Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

rg/árfap 1964. FEBRUÁR 2, VASÁRNAP BUNBANAT Mintaműsor — Maga réme a Rekettyés útnak! osztálya a MESZÖWved kö­zösen a tahi Vöröskő Étte­remben a megyei értekezlet, tel egybekötött „mintamű­sor” bemutatót. A VOSZK ré­széről Csabai János, a MÉ­SZÖV részéről Kreisz Lajos osztályvezető ismertette a szó­rakoztató műsorokkal kapcso­latos feladatokat. A vendéglői zenés szórakoz­tatás két fajtáját mutatta be a VOSZK művészgárdája. (Kár, hogy még nem alakítot­ták ki a vendéglői jellegnek megfelelő zenés irodalmi mű­fajt.) Mindkettő hagyományos fajta: a táncdalest és a ma- gyarnótaest. Véleményünk szerint frissebb, elevenebb, színesebb a táncdalest műso­ra. Ebben alapvető érdeme van a fiatal konferansziénak, az igen tehetséges Fodor Ist­vánnak. Szellemes, finom szatírával átszőtt szövege és előadásmódja mai életünk fo­nákságainak nevettető tükrét teszi elénk. A rutinos művé­szek mellett néhány fiatal, pályájuk kezdetén álló tánc- dalénékest ismerhettünk meg, Gárdonyi Ilonka, Késmárki (Komódi rajza) MIKOR FAGYNAK MEG A FÁK? Hazánk természetes növény- j takarója több mint 2000 faj­ból áll, s több tucatra te­hető azoknak a télen is sza­badban levő növényfajoknak a száma, amelyeket az em- i bér termeszt. Minél kevesebb a növény sejtjeiben a sza­bad, megkötetlen víz, s mi­nél több a szénhidrát, annál jobban bírja a hideget. A ki­sebb víztartalmú sejtek plaz­mája ugyanis könnyebben koncentrálódik, az erőseb­ben koncentrált anyagnak pe­dig alacsonyabb a fagypont­ja. A nagyobb mennyiségű kötetlen víz viszont kikris­tályosodik, s ha a kristály térfogata egy bizonyos ha­táron túlnő, szétfeszíti a sej­tet. Ennek következménye, hogy a fagy „szétfeszíti” a fát, azaz, a nagy hidegben eltörik az ága, vagy akár a törzse. A sejtek víz- és szénhid­ráttartalma fajonként vál­tozik, ezért bírják a külön­böző növények különböző­képpen a hideget. A mi leghidegtűrőbb növényeink közismerten • a fenyők, ame­lyek teljes épségben elvise­lik a mínusz 50—60 fokot is. Rögtön utánuk három, va­don is nagy számban élő és sok helyre kiültetett tö­vises cserje következik: a kökény, a galagonya és a ber­kenye. Nemhiába tartják ezeket az északiak gyümöl­cseinek — a mi „rekord­telünk” meg se kottyan ne­kik, hiszen a mínusz 50 fo­kos hideget is jól bírják. Az idei télre jellemző mí­nusz 20—25 fokos fagyok er­dei fáinknak csak kivételesen kedvezőtlen helyi körülmé­nyek között ártanak, legfel­jebb az útmenti eperfák­ban tehetnek kárt. A gyü­mölcsfák általában túlélik a mínusz 25—30 fokot is, de amelyik „rossz kondícióban”, azaz hiányos tápanyagellá­tással vágott a télnek, azt az ennél kisebb fagy is szét­feszítheti. Ez főként legérzé­kenyebb gyümölcsfáink, a kajszibarackfák néhány egye- dénél fordulhat elő. Áz or­szágban — a szigetcsépi tan­gazdaságban — azonban van néhány olyan kajszibarackfa is, amelyik csak most kez­di „jól érezni magát”, mivel hogy mínusz 50 fokos hide­gekhez szokott. Ezek a Szi­bériából származó, rendkívül télálló fák azonban sajnos mégsem honosíthatok meg nálunk, mert tavasszal, ami­kor téli nyugalmi állapotuk véget ér, mínusz 5 foknál is elfagynak. —An«7­Csalódott harangozó ... (Komódi rajza) A Földművelésügyi Minisztérium javaslatai a termelőszövetkezeti muitkadíjazási módszerek továbbfejlesztésére A termelőszövetkezeti köz­gyűlések országszerte mosta­nában döntenek arról, hogy milyen módszer szerint része­sedik az idén a tagság a kö­zös jövedelemből. milyen módon díjazzák a közös gaz­daságban végzett munkát. Az eddigi tapasztalatok összege­zése alapján a Földművelés- ügyi Minisztérium nyilvános­ságra hozta javaslatait a mun­kadíjazási és jövedelemrésze­sedési módszerek továbbfej­lesztésére. Tavaly már a termelőszö­vetkezeteknek csak néhány százalékában alkalmazták ki­zárólag a hagyományos mun­kaegységrendszert. Olyan . szövetkezet..!® 'V : ; csak egvfé'-o úi.aöb módszert "vezettek"' vőfiSa oé."'mivel az egyes üzemágakban ál­talában más-más munka- díjazási forma felel meg. A legelterjedtebb, főleg, a kapásnövények termesztésénél az úgynevezett, nádudvari módszer, azaz a munkaegység­jóváírás és az Össztermésből való részesedés kombinációja. A kukorica, burgonya és cu­korrépa termesztésénél ezt a módszert a szövetkezeteknek mintegy 40 százaléka alkal­mazza. Az elmúlt évben igen sok közös gazdaságban, illet­ve azok egyes üzemágaiban vezették be a pénzbeni mun­kadíjazás valamilyen formá­ját. Különösen elterjedt ez a módszer, főlea a közvetlen pénzbeni munkadijazás, a traktorosoknál. A Földművelésügyi Minisz­térium javaslatai megállapít­ják, hosv az anyagi érdekelt­ség elvének érvényesítésére az előző években tett javaslatok helyesnek bizonyultak, s ezért szükséges a jól bevált módszerek minél széle­sebb körű elterjesztése, a termelés feltételeiben be­következett változások miatt pedig azok tovább­fejlesztése is. A javaslatok szerint a tér­ni elős zö v e t kezet ek mindenütt asgeritit .választják .meg „qz alkalmazandó'' 1 rifunkádi jhzási fórmáliat. hogy aéok a ter- melés növelése mellett annak gazdaságosságára is fokozot­tabban ösztönözzenek. A nö­vényt ermeszitésben úgy kell kialakítani a munkaegység mennyiségét és a természet­beni részesedés arányát, hogy az elősegítse a legfejlettebb termesztési eljárások alkal­mazását. Mivel az állatte­nyésztésben alkalmazott mun- kadíjazási és jövedelemrésze­sedési módszerek jelenlegi formái nem eléggé hatéko­nyak, ezeket úgv helyes mó­dosítani. hogy jobban ösztö­nözzenek. a termelés fokozá­sára. minőségének javítására, önköltségének csökkentésére. A Földművelésügyi Minisz­térium javaslatai végül leszö­gezik, hogy a munkadíiazási módszerek megválasztása a termelőszövetkezeti közgyű­lés hatáskörébe tartozik. támadt szél szárítot­ta fel a vizet. — Nemrégiben még­is baleset történt. — Csakugyan, Pest­ről Diósd felé me­net Rózsás Dániel kocsija nekicsúszotl egy teherautónak. — Hogyan, ha ne m síkos az út? — Éppen ez az rrwnap 1964. február 2. vasárnap, Karolina napja. A ' nap kél: 7.11 órakor, nyugszik: 16.45 órakor. A hold kél: 21.57 órakor, nyugszik: 9.40 órakor. 1964} február 3. hétfő, Ba­lázs napja. A nap kél: 7.10 órakor, nyugszik: 16.47 órakor. A hold kél: 23.01 órakor, nyugszik: 10.01 órakor. Várható időjárás: felhős, párás idő, többfelé, elsősor­ban a nyugati részeken át­futó havas eső, eső. Mérsé­kelt délnyugati, majd észak- nyugati szél. A hideg lassan a keleti részeken is mérsék­lődik. — Pesthidegkút és a Hár- mashatár-hegy között talál­ható az elpusztult középkori Gercse község templomának romja. Az épület még román stílusban épült, többször el­pusztult, majd ismét helyre­állították. A legutolsó hely­reállítás barokk kori nyomai még ma is láthatók az épü­leten. Az állagmegóvás ter­vei elkészültek a VÁROS- TERV-nél, a munkát a Mű­emlékvédelmi Felügyelőség ez évben megkezdi. — Tizenöt taggal Sipiczky Pál vezetésével megalakult az MHS-szervezet Nagytar- csán. A lövész- és kismotor­szakkör kezdi meg rövide­sen működését. Most, a téli napokban, ismeretterjesztő előadásokat tartanak. — Átalakítják a gyáli filmszínházat. A mozi a jö­vőben szélesvásznú lesz és a fűtést légbefuvásos rendszer­rel oldják meg. A vetítőte­rem belsejét színes mű­anyaggal tapétázzák. A kor­szerűsítés több mint egymil­lió forintba kerül. —- Az Építőipari Minőség­vizsgáló Intézet, nyolc ipari központban működő állo­mása mellett egy kilencedik, úgynevezett „mozgó-állo­mást” is létesített, amely építkezésről építkezésre jár ma, i. Első állomáshelye Százhalombatta volt, ahol az elmúlt hónapokban sikere­sen kiállta a próbát. — Vetik már a bolgár pa- radiesomniagot és gyepkoc­kákba a korai dinnyét a fóti Vörösmarty Termelőszövet­kezetben. — Várják a tavaszt. Az Albertirsa és Vidéke körze­ti Földművesszövetkezetnél az ez évi permetezési mun­ka sikeres teljesítése érde­kében megkezdődött a per­metezőbrigád tagjainak ok­tatása a szakszerű faápolás­sal és permetezéssel kapcso­latban. — Minden nö 25 éves. Ez a rokonszenves jelszava az idei tavaszi divatnak. Az új divatvonal nőiesebb az ed­diginél, visszatérnek a széles övék a karcsú derékra, a szoknya csípőben szűk, de lefelé bővül, sőt gyakran erősen „harangozik”. — Útkorszerűsítésre az idén 300 millió forinttal töb-r bet fordítanak országos vi­szonylatban, mint tavaly. Megyénkben hatméteresre szélesítik a Budakalász—Do­bogókő és a Balassagyar­mat—Aszód közötti útszaka­szokat. — Az ország legsűrűbben lakott megyéje Pest megye (négyzetkilométerenként 129 fő). Második: Komárom (127 fő), harmadik: Győr-Sopron (99 fő), negyedik-ötödik He­ves és Szabolcs-Szatmár me­gye (95—95 fő). — Háromezerhétszázfélo gépalkatrészt gyártanak a Pest megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. Ä termelés szempontjából oly fontos alkatrészeket a gép­állomások és az állami gaz­daságok erőgépeibe építik be a nagyjavítások során. — A mezőgazdasági könyvhónap keretében feb­ruár 8-án Püspökhatvanban, 22-én pedig Galga’névízen mezőgazdasági szakkönyv- írók és tsz-tagok találkozó­ját rendezik meg. — Járási nőialáíkoző lesz Aszódon február 4-én a jár rási művelési házban. Ek­kor osztják majd ki a ta­valy meghirdetett baromfi- tenyésztési verseny első, második és harmadik helye­zettjének a MÉSZÖV jutal­mait. — Az 1963. évi felvásár­lási terv teljesítésében a ceglédi járás 99,2 százalékos eredményt ért el. Ezzel a megyei verseny második he­lyezettje lett. Cegléd város tervteljesitése 97 százalék. ; A gyászünnepségek rendezéséről A művelődésügyi miniszter ren­deletben szabályozta a temetke­zési vállalatok által rendezett gyászünnepségek lebonyolítását. A rendelet, szerint az elhunyt hozzátartozójának kívánságára a temetkezési vállalatok gyászün­nepséget is rendeznek. A főváros­ban és a megyei jogú városok­ban a vállalatok állandó énekkart szerveznek. amelynek vezetője csak az lehet, aki hivatásos kar­vezetői működési engedéllyel ren­delkezik. Azokban a helységek­ben. ahol külön énekkar nem ala­kítható. kórus működik közre a gyászünnepségeken. Ezek szerve­zéséhez a helyi tanácsok műve­lődési osztályai, illetőleg csoport­jai adnak segítséget. A g.yász- ünneoségek szónokát azon szemé­lyek közül kérik fel. akiket a já­rási. városi, illetőleg városi, kerü­leti tanácsok művelődési osztá­lyai erre a célra — megbízás alapján — névjegyzékbe vettek. A gyászürmepségek rendeléséért 9 temetkezési intézetek külön di­jat nem számíthatnak fel. ÍMTII A RÁDIÓ ÉS A TELEVÍZIÓ MŰSORA Er, az autóbusz csúszott össze a várakozó teherautóval maradtam. 20.15: Könnyűzene. 21.22, Valter de la Mane versei­ből. 21.35: Kamarazene. TELEVÍZIÓ 10.00; Hctmérföldes kamera. Ct- töröhíradó. 16.15: A Tenkes kapi­tánya. Folytatásos ifjúsági tv- filmsorozat. 4. A fürdőmester (is­métlés). 10.45: A hírvivőktől a távíróig. Közvetítés a Postamú­zeumból. 12.20: Téli olimpia. Fér­fi óriás-műlesiklás. Közvetítés Innsbruckból. Riporter: Radnai János. 13.30. A Magyar Hirdető műsora. 13.40: Mezőgazdasági filmmüsor. Előzzük meg az állat­betegségeket. Előadó: dr. Dersi Domonkos, az Állategészségügyi Kutatóintézet osztályvezetője. 17.00: Országgyűlési jegyzetek. 17.10: Téli olimpia. Női műkor­csolyázás. Közvetítés Innsbruck­ból. Riporter: Vitray Tamils. A szünetben: Esti mese. 20.30. Tv- híradó. 20.50: Ordasok között. Magyarul beszelő szovjet film. 22.15: Hírek. Sporthírek. 22.25: Tv-hiradó (ismétlés). HÉTFŐ KOSSUTH RADIO I 8.10; Reggeli hangverseny. 9.00: Lányok, asszonyok. 9.20: Tánc- melódiák. 10.10: Hódmezővásár- ! helyi óvodások énekelnek. 10.30: j Nyitott borítókban. 10.35: Kamara- zene. 11.24: Rádióiskola. 12.10: Mindenki kedvére! 14.10: Heti ze­nés kalendárium. 15.05. Válaszo­lunk hallgatóinknak. 15.20: Klasz- szikus operettrészletck. 16.10: Harson a kürtszó. 16.50: ötórai tea. 18.15: Muzsikáló képeslapok. 18.3.5: A főutcán. 18.35: Jasha Hei­fetz hegedül. 20.25: A műsort összeállították a hallgatók. 22.20: Operarészletek. 23.20- A ríni tér jegyzetfüzetéből. 23.30: Kai nadalok, csárdások. 0.10: Kól sok. PETŐFI RADIO 14.00; A dzsessz kedvelőint 14.25: Verbunkosok, magyar r ták. 15.05: Zenekari muzsil 15.40: Egy asszony meséli. 15. Tamassy Zdcnkn dalaiból. 16. Az esernyő. 16.20: Könnyű dal mok. 16.50: Iskolarádió. 17. Rádióegyetem. 17.50: Gazdas; fogalmak felfrissítése. 18.00: D utáni hangverseny. 18.40: A Za egerszegl Honvédhelyör&ég fúvt zenekara játszik. 19.00: Mi tört« a nagyvilágban? 19.15: Jöjj te vér. s mondd: én hű maradta 19.55: Édes anyanyelvűnk. 20.' Népdal csők or. 20.27: Alázatos jelentein. 21.05: Asconai zenei I tek. 1963. 22.2(1: Kioltott fáklys — 10: Könnyűzene magyar szc zdk müveiből. URH 18.40: Részletek Boito opera bol. 19.20. Tánczene. 19.40: Üi a Szolnok megyei művelődési li zakban. 19.55: Zenekari muzsil o.rí; Könnyűzene. 21.12: Nőut lom. TELEVÍZIÓ 13.55: Műsorismertetés Teli olimpia. 15.00- Main Lengyelország légkörön zes. Riporter: Vitrav Tam Műsorismertetés hírek muzsika barátainak. Á Állami Hangversenyzenek versenye. Közvetítés a Színházból. Kb 20.10: Téli Kanada—USA .légkörön; zes. Riporter: Vitras- Tar 22.30: Hírek. 22.35—22.40- olimpia.' hírei. .\\\w\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\' egyetlen panaszunk, hogy a főútvona­lon, Diósároknál, a Mechanikai Művek előtt van egy hó­fúvás hordta domb. Itt összekeskenye- dik az út, s tulaj­donképpen csak egy jármű fér el ren­desen. A teherautó megállt, hogy meg­várja a mi kocsin­kat, s az ment is a maga útján, de az erős szél és az it­teni síkosság miatt nekicsúszott a másik autónak. — Késések? — Pontosan já­runk. De ha le­száll a köd, 5—10 perces késésekkel le­het számolni. — Jól bírják az IKARUS-ok? — Az elmúlt, na­gyon hideg napok­ban voltak gond­jaink a reggeli in­dulásnál. Itt sem a motorokkal. A fé­kezéshez használt le­vegő csővezetékei fagytak el. A rövid interjú párbeszédét újabb jelzés, újabb mo­torzúgás rekeszti be. Jönnek az álmos emberek és indul egy újabb MÁ- VAUT-busz. <t. gy.) VASÁRNAP KOSSUTH RÁDIÓ fii.10: Kellemes vasárnapot! 7.15: Falusi életképek. 8.10- Anveein. 9.10: Kernban a vasfeiű. Rádió­játék. 10.00: Népi zene. 10.20: Gyermekkórusok. 10.30: Adagio és scherzo. 10.50: Tánczene. 12.50: Emberke. 13.05? Müvészlcmezek. 14.07: Kodály: Dalok a ..Magyar népzene” című sorozatból. 14.25: Ü.i Zenei Újság:. 14.57: Az eladó birtok. 16.07: Magnósok, figye- lem! 16.45: Mikrofonnal a föld körül. 17.15? Üj népzenei felvéte­leinkből. 17.35: Gyurkovics Mária énekel. 18.10: A Rádiószínház be­mutatója: Sellő a pecsétgyűrűn. 19.25: Télforduló. 19.35: Közvetí­tés a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. 22.18: Verbunkosok, népdalok, népi táncok. 22.49- Lí­rai önéletrajz. 23.00: Kamarazene. 0.10: Két keringő. PETŐFI RADIO S.30: Miska bácsi lemezesládá­ja. 9.05: Operakalauz. 10.05: Gaz- daszcmmei a nagyvilág mezőgaz­daságáról. 10.20: Magyar fúvós­zene. 10.40: Arnvéktánc. 11.00: Asconai zenei hetek. 1963. 12.35: ; Üj versek. 12.50: Filmzene. 13.10: Hét család — hét kézszorítás. 13.35: Könnyűzene. 15.03* Fland­riái fesztivál. 17.25: Tranzisztoros szerelem. 18.10: Nótacsokor. 18.47: Színházi élet Kecskeméten. 19.07: Chopin zongoramüvek. 19.42: Ér­zelmek parancsra? 19.42? Gül Baba. 21,12; Legkedvesebb mű­fordításaim. 22.00: Zenekari mu­zsika. URH 18.35: Zenekari muzsika. 13.33: Jöjj testvér, s mondd; én hű Indul a MÁVAUT Hideg, sötét és ködös az éjszaka. Budán, a Kosztolá­nyi Dezső térnél és végig a Bartók Bé­la úton kihaltak az utcák. Csak a neon­fénycsövek himbá­lóznak az úttest fe­lett. A villanyóra ugrik; ’3 óra 50 perc. Lámpa gyullad, az­tán felbúg a Cse­pel motor az autó­buszban és egy las­sú, de éles kanyar­ral kifordul az ál­lomásról a hajnali, első MAVAUT-já- rat. Éjfél után 15 per­cig nincs megállás. Akkor beáll az utol­só, s kialszik a lám­pa a diósdi járatok budai végállomásán. — Hány kocsi jár itt? — Huszonhat autó­busz indul és érke­zik ... A kirendeltségve­zető mindent pon­tosan tud, minden emberét és gépét jól ismeri. Arra is szin­te gondolkodás nél­kül válaszol, milyen pontosan köztelkednek az itteni járművek. — Szerencsénk van, útjaink csaknem vé­gig tiszták, szára- zak; részben a hó­kotrók tették sza­baddá, részben az ol­vadással egy időben Ma már Pest megyében is egyre több az olyan föld­művesszövetkezeti vendéglő, amely méltó keretet biztosít a falusi társasági élet szá- j mára, tehát alapja lehet annak a törekvésnek, hogy a társa­dalmi érintkezés központja lé­gy©11, a művelődési otthonok mellett. Ez azt a feladatot rója a földművesszövetkezetek igaz­gatóságára, hogy tartalmas műsorokkal te­gyék színesebbé, változa­tosabbá a vendéglői tár­sas összejöveteleket. A múlt évben a szövetkezetek ötszáz alkalommal rendeztek ilyen összejöveteleket, bár hoz­zá kell tenni, hogy a műsor színvonala nem mindig ütötte meg a kívánt mértéket. E te­kintetben kell előbbre lépni ebben az esztendőben, s ennek jegyében rendezte meg a VOSZK vendéglátóipari fő­HASZNOS BEMUTATÓ SZÍNVONALASABBAN TÁNCDAL ÉS MAGYARNÓTAEST , Marika, Kárpáti Róbert és ! Práger György személyében, j Fiatalságuk és, tehetségük va- j rúzsával megnyerték a szakma | jelen levő képviselőinek tet- j szését. Meglehetősen sablonosnak I találtuk a magyaroótaest be­mutatott műsorát, amely sem összekötőszövegében, sem da­laival nem nyújtott többet a megszokottnál. A VOSZK és a megyei szövetkezeti központok ilyen jellegű, köizös értekezletét az ország valamennyi me­gyéjében megrendezték, a Pest megyei volt az utolsó állomása a sorozatnak. Hasz­na remélhetően megmutatko- t zik majd a vendéglői műso- ! ros estek szervezettebb lebo- | nyolíiásóban és színvonalának i emelkedésében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom