Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

“t^fíríflP 1984. JANUAR 4. SZOMBAT r Értekezletet tartanék Londonban a ciprusi problémáról Ciprus panaszt emelt Törökország ellen a Biztonsági Tanácsban Kuba békét akar Castro beszéde a havannai ünnepségen Hírügynökségi jelentések szerint Duncan Sandys, a brit nemzetközösségi ügyek mi­nisztere pénteken hajnalban repülőgépen Ciprusból hazaér­kezett Londonba. Az angol kormány pénteken tanácsko­zásra ült össze és ezen a meg­beszélésen Sandys beszámolt Nicosiában tartott tárgyalásai­ról. Röviddel Nicosiából történt élutazása előtt Sandys közle­ményben jelentette be. hogy a ciprusi törők és görög lakosság vezetői hozzájá­rultak egy Londonban tar­tandó értekezlet összehívá­sához. Nem sokkal később Makariosz elnök és Kücsük alelnök ha­sonló közleményt adott ki. A hivatalos nyilatkozatok elmondják, hogy még január­ban a ciprusi függetlenséget szavatoló hatalmak, Anglia, Törökország és Görögország részvételével értekezletet tar­tanak Londonban a ciprusi probléma rendezése céljából. Az értekezletre elküldik képviselőiket a ciprusi gö­rög és török közösségek. Az értekezlet megnyitó ülése irtán a ciprusi görögök és tö­rökök képviselőiből munkabi­zottság alakul, amely az an­gol kormány által kijelölendő elnök irányításával tart majd tanácskozásokat. A munkabi­zottság időről-időre jelentést tesz az értekezlet plenáris ülé­sén. A tanácskozásokon meg­vitatják a ciprusi alkotmány problémáját és tárgyalnak a garanciális és szövetségi szer­ződések jövőjéről. Barnett légimarsall, a közel- j keleti angol haderők parancs­noka sajtóértekezletén kifejez­te reményét, hogy az angol csapatokat visszavonhatják Ciprusból jelenlegi feladatuk ellátása után. A nyugati hírügynökségek viszont újabb híreket közöl­nek a Cipruson tartózkodó an­gol csapatok megerősítéséről. Péntekre virradó éjszaka ejtőernyősök indultak út­nak Angliából Ciprusra és még a pénteki napon to­vábbi 800 főnyi egység hagyja el Angliát. A UPI ankarai jelentése arról tá jékoztat, hogy Török­ország is szeretné növelni cip­rusi erőinek létszámát A tö­rök kormány kérte Angliát és Görögországot, járuljon hozzá a ciprusi török helyőrség meg­erősítéséhez. A ciprusi alkot­mány értelmében ugyanis Tö­rökország legfeljebb 650 fő­nyi osztagot tarthat a szige­ten. A hírügynökségi jelentések arról is tájékoztatnak, hogy a ciprusi haladó szervezetek csütörtökön üzenetben fordul­tak Hruscsov miniszterelnök­höz, köszönetét mondottak azért a támogatásért, amely­ben a Szovjetunió a külső in­tervenciótól fenyegetett cipru­si népet részesítette. Sza-nga- ridesz szakszervezeti vezető felkérte a nicosiai szovjet nagykövetet, tolmácsolja kor­mányának a ciprusi nép me­leg köszönetét. A Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártja a következő távira­tot intézte Hruscsov szovjet miniszterelnökhöz: ,JK Ciprusi Dolgozó Nép Ha­ladó Pártja Központi Bizott­ságának, valamennyi tagjának és minden ciprusinak nevében köszönetét mondunk a szovjet kormánynak azért, hogy eb­ben a válságos órában feltét­len támogatásáról biztosította a ciprusi kormányt és népet, s meleg hálánkat fejezzük ki. Ügy véljük, az ön üzenete igen. ösztönzően hatott a cip­rusi népnek a külföldi inter­venció ellen, a függetlenségért és szuverénitásért vívott igaz harcára.“ A hírügynökségi jelentések szerint Rosszidesz, Ciprus ENSZ-jképviselője csütörtö­kön kérte, hogy péntekre hív­ják össze a Biztonsági Taná­csot a ciprusi helyzet megvi­tatására Nem. sokkal később azonban a ciprusi ENSZ-dele- gátus bejelentette, nem ra­gaszkodik az ülés pénteki megtartásához. A TASZSZ- hírügynökség nicosiai tudósí­tói már csütörtök délutáni je­lentésűikben felhívták arra a figyelmet, hogy a NATO egyre nagyobb nyomást gyakorol Cip­rusra, el akarja tántoríta­ni attól a szándékától, hogy kérje az ENSZ köz­belépését. Az ENSZ szóvivője ezt köve­tően közölte, hogy Rosszidesz egyáltalán nem vonta vissza a Biztonsági Tanács összehívásá­ra vonatkozó kérését, hanem csupán a pénteki ülés megtar­tásától állt el, mert újabb uta­sításokat kapott Makariosz el­nöktől. Rosszidesz levélben fordult a Biztonsági Tanács elnökéhez és ebben panaszt emelt Török­ország ellen. A ciprusi ENSZ-delegétus rövid sajtóértekezletén ismer­tette az újságírókkal levele tartalmát. E levélben Ciprus azzal vádolja Törökországot, hogy veszélyezteti a sziget te­rületi egységét és Ciprus ketté­osztására törekedik. A ciprusi kormány azt óhajtja, hogy a Biztonsági Tanács a kellő időben ga­rantálja: nem kerül sor az ország kettéosztására. A ciprusiak többsége sohasem egyeznék bele ilyen cseleke­detbe. A kettéosztás nemcsak Ciprus területi integritását fe­nyegeti, hanem . .a. .Közql-Kejet békéjét is. A Biztonsági Tanács össze­hívásáról szólva Rosszidesz el­mondotta, kormánya azt sze­retné, ha a tanács készenlét­ben lenne és szükség esetén rövid idő alatt összeülne. A ciprusi küldött jelezte, hogy kormánya azért nem ragasz­kodik a pénteki üléshez, mert azóta döntés született a londo­ni értekezlet megtartásáról. Az AFP értesülése szerint Kücsük ciprusi alelnök. a tö­rök kisebbség vezetője V Thant ENSZ-főtitkárhoz inté­zett levelet, ismertette állás­pontját a szigeten lezajlott eseményekről. A levél tartal­mát nem hozták nyilvánosság­ra. A kubai forradalom győzel­mének évfordulója alkalmá­ból rendezett havannai ünnep­ségeken nagyszabású katonai díszszemlét tartottak. A több mint egyórás kato­nai parádé befejezése után a nagygyűlés több száz­ezer főnyi résztvevőjének viharos tapsa közepette nyújtották át Castro mi­niszterelnöknek a ..tech­nikai forradalom fáklyá­ját”. A fáklyát néhány nappal ez­előtt gyújtották meg Santia- góban, az egykori Moncada- lafetanya területén, ahol el­kezdődött a kubai forradalom és a kommunista fiatalok sta­fétája hozta el a fővárosba. Az angol köztisztviselők szövetségének kérése a pénzügyminiszterhez Veszedelmes zendülés fe­nyeget az angol kormány ad­minisztratív fellegvárában, a félmillió főnyi köztisztvise­lői karban, amely nem haj­landó elfogadni a miniszter 3—3,5 százalékos fizetéseme­lési határát. A köztisztviselők szövetsége vezetőségének küldöttsége fel­kereste Maudling pénzügy- minisztert és kérte: engedé­lyezzen hosszú lejáratú egyez­ményt jelentékeny fizetés- emelésről és munkavdö-röxn- dítésröL A követelés igen kínos helyzetbe hozza az angol kormányt, amely a fizetések rögzítését tartja gazdasági politikája alapjának és ennék megszegése választások kö­zeledtével messzemenő kö­vetkezményekkel járó súlyos politikai vereséget jelentene számára. A pénzügyminiszter nem adott határozott választ a követelésre, csupán azt ígér­te meg, hogy a közeljövőben dönt (MTI) AZ ŰJÉVI AMERIKAI au. tószerencsétlenségek végleges mérlege: 232 halott. Tavaly a közlekedés áldozatainak szá­ma ugyanebben a kétnapos időszakban 163 volt. 1963 ka­rácsonyán 316 ember vesztette életét az amerikai utakon. VI. Pál pápa, a katolikus egyház feje, ma útnak indul; hogy felkeresse azokat a he­lyeket, ahol a keresztény ta­nítások szerint Krisztus szüle­tett, élt és meghalt. Az úgynevezett Szent­földre teendő zarándokút példa nélkül áll a katoli­kus egyház történetében: VI. Pál az első az eddigi 262 katolikus egyházfő közül, aki Palesztinába látogat. Az uta­zás ezenkívül még több szem­pontból is érdekes: először fordul elő, hogy egy katoli­kus egyházfő repülőgépre öt­százötven év óta ez az első példa arra, hogy a pápa el­hagyja Olaszországot (1809- ben Napóleon fogolyként szál­lította Grenoble-ba VII. Piust) s minden valószínűség szerint ez a leghosszabb távú pápai utazás a római katolikus egy­ház csaknem kétezer éves tör­ténetében. Róma Fiumicino repülőte­rén az utolsó ellenőrző repü­lésre készítik ©lő a DC 8 tí­pusú új sugárhajtású repülő­gépet, amely a pápát, Cicog- nani, Tvsserant és Testa bíbo­rosokat és a mintegy har- minctagú kíséret többi tagját szombaton Am maiiba szállítja. Innen a pápa gépkocsival Je­ruzsálembe hajt, hogy imád­kozzon ott, ahol Krisztust a biblia szerint megfeszítették. A pápa Jeruzsálemben talál­kozik Athenagorasz konstanti­nápolyi pátriárkává!. Ez lesz a két keresztény egyház vezetői közötti el­ső találkozó 1438. óta. amikor IV. Jenő pápa és II. József, konstantinápolyi pátriárka utoljára kisérel- ték meg áthidalni a XI. században bekövetkezett egyházszakadást. Vasárnap VI. Pál pápa Naza- retibbe, hétfőn pedig Betle­hembe, Krisztus bibliai szü­lővárosába látogat. A pápa utazásával kapcso­latban rendkívüli intézkedé­seket léptetnek életbe Olasz­országban, Jordániában és Iz­raelben. A katolikus egyház­főt Segni olasz köztársasági elnök és Saragat külügymi­niszter búcsúztatja a repülő­téren. A Földközi-tenger fö­lött a pápai lökhajtásos gépet az olasz légierő vadászgépei kísérik. Jeruzsálemben csak­nem kétezer újságíró, rádió- és televízión porter gyűlt már össze a páratlan eseményre. Mind a Jordániái, mind az izraeli biztonsági szer­vek nagyszabású bizton­sági intézkedéseket léptet­tek életbe a pápa szemé­lyi védelmére. A tervek szerint VI. Pál gépe szombaton 12.50 órakor érkezik az Ammani repülőtér­re, ahol Husszein Jordániái király köszönti majd a kato­likus egyházfők ADENBEN RÁLÖTTEK Ali Száléin Ali volt munkaügyi miniszterre, aki decemberben mondott le, hogy tiltakozzék a déi-arábiai szövetség terüle­tért kihirdetett rendkívüli álla­pot ellen. A volt miniszter sér­tetlen maradt, két- társát kór­házba szállították. A me­rénylők autón elmenekültek a helyszínről. U THANT ENSZ-főtitkár félórás tárgyalást folytatott Palarral, Indonézia ENSZ-kép- viselőjével. Előzőleg Malaysia panaszt terjesztett be Indoné­zia ellen légi terének megsér­tése miatt. Palar újságíróknak kijelentette, hogy éppen ellen­kezőleg, malaysiai gépek sér­tették meg Indonézia légiterét. ANÉLKÜL, hogy látta vol­na. több mint egymilliókét­százezer amerikai rendelte már meg azt a könyvet, amely — az AP tudósításai alapján — Kennedy elnök meggyilkolásá­nak történetét foglalja össze szövegben és képben. A nyomdagépek három napja ontják a könyv példányait, de még ma is napi 20 ezer elő­jegyzés érkezik. Az eladási szám példátlan az amerikai könyvkiadás történetében. MINT A LUSITANIA por­tugál hírügynökség jelentésé­ből kitűnik, újabb összeütkö­zésekre került sor Portugál- Guineában december 23. és 29. között a felkelők és a portugál egységek között. A harcokban a kormánycsapatok két halot­tat és húsz sebesültet vesztet­tek. KÖRTE A FŰZFÁN A lengyelországi Brody Zarsikie városika parkjában különleges ía található: körte­fa és fűzfa keveréke. A 60 centiméter átmérőjű törzs két főágra oszlik, amelyek egyi­kének a íüzfalevélre emlé­keztető hosszúkás, ezüstös le­velei vannak és a levelek közt vadkörték nőnek. (MTI) Ezután Castro miniszterel­nök lépett a mikrofonhoz. Több mint kétórás beszédét Kuba valamennyi rádió- és televízióáUo-más közvetítette. Beszéde elején Castro mél­tatta azokat a hatalmas ered­ményeket, amelyeket a kubai nép az utolsó öt évben ért el. Ezeknek az eredményeknek az ismeretében egész népünk tel­jes mértékben meggyőződött arról, hogy a múlt soha többé nem tér vissza — mondotta. — A kubai forradalom — folytatta a miniszterelnök — csak a kirobbantásának idő­pontjáig világszerte kialakult új feltételek között mehetett vegbe. Forradalmunk — han­goztatta — annak a diadalmas nemzetközi forradalmi moz­galomnak a része, amely az orosz munkások és parasztok történelmi felkelésével' vette kezdetét. (A nagygyűlésen részt vevő százezrek óriási tapsviharral és a kubai—szov­jet barátság éltetésével fogad­ták Castro fenti szavait.) A miniszterelnök a továb­biakban megállapította, hogy Kuba jelenleg kitűnően fel van fegyverezve és sikeresen veheti fel a harcot akár az Egyesült Államok fegyveres erőinek legkiválóbb egységei­vel szemben is. Az imperia­listák azt is tudják — mon­dotta —, hogy Kuba népe nincs egyedül. Gazdasági kérdésekről szól­va Castro rámutatott, hogy az ország helyzete ebben a tekin­tetben lényegesen javult. Meg­szilárdult a pénzügyi helyzet, fokozódik a külkereskedelmi forgalom. Az elmúlt évhez képest figyelemre méltóan fej­lődött a lakosság közszükség­leti cikkekkel való ellátása. Beszédének befejező részé­ben Fidel Castro hangsú­lyozta, hogy a világ többi országához hasonlóan Kuba békét akar. A béke jólétet és haladást jelent minden ország, különösen a szo­cialista országok számára. A népek jogainak tiszteletben tartása alapján békében tu­dunk élni bármely kormány­nyal, függetlenül az illető országban uralkodó társadal­mi rendszertől. Kuba kész kereskedelmi kapcsolatokat kialakítani valamennyi or­szággal. Mi elégedettek va­gyunk elért eredményeink­kel — mondotta a kubai kormányfő. — Forradalmunk dicsőséggel övezte Kubát az egész világ szemében. A kubai miniszterelnök megállapította, hogy Johnson elnök legutóbbi nyilatkoza­ta, amely szerint az Egye­sült Államok békében óhajt élni valamennyi ország népé­vel. igen örvendetes béke- megnyilatkozás. Kuba azon­ban ugyancsak beletartozik a „valamennyi ország” foga­lomba, mégis előfordult a legutóbbi napokban, hogy a CIA ügynökei egy kubaT tor- pedónaszád felrobbantásával agresszív cselekményt haj­tottak végre ellene. „John­son elnökre hárul a fele­lősség matrózaink véréért — mondta Castro. — Az ilyen tettek sem dicsőséget, sem tekintélyt nem szereznek az Egyesült Államoknak.” A miniszterelnök ezután hangsúlyozta, hogy Kuba normális kapcsolatokat óhajt fenntartani a világ összes országával, köztük az Egye­sült Államokkal is. — Ha az Egyesült Ál­lamok kereskedni fog Kubával, akkor sor ke­rülhet az államosított üzemekért való kártala­nítás kérdésének megvizs­gálására. Ez számunkra elvi probléma — jelentette ki. — Mi nem kényszerülünk kereskedni az Egyesült Államokkal, mert korlátlan piacúnk van leg­fontosabb termékeink szá­mára a szocialista orszá­gokban. Baráti segítséget kapunk a Szovjetuniótól és a többi szocialista országtól* s ezért a támogatásért min­dig hálásak leszünk. Az ame­rikai imperialistáktól soha­sem fogunk segítséget kérni. De Gaulle nyilatkozata tervezett utazásairól De Gaulle az új év alkalmá­ból az újságírók részére rende­zett fogadáson kijelentette, nincs szó arról, hogy Ade­nauer rövidesen Colombay- Les-Deux-Églises-be látogas­son. A köztársasági elnök azonban hozzáfűzte: szívesen találkozna a volt kancellárral Párizsban vagy Bonnban. A tábornok a továbbiakban megerősítette, hogy március­DOBI ISTVÁN ÜDVÖZLŐ TÁVIRATA BURMA NEMZETI ÜNNEPÉRE Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Ne Win- nek, a Burmái Unió forradal­mi tanácsa elnökének az or­szág nemzeti ünnepe alkalmá­ból. (MTI) _______■ Ünn epi nagygyűlés Berlinben A berlini Metropol Szín­házban pénteken este nagy­gyűlést rendeztek a Német Kommunista Párt megalapí­tásának 45. évfordulója alkal­mából Az ünnepi beszédet Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Német Demokratikus Köztársaság államtanácsának elnöke tartotta. Falu — amelynek egyetleh lakosa van Alighanem világviszonylat­ban párját rikítja a lengyel­országi Tworyine falucska: mindössze egyetlen lakosa van. A hegyvidéki falunak ré­gen több mint száz állandóan bejelentett lakosa volt; a meg­maradt egyetlen lakos a tu­ristaház gazdája. ppitf'Úl fseosKts AZ AUTÖK és MOTORKERÉKPÁROK KOmíZÖ SZAVATOSSAGl BIZTOSÍTÁSÁNAK 1964. ÉVI DÍJA yAJAt 6ROEKÉ8EN NE MULASSZA El BEflZETNl! PEIVHAGOSITAST Ki AllAMi BIZTOSÍTÓ ÉIÖKJAI A ÓNAK Moszkvai diplomatafeleségek ajándéka Tyereskovának A Moszkvában akkreditált külföldi diplomaták feleségei pénteken különleges ajándé­kot nyújtottak át Tyereskova Nyikolajeva szovjet űrhajós­nőnek. Az ajándékokat — egy nyakláncot és egy karkötőt — 46 ország aranyozott pénzér­meiből állították össze. A svéd nagykövetség ez al­kalomból meghívott vendégei között jelen voltak Nyina Hruscsov a., Viktoria Brezsnye- va és Klavgyija Koszigina is. AZ AMERIKAI DEMOKRA­TA PÁRT megyei elnökei kö­zött rendezett szavazás sze­rint Humphrey minnesotai szenátor lenne a párt legjobb alelnökjelöltje 1964-ben. Humphrey 185 szavazatot ka­pott, míg Robert Kennedy, a meggyilkolt elnök öccse 166-ot. A pápai zarándoklat előtt VI. Pál ma indul a Szentföldre I ban Mexikóba látogat, útjáról | visszatérőben pedig megáll a : francia kormány fennhatósága j alatt levő Martinique és Gua- j deloupe szigetén. Áprilisban, í újabb vidéki körutat tesz | Franciaországban. Arra a kérdésre, hogy mi- I kor találkozik Johnson ameri- ! kai elnökkel, De Gaulle azt | válaszolta, hogy „egyszer talán \ majd ezt is megmondja az új- ‘ ságíróknak”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom