Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-30 / 24. szám

rr.vr HEGYEI fCíHair» 1964. JANTJÄR 30, CSÜTÖRTÖK Negyven év előtt 9 községi — ma 18 körzeti orvos A dabasi járás egészségügyi története a számok tükrében EDDIG NEM LÁTOTT Beszámoló jelentést -ter­jesztett dr. Kurdi Jenő, a da- basi járás főorvosa a járási tanács végrehajtó bizottsága elé a járás egészségügyi ellátottságáról. Arról, hogy 15 község lakosságának, kö­zel 60 ezer embernek hány orvos és az egészségügy más katonája, úgynevezett közép­káder óvja az egészségét, gyógyítja betegségeit. Jelentését történelmi visz- szapilíantással kezdi a fő­orvos, kimutatja, hogy 40 éve mindössze 7 községi és 2 körorvos működött ezen a nagy és már akkor is né­pes területen. Három köz­ségben magánorvos iátta el a hozzáforduló betegeket, ter­mészetesen honoráriumért, ami nélkül a községi és kör­orvosok sem kezeltek ingyen senkit, csak a községi elöl­járóság szegénységi bizonyít- ványával. Orvosi lakás csu­pán Alsónémediben volt és Pusztavacson, Ez utóbbit a Koburg hercegi uradalom bocsátotta a voltaképpen uradalmi orvos rendelkezésére, akinek a fizetését minden­esetre . az államra hárította át. Az orvosokon kívül vol­tak községi szülésznők is a járásban. A 20-as évek végén aztán még két községi orvosi ál­lást is szerveztek Ujhar- tyán és Sári községekben. 1930-ban jelentek meg elő­ször az anya- és csecsemő­védelmet szolgáló védőnők, akkori elnevezésük szerint zöldkeresztes nővérek a já­rásban. De csak hárman. Orvosi állás abban az időben egy sem maradt or­vos nélkül, annál több or­vos állás nélkül. És termé­szetes, orvos nélkül maradt éppen ezért sok esetben a beteg. Ez volt a helyzet egé­szen a felszabadulásig. Ma a járás 15 községében .18 körzeti orvos dolgozik és egy üzemi körzeti orvos. Minden községben van védőnő, s ma jd­nem mindenütt körzeti beteg­ápolónővér, s az orvos mel­lett írnok, meg asszisztensnő. Ezenkívül a betegségek meg­előzésére a közegészségügyi felügyelő orvos gondosan ki­épített egészségügyi hálóza­tot irányít. A járási rendelőin­tézetben szakorvosok látják el a betegeket. Mindent összevé­ve tehát kétszer annyi kör­zeti orvos, de csaknem négy­szer annyi orvos van a járás­ban. mint 40 évvel ezelőtt anélkül, hogy „ lakosság ha­sonló arányban megnövekedett volna. Megállapítható tehát, hogy válóban sokat és nagyot fejlődött az egészségügyi el­látottság a járásban. — épp­úgy, mint ahogy az ország más részeiben is. Ennek ellenére az orvosok létszáma még mindig kevés. Csak megfeszített erővel dol­gozva képesek ellátni munká­jukat. Nem egy körzet lakos­sága jóval meghaladja a négy­ezer főt. s általában nincs or­vos. akinek rendelőjében na­ponta hetvennél kevesebb em­ber fordulna meg. Ezenfelül természetesen még 8—10. fek­vőbeteget is meg kell látogat- niok. További öt körzeti orvosi ál­lás megszervezésére volna szükség, főleg a túlnépesedett körzetekben. Alsónémediben már szervezik is az új állást. Sürgős lenne azonban mi­előbb kettéosztani az újhar- tyáni és újlengyeli körzetet, mert a két község között hét kilométer a távolság és ezen­kívül még távoli tanyákon is élnek emberek. Másodsorban újabb körzetet kell létesíteni az összeépült Dabas—Gyón— Sári községekben, ahol jelen­leg három körzeti orvos mű­ködik. Ketté kellene osztani a Gyűl—Felcőpakony körzetet is, s végül Ócsőin lenne szük­ség még egy körzeti orvosra, hogy az orvosok túlterheltsé­ge megszűnjön. Több községben szűk az or­vosi rendelő váróhelyisége. vagy más szempontból kifo­gásolható. Szolgálati lakást kellgne biztosítani némely községben a védőnők számára is. Négy körzeti fogászati ren­delő működik a járásban. Is­kolafogászat viszont csak Öcsén van. Megfelelő hordozható fe'szereíés birtokában a négy fogász elláthatná a já­rás iskolásait is, rendszeresen felkeresve a községeket. A járásban tehát az egész­ségügyi ellátás még mindig fejlesztésre szorul. Kétségkí­vül három-négy éven belül a járási főorvos által felsorolt új állásokat is megszervezik és betöltik. Manapság már nem tart évtizedekig sem egészségügyi, sem más téren, amíg megvalósul a szükséges. Sz. E. Pályázati felhívás egyetemi tanári, illetve docensi állásokra A tudományegyetemek és tanárképző főiskolák az 1964/ 65-ös tanévre a következő ta­nári, illetve docensi állások­ra hirdetnek pályázatot: Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem állatrendszerta­ni, csillagászati, növénytani, atomfizikai, geofizikai, a Marx Károly Közgazdaságtu­dományi Egyetem gazdaság- történeti a szegedi József At­tila Tudományegyetem a Bolyai Intézet geometriai tan­székére, az ásvány-kőzettani, a szervetlen- és analitikai ké­miai. a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem 2-es számú magyar irodalomtörté­neti tanszékére egy-egy egye­temi tanári állásra: Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem II. számú ma­gyar nyelvtudományi, a II. számú magyar irodalomtör­téneti, a III. számú magyar irodalomtörténeti, a világiro­dalmi. az új- és legújabbkori egyetemes történeti, az orosz filológiai, a román filológiai, a latin filológiai, a lélektani, a régészeti, az elméleti fizikai, az analízis 1„ az analízis 2., az atomfizikai, az általános és szervetlen kémiai, a kémiai technológiai, az általános ál­lattani. az őslénytani, az al­kalmazott földtani, a gazdaság- földrajzi. a büntetőjogi, a pol­gári jogi, a statisztikai tan­székre és a bontanikus kert­be; a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetem gaz­daságtörténeti, népgazdaság tervezési, jogi tanszékére, a szegedi József Attila Tudo­mányegyetem IX. számú ma­gyar irodalomtörténeti, nö­vényélettani, földrajzi tanszé­kére, valamint a Bolyai Inté­zetbe, a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem neve­léstudományi, a meteoroló­giai. kísérleti fizikai, geomet­riai. állat- és embertani tan­székére, valamint a magyar nyelvtudományi tanszék mel­lett működő fonetikai labora­tóriumba, a Szegedi Tanárkép­ző Főiskola marxizmus—leni- nizmus, szlovák nyelv- és iro­dalom tanszékére, a Pécsi Ta­nárképző Főiskola történe­lem. rajz, ének, marxizmus— leninizmus. az Egri Tanárkép­ző Főiskola mezőgazdasági is­meretek és gyakorlatok tan­székére és rajztanszékére egy- egy docensi állásra; továbbá a Szegedi Tanárképző Főiskola neveléstudományi . tanszéke egy vezető metodikus do­censi állásra; Az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetem í. számú ma­gyar nyelvtudományi, új- és legújabbkori magyar törté­neti, a Marx Károly Közgaz­daságtudományi Egyetem számviteli, statisztikai, nyelvi, ipargazdaságtam. a szegedi József Attila Tvdományegiie- tem alkalmazott kémiai tan­székére két-két docensi; . A Marx Károly Köz gazda­ságtudományi Egyetem poli­tikai .gazdaságtan tanszékére három docensi állásra, hirdet pályázatot. A pályázattal kapcsolatos részletes tudnivalók a Műve­lődésügyi Közlöny 1964. január 15-j számában megtalálhatók. RITKASÁGOK a Nemzeti Múzeum levéltári kiállításán A Magyar Nemzeti Múze­umban február 2-án kiállítás nyílik az Országos Levéltár gyűjteményének legértéke­sebb darabjaiból. A csaknem egy évezredét felölelő bemu­tatón több levéltári ritkaság ezúttal szerepel először a nyilvánosság előtt. Bemutatják az. X. István ki­rály idejében a veszprém- völgyi apácák részére kiállí­tott adománylevél 1109-ből származó másolatát — amely a legkorábbi keltezésű az Or­szágos Levéltárban őrzött ok­levelek között —, tovább Im­re, II. Endre és IV. Béla aranybulláit. Mátyás király egyik oklevelén teljesen sér­tetten állapotban láthatjuk a gótikus stílusú kettős viasz- pecsé et. A ritkaságok sorá­ban lesz egy — eddig kiállí­táson még nem szerepelt — 1514. évi dokumentum: három megye nemességé­nek a Dózsa paraszthábo­rú idejéből származó mél­tatlankodó levele. Oláh Miklós humanista törté­netíró 1548-ban keltezett cí­meres levelét reneszánsz mi- niatúrák, köztük a visegrádi vár egyik legrégibb ábrázolá­sa díszítik. Látható lesz Má­ria Terézia aranypecsétes ok­levele, amellyel a királynő 176'5-ben Erdélyt a nagyfeje­delemség rangjára emelte. Kiállítják az 1848-as áprili­si törvények eredeti hiteles példányát és az 1919-es Ta­nácsköztársaság írói direktó­riumának névsorát, amelyen többek között Tóth Árpád és Móricz Zsigmond neve olvas­ható. Számos leleplező dokumen­tumot sorakoztat fel a kiállí­tás a Horthv-korszak, illetve a második világháborút meg­előző évek eseményeivel kap­csolatban. /Hazánk felszabadulás utáni története is tükröződik majd a kiállítás anyagában; bemu­tatják a nagyüzemek államo­sításáról szóló 1948. évi 25. törvénycikk eredetijét és a Magyar Népköztársaság al­kotmányának 1949-ben kelt, eredeti, hiteles példányát. (MTI) 192400 hold tgyó(0tgétmsra nie Rossz vamyh, vízgazdálkodású, sa- homokos vagy , szi­kes talajú földek még ma is százezer hold számra talál­hatók nálunk, de nem so­káig: a talajjavító brigádok mind nagyobb évi adagok­ban hódítják meg ezeket a mi sajátos „szűzföldjeinket”. 1962-ben, 140 000, tavaly pe­dig 160 000 holdat javítottak meg digózássiai vagy mesze- zéssel és egyéb vegyi anya­gok bemunkáliás-ával. Az idei előirányzat már 192 409 holdra szól. Mint a Földművelésügyi Mi­nisztérium Növénytermesztési Főigazgatóságán közölték, a tartós, hideg idő és a több vidéken igen magas hó el­lenére decemberben és január­ban szinte megszakítás nélkül dolgoztak a talaj­javító vállalat szállító­brigádjai. Az ütem gyorsult: jelenleg már 400 vontatótraktor és több száz TEFV-tehergépko­csi szállítja a javítóanyagot a bányákból közvetlenül a szán­tóföldekre. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Ceglédi ,7(lriar*? Kihasználják a telet A nyársapáti Haladás Ter­melőszövetkezet KISZ-istái szervezetük erősítésére és összekovácsolására használ­ják fel a téli hónapokat. Rendszeresen tartanak klub­délutánokat, amelyeken kü­lönböző szórakozási lehető­ségek állnak a fiatalok ren­delkezésére. Részt vesznek a közös gazdaság és a község társadalmi megmozdulásain is. Pancsszkodnok a nyugdíjasok A kocsóri nyugdíjasok jog­gal teszik szóvá, hogy nem hívják meg őket a tsz-ek közgyűléseire. Só-kan közülük alapító tagjai voltak a közös gazdaságoknak. Természete­sen most is érdekelné őket a tsz élete, sikere va,gy gondja. A vezetőségek azon­ban megfeledkeznék róluk. Az első lépések vessző vetkezet igazgatóság­elnöke találóan megjegyezte az új falatozó asztalainál í legkényesebb vendég is kel­lemesen . szórakozhat. Pároshál Maglódon Lázas készülődés előzte me? a több évtizedes hagyom., nyokkal rendelkező magló-1 páros-bált, A múlt szombatot megtartott nagyszabású far­sangi mulatságon sok mutató: népviselet színesítette a bál forgatagot. Hajnalig marad együtt a közönség — ki-ki ; párjával — és általános véle meny szerint a sportkör ran dezői kitettek magukért, a pá rosbál ismét kitűnően sike rült. ilitL M: hiányzik a boltokból? Uj igazgató került a maglódi i művelődési otthon élére. Az j alig több mint húszéves j fiatalember .nagy ambícióval ' és igényes- tervekkel kezdett1 munkához. Az első dolga az volt, hogy felvegye a kapcsola­tot, összehangolja munkater­vét a KISZ- szervezettel. El­határozták, hogy közös ifjú­sági klubot alakítanak, A mű­velődési munka gerincét az ismeretterjesztés alkotja. Szá­mos TIT-elnsdás, filmvetíté­sek és szellemi vetélkedők szerepelnek a tervében. Szó van arról is, hogy megala­kítják - Maglódon a művelő­dési otthon népi tánccso­portját és eszperantó körét. BIKAVIADAL Pilisen a KISZ és a mű­velődési ház közös színjátszó csoportja a „Bikaviadal” című vígjáték előadására készül. A fiatalok elhatározták, hogy a darabbal felkeresnek több környező községet is. FALATOZÓ NYÍLT ÜLLŐN Üllőn a vasútállomás mel­lett megnyitották a föld-mű- vesszövetkiezet új falatozó­ját. A régi, korszerűtlen italboltot - valósággal újjá­varázsolták mintegy 200 000 forintért. Ahogy a földmű­Gyakran olvasnak a nagykő rösiek arról, hogy ez vagy it az üzlet túlteljesítette tervét Ezt az örvendetes eredmény általában az udvariassággal é a növekvő igényességgel ma g.yarázzák. Vajon valóbn nőtt-e az igényesség? A tapasz falatok szerint ezzel, kapcso­latban lennének bizony« fenntartások. Nagykőrösei igen sok a fiatal diák, műn kás, értelmiségi. Érthető, ho-p ők nem szívesen hordják i húsz évvel ezelőtti divat szó rint készült cipőket, ruhákat A nadrágok általában túl 1 : szárral készülnek, a cipők se:‘: elég hegyes orrúak. Az egyri terjedő vágott orrú cipők-bő is csak mutatóba érkezik ege­két típus. Sokan bizonyár; szívesebben vásárolnánal helyben a boltokban, de mi­után á kedvükre való áru nem találják meg, kénytelenéi Kecskemétre, vagy Budapest­re utazni. BÖRTÖNBŐL - BÖRTÖNBE Tóth Béla összes büntetésé nehéz lenne felsorolni. Elítél­te már a Budapesti Központ Járásbíróság, a Debreceni Já rásbíróság. ült már sikkasztó sért, zsebtolvajlásért, csalásér és lopásért. Legutóbbi büntc tését 1961. augusztus 9-én töl­tötte ki. A Nagykőrösi Város Tanács útbiztosi hivatala ál lást ajánlott fel neki. Néhám napig Tóth rendesen dolgo zott is. aztán kereket oldott Az útbiztosi hivataltól kapót holmikat egytől-egyig eladta A Nagykőrösi Városi Bíróssi két évi szabadságvesztési ( ítélte a visszaeső csalót Országos tanács alakult az irodalmi színpadok irányítására A tömegkulturális mozga­lom legfiatalabb ága, az iro­dalmi színpad rövid idő alatt országszerte az egyik legnép­szerűbb öntevékeny művésze­ti forma lett. A fokozott ér­deklődés eredményeként ma már országszerte 350 öntevé­keny művészeti csoport műkö­dik, amelyek kizárólagos fel­adatul választották az iroda lom élményszerű népszerűsíté sét. Ma már a városok, na gyobb községek ünnepségeii többnyire állandó előadógár da szerepel. Országszeri i csaknem 4000 különböző kori műkedvelőt számlálnak ezel a csoportok, amelyek rend szeresen foglalkoznak az elő adóművészettel, az irodaim művek értelmezésével. A színpadok fokozódó ará nyű tevékenysége szükségest.! tette azok központi módszer tani irányítását. Ebből a cél bői alakult meg az irodaim színpadok országos tanácsa amelyben a legnevesebb elő aióművészek, írók, költők irodalomtörténészek, nyelvé szék és kritikusok foglalna! helyet. A tanács tagja többel között Ascher Oszkár, Jancsi Adrienn előadóművészek, He gedüs Géza író, Kardos Lászlt, egyetemi tanár és Lőrinczí Lajos yelvész. A tanács ki­dolgozza a színpadok műkö­désének alapelveit, rendszeres módszertani segítséget nyúji számukra a műsorkiválasztás és az előadóművészet tudni- va1 óinak elsajátításához, (MTI) — Te belenéztél a kártyámba!... — Ne viccelj! Hiszen én osztottam ... (Komádd István rajza) székben ismeretlen tájszavaiból.’.. Most következnek a példák, de már vem tudok odafi­gyelni. Gondolataim több mint húsz esz­tendőt száguldanak visszafelé — időben, és két-háromszáz ki­lométert északra — térben. A Kárpátok ölén megbúvó, egyik kis városkában történt, ahová egyhetes nya­ralásra érkeztünk. Szállásadónk, az apró, fagerendákbcl épült vendégfogadó tulajdonosnője se­rény buzgalommal tüsténkedett körü­löttünk, A szoba bé­rében és az ellátás dijában csakhamar megegyeztünk. csu­pán a menü maradt hátra. Kérdésére, hogy mit főzzön ebédre, illemtudóan szerénykedtünk: csak azt, ami a ház körül akad, ne csináljon nagy gondot belőle. — Akíkó’ főznék ekkis szuszinkát, még iéfeles tyúkot — ajánlotta meg­könnyebbülten. Habozva méreget­tük egymást, hogy Vajon ki érti a szo­katlan ajánlatot. Egyikőnk sem ér­tette. Mindazonáltal egymás szavába vág­va helyeseltünk: persze, főzze csak azt a szuszinkát. Alig mept ki a fo- gadósné, ismét be­nyitott: — Osztón mon- gyák csak. hogy sze­retik inkább: rá- reccsentsek, vagy bele galázol jak? I Az vesse ránk az első követ, aki nem ájult volna el a ne­vetéstől. Az asszony türelmesen kivárta, míg összeszedjük magunkat, s csak az- '; tán sürgetett: — Nohát? — Tessék inkább ráreccsenteni arra a szuszinkára — da-] dogta nevetőgörcsé-'; vei küszködve apám' —, az talán mégsem olyan borzasz! ó, mintha belegalázol-] na... — Maguk tugy-1 gyük — vont vállat: az asszony —, ne-; kém mindegy. Nekünk is mind-’: egy volt. Mert a szá-í rított hulló almából,] körtéből készült szu-1 szinkalevest se; rántva, se habarva; nem bírtuk megen-; ni. A nevetéstől... ! ny. é. i Édes anyanyelvűnk t £ Ott tartok éppen, amikor Robert Jor- ^ dan a máquina — 'j, gépfegyver — keze­lj lésére tanítja a spa- j nyol fasiszta csapa- $ tok ellen harcoló £ guerillerókat, — a parasztokból alakult % hegyi partizánosztag ^ tagjait —, amikor £ Hemingway monda- j nivalójába hirtelen 'j belevegyül a Kos- £ suth rádióé, hogy $ azt mondja: ^ — Édes anyanyel­^ vünk, szerkeszti Lő- rincze Lajos. ^ Pillanatnyi szünet í után Lőrincze is j megszólal: ^ — „Régi hallgató­^ juk” aláírással, ér- $ dékes levelet kap- $ tam a minap. írója a $ különböző nyelvjá- j>f rások a tájszólás ki- j, alakulását firtatja, j Levelében mindjárt 'j példákat is sorol vi- j dékiik legérdeke- & sebb, más országré-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom