll tervezés, illetve kivitelezés alatt. Dr. Mogyorós Istvánné gö­döllői, Mikus Endrénc szi­getmonostori és Sári Sa­rolta ürömi küldött az ifjú­sági Vöröskereszt munkájá­ról szólott. Dr. Fenyves Ist­ván, a váci véradóállomás vezetője elmondotta, hogy a Vöröskereszt segítségével idén biztosítottnak látszik 800 li­ter vér. A határozati javaslat elfo­gadása után Németh Vero­nika Antoni Lászlónénak, az Egészségügy kiváló dolgozó­ja; majd Hódul Tivadarné- nak, Juhász Józsefnénak, dr. Kőházi Gyulánénak, Pólyák Máriának, Bittner Józsefnek, dr. Kárpáti Ervinnek, Cserna Emíliának, dr. Kicsiny Gusz­távnak, Bitter Antalnénak, Gál Jánosnénak és Bősze Lászlónénak a Vöröskereszt kiváló dolgozója jelvényt nyújtotta át. Ezután Szabó József, a je­lölő bizottság elnöke ismer­tette a bizottság javaslatait a 29 tagú megyei vezetőség­re, a számvizsgáló bizottság­ra és az országos kongresz- szuson Pest megyét képvi­selő küldöttekre vonatkozóan. A javaslatok egyhangú elfo­gadása után az új megyei elnökség megválasztotta so­raiból a Vöröskereszt Pest megyei szervezetének 13 ta­gú elnökségét. (m. j.) Épül az egyetemi város Ezerkétszáz diák kap szállást a gödöllői Ag rártudományi Egyetem új épületeiben. A há­rom szárny közül ez az első, anie lyet március tizenötödikén adnak át (Tóth Gy. felv.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom