Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-16 / 39. szám

Hcr.tr. «GHírlap 1964. FEBRUÁR 16. VASÁRNAP A gyors ütem kulcskérdés a mezőgazdasági termelésben A szocialista £s kommunisU társadalom építésével tör­vényszerűen együtt jár as egész népgazdaság nagyará­nyú fejlődése. A szocialista ipar termelésének fokozása, a lakosság — különösen a városi népesség — létszámának nö­vekedése és szükségleteinek bővülése a szocializmus építé­se során, fokozza a mezőgaz­dasági termékek — élelmisze­rek és nyersanyagok — iránti keresletet. Ilyen körülmények között megnövekednek a mezőgazda- sági termeléssel szemben tá­masztott követelmények mind a mezőgazdasági termékek mennyisége, mind pedig azok minőségié tekintetében. Ezért a népgazdaság eredményes fejlesztése megköveteli az ipa­ri és a mezőgazdasági terme­lés célszerű összehangolását. Mezőgazdaságunknak, hogy a gyorsan jelentkező több irá­nyú igényt kielégítse, fejlődé­sének méreteiben, ütemében és technikájában is egyre job­ban fet keli zárkóznia a szo­cialista ipáihoz. Ehhez a szo­cialista termelési viszonyok uralkodóvá válása révén létre is jöttek a kedvező feltételek. A magyar mezőgazdaságnak a népgazdaságon belül elfoglalt helyzetére jellemző, hogy 1962-ben és 1963-ban is a tár­sadalmi össztermék termelésé­ben, úgyszintén a nemzeti jö­vedelem létrehozásában mint­egy 20 százalékkal részesedett. A társadalomfejlődésnek megfelelően, nagyrészt a munka termelékenységének emelkedése révén, a mezőgaz­daságban foglalkoztatott ke­reső aránya és a mezőgazda­sági népesség fokozatosan csökken. 1963-ban 30 százalé­kát tette ki az ország lakos­ságának. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a mezőgazda­sági termelés technikai-anya­gi bázisának gyors bővítése égető feladat, mert a jövőben kisebb számú munkaerőnek kell a nagyobb mennyiségű terméket előál Utáni.' '' ’-f A legfontosabb szerepet a mezőgazdaság a lakosság élel­miszerellátásában tölti be. Ezt az is jellemzi, hogy az évi kiskereskedelmi forgalmunk­nak mintegy 50 százalékát te­szik ki az élelmiszerek. Bár az elmúlt években jelentősen növekedett hazánkban az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás, mégis sok országtól elmara­dunk a fehérje, különösen az állati eredetű fehérje fogyasz­tásában. Ez azt követeli, hogy az értékesebb élelmiszerek, állati termékek —’ hús, tej, tojás — termelését, részará­nyát tovább növeljük, s ebből következően alapvetően fon­tos a nagyüzemi állattenyész­tés továbbfejlesztése, és az ehhez szükséges beruházások gyors megvalósítása. A mezőgazdaságnak kell gondoskodnia az ipar — első­Miért kell fejtrágyázn a búzát? szíj ka. Ebben az időszak­ban megfelelő mennyiségű táplálóanyagra van szüksége a parányi növénynek, hogy életben maradhasson. Ez az idő a keléstől számítolt 6—8 hétig tart. A kezdeti fejlő-! dés időszakának táplálóanyag- ! mennyisége határozza meg azt, hogy egy katasztrális holdon hány életerős nö­vény fejlődik kellő ütem­ben. 2. A kalász differenciáiddá, sárnak időszaka, a termés- mennyiség kialakítása tekin­tetében döntő periódus, ugyan­is ekkor dől el az, hogy j egy kalászban hány kalász- j ka, a kalászkában hány virág fejlődik erőteljesen annyira, ' hogy azok életképes ivar- szervelzet produkáljanak. Tu­dott dolog, hogy a kall ász hosszúságát döntőéi» a ka­lászban található kalászkák száma határozza meg. Azt is megfigyelhettük. hogy «gy-fcgy kalászkában a sze­mek száma nem azonos. A kalászkákbae talált szemek mennyisége egytől ötig válta­kozik. Ha a búza ebben a kriti­kus időpontban megfele­lő tápíálóanyag-eilátásban részesül, úgy lehetőség van a nagyobb kalászka­szám és több szem képzé­sére. 3. A virágfej lódés. meg- tetimókenyülés és szemkép­ződés időszakában ismét erő­teljesebb a növény tápláló­anyag-felvétele. Április vé­gén, május elején a nitro­gén táplálóanyag kedvezően befolyásolja a szem nagyságá­nak és ezzel együtt a szem súlyának kialakulását. Ez alkalommal a második kritikus időszak, vagyis a ka­lász differenciálódásának táp- lálóanyag-ellátásáról kívánok bővebben megemlékezni. Tudnunk kell, Ihogy a növényi táplálóanyagok a fejlődés so­rán nem mindig állnak növé­nyeink rendelkezésére. A nö­vénynek foszforral és kálium­mal való ellátása aránylag egyszerű, mert azokat jóval a vetés előtt alaptrágyaként ad­juk a búza alá. Annál is in­kább megtelhetjük ezt. mert az említett két táplálóanyag általában nincs nagy válto­zásnak kitéve a talajban és a szükséges mennyiség rend­szerint a növény rendelke­zésére áll egész élete folya­mán. A talaj nitrogén-táp­lálóanyaga már sokkal na­gyobb változásnak van kitéve. A búzának csupán az ősz­szel kiszórt nitrogénmeny- nyiség nem elegendő, mert egyrészt az őszi és téli talajnedvesség olyan mélyen moshatja ki a talajból, hogy az a növények számára el­vész. másrészt pedig az ősszel túl nagy adagban adott nit­rogéntrágya hatására túlsá­gosan buján fejlődve, a tél fagyának vagy a kipálás je­lenségének esik áldozatává a növény; Az óttelelt búzanővényke azonnal megkezdi a tápláló- anya« felvételét, mihelyt a ta­laj hőmérséklete 2—3 fokra felmelegszik. A talajban azon­ban hiába van szerves anyag­hoz kötött nitrogén, az a búr za számára elérhetetlen, mert a talajbaktériumok. amelyek a szerves anyagot bontva ki­szabadítják a szükséges nit­rogént, csak 10—12 foknál kezdik meg élettevékenységü­ket. Ilyenkor kell nitrogénmű­trágyákkal (pétisó, linzisó, aimmonsalétrom. mészsalét- rom) segíteni bűzavetéseink táplálóanyag-felvételét, hogy mikorra a tél fagya ki­enged. a bőséges tápláló- anyag-mennyiség előse­gítse a minél több kalász­ka és virág kifejlődését. A tél most még tartja ma­gát, ezért üzemszervezési meggondolásokból is kiindul­va ezekben p napokban szór­juk ki a nitrogénfejtráevá- kat. Az adagolt mennyiséget befolyásolja a rendelkezésre álló készlet és az a körül­mény. hogy hazai vagy kül­földi búzafajtákról van-e szó. Hazai • fajtákra kh-ként X—1.5 mázsa pétisót szórhatunk, míg a külföldi szilárdabb szalmájú búzafaiták a két mázsát is megháláliák. A ki­szórást a kora resgeli órákban elkezdhetjük. de 10 óra körül szakítsuk meg a munkát, ha a felmelegedés következtében a falai felszíne »árossá válna. Páti Nagy Elemér a zsámbéki Felsőfokú Mezőgazdasági Tech­nikum igazgató­helyettese Kötelező a kalászos és kukorica vetésterületek gyomtatanítása 1,8 millió holdra ellendő Dikonirtot szállít az AGROTRÖSZT A földművelésügyi minisz­ter rendeletével az őszi bú­za és az őszi árpa, vala­mint a tavaszi búza és a tavaszi árpa vetésterületen kötelezővé tette a vegysze­res gyomirtást minden olyan esetben, amikor gyomosodás tapasztalható. Ha a gyom­irtás más módon nem biz­tosi thaló, a rendelet értel­mében a kukorica vetésterü­leten is kötelező a vegysze­res gyomirtás alkalmazása. A gyomirtás végrehajtásával és megszervezésével a ren­delet a járási tanácsokat, il­letve az állami gazdaságok termelési igazgatóságait bízza meg. Ugyanakkor a megyei növényvédő-állomásoknak is kötelezővé teszi, hogy rend­szeresen ellenőrizzék a gyom- íertőzöttséget, s működjenek közre a gyomirtás megszer­vezésében. Kimondja a ren­delet, hogy amennyiben a gyomirtás a termelő hibájá­ból nem történt meg — s amennyiben a növényállo­mány fejlettsége a szaksze­rű kezelést még lehetővé te­szi — a termelő terhere végrehajtandó ■ közérdekű vé­dekezést kell elrendelni. A rendelettel kapcsolatban az AGROTRÖSZT illetékes munkatársai közölték, hogy a gabonák gyomtalanításához használt Dikonirtból 1806 tonna , tehát 1,8 millió hold gyomtalanításához elegendő vegyszer áll rendelkezésre. A kukorica vegyszeres gyomir­tását — a rendelkezésre álló 1300 tonna Hungazlnnal — 400 000 holdon tudják biz­tosítani. (MTI) Laboratóriumot helyettesítő műszer A geológusok a „Mineral—2” nevű új szovjet műszer se­gítségével laboratórium igény­bevétele nélkül gyorsan és kielégítő pontossággal meg­állapíthatják. hogy a talaj­minta mennyi higanyt, wolf- ramot. ónt, cirkóniumot, re­zet és más fémet tartalmaz. A modern technika olyan eszközöket adott a mező­gazdaságnak. amelyek segít­ségével mindinkább lehető­vé válik az élőlényekben — közöttük a növényekben — lejátszódó és a szemünk elől elzárt élettani folyamatok megfigyelése. Kutatóintéze­teinkben izotópokkal végzett mérések részben, megcáfol­ták, részben megerősítették azokat a régebbi feltevéseket, amelyekkel igyekeztünk meg­magyarázni a növények fejlő­dési ütemét. Kutatóink azt is megállapították, hogy legfontosabb kenyérgabo­na-növényünk, az őszi bú­za fejlődésében három, úgynevezett kritikus táp­lálóanyag-igényes perió­dus van. Ezek sorrendben így követ­keznek egymás után: X. A kezdeti fejlődés idő­I deviza segítségével tudunk be- I szerezni. ­Almoz, hogy a mezőgazds- | ság a jövőben jobban megfe­lelhessen azoknak a követel- j ményeknek. amelyeket a belső szükségletek, az életszínvonal­emelés és a külkereskedelmi érdekek megkívánnak, az szükséges, hogy a mezőgazda­sági , termelés fejlesztése cé’- jából további koncentrált erő­feszítések történjenek. Álla­munk — a rendelkezésre álló lehetőségek arányában — nagy részt vállalt eddig is és vállal a jövőben is ezekből az erő­feszítésekből. Elegendő, ha ennek szemléltetésére megem­lítjük a 3004-es rendeleteket, az idei több mint 10 milliár­dos mezőgazdasági beruházá­sokat, vagy a háztáji gazda­ságok termelését segítő intéz­kedéseket. Ámde ez a segítség csak akkor gyümölcsözik kel­lő eredményt, ha párosul a mezőgazdaság dolgozóinak — eddiginél ts nagyobb — erő­feszítéseivel. A mezőgazdaságban az ed­digi látszólagos nyugalmat rö­videsen felváltja a munka él­tető forgataga. Az őszi veté­sek szakszerű ápolása, az ag- rotechnikailag szükségessé vált talajelőkészítés gyors, jó minőségű elvégzése, a legked­vezőbb időben történő tava­szi vetés, a gyümölcsösök és szőlők gondozása — hogy csak a néhány legfontosabbat em­lítsük —, mind megannyi te­rülete annak a kemény mun­kának, amellyel a mezőgazda­ság idei eredményeit és fejlő­dését jól megalapozhatjuk. Patay János, az MSZMP KB mezőgazdasági osztályának munkatársa I sorban az élelmiszeripar és ! könnyűipar — mezőgazdasági | eredetű nyersanyagszükségle- j tének kielégítéséről is. Ezek j közül a legfontosabbakat em- I líteném meg, mint a cukor, j dohány, hús tej,' gyapjú, ken- j der, len, bőr, cellulózé stb. | iparok. i Jelenleg a mezőgazdasági j eredetű, hazai termelésű nyersanyagok az élelmiszer- ipar nyersanyagszükségleté­nek túlnyomó részét biztosít­ják. A könnyűipar területén a kenderszükségletet teljes egé­szében. a bőripar, valamint a gyapjúipar szükségletét csak mintegy 50 százalékban tud­juk jelenleg hazai termelés­ből* kiegészíteni. Ezért első­sorban a juhtenyésztés és gyapjútermelés fejlesztése in­dokolt, mert ezzel tőkés de­vizát takaríthatunk meg. A farost, cellulóz és papíripar nagyarányú fejlesztésének nyersanyaggal való ellátása; szintén mezőgazdasági jellegű | feladatot jelent. Az előbbiekben említette­ken túl mezőgazdaságunk fej­lesztésének különös fontossá­got ad a külkereskedelmünk­ben betöltött szei'epe. A mező­gazdaság részesedése áz or­szág összes exportjából az utóbbi évekbeli meghaladta a 20 százalékot, 1963-ban pedig 24 százalékot tett, ki. Külö­nösen figyelmet érdemel, hogy a tőkésországokba irányuló összeg exportból 50 százalék­kal részesedtek a mezőgazda- sági és élelmiszeripari termé­kek. A mezőgazdasági export népgazdasági jelentősége el­sősorban azért igen nagy, mert fontos, az ipar számára nélkülözhetetlen nyersanyago­kat csak mezőgazdasági ter­mékek exportjával szerzett sorra kerülő tavaszi gépszem­léig azokat a gépeket is ki­javítják, ámeneket most még alkatrészhiány miatt félre kellett tenniök. A téli gépjavítás mellett, amely most már mind gyorsabb illemben halad, hozzákezdtek a Szent- mártonkátai Gépállomás trak­torosai a kinti munkákhoz is. Február első hetében több traktor vonult ki a földekre szántani. A szentmár- tonkátai Kossuth meg a tá- piósági Kossuth tsz-ben folytatták az őszről megma­radt mélyszántást, A nagy- kátai Magyar—Koreai Ba­rátság Tsz-ben három SZ— 100-as lánctalpas traktor kezd­te meg a forgatást. A trak­torosok szerint annyira szá­raz a föld, hogy ha a fagy nem gátolja, a homokosabb területeken már folyamato­san dolgozhatnak. Megkezdték a gépállomás körzetében a műtrágya kiszórását is, meg­gyorsult a trágya kihordása és most már folyamatosan végzik a tőzegszállítást. A gépállomás készen áll arra, hogy ha az idő engedi, to­vábbi traktorokat bocsát a tsz-eik rendelkezésére. tyümölcsszedés, 'ízlecsapolás ba mehetnek az idén yei fiatalok szabadin, Zalkodon középisko­lás fiúk táboroznak majd, s a balatoni műút építésénél, il­letve a Bodrogzug további belvízlecsapolásánál segédkez­hetnek.. A Gödöllői Agráregyetem diákjai saját egyetemük fej­lesztésében, építkezésében vesznek részt. A táborok nép- gazdasági hasznosságuk és ne­velési eredményeik mellett közvetlenül kapcsolódnak az oktatásügyi reform céljainak megvalósításához: a „munká­val munkára nevelés” eszmé­jéhez. Éppen ezért szeretnénk, ha a pedagógusok az elmúlt évek példáját követve minél többen elkísérnék tanítványai­kat. s segítenék őket a két hét tartalmas kihasználásában. Reméljük, hogy megyénk fiataljai áz idén'is megállják helyüket és jó munkájukkal öregbítik KISZ-szervezetük, a megye, az egész építőtábori mozgalom jó hírnevét. Ehhez kérjük iskoláink nevelőinek, KISZ-vezetőinek, valamennyi szülőnek megértő, lelkes támo­gatását. Csömöri László a KISZ Pest megyei Bizottságának középiskolai felelőse 1 vitáshoz. Eleinte a gépállo­más tizenhét szerelője végez­te ezt a munkát, később í traktorosok is bekapcsolód­tak a gépek javításába. Akárcsak másutt. Szent- mártonkátán is nagy gon­dot okoz az alkatrészhiány. GVakran le kell állnia a sza­lagnak egy-egy hiányzó fo­gaskerék vagy más alkat­rész hiánya miatt. Ennek ellenére a gépek javítása nagyjából megfelelő ütemben halad. A szerelőműhely ve­zetői menetközben átszer­vezték a munkát s azokat a gépeket, vették sorra, ame­lyekhez rendelkezésre áll a szükséges alkatrész. Egyelőre néhány gépnél csak a maga- sabbfokú karbantartást vég­zik el, s ha megérkezik az alkatrész — javítják ki tel­jesen a gépet. A beszerez- hetetlen alkatrészeket pedig házilag állítják elő. Ez ugyan költségesebb és több időt vesz igénybe, de az áldo­zatot 'sem sajnálják annak érdekében, hogy határidőre fel tudjanak készülni. Feb­ruár 28-ig körülbelül 85 gépet készítenek elő a mun­kára, s a március elején Növényápolás, útépítés, bel Nyolc önkéntes tábo a Pest me; 1958 nyarán alakultak az el­ső önkéntes ifjúsági építőtá­borok. Idén immár hetedszer vállalják a fiatalok, hogy két hétig kitartó, szorgos munká­val segítsék az ország vala­melyik fontos építkezését. 1963-ban mintegy 22 700 ta­nuló dolgozott építőtáborok­ban, közülük csaknem 760-an megyénk iskoláiból jelentkez­tek. Táborozódnk megálltak a helyüket. Munkájukról jc eredmények tanúskodnak. Meg kell dicsérnünk a jutal­mazott ('két-, két és fél ezer fo­rint értékű tárgyjutalom) mo­non, ráckevei, nagykőrösi, szentendrei gimnázium és az agráregye.tem KISZ-tagjait, KISZ-en kívüli fiataljait. Az idén csaknem ezerkét­száz diákot kívánunk mozgó­sítani a térképen megjelölt nyolc táborba. Ez az első eset, hogy megyénk középiskolásai Pest megyei (Szigetmajor, Nagykőrös, Szentmártonkáta) építőtáborokban nem vesznek részt. Balatonaligán, Balaton- bogláron, Kiskorpádon, Máté- telken, Üjbögön mezőgazdasá­gi jellegű leánytáborok léte­sülnek, ahol növényápolás, zöldség- és gyümölcsszedés vár a táborozókra. Balaton­A hét elején már — ahogy mondani szokták — átmene-j tileg „tavasz szaga” volt a levegőnek. Langyos napsütés! csalogatta ki a traktorokat a lazább szerkezetű talajokra, s a szőlő-, gyümölcstelepíté­sek alá történő forgatás mellett itt-oít a szántáshoz is i hozzáfogtak. Most, hogy ismét hide­gebbre fordult az idő, me­gint kifagyott a földből az eke. de az enyheség, meg a fagyhullámok viaskodása, nemkülönben a közelgő már- | cius egyre sürgetőbben jelzi: | küszöbön a tavaszi munka Ilyenkor a jó gazda már nem maradhat tétlen. Legyen az termelőszövetkezet, állami j gazdaság va,gy gépállomás, j egyaránt megsokasodnak tél; végi teendői. Vajon a Szent- mártonkátai Gépállomás a jó gazda módján készül-e a ! tavaszi idénykezdésre, szá- j míthatnak-e traktorosaira a j környező termelőszövetkeze- ! tek? Tözsér Béla igazgató sze- j rint feltétlenül. Igaz. sok nehézséggel kell megbirkózni- j uk a gépállomás szerelői-! nek, de az elmúlt évekhez hasonlóéin most is mindent elkövetnek a lellkiidsmeretes felkészülés érdekében. Tulajdonképpen már no­vember 1-én hozzákezditek a rossz gépek kijavításához. A brigádszállásokról meg a termelőszövetkezetekből, mi­helyt a munkát befejezték, be­szállították a gépeket a köz­pontba. A traktorokat típu­sonként csoportosítva készí­tették elő a Rzaiagsaení ja­Összefogtak a szerelők a traktorosokkal iüáailay pótolják a hiány-só atkatrósaokn • Tótróyi hajrá a Samt márt onkátai íiópállomáson\ A pecsenyecsirke helyrebillentette a mérleget Zárszámadás a szigetbecsei Új Élet Tsz-ben [ tak a becsetek a piacra, ami helyrebillentette a mérleget, így az idén is 35 forintra kerekedett a munkaegység. A tagság elgédetten vette tudomásul a zárszámadás ada­tait. A tagok átlagos keresete, mint kiszámították, elér­te a 20 000—25 000 fo­rintot. | A szövetkezeti vagyon csak- j pem egymillió forinttal nőtt | és az év végén több, mint ; négy és fél millió forint volt. Ebből a tiszta vagyon meg­haladja a kétmilliót. A leg­szebb * eredményt az igen szorgalmas Bojko-család érte el, amelynek öt tagja dolgo­zik a szövetkezetben. Együt­tesen 2170 munkaegységük van, jövedelmük az év köz­ben kapott termésrészesedés értékével együtt meghaladta a százezer forintot. Igen szép eredményt ért el szor- ■ galmas munkájával Lelkes Gyula traktoros is; több j mint 30 000 forintot keresett. igaz. hogy feleségében buzgó i segítőtársra talált A szigetbecsei Uj Élet Ter­melőszövetkezet zárszámadó közgyűlését igen nagy érdek­lődés mellett és igen jó han­gulatban tartották meg. Néhány hónappal ez­előtt még az a hír jár­ta, hogy a munkaegy- . ségérték kisebb lesz a tavalyinál, mert a ked­vezőtlen időjáráson kí­vül súlyos elemi kár is csökkentette az eredmé­nyeket: az év elején kigyulladt és le­égett az egyik istálló, ötezer csirke pusztult el benne. — Ez az ötezer csirke leg­alább kétszázezer forintot hozott volna — mondja Kiss Jenő elnök —, de a biztosító csak negyvenezret térített, mivel a szerencsétlenség ide­jén még kicsik voltak a csi­bék, nem értek többet. A helyzeten végül mégis a csirke javított, mert az Uj Élet a múlt évben to­vább fejlesztette a tojáster­melést, valamint a pecsenye­csirkék nevelését. Negyven­ezer pecsenyecsirkét juttat-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom