Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-17 / 13. szám

CEGLÉDI J ÁR Á S CEGLÉD VÁRÓ S Rí SZ É R E Vili. ÉVFOLYAM, 13. SZÁM 1964. JANUÁR 17. PÉNTEK KINCS A MELYBEN BernuUiljuk a Vízkutató és Kútfúró Vattaiul ceglédi üzemét AMIN VÁLTOZTATNI KELL • Nagy a látogatottsága a ceglédi gyógyfürdőnek. Sokon jönnek a város határain túlról is enyhülést és gyógyulást ke­resni. Szinte minden vendég reklamálja, hogy miért nincs büfé a fürdőben, ahol italt és büféárut lehetne vásárolni A fürdő vezetői már évek óta kérik ezt a Ceglédi Vendéglátó ipari Vállalat áruforgalmi osztályán —ők azonban a mai napig semmit nem tettek a homályos ígéreteken kívül. Szeri í tűk ez a büfé az előzetes számítások szerint nem lenne tű! ságosan gazdaságos. A vendéglátóipar azonban azért van, hogy biztosítsa a dolgozók ellátását. Karácsonykor gyertya világított Tanyasi emberek gondjai A falu és a város közötti különbség megszüntetése or­szágos probléma. Sokan azt gondoljuk, ha Ceglédről be­szélünk, ilyen problémáról szó sem lehet, hiszen városunk szépen fejlődik. A korszerű yizrf és csatornahálózat, a löbb- SíÓBtes lakásépítkezés, üzem- bővítés mind azt bizonyítja, hogy mindjobban várossá le­szünk a szó igaz értelmében. Kiterjedt tanyavilággal ren­delkezünk azonban, és azok az emberek is ceglédiek, akik a Cifrakerti Állami Gazdaság területén, vagy az Ugyerban, vagy az Öregszőlőben élnek. Máról holnapra az ő problé­máikat. nem lehet megoldani, de egy-két aprósággal lehetne csökkenteni ezt a nagy ellenté­tet. A Cifrakerti Állami Gazda­ság jelentős bolthálózattal ren­delkezik. Az élelmiszerboltja és presszója akár a Rákóczi úton is lehetne. Sajnos, mégis falusi bolt, mert sok ember nemtörődömsége nehezíti az ottaniak életét. Ha valaki karácsony és új­év között szódához akart jut­ni. nem tudott, mert nem volt az üzletben. A szállító vállalat arra hivatkozik, nem kifizető­dő 100—200 üveg szódával 10 kilométert autózni. Hasonló probléma a kenyér- ellátás is. A boltos nem mer nagyobb mennyiséget meg­rendelni. így karácsony és újév között a hetente kétsze­ri szállítás miatt több napon kérésziül nem volt kenyér. Az ottani emberek tehát nem tud­nak szakítani a falusi életfor­mával, még most is ragaszkod­nak a „fejadaghoz”, mert csak így tudják biztosítani a min­dennapi kenyeret. Minden kültelki boltnál nagy problémát jelent a -pet­róleum ellátás is. Beszéltünk olyan ügyen tsz-taggal, aki karácsonykor kénytelen volt gyertyával világítani, mert petróleumot nem kapott a boltban. Ugyanezt elmondhat­juk az áruellátás más terüle­téről is. A cifrakerti presszó­ban például nem lehet kávét kapni, ugyanis az ■ elromlott nagy kávégépet beszállították és a kis Unipress is elromlott. Nagvban nehezíti a problé­mát sok területen, hogy új­sághoz sem tudnak hozzájutni. Akad olyan hely. ahová a pos­tás nem szívesen megy el egy újsággal. Van olyan köztük, aki 40 kilométert kerékpáro­zik és a jelenlegi út- és idő­viszonyok között ez-szinte le­hetetlen. A posta felajánlotta, hogy vásáról. illetve bérel lo­vat. de sajnos a tsz-ek és az állami gazdaság nem segít. Pedig ezen a területen is sokat lehetne tenni. Ezek a problémák nem meg- oldbatatlanok. és azok számá­ra, akik kint élnek, igen na- g.yok. Foglalkozni kellene a kulturális kérdésekkel is. mert ott szintén van tennivaló. Jó lenne, ha az illetékesek ezt a kérdést mielőbb napirendre tűznek! mert sok megoldható problémát találnának. (Kecskeméti) Bemutatjuk Ébert Antalt, az albertirsai Dimitrov Tsz KíSZ-szerveze- ténck titkárát. Az irányítása alatt álló szervezet 36 tagból áll. Titkárrá választása előtt a KISZ-szervezet munkája sok tekintetben kifogásolható volt. Különösen a szervezeti élet, és a tartalmi munka terén mu­tatkoztak hiányosságok. Most a szervezet vezetősége szoro­sabb kapcsolatot tart a fiata­lokkal és így természetes, hogy közösen jobb eredménye­ket tudnak elérni. Ez megmu­tatkozik a szervezeti élet rendszerességében, de még in­kább az Ifjúság a szocializmu­sért mozgalomban elért ered­ményekben. Ébert elvtárs te­vékenysége nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy az alapszervezet tevékenysége e két legfontosabb területe« eredményesebb lett. bőséges vizet, sőt gyógyvizet nyertünk. Ez azonban jelenleg még igen kis mértékben van kiaknázva, egyszóval: a gomb­hoz a kabátot már a város­nak kell megvarrnia. — Milyen segítséget nyújta­nak a helybelieknek? — Szaktanáccsal, anyaggal, szerszámokkal segítjük a tsz- eket, gazdaságokat, akik kö­zül patronálunk is néhányat. Mi egyébként a kisaiélységű öntözőku­tak készítésével nem fog­lalkozunk. de ha valamelyik szervet ér­dekelné — mondjuk a gyulai példa alapján, mélyfúrású kúttal való kísérletezés ■— szívesen állunk rendelkezésre. — Műszakilag hogyan fej­lődik az üzem? — A múlt évben Romániá­ból 250*0 méter mélységig al­kalmazható ,.Rotary‘’-rendsze- iű körforgós fúróberendezést kaptunk. Az idén még másik ugyanilyen érkezése van kilá­tásban. — Világjáróikról kérnénk néhány szót! — Mongóliából hoztak el­ismerést fúrómestereink. így: Fehér Sándor, Vuitics István. Kelemen István, Guineából pedig Kovács László.• Ha kül­kereskedelmi szervein’* lehe­tővé teszik, tovább bővül mű­ködési területünk Ghana. Mali I és más afrikai köztársaság- I ban, eseüe*» az amerikai kon- \ tinens néhány államában. J. 7,. Jelentkezzenek a segítséget adók Ezúton mondunk köszönetét Vágó József kartársunk nevé­ben, aki balesetet szeni'edétt., valamint a Cegléd és Vidéke Körzeti Fmsz igazgatósága nevében annak a két személynek, akik Vágó József l\ar tár sunk baleseténél segítettek. A baleset 1964. január 12-én, délután 4 órakor a Szolnoki út és Búvár utca sarán történt. Vágó József kerékpárjával, elesett és a vele szembe jövő gépkocsi a bal lábán keresztül ment, és ennek következtében a lába eltörött. A balesetet szenvedett Vágó József kartácsai a nevezett két fiatalember kerékpárján haza­szállította. Felkérjük őket, hogy a Cegléd és Vidéke Körzeti Fmsz irodájában, az áruház fölött, a 6. számú szobában je­lentkezzenek. Cegléd és Vidéke Körzeti Fmsz igazgatósága Közérdekű kérdés Miért nem kövezik ki a Mozdony utcát ? Lakógyűléseken, tanácstagi beszámolókon, a Vízkutató Vállalat értekezletein állan­dóan sürgetik a Mozdony utca kövezését. Megkérdeztük a vá­rosi tanács műszaki osztályát, mikorra várható a kövezés be­indítása? — A kövezésről még korai lenne beszélni. Ellenben azt hiszem, nagy megnyugvást kelt az a hír, hogy a Mozdony utcában még ebben, a hónap­ban hozzá kezdenek a Jászbe­rényi úttól a Rákóczi út felé menő szennyvízcsatorna építé­séhez. A kivitelező vállalattal a szerződést már megkötöttük. Az anyag Ceglédre érkezett. Bartók György mérnök, a Mélyépítő Vállalat ceglédi építésvezetőjének nyilatkoza­ta szerint a legrövidebb időn belül beindítják a csatornázási munkákat. A kövezetei tehát először felszedik, azután elké­szül majd a szennyvízcsatorna és csak utána kerülhet sor az utca korszerű kövezésére — kaptuk a választ. — A ceglédi szociális ott­honnak, jelenleg 103 lakója van. Gondoskodásukra, illetve ellátásukra 8 gondozó ügyel. Dicsérendő kezdeményezés Az utánpótlás kérdése ál­landó napirendi pont vala­mennyi sportkör életében. A Cegléd városi úttörőtitkárság is foglalkozott ezzel a sport­életben döntő fontosságú kér­déssel. Úcsay István elvtárs az úttörőtitkárságról kérdésünk­re a következőket mondta: — Az ország területén sok helyen működik már sportis­kola. Sajnálatos körülmények miatt Cegléd kimaradt, hogy itt is létesítsenek az utánpót­lás biztosítása végett egy sportiskolát. Pedig az utánpót­lás biztosítása és nevelése szempontjából döntő fontossá­gú kérdés. Az úttörőtitkárság kezdeményezésére a városi ta­nács vb is magáévá tette ezt a gondolatot és kellő anyagi támogatást biztosított az után­pótlásnak 80 000 Ft értékben, melyet felszerelésben fognak kapni. Így alakult meg egy sportot szerető lelkes nevelő- gárda. kik társadalmi munká­ban vállalták a sportmunka szervezését, edzését és a ver­senyeztetés lebonyolítását. Je­lenleg öt sportágban szorgal­masan folynak az edzések. Az atlétikában 20 fővel Ócsay Ist­vánná és Magyar Antal, torná­ban 20 fővel Kürthy Béla, Ir- házi Sándorné és Veréb Jó- zsefné, az úszásban 50 fővel Gáty Károly és Darányi La- josné. kézilabdában 50 fővel Osváth Tibor. Irházy Sándor és Forgács Ferenc, labdarú­gásban 40 fővel Vörös László és Veréb József foglalkozik szakszerűen. A jelentkezők 10—12 éves korúak közül ke­rültek ki és valamennyien szorgalmasak, szeretik a sa­ját maguk által választott sportágat. Egyetlen nehéz probléma: a teremkérdés, de talán ez is megoldódik a kö­zeljövőben. Növekszik a forgalom Törteién is emelkedik az életszínvonal IRÁNY: CSEHSZLOVÁKIA Országszerte osztatlan sikert aiatott a Csehszlovákiába való utazás megkönnyítése. A ceglédi járási rendőrkapitány­ságon az első úti okmányt január másodikén dél felé adták ki Keszthelyi Julianna ceglédi lakosnak. Azóta a kiadott ok­mányok száma már megközelíti a százat. Tájékoztatásul még egyszer közöljük: az okmány kéréséhez személyes megjelenés szükséges, űrlapot kell kitölteni, leadni egy 50 forintos ok­mánybélyeget és a kérelmező 48 órán belül megkezdheti az utazást. Indokolt esetben azonnal is elkészülhet a csehszlová­kiai utazásra jogosító útilap. Felvételünk idején Juhász Ist­vánná, a kapitányság dolgozója éppen dr. Horváth Józsefire, ceglédi lakos okmányának kiállításán dolgozod, aki azóta már biztosan meg is kezdte utazását. Szép kirakatok, korszerű, tiszta helyiség és udvarias ki­szolgálás jellemző a Törteli Fmsz kultúrcikküzletére. Egymásnak adják a kilincset a vásárlók. Nagy a forgalom. A megrakott polcok azt bizo­nyítják, hogy van is miből válogatni. — Van árunk bőven — mondja Mari László, az üzlet vezetője. — Természetes, hogy nagyobb árubőség esetén na­gyobb a forgalmunk is. A múlt év hasonló időszakához képest- 25 százalékkal több a bevételünk, pedig az üzletünk 10 napig korszerűsítés és át­alakítás miatt zárva volt. A karácsonyi vásáron alig győz­tük a kiszolgálást. Csak köny­vekből 5000 forint, értéket ad­tunk el. £ * — Szóval Törtében is emel­kedett az életszínvonal? — Emelkedett és ezt, a mi forgalmunkon is le lehet mér­ni. Gyermekkorom óta vagyok pult mellett, de ilyen nagy érdeklődést a kultúrcikkek iránt még soha nem tapasztal­tam. Ennek nagyon örülünk, de nemcsak azért, mert a for­galom nagyobb, hanem azért is, mert mindnyájunknak ér­deke. hogy községünkben is emelkedjen az emberek igé­nye. Szervezettebb munkál! A megyei tanács termelő­szövetkezeti beruházási irodá­ja már több esetben igen rosz- szul szervezte meg az új léte­sítmények műszaki átadását, illetve átvételét. Volt úgy, hogy a munkálatok teljes be­fejezése előtti időpontra hív­ták össze a különböző szer­vek képviselőit. Január 11-é« a kocséri Pe­tőfi Tsz 1509 férőhelyes to,jó­házának átadásán pedig egy­szerűen meg sem jelentek. Mondani sem kell, hogy az ilyen eljárás hátráltatja a társhatóságok szakértőinek munkáját, sőt költségtöbbletet okoz nekik. He’yes lenne, ha a beruhá­zási iroda a jövőben gondo­sabban járna el! — Törőcsik László Cegléd­be reel Cssmő-majori lakos 3 e'hullott süldőjéért összesen 2600 forint kártérítést kapott az Állami Biztosító ceglédi járási fiókjától. Nevezettnek évi* 130 forintos háztáji bizto­sítása van a ceglédberceli Egyetértés Termelőszövetke­zetben. Utasmozaik Ceglédről naponta sok száz ember utazik és bizony sok esetben mostoha körülmények között. A ceglédi Utasellátó­ban például sokan szívesen reggeliznének, de az étterem­ben nem szívesen szolgálnak ki. Hideg Ián,sós, pohárban felszolgált kakaó hidegen, szá­raz kifli és zsemle, esetleg vaj vagy tea közül válogathat, másodcsztályos áron az utazó- közönség. k A vasútnál évek óta nincs kerckpármegőrző. A környék­beli lakók járnak jól emiatt, mert a málházó 10—15 kerék­párnál többet néni tud befo­gadni. Nem lehetne egy kerék­pármegőrzőt rendszeresíteni a vasútállomásnál?-k Örömmel tapasztalták — különösen a Törtei felé uta­zók —, hogy a vigadó előtti kis trafikban bevezették az újságárusítáit. Sajnos, az öröm ürömmé változott, mert a pos­ta nem gondoskodik a lap ki­szállításáról. Van olyart nao, hogy. elfelejtenek újságot kül­deni. A benti újságárusítással egy időben jó lenne itt is újsá- aot kapni, különösen Esti Hír­lapot, amelyet hetenként csak kétszer- háromszor lehet kap­ni. — A ceglédi méhész szak­csoport 19-én, vasárnap film­vetítéssel egybekötött előadást tart a földművesszövetkezet székházéban. A film a vándor­lás hasznával és módjával foglalkozik. A vetítés 9 óra­kor kezdődik. — 183 tanulója van a ceg­lédi , gyógypedagógiai iskolá­nak. A tanulók átlag előme­netelé az eddigi értékelés alapján 2.5, ami a különleges oktatásban részesülőktől igen szép eredmény. — A városi tanácsülési ha­tározat 300 forint tanulmányi ösztöndíjat állapított még Papp Ambrus, a ceglédi me­zőigazdasági technikum II. év­folyamos hallgatója részére. — I83 tanulója van a gyógy­pedagógiai iskolának. Ebből 18-an az előkészítőben készül­nek az első elemi felvételre; Az oktatással 15 pedagógus foglalkozik. RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Kocsis Sándor gépkocsive­zető karcagi lakos Cegléd ha­tárában a 4. számú főútvona­lon az általa vezetett teher­gépkocsival a jeges úton meg­csúszott és, a menetirány sze­rinti jobb oldali árokba bo­rult. Személyi sérülés nem történt, azonban a teherkocsi­ban mintegy 2000 forint anya­gi kár keletkezett. k Kiss Mihály, Cegléd XII.* Romhányi dűlő 240. szám alat­ti lakos tanyájában a lezárt baromfiólat ismeretlen tettes feltörte és onnan 8 tyúkot el­lopott. A rendőrségi vizsgálat megindult. nem a számok tükrében hoz­zuk őket közelebb olvasóink­hoz. Nézzük inkább, mit je­lent gyakorlatilag az üzem vá­rosunknak, járásunknak, me­gyénknek. — A népgazdasági terv vég­rehajtásához járulunk hozzá a magunk területén — mondja Thoma elvtárs. — Ebben feladatunk a geotermikus energia feltárása, felszin- rehozása. A föld mélyén felbecsülhetet­len értékek rejtőznek hő for­májában. Ezer, kétezer méte­res út szabaddá tételével olyan meleg víz tör fel, emsig vá­rosrészeket képes fűtőanyaggal ellátni. Szegeden például 1500 méter mélységben 90 fokos bővizű kutat fúrtak kifejezet­ten fűtés céljaira. Gyula városa egyedülálló módszerrel strandokat, gyógyszállókat létesített és idegenforgalmi szempont­ból a vár romjait vette körül középkori módon vizesárokkal. Ugyanott a termelőszövetkeze­tek melegházakat, hajtatóhá- zekat üzemelteinek termálvíz hasznosításával. így tudják el­érni, hogv a tél közepén már primőrárukkal, nyíló virágok­kal jelentkeznek a külföldi piacokon. — Mi a helyzet a ceglédi termálvízzel ? — Valahogy az az érzésünk, a kábái, gombját elkészítettük, a ceglédi termálkútból is Óvónők a gyermekekért Érdekes Kezdeményezéssel lepte meg Várnai Sándorné körzeti felügyelő a ceglédi óvónőket. Javasolta, hogy szervezzenek az óvónők olyan munkaközösséget, ame'y szemléltető eszközöket készít, képeket rajzol az óvodába járó gyermekek foglalkoztatá­sának színesítésére, a nevelési célkitűzések színvonalasabb megvalósításának elősegítésé­re. A javaslat élénk érdeklődést váltott ki és szombat délutá­nonként máris működik az a munkacsoport, amelynek ke- zenyómát rövidesen vala­mennyi óvodában megtalál­hatjuk. A Vízkutató és Kútfúró Vállalat ceglédi üzeme úgy­szólván néhány év leforgása alatt nőtt fel legjelentősebb üzemeink közé. Országos rangjuk lett. tégasedó épüle­tek homlokzatára felkerült a bányászüdvözlés: Jó szeren­csét! Thoma Andor üzemvezető szívesen áll rendelkezésünkre adatokkal, termelési mutatók­kal, tervszámokkal, amelyek az elért, eredményeket, de sok­szor dolgozóik küzdelmes munkáját is bizonyítják. Ügy döntöttünk, most mégis

Next

/
Oldalképek
Tartalom