Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-22 / 44. szám

EST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 44. SZÁM 1964. FEBRUÁR 22, SZÓMBA! Mérlegen: a politechnikai oktatás Legsürgősebb teendő: a tanműhelyek bővítése Többen ismerkednek ni iparral[ mint a mezőgazdasággal Országszerte sokat foglal­koznak a politechnikai ok­tatással. Egyik sürgető fel­adat városunkban is a mun­kára nevelés általánossá té­tele, a gyakorlati oktatás korszerűsítése. A városban működő poli­technikai bizottság munkája éppen abban áll, hogy el­lenőrizze a gyakorlati okta­tó-nevelő munkát, segítse és támogassa azt. A gimnázium 592 tanuló­jából 430 vesz részt szakmai előképzésben. Ezek a diákok zöldségter­melő és hajtató csoportban, szőlőtermelő és borkezelő, dísznövénytermelő, konzerv­ipari szakmunkás, női szabó, asztalos, mechanikai műsze­rész és lakatos csoportok­ban sajátítják el a szak­mai ismereteket. A mezőgazdasági előképzés még nincs teljesen megold­va. Több osztályban szak- képesítés nélküli nevelők ok­tatnak a gyakorlati órákon. A gimnázium a követke­ző iskolai évtől kezdve mezőgazdasági jellegű szakközépiskolai csopor­tot nyit, ahol legalább két, agráregye­temet végzett szakemberre lesz szükség. Nehézségek mutatkoznak a gimnáziumban az iskolai tan­műhely körül is, ami még nincs használható állapot­ban. Ennek felszerelése, üzembe állítása igen sürgős feladat, főleg most, a gim­názium szakosítása előtt. Az általános iskolában is mutatkozik nehézség a tár­gyi feltételekkel kapcsolat­ban. Bár évről évre tapasz­talható fejlődés, de még mindig távol áll a gyakor­lati oktatás a korszerű kö­vetelményektől. Az általános iskolák ta­nulólétszáma 3453. Közülük ipari jellegű gyakorlati oktatásban 1019-en vesz­nek részt, míg mezőgaz­dasági jeliegűben csak 344-en. A város jellegét figyelembe véve ez nem egészséges ál­lapot. Az ötven-ötven szá­zalékos arány lenne a leg­megfelelőbb. Szólni kell még a gyógy­pedagógiai iskola gyakorlati nevelésének helyzetéről. Itt első helyre kerül a politechnikai oktatás, hogy a szellemileg fogyatékos gyermekekből társadal­munk számára hasznos dolgozókat lehessen ne­velni. Ez természetesen megfelelő műhelyt és gyakorlókertet igényel. E téren van még mit tenni a politechnikai bizottságnak. Az iskolák politechnikai oktatásának alapvető felada­ta a tanműhelyek kiszéle­sítése a társadalmi források fokozott igénybevételével és megfelelő állami támogatás biztosításával. A feladatok közé tartozik még a szak­középiskolai hálózat fejlesz­tése, az iskolák és üzemek közötti viszony szorosabbra fűzése a kölcsönös támoga­tás rendszeresítésével. Sok az autó-kevés a taxi panaszolja egyik olvasónk. Feleségét szerette volna ugyanis a szülőotthonból haza­vinni, de a város egyetlen taxi­ja éppen vidéken volt. Mit volt mit tenni, a sze­gény asszonyt gyalog kellett a kórházból hazakísérni. Hiába van sok autó a város­ban, még sem lehet igénybe venni sürgős esetben. Mert igénybe vehető autó csak egy van — és az is rendszerint vi­déken fuvaroz. Jó ez így? Nehéz a döntés Mégis tanár lesz Jóskából? Farsangi turmix A gimnázium Arany János rádiójának munkatársai új öt­lettel tarkítják szórakozásai­kat. Ma, szombaton délután 5 órakor Farsangi turmix cím­mel, zenés nyilvános adást ren­deznek a gimnázium zeneter­mében. Leveleinkből Füstölt linzer A minap elküldtem fiamat a Szellő-ház melletti kis cuk­rászdába süteményért. A süte­A háziasszonyok örömére: Bővül a kölcsönző hálózat Bevezetik a házhoz szállítást A földművesszövetkezet terveiből Jól bevált a különféle ház­tartási gépek kölcsönzésének bevezetése. A tapasztalatok alapján a földművesszövetke­zet igazgatósága most tovább SPORT lőre még nem veheti fel a versenyt. Összesítve mindent, a látot­tak alapján kis szerencsével a Postás döntetlent érhetett vol­na el nagynevű fővárosi ellen­felével szemben. Egy azonban sikerült: mindkét csapat ré­szére a kiadós, alapos edzés! Hogy ezenkívül a Postások újabb sportbarátot szereztek, azt talán felesleges is említe­ni. kívánja fejleszteni e jó kez- -•deményezéstr- -...............* Az idén Bokroson a 3. számú vegyesboltban, a Katona József utcai és a tormási boltokban is bevezetik a háztartási gépek — mosó és porszívó stb. — kölcsönzését. Az idén meg­szervezik az áruk házhoz szál­lítását is. A tervek szerint a boltokban ládákat helyeznek el, a vevő ide dobja be a felírt áruféle­ség megrendelését, és a kívánt időpontban ezeket házhoz szállítják. Ezzel párhuzamosan az elő­rendeléseket is felveszik azoktól, akik a házhoz szállí­tást nem kívánják igénybe venni. A megrendeléseket le­adják, és mire a munkából ha­zafelé jönnek, a megrendelt árut készen átvehetik a bolt­ban. ményt jóízűen akartuk elfo­gyasztani, de ez nem sikerült. Az első falatnál különös mel­lékízt éreztünk rajta, s el sem tudtuk fogyasztani. Mintha cigarettát rágtunk volna, olyan füst ízű volt. Nem lenne alkalmasabb ez a cukrászda kolbász árusításá­ra? F. K. (Ez a probléma a város valamennyi cukrászdájá­ban fennáll. Valóban el­gondolkoztató az észrevé­tel, hogy ezt a több éves panaszt nem orvosolják. A cukrászdák szellőzőberen­dezései rosszak, emiatt a füstöt a sütemények ma­gukba szívják és a sok fá­radsággal, drága pénzért készült édességek élvezhe­tetlenekké válnak. — A szerk.) A gimnázium negyedéves tanulói lassan-lassan úgy ér­zik, hogy kifelé áll a rúdjuk abból az iskolából, amelyben talán ifjúságuk legszebb éveit töltötték el hasznosan, kelle­mesen. Sokan közülük meg­határozott cél tudatában ké­szülnek az életre, vannak azonban olyanok is, akik még nem ha ároztak jövendő sor­sukról. Sok helyen a szülők anyagi helyzete kényszeríti a diákot a várakozás álláspont­jára. Én is egy ilyen problémával találkoztam az egyik érettségi előtt álló fiatalnál. Mikor el­panaszolta helyzetét, arra gon­doltam, hogy tanulságként érdemes lenne a többi, talán kissé elkényez etett diák és néhány szülő elé tárni a pél­dák hosszú sorából ezt az egyet. Jóska az általános iskolá­ban jó tanuló volt, techni­kumba jelentkezett, de nem sikerült a felvételije. Utóla­gos jelentkezés alapján ke­rült be a gimnáziumba, de nem bánta egy cseppet sem, hiszen a humán tárgyakat szerette leginkább. Telt-múlt az idő, általános eredménye a négyes szintet minden évben elérte. Fantáziájában egyre mélyebb gyökeret vert az el­határozás: tanár leszek. Elérkezett az érettségi éve. Most már határozni kellett véglegesen. A szülők hallatül sem akartak a tanárképző fő­iskoláról vaau az egyetemről, — „Nem engedi az anyagi helyzetünk. Láthatod fiam, nekünk sem könnyű'’ — mon­dogatták. A fiatalember bizonygatta, hogy ő a főiskolán 300 forint szociális segélyt kap, meg ad* nak valamennyi tanulmányi ösztöndíjat is. A szülők nem hajlottak a szóra. Jóska végül megtört. Mit tehet egy becsületes, komoly gyerek a szülei akarata el­len? Ha nem, hát nem! Bele­törődött, hogy valamilyen technikumba megy, azt rövi- debb idő alatt elvégzi, hama­rabb jut önálló keresethez. Titkos vágya azonban tovább­ra is a magyar—német szak a főiskolán. „Majd elvégzem levelezőn, ha dolgozom” — kesereg. Megvallom őszintén, a szü­lők magatartását nem tartom helyesnek. Államunk manap­ság olyan segítséget nyújt to­vább tanuló fiatalságunknak, hogy a szülők vállán kevés anyagi teher marad. Néhány év múlva esetleg jogosan illeti szemrehányás­sal szüleit az említett és hoz­zá hasonló, a helyes pályáról lekényszerített fiatal, hiszen élete esetleges boldogtalansá­gához szülei segítették hozzá. — barta — Ma: táncmulatsággal egybekötött pacalvacsora A Rákóczi Termelőszövetke­zet KISZ-szervezete és nőta­nácsa ma este 6 órai kezdet­tel pacalvacsorát rendez, tánc- mulatsággal egybekötve, a ter­melőszövetkezet központi iro­dájánál. Ebéd után vol­tunk. Mami a konyhában csö­römpölt. Az új­ság lapjai mögé bújva viaskod­tam az álmos­sággal, Évi a másodikosok ko­molyságával ha­jolt a szépírási füzete fölé és érthető gonddal rajzolta a betű­ket. Egy pillanatra letette a tollat. Hosszan maga elé nézett, majd megjegyezte: — Az élet nem tréfadolog! Ennyit mondott és nem többet. Az élet nem tréfadolog Dobhártyámat megremegtette a váratlan hang, és természetesen nem hagyhattam szó nélkül. — Mit mondtál, kislányom? Égszínkék sze­mével rám csodál­kozott. Kíván­csian, kérdően né­zett, mintha nem értette volna a kérdésemet. — Azt kérdez­tem, gyöngyvirá­gom, hogy mit mondtál c.z imént? Ha jól emlékszem, valamit az élet­tel kapcsolatban. A kislány arca felragyogott. — Azt mond­tam, hogy az élet nem tréfadolog. — És neked van már ilyen tapasztalatod? Megrázta a fe­jét. Aranyszőke haja meglibbent. — A tanító néni mondta és én jól megjegyeztem. Bólintottam. Szótlanul tudo­másul vettem, hogy Éva nyolc­éves fejjel megje­gyezte magának, hogy az élet nem tréfadolog.' De jó lenne, ha ezt soha az élet­ben nem felejtené el! — si JfoguKmU tut, — 517 000 forint városszé­pítésre. A városi tanács vég­rehajtó bizottsága 517 000 fo­rintot irányzott elő a város parkosítására 1964. évben. — 27 375 látogató fordult meg a városi könyvtárban az 1963. évben. Ez a szám — a csecsemőket is beleértve a város lakosságánál jóval több. \\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v , ? kért. De figyeljetek csak í ide. Először veled szeret-f ném tisztázni a dolgot. —^ Rámutatott Görényre. — Te ^ azt mondtad, hogy motor-$ szerelő szeretnél lenni. Na- £ gyón szép foglalkozás. Elis-% merem, hogy jövője van. A % robbanómotor lassan mindé- £ nütt nélkülözhetetlen, ahol j erőgépekre van szükség. A'f közlekedésben is egyre nép- szerűbb. De azt kérdezem$ tőled, fiacskám, mit gon-$ dőlsz, mi nem tudnánk té-$ ged felszabadítani, mint mo-£ tcrszerelőt? Számolj asalc! í Van két AC 400-as kombáj- f vünk, tehergépkocsink, gaz- f daságunk kedvence a min- 'j den munkára alkalmas Maulwurf. Magasnyomású % permetezőink vannak, két% Zetorunk, egy lánctalpas $ traktorunk. Hány motort £ akarnál. fiacskám, ahhoz, £ hogy kedvedre végezhesd % ezt a szép munkát? Aztán f még valamit. Ugye a szak-i mát igazán jól csak kiváló % szakemberektől lehet elsajá- % títani? ^ — Hogy lehetnék én itt tanuló? % — ÚGY, ahogyan egy% gyárban vagy üzemben. A ' termelőszövetkezetnek joga van tanulót szerződtetni minden olyan szakágban, amelyben a tanuló neveié-% s 't képzett szakemberekkel' biztosítani tudja. (Folytatjuk) — Permetező torony épül a Petőfi Termelőszövetkezet­ben. A Petőfi Termelőszövet­kezet szőlő-gyümölcs telepén három permetező tornyot épí­tenek a tervek szerint. — Veszélyesen megfenye­gette lakóját Czira Balázs (Szolnoki u. 76.). A városi tanács szabálysértési hatósá­ga 200 forintra bírságolta. j — ízléses német fekete vá- í zák érkeztek az üveg-porce- ;lán boltba az elmúlt napok- : ban. MIT LÁTUNK MA A MOZIBAN? : Az Édes élet. Fellini díj- : nyertes olasz alkotása. Fősze- ; replők: Anita Ekberg és ; Marcello Mastroianni. Csak : 18 éven felüliek látogathat- I ják az előadást! Szélesvász­■ nú film. Az előadások kez- \ de te: 5 és 7 órától. Pénztár­■ nyitás 4 órától. I í A hétvége sportja : Labdarúgás: A Kinizsi NB. : III-as csapata vasárnap dél- i előtt tíz órakor lép pályára i Cegléden, a Ceglédi Honvéd : csapata ellen. • A Kinizsi II. csapata az : Építők pályáján vasárnap dél­• után 3 órakor fogadja a \ Kecskeméti Lakatosipar csa- : patát. [ Birkózás: A Kinizsi bir- : kózói vasárnap délelőtt tíz ; órakor Cegléden lépnek sző- : nyegre az országos vidék bainokságért. Ökölvívás: A Kinizsi ököl­vívói vasárnap délután 17 órakor a sportotthonban a Kecskeméti Lakatosipar ököl­vívóival mérkőznek. Vívás: A Kinizsi vívói va­sárnap Cegléden mérkőznek az országos serdülő baj­nokságért. Tizenegy évesek bálja A Kinizsi Sportkör vívó- szakosztálya — sportolóinak átlagéletkora tizenegy év — nagyszabású vívóbált rendezett a Petőfi iskola úttörőtermé- ben. A szakosztálynak megala­kult a szülői munkaközösségé, a bált a szülői munkaközösség rendezte. A sportolók a bá­lon kapták meg a közelmúlt-' ban elért jó eredményeikért a ■ kitüntetéseket és okleveleket. Délután 4 órától este 8 óráig bennsőséges hangulatban telt el az idő. Igazi sportemberként viselkedtek a gyerekek. Báli magatartásuk is azt bizonyítja, hogy a magyar kard- és tőrví­vás dicső múltját megbecsülve készülnek sportszerű, fegyel­mezett, ugyanakkor vidám és jó kedélyű magatartással a jö­vőre. Vörös Pál ASZTALITENISZ MTK—Postás 7:3 A Nagykőrösi Postás női asz­taliteniszcsapata az MTK NB Il-es csapatát látta vendégül barátságos mérkőzésen. A kö­rösi lányok igen jól megálltak helyüket a kicsit könnyelműs- ködö vendégekkel szemben. Ennek az elbizakodottságnak volt az eredménye, hogy a párost 2:0 arányban biztosan, sőt fölényesen nyerték a kö­rösiek, éspedig a Fehér—Szilá­gyi-páros a Steiner—Hegedűs­páros ellen. ^ Az egyéni mérkőzések so- % rán Fehér Katalin két mér- £ kőzést nyert igen jó játékban ^ Jurik és Tasnádi ellen. Szilá- ‘f, gyi Klára is alaposan megszo- ^ rongatta Steinert és Tasnádit, ^ akiktől nagy harcban 2:1 * arányban kapott ki, de mind- ^ két mérkőzés alakulhatott vol- : ha fordítva is. Apró Ilona is £ igyekezett, de rutinban egye- í MEZEI a kombájn mellől hívta el a három fiút. — Szeretnék veletek be­szélni, fiúk! Gyertek be az irodába. Tanakodva lépegettek egy­más mellett. — Mi baj lehet? — súgta oda Ripi Jumbónak. — Mi baj lehetne? — vo- nogatta vállát Jumbó. — Nono! Ha párttitkár akar az emberrel beszélni, az nem is lehet éppen kis dolog. Mezei a kerékpáron sok­kal előbb ért az irodába. Az íróasztal mögött ülve várta a legénykéket. — Üljetek le. fiúk, ahol éppen helyet találtok. Ki erre, ki arra. Görény szemtelenül odaült az elnök íróasztalához, szemben a párttitkárral. — Ott kezdem, fiúk, hogy mi nagyon meg vagyunk ve­letek elégedve. Becsületes, szorgalmas srácok vagytok. Ezért is hívtunk ki bennete­ket két hétre a gazdaságba. Bizonyosan nem tudtok ar­ról, hogy rendelet jelent meg arról, hogy a mezőgaz­daságban is el kell kezdeni a szakmuríkásnevelést. — Kell azt tanulni, hogy az ember hogyan szedje a borsót? Ezt Jumbó morogta maga elé. — Ha így tesszük fel a kérdést, akkor igazad van. Futball-labda a krumpliföldön 34. rész De hol van ma már a nagy­üzemi gazdálkodás attól, hogy csak egyszerűen neki- áilunk a munkának minden szakképzettség nélkül. Itt vagytok hetek óta a gazda­ságban. Szétnézhettetek. Sok mindent tapasztalhatta­tok. Ki vet ma olyanformán, mint nagyapáinik. Az én apám még marékkul szórta a vetőmagot a vállára ka- nyarított zsákból. Itt vagy­tok, látjátok, hogy itt kézzel már senki sem kapál. Sőt már a lóvontatású kapa is nemsokára a múlté. A bur- gonyabogár-irtásban részt vettetek. Szép munkát vé­geztetek. Jövőre erre már nem lesz szükség. Nagy tel­jesítményű permetezők vég­zik el a vegyszeres növény- védelmet. Mezei leengedte a hangot. Egy szuszra elég solcat el­mondott. Kíváncsian nézte a fiúk arcát. VÁLLVONOGATAS. Szó- raíkozottan. elgondolkodva babráltak. Egyik a körmét piszkálta, másik az orrát kapargatln, mintha viszke­tett volna. Jumbó grimaszo­kat vágott a másik kettő felé. Attól lehetett tartani, hogy elröhögi magát. — Gondolkodtok? — Én nem! Motorszerelő akarok lenni már egészen kicsi leorom óta. Mindig sze­rettem a gépeket. Ezzel Görény állt elő. Úgy gondolta, hogy ilyenformán kivetette a nyakából a dol­got. Jumbó elfintorgatta az or­rát. — A paraszti munJka csak nyáron érdekes. — Én akkor megszerettem a fényképezést, amikor még csak a papa kezében láttam a fényképezőgépet. — Jó! Szavaitokból azt veszem ki. hogy nincs ked­vetek a mezőgazdásághoz. Úgy látszik, belőletek nem lehet mezőgazdasági tanulót faragni. Igaz? EGYSZERRE vállat von­ták mindhárman. Jumbó újra nekidurálta magát: — Kérem, mi elvégezzük becsülettel a dolgunkat. Amire vállalkoztunk, azt megcsináljuk és aztán haza­megyünk. — Rendben van! Nein ha­ragszom az őszinte szava­

Next

/
Oldalképek
Tartalom