Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-23 / 45. szám

n

ÖREGEK

Űj, s nagyon szép szokás van terjedőben: mind több helyen rendeznek kedves, fi. bensőséges ünnepséget a sok évtizedes munka után megérdemelt pi- jm henőjüket töltő

nyugdíjasok, öre- t. gek tiszteletére,

ff? Hosszas készülődés után Gyomron ma kerül sor erre a szép megemlékezésre, az öregek napjának megrendezésére. Háromszáz meghívót küldtek szét a délután három órakor kezdődő ünnepségre. A község társadalmi szervei és a járási művelődési ház vezetői tarka műsorral, cigányzenével, uzsonnával várják a kedves vendégeket.

Mezőgazdasági könyvhónap

A PEST MEGYEI hírlap különkiadása

$3911 g

— Ügyeletes orvos ma

Gyomron dr. Szekeres Sándor, Monoron dr. Pálfy Ferenc, Üllőn dr. Leyrer Lóránt, Vecsé- sen dr. Nagy Lajos,

— Az MSZMP járási vb kedden délelőtt ülést tart. Napirenden szerepel a pártépítés fault évi tapasztalatairól, a járás egészségügyi helyzetéről és a tavaszi munkákra való felkészülésről szóló jelentések megvitatása,

— Alakuló ülést tart szerdán délelőtt a Hazafias Népfront járási bizottsága.

— Jubileumi közgyűlés. Az

Üllő és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet vecsési Jókai kultúrcsoportja ma délután 4 órai kezdettel a munkásotthonban tartja alakulásának 15. évfordulója alkalmából jubileumi közgyűlését.

— A Hazafias Népfront bizottságát Tápiósápon is újjáválasztották. Elnök Ocsovai János, titkár Berla Ferenc lett.

— Taggyűlést tart ma a esévharaszti KISZ-szervezet.

— Háromezerhatszáz négyzetméter betonjárda építését tervezik az idei év első felében Maglódon. A betonjárda építési költségvetése 187 ezer forint, a munkákat a TÖ VÁLL dolgozói fogják elvégezni a Galilei közben, a Rákóczi, valamint a Steinmetz és a Luther utca’ egyik szakaszán.

HÍREK káváról

A könyvtár olvasóinak száma 110-re emelkedett, ami annyit jelent, hogy a lakosság 13 százaléka olvas rendszeresen könyvet.

A Haladás Tsz-ben folynak a szerződéskötések az idei évre. A Monori Gépállomással például 2 ezer 662 normálhold megmunkálására kötöttek szerződést.

MŰSOR

MOZIK

Ecm* *: HiLszá rkisassz c*n v. Gomba : Iván gyermekkora. Gyömrő: Aranyember. Matiné: Razzia. Maglód: Szélhámos nő (széles). Mende: A lány és a z állam,ügy ész. Ifjúsági előadásra: A kis álmodozó. Monor: Hattyúdal (széles). Martiné: Bölcsoclal. H: Iván gyermekkora. Nyáregyháza: Már késő. Pilis: A múlt kávöházsa. Matiné: Egér és ceruza. Tápiósáp: Az élet újra kezdődik. Tápiósiily: Bálvány. Úri: Déryné. Üllő: Utolsó lehetőséig. Matiné: Két käs Jegesmedve. Vasad: ítélethirdetés csütörtökön. Vecsés: Pacsirta (széles). Matiné: Tiszta égbolt. H: Három ember és az erdő (széles). Péteri: Is'en őszi csillaga. . Csévharaszt: Körhinta. (A KISZ vándormozi.iáriak előadása 18 órakor.)

TIT-előadások

Gyömrő. 24-én lß óra., a Kossuth iskolában: Hogyan segítsük gyermekünket a tamiüiás'bain? Előadó: Varga István.

Monor, 24-én 14 óra. a kefegvár- ban: Igazság ók igazságosság. Előadó: Radios László.

Vecsés, 24-én IS óra, pártszékházban: A házasélet egészségügyi problémái. Előadó: dr. Nagy Lajos.

Művelődési otthon

Mende: Petőfi irodalmi est. 19 órakor

VI. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM

1964. FEBRUÁR 23, VASÁRNAP

Korszerűen, nagyüzemi módon

Egyre több a gép a maglóéi Micsurin Tsz-ben

Álló Ferenccel, a magló- di Micsurin Tsz főmezőgazdászával arról beszélgettünk és azt vizsgálgat- tuk, amíg a határt jártuk, hogy meddig is jutott el szövetkezetük a korszerű, nagyüzemi gazdasággá válás útján.

— A szövetkezet vezetősége azon igyekszik, hogy a lehetőség szerint minél több munkafolyamatot gépesíteni tudjon. Jelenleg 9 erőgép áll a rendelkezésünkre, munkagépkészletünk is csaknem teljes. Sajnos, van olyan területünk is, ahol egyelőre még a szántást sem lehet gépi erővel elvégezni. A túz- berefci meredek domboldalakon, vagy vizenyős területeken csak igával dolgozhatunk. Ahol viszont lehetséges, mindent géppel végzünk. A kertészetben a palántázás is géppel történik. A csíráztatott burgonyát is palán tűzőgéppel vetettük el, mert a tölbbi gép kavarja a magot és a csírát letördeli róla.

— Tapasztalatokat nagyon szívesen veszünk át mástól is. A jövő héten Komárom megyében veszünk részt tapasztalatcserén. Ugyanott hallottunk

Harmincezer csibe m Nyolcszáz forinttal olcsóbb egy borjú

eladó erőgépekről is, ha lehetőség nyílik, vásárlunk is. Még ebben az évben besorolják szövetkezetünket a teljesen gépesített gazdaságok közé.

— Szépen hajt a 230 holdas ősziárpavetésünk is — mutatott oldalra. (Valóban szépen zöldlell a vetés, csak nagyon sok kárt tett benne a jégtörő gépek munkája. A traktorok a feltört jeget nagyon lenyomták és kifagyott alatta a vetés.)

A Wodiáner-majorban a csibeházat néztük meg ahol nemcsak a mezőgazdász, hanem Varga Mihály né gondozó is büszkén mutogatta a „tyúkgyár” nagyüzemi módszereit. Valóságos nyári kánikula fogadott bennünket, hiszen a hőmérők 29 Celsius- fokot mutattak. Tíz parabolatükrös műanya alatt négyezer pihés csibe topogott. A hatalmas ketrecek alján gyaluforgács tette hi- giénikusaibbá a nevelést.

Emelni kel a falusi ismeretterjesztés színvonalát

A TIT járási szervezetének közgyűlése

Népes közgyűlést tartott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat járási szervezete-csütörtök délután a gimnázium előadótermében. Az elnökségben a központi kiküldöttek mellett helyet foglalt Kozák Sándorné, p járási pártbizottság osztályvezetője, dr. Szigel János, dr. Baltigh Előd és Földváry György.

A három év munkáját ma- gábafoglaló tartalmas jelentést dr. Baltigh Előd elnök terjesztette elő. A jelentés számszerű adatokkal alátámasztva ismertette azt a széles körű szellemi offenzívat,

amelyet a szervezet folytat a tudatlanság és műveletlenség ellen.

Az 1963-ban megtartott közel 500 előadás között nagyszámban találunk pedagógiai, történelmi, irodalmi, földrajzi, művészeti tárgyú előadásokat, de találunk műszaki, jogi, filozófiai, agronómiái, egészségügyi tárgyúakat is. A társulat tagjai nagyobbrészt pedagógusok, a többi értelmiségi foglalkozási ágak elég gyéren vannak képviselve, ezzel magyarázható, hogy az előadások nagy része pedagógiai tárgyú. A falusi előadói csoportok feladata, hogy a helyi kulturális és társadalmi szervekkel együttműködve dolgozzák ki a község kulturális tervét és az ismeretterjesztő előadások programját. Ezen a téren

mintaképül szolgálhat a vecsési, gyömrői és monorí csoport munkája.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az akadémiák szervezése felel meg legjobban a célkitűBefejezédtek a szerződéskötések

A pilisi Hunyadi Tsz hírei

Négy mezőgazdasági tanulót szerződtettek. Kettőt gépszerelőnek, kettőt pedig a kertészetbe.

★

Jó ütemben folyik a trágyázás. Eddig mintegy 300 vagon trágyát terítettek szét, összesen 150 holdon.

★

Befejezéshez közeledik a téli gépjavítás. Hat erőgépet és az összes munkagépeket kijavították, előkészítették a tavaszi munkákra, csupán egy silókombájnt kell még üzemképes állapotba tenni. Ebben a munkában főként ifjú Végh Ferenc jeleskedik.

A tagokkal már befejeződtek a szerződéskötések. Örömmel tudatják velünk a tsz-ben, hogy minden talpalatnyi föld gazdára talált már.

zéseknek, a jövőben erre kell a-legnagyobb-súlyt fektetni.

A jelentéshez elsőként Földes István, a megyei szervezet titkára szólott hozizá, elismerve a monori szervezet jó munkáját. A jövőre nézve nem az előadások számát, hanem azok tartalmi sokrétűségét és szakmai nívóját kell emelni. Kris- kó János és Szabó Jusztina a forrásanyagok hozzáférhetősége ügyében kértek segítséget. Dr. Végh Károly az előadói konferenciákat értékelte, elismerte a helyes kezdeményezést, melynek rendszerét ki kellene dolgozni. Oláh István rámutatott, hogy klubhelyiség hiányában a tagok és az előadók között nem tud közvetlen kapcsolat kialakulni, pedig a szervezetet élővé kellene tenni. A pedagógusok mellett a többi értelmiségieknek is nagyobb számban kellene a munkába bekapcsolódni. Nem elég az előadók megszervezése, hallgatóságról is kell gondoskodni, ez is szervezés kérdése. Kozák Sándorné a járási pártbizottság nevében üdvözölte a közgyűlést, megállapította, hogy

a szervezet munkájában

előrehaladás tapasztalható;

helyeselte azt a célkitűzést, mely a falusi ismeretterjesztés színvonalának emelésére irányul. Dr. Szigel János szerint az akadémiai előadások a legeredményesebbek, tehát ezeket kell fejleszteni. Rakovszki József az irodalmi előadások tematikájára tett javaslatokat.

A beszámoló egyhangú elfogadása után Pásztor Antal ismertette a jelölő bizottság javaslatát, melynek alapján a közgyűlés tagjai titkos szavazással megválasztották az új járási vezetőséget és a megyei küldötteket.

A járási szervezet elnöke ismét dr. Baltigh Előd lett. Helyettes elnökké dr. Borsányi Jánost, titkárrá Földváry Györgyöt választották. A vezetőség tagjai: Kovács Gyulá- né (Vasad). Kovács Józsefné (Monor), Kozák Sándorné (Monor), Nyilas Klára (Gyömrő), Palotai Sándor (Gyömrő), Pá- pay Iván (Vecsés), Pénzes János (Monor), Szabó Jusztina (Monor). dr. Szigel János (Monor) és Szűcs Sándorné (Vecsés).

Dr. Huszty Károly

— Sokkal gyorsabban fejlődnek csibéink, mint hajdan a kotiós alatt — tájékoztat a szaktanfolyamot végzett gondozó. — Tíz hét alatt 120 dekás súlygyarapodást érünk majd el (ez a gyakorlat) és az elhullási százalék is aránytalanul kicsi. Két hét alatt 13 csibével lett kevesebb, de a későbbiek folytán az elhullási arány még kedvezőbb lesz, hiszen napról napra erősebbek a jószágok. Egykilós gyarapodást négy kiló táp felhasználásával érünk el, de mi a tápmennyiséget szeretnénk három kilóra lecsökkenteni. Az állatorvos is rendszeresen kijár ide és vele együtt vigyázunk a közös vagyonra.

A mezőgazdász a további tervekről is tájékoztatott;

— A meglevő épülettérhez még 400 négyzetmétert hozzá akarunk építeni, hogy a bizonyos időközökben más épületekbe történő átszállítások során a jószág ne törjön. Egy ésszerűsítés szerint a Vasipari Ktsz két légcsatornát készít, amit a ventillátorokra építünk rá, ezáltal a használt levegőt ki tudjuk szívatni alulról is. A következő csibeszállítmány a tápiószelei kutató- intézetből érkezik. Ebben az évben harmincezer csibe nevelését terveztük.

i —*;• .Kovsteríí,, módszereket .vezettünk .be a. borjúneveJósben is. A járásban először fai tértünk át az itatásos nevelésre. Gödény Gyula és Juhász Im- réné keze alatt szépen fejlődik az állomány.

— Nézzék meg a raktáram! — invitált Godány bácsi. — Ebben a katlanban melegítjük a vizet a természetes tej hőfokára. Ugyanis mi feles arányban tejporból készült tejet adunk, így elég sok tehéntejet tudunk megtakarítani, aminek a gyerekek nagyon örülnek. Mintegy 800 forint megtakarítás jelentkezik egy borjúnál az itatásos neveléssel, ez a mi közel 70 borjúnknál tetemes összeget jelent.

íme, ilyen egy napjainkban nagyüzemmé fejlődő gazdaság. Az egyelőre még csak távlati elképzelés, hogy minden munkafolyamatot gépek végezhessenek. Utunk során jártunk a Dózsa-tanyán is, ahol közel harmincán szedték fel a prizmákból a krumplit. A tsz-tagok kézi erejére, munkájára még nagyon sokáig szükség lesz.

De a gépek, az új eljárási módszerek mindinkább megkímélik őket a sok erőt elrabló, verej- tékes munkáktól. S a nagyüzemi gazdálkodásnak — a magas terméseredmények mellett — ez az egyik legfőbb előnye.

Gyarmati Sándor

Februárban, a mező- gazdasági könyvhónapban megnőtt az érdeklődés az ilyen tárgyú könyvek iránt.

A monori földművesszövetkezeti könyvesboltban Nagy Istyán válogat a sok szak- könyv között. Valóban bő a választék. (Kép balra.)

Ezt a könyvszemlét a monori könyvtárban láttuk. Hogy ezekben a napokban sokan kérnek mezőgazdasági könyveket, az e kis kiállítás sikerét bizonyítja és a rendező, Simon Gyuláné könyvtáros munkáját dicséri. (Kép alul.)

(Foto: Péterffy)

FIGYELŐ

Lovak és emberek

Sötét, sáros utcába fordul egy kocsi. A szén súlyától süppednek a kerekek a latyakban. A két szürke ló megfeszített erővel húzza a nehéz terhet. Az egyik utcánál megálljt parancsol lovainak a fuvaros. Egy gyufa lángja mellett megnézi céduláját, a házszámot is ösz- szeegyezteti — minden rendben, a szenet ide kell lerakni. . .

A háziasszony éppen az „tlágy u?e,ny„ udvaron vart, őt szólítja■ meg ' a fuvaros, megkérdezi hová rakodjon le. .,Tegye csak le az utcára a szenet, majd mi behordjuk. Nagyon csúszik, sáros az udvar, a lovak csak kínlódnának.”

A fuvaros mindezt zokon veszi, talán arra gondol, hogy a háziasszony nem bízik lovainak erejében. Forgolódni kezd a kocsival a szűk utcában, sehogyan sem boldogul, de mindenáron meg akarja mutatni, hogy az ő lovai nem akármilyenek.

Újra indítja a lovakat, ám a kocsi az árokba csúszik. Nagyon kilátástalan a helyzet, mert az első kerék valósággal beszorult az árokba. Nem számít, nincs lehetetlen, a fua lova- legyen

varos tovább erőlteti kát, csak hogy neki igaza. Semmiféle eszköztől, bánásmódtól sem riad vissza.

Nagy dühbe gurulva egy nehéz vaslapáttal üti-veri a ló fejét, annyira, hogy már- már attól tartunk: kioltja a szerencsétlen állat életét. Amikor csillapítani próbálom, rámförmed: „Maga ne avatkozzon az én dolgomba, azt csinálok a lovaimmal, amit éppen akarok!” (Azóta megtudtam, hogy a-felindult ember a gyömrői BEI.SPED fuvarosa, tehát nem saját lovakról van szó!)

A kerék mozdulatlanul áll továbbra is az árokban, a fuvaros belefárad az ütésekbe, a lovakról folyik a víz. Végre rádöbben arra, hogy csak egy megoldás van hátra: le kell rakni a szenet az útra. A lovakat kifogják a kocsiból, a kocsit pedig kiemelik az árokból, egyszóval minden rendeződik ...

De az állatokkal való brutális bánásmódot nem tudja velem és a többi társaimmal elfeledtetni a BELSPED fuvarosa. Jó lenne, ha a jövőben ő és dolgozótársai hasonló viselkedésükkel nem hívnák fel magukra a figyelmet. Hrutka János

Pianinót vásárolnak a szülésiek

Érdemes megemlékezni a szőlős-nyaralói szülői munka- közösség asszonyairól. Szép eredményeiket Benovits Lászióné pedagógus így foglalja össze;

— Körülbelül öt éve alakítottuk meg a szülői munka- közösséget. Az asszonyok már az első perctől szíwel-lélekkel bekapcsolódtak ebbe a mozgalomba. Lelkiismeretesen eljöttek az esti megbeszélésekre. Érdeklődéssel hallgatták, hogy gyermekeik miképpen viselkednek, tanulnak az iskolában. A megbeszélések értelNAGY JÓZSEF:

Vers, amelyben a költő beszélget önmagával

Elindultál, bár ülni jobb volt, de most mindenki siet.

Anyádtól, mint színes üveggolyót, úgy csented el az életed.

Vacogó szíved pincében találtad, bordáid közé rejtetted, mert fázott.

Nagyapád térdén hintázva bebarangoltad a világot.

És fájt, hogy a fürge nyúl csigákkal együtt kódorog, hogy csendből és szélből épített hegyed megugatták a komondorok.

mében figyelemmel kísérték a gyerekek magatartását.

— Később az asszonyok rendbe hozták, kicsinosították az iskolát. Az ablakokra szép függönyöket helyeztek és a rideg tanterem hamarosan meleggé, családiassá változott.

— Teadélutánokat, műsoros esteket rendeztünk. A bevételből televíziót vásároltunk. Ez a készülék ugyancsak tantermünket díszíti. Egy-egy jól sikerült műsor megtekintése közben gyermekeink csengő kacagása hallatszik ki esténként a tanteremből...

— Munkaközösségünk tevékenységét most is folytatja ötezer forint van most a ta karókban. Tanulóinkat ének órákon jelenleg semmifé' hangszerrel kísérni nem tv jük. Ezért úgy határoztunk, 5 elegendő pénz áll rendelke: síinkre, egy pianinót fogúi vásárolni.

— Végül megemlítem, ho; asszonyaink közül különöst., dicséretet érdemel: Fábri Jánosáé, Halmai Józsefné és Szegedi Istvánná. Műsoros estéinken rendszerint megjelennek, a siker érdekében minden önzetlen munkát vállalnak. Pedig gyermekeik már nem js járnak a mi iskolánkba; azonban s-zívüfr mégis idehúz . ..

Krátky László