Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-13 / 36. szám

MIG HÍRŰI KÜLÖNKIADÁSA Yin. ÉVFOLYAM, 36. SZÁM 1964. FEBRUAR 13, CSÜTÖRTÖK Érettségi bizonyitvány mellé szakm u n kás levél Szakosított mezőgazdasági osztályok várják a fiatalokat Tallózás a szakirodalomban Nélkülözhetetlen fegyver: a könyv Február: mezőgazdasági könyvhónap. A már hagyomá­nyos, országszerte megrende­zett könyvhónapnak egyik legfőbb célja, hogy a paraszt­ság szakmai tudását előse­gítse. A 'könyvhónap alkalmából a szakembereknek írt felsőfo­kú szakkönyvek mellett szá­mos, mindenki számára jól érthető mezőgazdasági művek jelenték meg. A termelőszövetkezetben, állami gazdaságokban, de még a háztáji gazdaságokban is ma már nélkülözhetetlen a szaktudás, a termelés növelé­sének egyik legdöntőbb té­nyezője. Az 1964. évi könyv- hónap központi feladatává tűzte ki a szakmái hozzáértés nagyarányú elterjesztését. A könyvhónap alkalmából sok könyv jelent meg a háztáji gazdaságok szá­mára. Ezek a könyvek a gyümölcs- termesztés, a növénytermesz­tés, a növényvédelem^ a ba­romfinevelés korszerű isme­reteit tartalmázzák. A háztáji gazdaságok szá­mára nélkülözhetetlen köny­vek mellett igen szép számmal megjelentek olyan szakköny- vefe is, amelyek a szocialista nagyüzemi termeléshez adnak segítséget, a korszerű mező- gazdasági ismereteket terjesz­tik. Az egyik legátfogóbb mű a Kertészeti alapismere­ték, amely könyvesbol­tunkban is megvásárol­ható, a többi szakkönywel együtt. Ez a mezőgazdasági szak- könyv magában foglalja a tar­lajtant, az öntözési alapisme­reteket, a géptan ismereteket, a gyümölcstermelést, a szőlő- művelést, a borászatot, vala­mint a zöldségtermesztést és még a dísznövényekről szóló ismereteket is. Igen tartal­mas szakkönyv, mindenki szá­mára érthető. Nemcsak a szakembereknek nélkülözhe­tetlen, de a háztáji gazdák is számos tapasztalattal gyara­podnak, ha lapozgatják. Kemenesi Ernő: Talajműve­lés című könyve is igen egy­szerű, gyakorlati nyelven megírt munka. Átfogó képet ad a talajtani alapismereték­től a talaj művelési munkáig, a talajművelésá eszközöket is ismerteti. „A gyümölcs útja a fától a fogyasztóig’“ című könyv az első, amely ösz- szefoglalóan, egységes egészként tárgyalja és is­merteti a betakarítás egyes műveleteinél alkal­mazandó korszerű techno­lógiai elveket, technikai és szervezési megoldáso­kat. A gyakorlati munkát is jól ismerő szerző, Jeszenszky Ár­pád munkája a Zöldségter­mesztés képekben című könyv. Újszerű szakkönyv, mert a szöveget jórészt fény­képekkel helyettesíti. A zöld­ségtermesztők időszerű mun­káit, a munkafogásokat, esz­közöket, berendezéseket állít­ja a mű középpontjába. Ezek a könyvek — amelyek beszerezhetők a könyvesbolt­ban — nagy segítséget nyúj­tanak a mezőgazdasági dolgo­zóknak, a nagyüzemi termelé­si módok terjesztésében. Szocialista brigád a cukrász termelőüzemben SPORT csd, Kornjnk és Lányi igazol­tan maradtak távol. Tegnap a Ceglédi Honvéd volt, csütörtökön a Nagykőrö­si Építőik, vasárnap a Ceg­lédi Építők lesz az edzőpart­ner hazai pályán. A mérkőzések délután fél 3 órakor kezdődnek. P. S. A Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat helyi cukrász termelő­üzeme egy évvel ezelőtt elha­tározta, hogy szocialista bri­gádot alapít. A kollektíva már évek óta együtt dolgo­zott, és úgy érezték, még szebb eredményt érnének el, ha vállalattal szocialista bri­gád alapítására szerződést kötnének. Elhatározásukat tett kö­vette, és Arany János né­ven megalapították a ter­melő szocialista brigádot. A kollektívát ettől kezdve fűtötte a cím elnyerésének gondolata. Mindent megtettek a lakosság ellátása érdekében, szebbnél szebb készítmények hagyták el az üzemet, még arra is volt erejük, hogy fél­kész termékeket a háziasszo­nyok munkájának könnyítésé­re az üzletekbe szállítsanak. Fagylaltjuk a város határán is túljutott, sc (can keresték fel a nyáron híres készítmé­nyükért a vendéglátóipari egységeket. A gazdasági munlka mellett azonban a brigádnak más irá­nyú feladata is volt. Rendsze­resen látogatták a szakmai és politikai oktatást, közösen jártak moziba, és törődtek egymás gondjaival, bajaival i®. Kipirult arccal, ünneplőbe öltözve várták pénteken dél­ben a vállalat értékelő bizott­ságát, hogy döntsön a cím odaítélésében. Pesti Antal bri- gádvezető ismertette az elért eredményeiket. 1 170 000 forintos tervük­kel szemben 1 326 000 fo­rintot termeltek, amely 112,5 százalékos teljesítés­nek felel meg. Vállalták, hogy jövőre is ha­sonlóan mindent megtesznek, hogy kiérdemeljék a szocia­lista brigád címet. A brigád tagjai felmérték a szakmai és politikai felké­szültséget is. Bálint Lajos, Körvélyesi Teréz, Bállá Lászlóvá, Cseh Ferencné és Balogh Ambrusné egymás után adták a jobbnál jobb fe­leleteket a feltett kérdésre. Különösen azt értékelte nagy­ra az értékelő bizottság, hogy a nyugdíjazás előtt álló Cseh Ferencné és a nem éppen fia­tal többi munkatárs nagy fel- készültséget árult el. Megszületett a döntés: a bi­zottság javasolja, hogy a ter­melési tanácskozás ítélje oda a nagykőrösi cukrásztenmelő Arany János szocialista bri­gádjának a megtisztelő címet. — kecskeméti — A buszmegállónál Latyakos idő volt, amikor halaszthatatlan dolgom miatt Kecskemétre kellett utaznom. A gyors ügyintézés miatt az autóbuszt választottam. Sok ember topogott a sárban. Tü­relmetlenül várták a néhány perccel később érkező jármű­vet. Volt ott azonban két tü­relmes ember is. Egy idősebb férfi, cuki lelkesen, felszaba­dultan magyarázott valamit, a dolog iránt láthatóan nagy érdeklődést tanúsító javakora­beli hölgynek. Szavát többen is hallhatták. Sokan tálán irigyelték is őket nagy nyu­galmukért. Bevallom, érdekelt, miről is beszélgetnek. Hallgatóztam. — Kedves asszonyom! Ilyen csodát még nem látott! Érel­meszesedésem volt, és úgy helyrehoztak a kórházi or­vosok, hogy kutya bajom. — Ez tényleg nagy csoda. Az én lányom is bent volt a kór­házban, — mondta a hölgy — és ő is rendbejött, de nem egészen, A tyúkszeme sajnos továbbra is megmaradt... —th Körismert dolog, hogy Ma­gyarországon az utóbbi évek­ben milliókat költenek a me­zőgazdaság fejlesztésére. A nagyarányú gépesítés mellett a megfelelő szakemberképzés­re is figyelmet kell fordíta­ni. Termelőszövetkezeteink­ben kevés a képzett szakem­ber, pedig a nagyüzemi ter­melés modern formái nagy szakértelmet kívánnak. A szakemberképzés elősegí­tése érdekében nyílnak az or­szág középiskoláiban mező- gazdasági szakosított osztá­lyok, ahol lehetőség nyílik a tanulók számára a mezőgaz­daság különböző ágainak el­sajátítására. Nagykőrösön, mint erről már értesítettük olvasóinkat, a gimnázium keretében nyíl­nak szakosított mezőgazdasá­gi osztályok. Városunkban zöldségter­mesztés, illetve szőlészet­borászat szak beindítását tervezik. A szakosított osztályok ál­tal nyújtott képesítésről, a végzett hallgatók továbbta­nulási és elhelyezkedési lehe­tőségéről érdeklődtünk Zilahi Lajostól, a gimnázium igaz­gatójánál. — Az 1964—65-ös tanévben első osztályba kerülő tanulók faár két szakmai tárgy közül választhatnak. A szakosított osztályok tanterve természe­tesen nem a politechnikai ok­tatásnak feiel meg. A szakmai tárgyak egyenrangúak lesz­nek bármelyik tanult tárgy- gyal. A választás azért esett a zöldségtermesztésre, mert vá­rosunkban őskultúrája van ennek a mezőgazdasági ág­nak. A szőlőtermesztés már a XVIII. század végén nagy tért hódított városunkban. Városunk nagy szőlőtelepí­tője, B. Tóth Ferenc nagy hír­nevet szerzett a futóhomok megkötésével. Nagykőrös az­óta is az alföldi homoki bor­termelés egyik központja. — Az említett két tárgyat folyamatosan fogjuk tanítani, s a tanulók érettségiznek be­lőle. Sikeres érettségi vizsga esetén az érettségi bizo­nyítvány mellé szakmun­káslevelet is kapnak. Ha tovább akarnak tanulni, en­nek nem lesz akadálya, hi­szen a szakmunkásvizsga egyenértékű az érettségivel. A továbbtanulni nem szándéko­zó, fiatal szakembereket tárt karokkal várják mezőgazda- sági nagyüzemeink. — A szőlészeti osztály „házi üzeme” a Petőfi Termelőszövetkezet lesz, a zöldségtermesztést tanu­lók az állami gazdaság­ban kapnak megfelelő képzést. A két patronáló gazdaság megfelelő számú szakembert biztosít a tanulók szakmai tu­dásának bővítéséhez. — Az általános iskolák ne­velőin a sor, hogy minél több fiatallal megkedveltessék e biztos jövőt biztosító ■ szakmá­kat. Az osztályok beindításá­hoz szükséges engedélyt még nem küldte meg a Művelődés- ügyi Minisztérium, de azok ér­kezését mindennap várjuk. — A gimnázium megfelelően felkészülve, szeretettel várja falai közé a jövő mezőgazda- sági szakembereit — fejezte.be tájékoztatását Zilahi Lajos. Horváth Kálmán Tizenhárom évi börtön után ismét a bíróság előtt Megrögzött tolvajt ítélt el a városi bíróság Jakab László helyi lakos alig harmincnyolc éves, és ha gyermekkorát leszámítjuk, akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy élete nagy részét bör­tönben élte le. Huszonkét éves volt, amikor a kecske­méti törvényszék kéthónapi fogházbüntetésre ítélte és at­tól kezdve sorozatosan állt a különböző büntetőbíróságok i előtt. A legtöbb esetben lo­pásért, egyszer szökésért, majd fogolyszöktelésért ka­pott kisebb-nagyobb börtön- büntetést. Ilyenformán eddig tizenhárom esztendőt töltött börtönben. 1962. szeptemberé­ben szabadult. Alig melegedett meg itthon, máris elindult, hogy tovább folytassa azt, amit börtön­Nagykőrösi Állami Gazdaság időszaki dolgozókat szerződtet 6. 7, 8, 9 hónapi időtartamra zöldséges, szőlé­szeti és gyümölcstermelői munkákra. Ilyen irányú kíván­ság esetén heti 3—4—5 napra Is, vagy napi 4—5 órára. Minden munkahelyre autóbusz­közlekedés van. Érdeklődni és szerződni lehet a kerületveze- ^ tőknél. A SZÖVEG között igen gondosan helyezték el a fényképeket. Legfelül volt a két tsz-elnök fényképe, amint éppen kezet fog­nak. Bohus bácsi, a rak­tárnak, Baranyó Eszti és a tanító úr képe középen. A legelőkelőbb helyen a pályaépítés lelkes fiataljai. Jumbó éppen olyan gri­maszt csinált a képen, hogy Görény szerint erősen em­lékeztetett egy végrendel­kező, özvegy majomra. Az újság először a borsó­táblában járt kézről kéz­re. Aztán bekerült a tsz- irodába. Majd végigjárta a gazdaságot. Mire Bohus bá­csi délután hazavergődött a városból, a megviselt pél­dányon a képeket és a betűket már inkább csak sejteni lehetett. A brigádvezető már reg­gel kilenc órakor elindult Deskével kerékpáron. Vidá­man taposták a pedált. Köz­ben beszélgettek. Nem úgy, mint egy felnőtt a serdület- len gyerekkel, hanem pon­tosan úgy, ahogyan két hasonló korú diák. — Szeretném, ha mel­lettem ülnél az iskolában. — Miért ne ülhetnék. — És súgsz? — Nem lesz arra szükség. — Csak néha. Egy-egy szótagot. Nem szeretnék besülni, ha valamit kérdez a tanár. Szégyellném, ha valaki azt gondolná, hegy LABDARÚGÁS • Kecskeméti Dózsa II—Nagy­kőrösi Kinizsi 1:0 (1:0) A Kinizsi labdarúgócsapata első előkészületi mérkőzését Kecskeméten játszotta a Dó­zsa salakos, de jótalajú pá­lyáján. Fazekas László edző két csapatot szerepeltetett és nem az eredményességre tö­rekedett, hanem a játékosok, egyéni képességeinek a meg­ismerésére. Első félidei csa­pat: Görnöri — Vass, Csikós 1, Szabó II — Göndör, Szamolá- nyi — Horváth, Toricska, Csi­kós II-, Rácz dr., S. Szabó. A második félidei: Vadnai — Dancsa, Kecskés I, Bartha — Kecskés II, Jókai — Aranyos, Pécsi, Aszódi, Mihály, Je­szenszky Az első félidőben a Kinizsi hátszéllel, a másodikban szél­lel szemben játszott és az erős szél befolyásolta a játékot. Az első félidőben kiegyenlí­tett volt a játék, a másodikban a körösi csapat többet véde­kezett, de azért ekkor is volt egy-két jól elgondolt táma­dás. A játékosok teljesítménye . kielégítőnek mondható. Az egyik csapatból Görnöri, Vass, Csikós I és Csikós II teljesítménye emelhető ki, a másikból Vadnai, Dancsa, Kecskés II, Pécsi és Jeszenszki nyújtottak elfogadhatót. De­Rossi Károly: Futball-labda a krumpiiföldön 26. rész ez a vén bolond igazán csak hiúságból szeretne idejárni vagy pláne naplopásból. Mert büdös neki a munka. — A tanárok nem azért vannak, hogy a tanulókát nevetségessé tegyék. — Hagyd el! Jártam én iskolába. Térdeltem kukori­caszemen. Álldogáltam bün­tető karikában. Azt hiszed, én nem kaptam pacsit? — Ez már régen megszűnt az iskolában. — Nincs nádvessző a ta­nító asztalán? — Nyolc év alatt egy­szer sem láttam. — Boldog fiatalság. A KERÉKPÁROK ott ma­radtak Szabóék udvarán. A két diák Szabó marna biz­tatására legyűrt egy kávét meg két zsömlét. Deske hasztalan mondta, hogy bő­ségesen megreggelizett a tsz- berú Az öreg hiába mond­ta, hagy emberemlékezet óta nem ivott kávét. Hiába. Meg kellett enni. Pedig Bo­hus bácsi bizalmasan oda­hajolt Deskéhez. — Akár tejet, akár kávét eszek, hasmarsot kapok. Tudod, hogy avas szalon­nához meg kolbászhoz va­gyok szokva. Voltak vagy negyvenen. Vegyesen fiatalok és idő­sebbek. Az igazgató maga kísérte őket az Osztályba. Két tanár mér várta őket. Üdvözlő szavak- Sok buz­dítással. — A fiatalabbak tudják, mi az iskolai rend és fe­gyelem. ' Az idősebbek ha­mar meg fogják ismerni és bele fognak illeszkedni. Régi középiskolás emlékem az, hogy a görögök a taní­tót pedagógusnak nevezték. Ez annyit jelentett, hogy a tehetős szülök gyerekeit kézen fogta a nevelő, ve­zette és közben tanította. Hát mi ilyen pedagógusok vagyunk. Kézen fogjuk azo­kat, akik idejönnek hoz­zánk és kézen fogva ve­zetjük be őket a tudo­mány és ismeretek hajléká­ba. Aztán összeírták a jelent­kezőket. Nem névsor sze­rint, hanem úgy, ahogyan éppen a padokban ültek. Az igazgató sok szeren­csét és eredményes mun­kát kívánt a hallgatóság­nak, majd a magyartanár­ral együtt elment. — Én vagyok az intézet matematikatanára. A tár­gyat egészen az alapismere­téknél kezdem. Ki tudná megmondani, hogy mi a számolás? MÉLYSÉGES csend. Sen­ki sem mozdult. — Senki? No, nem baj! Tehát! Egy, kettő, három, négy, öt, hat, hét, nyolc, kilenc, tíz. Hosszú egyenes vonalat írt a táblára. A vonal közepét nullával jelölte meg. On­nan jobbra írta a számokat. — Szóval, ez a számvonal. A nullától jobbra és bal­ra haladva találjuk a szá­mokat. Ez a számsor. A tanár gondosan figyelte a hallgatóságot. Az arcok­ról olvasta le, hogy meg- értették-e a szavait. De. le tudta olmsni azt is, hogy vajon a tempó nem túlsá­gosan gyors és a hallgatók fel tudták-e dolgozni az anyagot. A MAGYARTANÁR jó kedvében egy egész órán át Aranynál és Petőfinél idő­zött és boldogan tapasztal­ta, hogy milyen sok újat tudott a hallgatóságnak ad­ni ez alatt a rövid egy óra alatt. A második órán a nyelvtan már lassabban ha­ladt, de türelmes volt a hallgatóság és türelmes a tanár és így az idő elég hasznosan telt el. Délután öt óra táján ér­kezett a tsz kocsiján a Törekvés KlSZ-szervezeté- nek öt tagja. Kenyeres jött velük és egy virgonc le­gény, aki úgy mutatkozott be a fiúknak, mint a gazda­ság adminisztrátora. (Folytatjuk.) büntetése előtt kénytelen volt abbahagyni. Kileste azt, hogy Deák Balázs, Kecske­méti út 61. szám alatti lakos a kapufélfára tette a kulcsot. Levette onnan, behatolt a lakásba és onnan öt inget és Deák Balázs pénztárcáját száz forinttal elvitte. Számítása azonban rossz volt, mert Varga László szomszéd min­dent látott. Néhány hónap múlva Lodi József né. Mátyás u. 6. szám alatti lakásába surrant be. A nyitott verandán táskát talált, amelyben öt kiló sza­lonna volt. Hóna alá ■ csapta és el akart illanni, amikor a tulajdonos tetten érte. 1963. februárjában Kecskés Lászlóné Mátyás utcai laká­sába óvakodott be. Onnan ; két kiló kolbászt, egy kis sót, : paprikát emelt el, de itt sem : volt szerencséje, mert a tu­lajdonos visszavette tőle az élelmiszereket. A következő hónapban dr. Szabó Károlyné Jókai utcai házába látogatott el, de a ti­zenegy lopott tojást, egy kiló lisztet, üveg befőttet nem tudta elvinni. Júniusban özvegy Ugi Ist­vánná tanyájában próbálko­zott. Két tyúkot fogott meg és gyömöszölt a zsákjába, de az éber tulajdonos leleplezte, mire Jakab László elmene­kült. Ez a megrögzött tolvaj leg­frissebb bűnlajstroma, amivel az ügyészség vádolja. Hogy azonkívül szabadulása óta mi mindent követett el Jakab László, azt nehéz megállapí­tani. A bíróság visszaesőként be- surranással elkövetett lopás bűntettében és négy személyi tulajdon elleni bűntettben mondotta ki bűnösnek Jakab Lászlót és ezért egyévi és tíz­hónapi börtönbüntetésre ítél­te. ____________ — Déligyümölcsvásár. A földművesszövetkezet élelmi­szerboltjaiban február 10-től március 5-ig déligyümölcs- vásárt tartanak, ahol az íz­letes déligyümölcsök soka­sága várja a vásárlókat — Több mint 1 millió fo­rinttal túlteljesítette múlt évi tervét a háztartási bolt. 1963. évi terve 3 250 000 fo­rint volt, azt 4 433 000 fo­rintra teljesítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom