Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-23 / 45. szám
tfwrr meertr k-tfírlap 1964. FEBRUÁR 23. VASÁRNAP TIZENHÁROM tsz közül FELKÉSZÜLÉS A TA VASII VETÉSEKRE: TIZENEGY A gödöllői járásban nagy visszhangra talált a dömsödi Arany Kalász Termelőszövet- j kezet Termeljük meg az ország j kenyerét című felhívása. A járási tanács mezőgazdasági osztálya valamennyi termelőszövetkezettel ismertette a f elhívást, s a járás tizenhárom termelőszövetkezete közül ti- j zenegy írásban jelentette be csatlakozását ahhoz. Maga a járási tanács mező- j gazdasági osztálya is aktívan j hozzájárult a mozgalo-m sike- j réhez. A hivatali úton tett in- j kémkedéseken kívül például \ háromnapos külön értekezlet- j re hívták egybe a termelőszö- j vetkezetek növénytermesztési 1 brigádvezetőit és munkacsapat- j vezetőit a gabonatermesztés ! problémáinak megvitatására. ' A rendszeres vetőmagvizsgálat: nagyobb termés Iskolánkon felmérést végeztünk arra vonatkozóan, hogy a tsz-ektoen milyen vetőmag- előkészítő munkákat végeznek. Százhúsz megkérdezett hallgató közül csak egynek a tsz-ében végeznek rendszeres vetőmagvizsgálatot, de azt is csak gabonáknál (az OVEF- hez küldik be vizsgálatra). A többi tsz-ben csak csíráztatási próbát alkalmaznak, de azt sem minden elvetésre kerülő növénnyel. A megkérdezettek közül 28 tsz-ben csíráztatnak rendszeresen, de csak gabonákból. Az ezermagsúly alapján történő vetőmagmennyiség kiszámítását csak hát tsz- ben alkalmazzák. Azok a tsz-ek (például: Al- bertirsa Dimitrov), amelyek Megérdemlik a támogatást Jó eredménnyel zárták az évet a mogyoródi Arany János Tsz-ben Az utcából innen is, onnan is ünneplőruhás férfiak, nők mennek a művelődési ház felé. Harmadik zár- számadási közgyűlését tartja a mogyoródi Arany János Termelőszövetkezet. Albert Károly, a tsz elnöke ismerteti a beszámolót. Bevezetőben visszapillant az elmúlt három évre és megállapítja, hogy a tsz fejlődése egészségesnek mondható. A tagság jövedelme az évek során egyre növekedett. Egy munkaegység értéke 1961-ben 29 forint, 1962- ben 32,70 forint volt, most pedig 41 forint. Néhány nevet is megemlít: K. Juhász Lajos 212 napra 16 ezer forintot kapott (egy nap átlagkeresete 78,70 forint), i Klacsány Gábor jövedelme 24 j ezer forint (havi átlagkere- j sete 2000 fór im). Richter j Sándor állatgondozó összes | évi részesedése 26 000 forint. I Sleisz József és felesége I összes évi részesedése 39 300 ! forint. — Rendelkezünk 298 000 j forint biztonsági alappal is — j folytatja az elnök —, s a fel nem osztható szövetkezeti' alapot pedig 409 000 forinttal növeltük. Az épületek értéke 424 000 forinttal emelkedett. Megkétszereződött a gépek, gépi berendezések állománya. A továbbiakban az állattartás és a növénytermesztés eredményeivel foglalkozott a beszámoló. Az állattartásban a tehenészet bizonyult a leggazdaságosabbnak: 253 000 forint nyereséget hozott. A növénytermesztésben a holdanként átlagok nem voltak valami kiemelkedően jók, ezért az elnök az elkövetkezendő év egyik legfontosabb célkitűzését a földek temiőerejének megjavításában jelölte meg, részben az állattartás növelésével. részben zöldtrágyázás útján. Az 1964. évben megvalósítandó tervek között említette az elnök a százférőhelyes, modern, gépesített tehénistálló, a permetlétorony és a szénaszárító-berendezés felépítését. Két szuper Zetor, egy K—30-as Zetor, 1 UE— 28-as traktor, valamint 6 pótkocsi vásárlását tervezik ez évben. Az elnöki beszámoló után elsőnek H. Kurucz János, az ellenőrzési bizottság elnöke szólalt fel. Az ellenőrzéssel kapcsolatos észrevételeinek ismertetése után néhány közérdekű elgondolását fejtette ki. Molnár Ottó járási ügyész felszólalásában az ellenőrző bizottság feladatéival és a társadalmi tulajdon védelmének kérdéseivel foglalkozott. Babicz István tsz-tag It földek termőerejének nö' telese érdekében a trágya^ telep szakszerű kezelésére hívta fel. a vezetőség figyelmét. Varga • Dezső, a helyi általános iskola igazgatója, a tsz tagjainak példamutató szorgalmáról emlékezett meg. Fábián Ferenc, a csömöri tsz elnökhelyettese a termelőszövetkezetek tapasztalatcseréjének hasznos voltát hangoztatta. Ezután dr. Gyetvai József, a járási tanács vb-elnöke üdvözölte a közgyűlést. Emlékeztette a jelenlevőket az 1960. december 21-i alakuló közgyűlésre, az akkori idők kérdéseire, és megállapította, hogy azokra az elmúlt bárom év megnyugtató választ adott. A mogyoródi Arany János Tsz a járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. A vezetés jó kezekben van, az alapokat lerakták, és ha a tsz szőlő-, gyümölcs- és egyéb telepítései termőre fordulnak, még jobb eredményekre számíthatnak. A közgyűlés utolsó, ünnepi aktusaként Koós László, a járási tanács mezőgazda- sági osztályvezetője átadta a földművelésügyi miniszter kitüntetéseit a közös munkában kiemelkedő, jó teljesítményt nyújtó tagoknak: így Kurucz Sándornak jelvényt és 500 forint pénzjutalmat, Richter Sándornak, Tóth Fe- rencnének, Sleisz Györgynek és Hrágyel Józsefnének oklevelet és 300 forint pénzjutalmat. Kőváry Ferenc j már évek óta végeznek rend- | szeres vetőmagvizsgálatot, ha- I tározót tan állítják, hogy ter- I mésátlaguk kimutathatóan nagyobb. Ezért szeretném felhívni a tsz-ek figyelmét a fentebb említett vetőmag értékmérő tulajdonságok vizsgálatának és azok felhasználásának fontosságára. Hiszen a több termés nemcsak termelőszövetkezeti, hanem népgazdasági érdek is. Mindenki előtt ismeretes a vetőmag tisztaságának fontossága. A gyommagvak terjesztésének egyik útja a tisztítatlan vetőmag. Ezenkívül a gyommagvak csökkentik a csírázó vetőmagvak s2ámát is. A gyakorlatban a vetőmag tisztaságának vizsgálatakor többnyire csak a gyommagvak jelenlétét ellenőrzik. Igaz, hogy ez a legfontosabb, de nem hanyagolható el a hulladékok vizsgálata sem (földrög, kavics, törött szem,, levél- és szártöredék stb.). Ezek jelenléte is jelentősen csökkentheti a vetőmag értékét, mivel elfoglalják a helyet a csírázó magvak elől. A tisztasági vizsgálat különösen akkor indokolt egy tsz- ben, ha saját termesztésű magot használnak vetésre. A vizsgálathoz az ismert módon vett mintából búzánál, rozsnál, árpánál 50 kilót, kukoricánál 200, lucernánál, vörösherénél nég- kilót kell felhasználni. A vizsgálat eredményéből kitűnik, hány súlyszázalék a vetőmag tisztasága, mennyire szükséges a tisztítás, s milyen a tisztátalanságok megoszlása. Ezen ismeretek birtokában lehet határozni arról, hogy mi a teendő a vetőmaggal. Ezenkívül a vetőmag mennyiségének kiszámításánál is figyelembe kell venni a tisztaságot. A csírázóképességet egyszerű eszközökkel is meg lehet állapítani: tányér, itatóspapír, faládika. Fontos az, hogy a mag elegendő nedvességhez jusson. Ezért nagyobb magvak esetén — a nedvesség, biztosítására — homokot használnak a csírázóképesség megállapításához. Ezt a munkát végzik el a legtöbb tsz-ben. Az értékelést azonban nem mindig oldják meg helyesen. Nem veszik figyelembe például a csíráztatási időt. Pedig nem mindegy az. hogy a vetőmag mennyi idő alatt csírázik ki. A csírázóképesség megállapításához 100 magot kell használni. Jobb kép nyerhető, ha ugyanabból a vetőmagból egyidejűleg több csíráztatást állítanak be. Amikor a magvak csírázni kezdenek, leghelyesebb, ha naponta kiszedik a csírázott magvakat és ezek számát fel is jegyzik. Ez megmutatja a csírázási erélyt, vagyis azt, hogy milyen erővel fejleszti a csirát a mag. Ha a csírázás hosszú ideig tart. az rontja a vetőmag értékét, mert az ilyen magból kelt növény kelése és fejlődése is egyenlőtlen, vontatott lesz. Sok szó esik a vetőmagvak használati értékéről is. Ez azt fejezi ki, hogy hány százalék tiszta és csírázóképes mag van bizonyos mennyiségben. Kiszámításához ismerni kell a tisztasági és a csírázási százalékot. amelyeket össze kell szorozni és az eredményt el kell osztani százzal. A vetőmagmennyiség kiszámításánál van szükség ismeretére. A gyakorlatban egyelőre még nem sóik helyen fordítanak gondot a vetőmagvak ezermagsúlyának vagy abszolút súlyának megállapítására. Pedig az ezermagsúlyból egyrészt a mag minőségére lehet következtetni, másrészt a helyes vetőmagmennyiség kiszámítására lehet felhasználni. Például egy búzafajtán belül az az értékesebb vetőmag, amelynek több az ezermag- súlya. Ilyen magban bővebben van tápanyag, így csírája erőteljesebben fejlődhet. Az egyes növények ezermagsúlyát nem elég azokon csak egyszer megmérni, vagy táblázatból kikeresni, hanem minden évben a vetőmag felihasználása előtt meg kell állapítani, hiszen a mag teltsége, nagysága még fajtán belül is évente változik. E cikk keretében csak a legfontosabb vetőmag értékmérő tulajdonságokra és azok felhasználására kívántam felhívni a figyelmet, Különös tekintettel a vetőmagmenr.viség kiszámítására. A helyes vetőmagmennyiség ugyanis egyik megalapozója a nagy terméseknek. A tavaszi vetésekig a tsz-ek még felkészülhetnek a szükséges vetőmagé őkészúő munkára. Gabnai Janos a zsámbéki termelőszövetkezeti vezetőképző-iskola tanára 3.Megszűnt a TEGI! Az Állatforgalmi Vállalatnál lehet tenyésztési szerződést kötni Az elmúlt hetekben megyés zerte sok szó esett az Állatforgalmi Vállalat megváltozott feladatairól, egyrészt az új állataevelési és hizlalás! akciókról, másrészt pedig a sertéshizlalási-akció megválto- ! zott feltételeiről. Amíg ugyanis I az Állatforgalmi Vállalat ko- ■ rabban szinte kizárólag vágó- 1 állatok szerződésével és fel- I vásárlásával foglalkozott, ez év elejétől a földművelésügyi miniszter és az élelmezésügyi miniszter együttes utasítása alapján jelentős tenyésztési feladatokat is ellát, a különböző szerződéseken keresztül. Megyénkben a termelőszövetkezeteken kívül számos tsz-tag , és egyéni állattartó állt szerződéses viszonyban a Te- nyészforgalmi Gazdasági Irodával tenyészakciók útján. Mivel a TEGI feladatait 1964. január 1-től részben az Állatforgalmi Vállalat vette át, azok a szerződők, akik korábban a háztáji törlesztéses üszőakcióban, illetve a vemhes üszőnevelési akcióban a TEGI- vel szerződést kötöttek, a jövőben — mint jogutóddal — az Állatforgalmi Vállalattal állnak szerződéses viszonyban. Azok a termelők pedig, akik ezután nem törzskönyvezett szülőktől származó állatokra kívánnak vemhes üszőnevelési szerződést kötni, forduljanak az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségéhez. Ugyancsak az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei kötik meg ezután a tsz-tagok- kal a törlesztéses üszőakció szerződéseit is. Az 1964. évi vemhesüsző nevelési akcióban a vállalattal szerződést köthetnek tsz-ek, tsz-tagok és egyéni állattartók, nem törzskönyvezett tehéntől , származó, tenyésztésre alkal- ; masnak mutatkozó üszőkre. Az így leszerződött üszőket 30 hónaposnál fiatalabb korban, legalább 7 hónapos vemhes állapoi- ! ban kell átadni. A megkötött szerződés alapján, tsz-tagok és egyéb állattartók két részletben összesen 1500 forint előleget és ugyancsak két részletben 400 kiló abraktakarmány igénybevételére jogosító utalványt kap- j nak. Az Állatforgalmi Vállalat te- j vékenysége nem csupán an- í nak következtében szélesedett, í hogy a fentiekben részlete- j zett egyes TEGI-feladatokat ! átvette, hanem azáltal is, hogy | néhány új akcióban kezdte J meg a szerződéskötést. Ilyen új forma a hároméves kocatartási- és süldőnevelési- akció, amelynek keretében tsztagok és egyéni termelők köthetnek szerződést, továbbsza- porításra alkalmas vemhes kocáikrá. amelyek szaporulatából a szerződők évenként legalább három hizlalásra alkalmas süldőt tartoznak átadni a vállalatnak. A szerződő részére a vállalat évenként 600 forint előleget, továbbá ugyancsak évenként három süldő után süldőnként 80—80 kiló, összesen tehát 240—240 kiló takarmányt biztosít a vállalat, állami áron. Ez az akció tehát nem csupán alapfeltételeiben kedvező a szerződőknek, hanem viszonylag hosszabb időre értékesítési biztonságot is teremt. Hasonló célt szolgál a több éves borjúszaporulat értékesítési akció is, amelyben ugyancsak tsz-tagok és egyéni állattartók köthetnek szerződést, A szerződésben a szerződő arra vállal kötelezettséget, hogy tehenét legalább 42 hónapon át tenyésztésben tartja, folyamatosan vemhesük elleti és a született borjakra hizlalási vagy tenyésztési szerződést köt. A szaporulatra kötendő szerződés alapján ugyancsak kamatmentes előleget én takarmányjuttatást biztosít a vállalat. A régebbi akciók közül végül meg kell említeni az 1964. évi sertéshizlalási-akciót, amelyben a vállalat kilogrammonként 1.50 forinttal magasabb árat fizet abban az esetben, ha a szerződő takarmánytámogatást nem vesz igénybe. Az egyes akciók részletes feltételeire vonatkozóan felvilágosítást az Állatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei adnak. Kétezer község távlati rendezési terve A Hazafias Népfront közelgő kongresszusa alkalmából összegezték a mozgalom műszaki akcióbizottságai tevékenységének tapasztalatait. Megállapították, hogy a 19 megyei és a több mint száz járási testületben tevékenykedő, mintegy hétezer mérnök és technikus országszerte jól kamatoztatta segítőkészségét. Kétéves munkával kidolgozták például több mint kétezer község távlati rendezési irányelveit. Ezzel lehetővé tették, hogy a falvakban évekkel előbb hozzákezdjenek az egységes elvek érvényesítéséhez, mint amikorra az alaposan „betáblázott” tervezőirodák vállalták a feladat megoldását. Piaci barangolás Annyiszor hallottam rnár, hogy drága a ceglédi piac! Hónapok óta, ha arra jártam, folyton ilyen érzésem volt: valamit mintha elfelejtenék. Már messze jártunk, amikor hosszas rágódás után hirtelen előbukkant, s tiszta fogalomba öltözött ez az érzés: drága a ceglédi piac. Meg kellene már nézni, hogy milyen drága? S miért drága? Egyáltalán, hogyan is néz ki manapság a ceglédi piac? Öriz-e valamit abból a levegőjéből, amelyet Móricz Zsi gmond egykorú riportja oly élethűen idéz? Ma talán nem olyan tágas, ám hiszem, hogy legalább olyan forgalmas, változatos ez a piac, mint négy évtizede. Uj szín a különböző termelő- szövetkezetek pavilonsora, a hivatalos — ámbár egy kissé elavult — áriegyzék tábla, a jól öltözött vásárlók hada. és a sok divatos szatyor. Ez így együtt már nem a móriczi miliő. Sül még azonban a fokhagymás kolbász, illatozik a lacipecsénye is. meg a jóféle toros hurka. A lacikonyha táján üveggel mérik a sört, screen a szód a vizes palack, s tán még a ceglédi kisüstit is ó'ród^n mérik. Almát, virágot kínálnak a standok, tojásra, hagymára alkusznak a vevők, s itt is, ott is étvágyat keltőén legyezgetik a kofák a liptói túrót. Ezenkívül zellert, tarka- és fehérbabot, krumplit, fokhagymát, petrezselymet és még ki tudná felsorolni, hányféle élelmezési cikket árud a ceglédi piac. Baromfi, galamb, nyúl, termény és használt holmik — mi:.den a maga helyén. Fő helyen a frissebb ennivaló, utána következik a baromfipiac, ezt követi a termény, s végül az ószeresek. Majd elfelejtem, hogy a piacon sokféle virágot is adnak, ha valaki pénzt kínál érte. S most igen, jöjjenek az árak. AZ első OSZtályÚ almát tízért viszik, a másodosztályút kilencért. nyolcért. A harmad- osztályúnak hétötventől hatig szabják az árát, de lehet, hogy mire ezt megírom, már többre. A legolcsóbb alma öt forintba kerül, de az már aszott is, férges is, savanyú is. Nem tudom, ki meri almának nevezni viszont azt a penészes. zöldes bogyót, amelyet kettőötvenért veszteget egykét kövér kofa. illetve, természetesen ők. Krumplibogyónak is csak úgy illene be az, ha nem volna olyan ráncos. — Miért ilven drága ez n? alma? — kérdezem az egyik kofától. (Első osztályú alma, igaz, de mégis csak sok érte tíz forint Kilónként.) — Ez magának drága? — Pesten hatnyolcvanért mérik az ilyet. — Hát akkor vegyen Pesten. Persze, könnyű nekem, de mit tegyen a ceglédi vevő? Kénytelen leguberálni érte a tízest. így aztán csak az jut eszébe az embernek, hogy a tsz-eknek kellene segíteniük ezen. Valahogyan tartalékolhatnának télire almát a ceglédi piacra is. hogy érezze meg a város: haszna van neki is a szövetkezeti termelésből. Jól járna a termelőszövetkezet is, mert az a tizenöt-húsz százalékos tárolási veszteség bőven megtérülne a kétszáz százalékos téli árból. így van ez a tizennégy forintos tarkababbal, az egy- ötvenes fagyott káposztával, a hatvanfilléres zellerzöld- csomóval (két-három szál az egész) meg a krumplival, túróval is. amelyből háromhúsz, háromötven egy kiló. Nem is szólva a baromfiárakról, amelyek káprázatosak. Egy kis idétlen, háromkilós pulykát száz forintért adott el előttem egy kardos menyecske. A kukoricát, meg az árpát egyaránt négyszáz forintért mérték. Vitték is szaporán, mert kellett. Az Ócskapiacon legalább derül az ember. Hogy ez az üzlet nem deficites, azt ékesen bizonyítják a luxusgépkocsik, amelyeken hozták az árut és viszik a benzinre valót a zsibárusok. Ajánlom, hogy aki még nem járta végig a ceglédi zsibpia- cot, ne sajnáljon rá harminc percet, ha arrafelé visz az útja. ígérem, jó szórakozást talál. Engem egy lompos menyecske pipiskedése késztetett alkura, aki könyveket árult. Az „Olcsó”, a „Vidám” és a „Tarka” könyvsorozat jó néhány példányát kínálta eladásra. — Mennyibe kerülnek ezek a könyvek? — Ha négy, akkor három. ha három, akkor kettő. Mindig egy forinttal olcsóbb. — Hiszen vadonatújak. — Persze, hogy azok. Nem olvasta még ezeket senki. — Miért adja áron alul? — Tetszik tudni, ez a húgom mániája. Megvesz minden könyvet, de nem olvassa el. Most meg, hogy új bútort veszünk, kell rá a pénz ... Derűs, keleties alkusz benyomását kelti Molnár Józsi bácsi. A szájából nem fogy ki a szó, míg a hosszú, csillagokig érő cikklistát sorolja. Ki hinné, hogy azon a néhány négyzetméternyi helyen, amelyen maga is kuporog, annyiféle holmi elfér? — Vasfűrész, rekesz, reszelőbői véső, szalmavonó, rugó, kúthorog tessék! Van még itt transzformátor is, ötven fillér métere a drótnak, tehénre való forgókarika, sarokvas, metszőolló, csomagtartó, bicikli- láncvédő, cigányfúró, téli csizma, nyári csizma, golyóscsapágy, tolózár, tragacs, amelyen ülök és menyecskezár bőven ... — És ez mi? — kérdezzük tőle vidáman egy elektromos kapcsolófélére mutatva. — Honnan tudnám? Azt csak az tudja, aki ért hozzá. — Hát akkor mennyiért adja? — Nyolc forint! — Hogyan állapította meg az árát? — Ránézéssel!... Nahát! Ennek az öregembernek arany kedélye van. És még alkudni is lehet nála. Toronymagasan tartja az árat, de nyomban alábbadja, ha komolynak látja a vevőt. Pedig vele nem konkurálhatna a tsz, mint teszem a babárusokkal, vagy az almáskofákkal, akiknek az árujuk talán frissebb, de a lelkűk még ósdibb, mint az öreg ószeres ószerei. Nagymiklós István