Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-08 / 5. szám

1364. JANUAR 8, SZERDA “‘‘^Mírfcsp í* fagy nem akdfláStj Boigoznok ez építők Szazhclomliciilán Jól sikerült a Séli felkészülés ■ Elkészüli pz 50 megawattos iizrbógezterálor Négy új mezőgazdasági szakiskola épül Pest megyében Tavasszal 1000 szakmunkás kap oklevelet A következő években fon­tos feladat vár Pest megyére: gondoskodnia kell a főváros ellátásáról. A megyében jól felkészültek a nagyszabású terv megvalósítására. Csak a második ötéves tervben 31 000 hold szőlőt és gyümölcsöst telepíte­nek, évente több ezer hold­dal növelik az öntözött te­rületet. A célkitűzés megvalósításához a jelenleginél lényegesen több jól képzett szakmunkásra van szükség. A tervek készítői erre is gondoltak: 1970-ig 13 400 szakmunkást képeznek ki a termelőszövetkezetek számá­ra. Többek között 5000' trakto­ros növénytermesztő, 1160 zöldségtermelő, 1000 szarvas­marha-tenyésztő. 900 baromfi- nevelő és 750 gyümölcstermelő szakmunkás szerez oklevelet. Most, a téli hónapok alatt 4200 felnőtt jár a szafcmusikás- tantölyamra, akik közül ezren a tavasszal fejezik be tanulmányaikat. Rajtuk kívül 712 termelőszö­vetkezethez és 589 állami gaz­dasághoz szerződött mezőgaz­dasági tanuló ismerkedik a különböző szakmákkal. Sürgős tennivaló az iskola- hálózat fejlesztése. Jelenleg ugyanis csak egy mezőgazda- sági szakiskola működik 60 tanulóval, a többieket 24 kihe­lyezett osztályban oktatják. A helyzet enyhítésére Nagykő­rösön megkezdték a 120 szs­mélyes, kollégiummal rendel­kező zöldségtermesztő szakis­kola építését és tervezik már a ceglédi szőlő-, gyümölcster­melő szakiskola épületeit. Ezenkívül Vácott vagy Her­ceghalmon állattenyésztő szak­iskola létesül, a gépész szak­munkásképző iskolának pedig ezután jelölik ki a helyét. Gépesítik a legnehezebb erdei munkát, a rbnkrakást Néhány héttel ezelőtt kezd­ték el „próbaüzemeltetni” a Dunamenti Hőerőmű első 50 megawattos teljesítményű gép­egységét. Még csak az elsőt, melyet a többi követ. S az első heteit kísérleti termelésében a gépegység már 50 me­gawatt energiát adott, ötven megawatt: ötvenmillió watt. Félmillió pesti lakás áramszükséglete. Ha a hőerőmű teljesen elké­szül, 600 megawattot termel, ebből három szovjet gépegy­ség 450 megawatt energiát ad. „C”-rész, így hívják az épít­kezésen dolgozók azt az üzem­épületet, ahol a szovjet gyárt­mányú gépegységeket fel fog­ják szerelni. Múlt év novem­berében kezdte el a 25. sz. Ál­lami Építcpiari Vállalat kol­lektívája építeni. Szekeres Jó­zsef fiatal építésvezető irányí­tásával. Az építésvezetőtől megtud­tuk: nagy teljesítményű föld­gépek segítségével 35 ezer köb­méter földet mozgattak meg és szállítottak el a helyszínről. A földmunkák befejezésé után a beruházás KlSZ-bizottságá- nak javaslatára a legjobb ifjúsági brigádo­kat irányították a munká­ra. A brigádok termelési tanács­kozáson ígéretet tettek , arra, hogy az építkezési határidőket teljesíteni fogják és jobb mi­nőségű munkát végeznek, mint az első három gépegység épü­leteinél, Az első szovjet kazán alapelkészítéséhez ezer köb­méter, a tápház alapzatához ezerötszáz köbméter betont dolgozott fel Virágos János 23 tagú ifjúsági szocialista bri­gádja december elejéig, míg az időjárás engedte. A megfelelő betonozási munkához Bányai Pál vasbetonszerelő szocialista ifjúsági brigádja és Miákics József ácsbrigádja nyújtott se­gítséget. Mivel a munkát év végén kezdték meg, jól átgon­dolt téliesítésről kelteit gon­doskodni a beruházóval közö­sen. Most is. mint már annyi­szor, a beruházás KISZ-bizot.t- ságának segítségét kérték kü­lönböző anyagok beszerzésé­hez. Soron kívül több mint két­száz tonna betonacélt, több ezer köbméter r<ád- pallót és ponyvát kaptak. Attól sem kell már félni, hogy a téli munkához nem tudnak gőzt előállítani, a MÁV-tól ka­pott mozdonyból, mert a fiata­,Menet közben" vizsgálják a népi ellenőrök a mezőgazdaság tavaszi felkészülését Újfajta vizsgálattal kezdik az évet a népi ellenőrök. Az eddigiektőleltérően nem visz- szamenöleg, hanem „menet közben” gyűjtenek tapasztala­tokat, s azonnal felhívják az illetékesek figyelmét hol van szükség gyors intézkedésre. Első ilyen vizsgálatuk a mező­gazdaság tavaszi felkészülésé­vel foglalkozik. Március vé­géig az ország valamennyi megyéjében, városában min­den érdékelt vállalatnál, gaz­daságnál és szakigazgatási szervnél figyelemmel kísérik, hogy a soron következő felada­tok megoldásának valamennyi feltételét időben és kellő gon­dossággal megteremtették-e? Az' '©lltenőtóés-ki-terjed a nö­vény-. a gyümölcs-, a szőlő­termesztés feladataira, a tava­szi munkákhoz szükséges erö- és munkagépek javítására, az üzemanyagéi tát ás bizt06itásá- i ra. a termelőszövetkezetek munkaszervezésére, s minden I olyan tényezőre, amely a me­zőgazdasági termelés eredmé­nyességét befolyásolhatja. Fi­gyelembe veszi a helyi adott­ságokat és az időjárástól függő lehetőségeket is. A vizsgálat résztvevői folyamatosan tanul­mányozzák a rájuk bízott te­rületeket. Egy-egy üzemet, gazdaságot vagy szervet több­ször, a tavaszi felkészülés más­más szakaszában is felkeres­nek. Különleges gondot fordí­tanak azokra a szövetkezetek­re, vállalatokra, stb, ahol első tapasztalataik szerint gyengén halad a munka. A vizsgálat legfontosabb fel­adata a gyors segítség. Ezért részvevői szoros kapcsolatot teremtenek az illetékes hiva­talos szervekkel, főhatóságok­kal —, több képviselőjüket be­vonják a szakcsoportokba is — s a feltárt hibákat a leg­rövidebb időn belül tudomá­sukra hozzák. (MTI) Tízezer család selyemhernyót tenyészt a selyemgubó-felvásárlással foglalkozó országos szövetke­zeti vállalat az elmúlt év­ben nem kevesebb, mint 700 000 forintot költött a te­nyésztés szempontjából számí­tásba jöhető — együttesen kö­rülbelül 2500 holdnyi — ep­reskert rendbehozatalára és felújítására. Gondoskodnak az epreskertek szervezett és rendszeres védelméről is. A te­nyésztést a jövőben mindin­kább az összefüggő, kártevők­től jól védhető epreskertekre alapozzák. (MTI) — Vigyázatlanul hajtott tehergépkocsijával január 3-án hajnalban Vejmola József gépkocsivezető a Cse­pel Autógyár előtt. Az erős ködben későn vette észre a szembejövő B. Var­ga Sándor kerékpárost, s a fékezés következtében megcsúszó gépkocsijával el­ütötte. A kerékpáros sú­lyosan megsérü lt VADÁSZ FERENC: (32) A lizenimimtHk léi A Capitol mozi mellett ta­lálkozott velük, egy esős dél­utánon. Elmentek jó darabig. A Baross tér sarkán a cuk­rászdában beszélgettek hár­masban. Aki összí hozta őket — Pistának hívták — már a mozitól nem messze elvált tő­lük. Hármasban beszélgettek, közben tanulmányozták egy­mást Azok ketten őt ő Alizt és Kálmánt. Megtudta, hogy a fiú békési, a lány pesti szü­lők gyermeke. Biztonságosabb társalgóknak bizonyultak, mint ő. Neki kicsit nehezeb­ben ment az ismerkedés. Eleinte zavarta, hogy a fiú bölcsészhallgató, a lány is diák. öltözetéről ítélve úri- lány. De aztán hamarosan, feloldódott köztük a feszült­ség. Aliz és Kálmán olyanok voltak, mint a többi hasonló­korú fiatal, akkor is, ha be­szédük tárgya idegen fülnek kissé szokatlannak tűnt volna. Ott, akkor kevés időit töl­töttek „hivatalos” dolgokkal. — Ezek nem ide valók — mondta Csabai. Éppen csak megállapodtak csendesen az időpontban: mi­kor találkoznak majd újra. Enné! többet nem is mond­tak: — Együtt kell majd dol­goznunk, hogy mit. azt még mi sem tudjuk. 1 43. A CÉG JÓ EMBERE Ment Feri a csikorgó vil­lamoson. A peronon át süví­tett a szél. Kevesen utaztak. Topogott, hogy ne fázzon a lába. Eszébe jutott újra Aliz és Kálmán, a beszélgetés á cukrászdái sarokban. Fel só­haj tott: — Szépen együtt van­nak — gondolta. Most kétszeresen érezte ne­héz gondját. Két hete múlt, (hogy Katival az a baj tör­tént a 'tüntetésen. Estig berat tartották a Hársfa utcában. Utána a szülei napokig nem engedték el hazulról Ö pedig, mikor megunta a várakozást, gondolt egy merészet, és el­ment hozzájuk. Már előzőleg volt náluk egy szer-kétszer. Akkor úgy tűnt, szívesen lát­ták. Ezúttal éppen csak, hogy ki nem tessékelték. Kaszásné hellyel se kínálta. Azt mond­ta. fél ha az ura hazajön, pa­tái iát csap. — Miért? — kérdezte ő. Egy kicsit tettette magát, hogy az asszonyt megnyugtassa. Szándékosan úgy tett. mintha már el is felejtette volna ,.azt a kis kellemetlenséget”, mint­ha semmi jelentőséget nem tulajdonítana neki. — Még kérdi? — Az asszony tekintete csupa szemrehányás volt. — Talán jobb is — aján­lotta —, ha most nem várja meg az uramat, mert nagyon haragszik. Kati nem került volna ilyen helyzetbe, ha ma­ga Papp úr. ngm hívja magá­val a Körútra. Már megint Papp úr. nem Ferenc — gondolta. — Honnan tudtam volna — védekezett —, hogy ilyen csetepaté lesz? — Legalább ne tettesse ma­gát — mondta az asszony —, gyárban dolgozik, ott jól tud­ják, mi készül. Igazán nem kislánynak való dolog. Ilyen szégyen ... Még jó, hogy nem verték meg. Be is csukhatták volna. Bár az is elég, hogy egy ártatlan gyereknek végig kellett hallgatni azt a sok durva beszédet, ami ott vég­bement. Mindennek elmondták szegényt, fenyegették, lökdös- ték. — Hát most már mindegy — próbálta megnyugtatni Ka­szásnál — Kati hamar elfe­lejti. — Az is lehet, hogy felírták a nevét, a címét — dohogott tovább az asszony —. az egész család meg lesz bélyegezve. Még az apjának is az állásá­ba kerülhet. Mit szólnának a cégnél, ha megtudnál:? Kati sírt. Ellenkezett az anyjával. Öt pedig nyugtatni próbálta, ne sértődjön meg az anyja kifakadásaá miatt. Mi­lyen megható volt, amint erő- sítgette: — Feri nem tehet róla. nem volt ott, én magam csináltam az egészet. Nem is bánom, nem szégyellem. A szemét is kikapartam volna annak a vadállat rendőrnek, mert meg­ütött egy nyomorék asszonyt. Mégse várta meg Kaszást, el akarta kerülni a kellemet­len találkozást. Ha a lány ap­ja goromba lenre, nem tör­hetné szó nélkül. De végül is nem állhat oda veszekedni Kati apjával. Eljött. Azóta titokban talál­koztak néhányszor. Aztán Kati bíztatására egy este mégis el­ment. Kaszás otthon volt. Ép­penséggel nem volt túlzottan barátságos, de az ellenkezője sem. Szűkén mérte a szót, az­tán csak előhozta a dolgot. Végül legyintett: — Most már mindegy. — Látnivaló volt: arról is pontosan értesült, hogy o előző látogatásakor már megkapta a magáét. Kaszásné lassanként mégis lecsillapodott. Célzást tett rá, hogy neki nem volna kifogása ellene, ha együtt jár Katiyal — bár nagyon fiatal még a lány, ráérne — csak a politizálás aggasztja, mert Papp urat túl­ságosan érdeklik az ilyen dol­gok. — Szükséges az — védeke­zett —. hiszen munkáról, bér­ről, életről van szó. Akkor Kaszás megpendítet­te: — A megélhetés senkinek se mellékes, de az ember más módon is elérheti a boldogu­lást. Én például a megbízha­tóságommal és a szorgalmam­mal értem el, hogy jó embere lettem a cégnek. Egyszer talán azt is ki tudná járni — mondta —. hogy egy fiatal, ügyes szakembert felve­gyenek javító-karbantartó la­katosnak. Még tudná keresni azt a pénzt, amit a gyárban, s ez sokkal biztosabb kenyér volna. 44. 11A AZ ABLAK SÖTÉT Ö megértette a célzást. Látta azt is, hogy a vála­sza nem tetszett Kaszásoknak. Mert annak az volt a lényege, hogy sző sem lehet ilyesmiről, sose cserélné el a gyárat ilyen állásért. Még akkor se, ha többet keresne. A villamos a Mexikói útról A Néprajzi Múzeum és a Magyar Tudományos Akadé­mia Nyelvtudományi Intézete — a megyei tanácsok és más intézmények közreműködésé­vel — az idén is meghirdette szokásos évi pályázatát nép­hagyományunk értékeinek összegyűjtésére. Az 1964. évi 12. országos néprajzi és nyelv­járási gyűjtőpályázaton egy­aránt részt vehetnek önkéntes gyűjtök és gyűjtökollekUvák (szakkörök, úttörőcsapatok, művészeti csoportok). A pá­lyamunkákban fel lehet dolgozni bármi­lyen néprajzi vagy nyelv­járási témát, illetve választani lehet a Nép­rajzi Múzeum által ajánlott pályatételek közül. A szabadon választott té­mák felölelhetik a népi anya­: gi, szellemi és társadalmi kul* , túra — így a népi gazdáiké- ] dás, a népi technika, a népi díszítőművészet, a népkölté­szet. a népi kéziratok, az iro­dalmi és történeti néphagyo­mány, a népi zene. a tánc és játék, a népszokások, a népi I életmód, a családszerve^et, a munkásfolklór és a nyelvjárá- I sí anyag — bármely tágabb vagy szűkebb tárgykörét. A gyűjtők érdeklődéséből és f a helyi viszonyokból adódó J pályázati témák feldolgozásán í kívül a Néprajzi Múzeum ! számos ajánlott pályatételt is ! kiírt a résztvevőknek, ! í Ilyenek például a S7x>c»a- \ lista társadalmi átalaku- : lást tükröző témák, továb- í bá a fejlődés kiiveikezté- ! ben egyes megszűnőben ; levő tárgykörök feldolgo­; zása. • í Érdekes téma. többek között ; a falusi nők helyzetének ala- í kulása három nemzedéken át: ! életmód, munka, öltözködés, í szórakozás, társadalmi hely- í zet, satöbbi — szempontjából, í Bizonyára többen gyűjtik. ! majd a bányászhagyományo- í kát: szokásokat, munkadalo- : kát. szakmai kifejezéseket és ! különféle régi szerszámokat. : Ugyancsak érdekesnek igérke- í zik a kubikosok, útépítők. I vasútépítők. pályamunkások : mozgalmi történeteinek, élet- : módjának, szájhagyömányai- | nak vizsgálata. Nagy körül- i tekintést igénylő téma egy- : egy helység. egy-egy vidék irodalmi néphagyományának tanulmányozása. Például tör­ténetek Petőfiről és Csokonai­ról, a vidék egykori költőiről és íróiról, a néppel való kap­csolatukról. néprajzi gyűjtő­tevékenységükről A felnőtt és az ifjúsági ta­gozatban meghirdetett pályá­zatra április 15-ig lehet bekül­deni a dolgozatokat az illeté­kes megyei múzeumokba, vagy a Néprajzi Múzeum etnológiai adattárába (Budapest. VIII., Könyves Kálmán körűt 40.) A 12. országos néprajzi és nyelv­járási gyűjtőpályázattal kap­csolatos részletes felvilágosí­tást és útmutatást a Néprajzi Múzeum adattára adja. (MTI) az Erzsébet királyné útra for­dult. Varghóéknál —' tegnap így állapodtak meg Csabaival — fél nyolckor vastagon el lesz fiiggönyözve az udvari lakás ablaka, „ha minden rendben van”. Ha az ablak világos, akkor nem mehet be. Nyolc-tíz perccel korábban érkezett, feltűnés, nézelődés nélkül ment tovább, nem nyi­tott be a házba. Ebben is megállapodtak előre. Addig megy, amíg eltelik négv-öt perc. Üjra a fülében csengtek Kaszásné szavai: — Ha tud­nám, hogy komolyan gondolja; Ferenc ... Az egyik percben Papp úr. i a másikban Ferenc. Katiról azt mondta, gyerek: •még, aztán egy kicsit később: már azon töprengett, vajon ő: komolyan gondolja-e? — Del hát mit gondoljak komolyan?! Egyáltalán, mit jelent komo-! lyan gondolni? Szereti Katit. Legs'zíveseb- • ben mindig vele lenne, örül, i ‘ha megnézheti a kezét, haí gyengéden a tenyerébe foghat-; ja kislányos állát, ha két uj-í iávaj maga felé fordíthatja; Kati arcát és belenézhet a; szemébe. Komolyan gondol-; ja-e? Éppen azért hallgat,; mert komolyan gondolja. Mert; már olyan sokszor eszébe ju-; tott: mi lesz a sorsa? Mi lesz/ a sorsunk? Ha ezt tudná...^ Ha csupán sejtené .. . Még í sok bajt kell átvészelni —í gondolta Fe-f — Talán kü- $ lön-kíilön. tálán egészen f együtt... Hogyan lenne jobb?^ Ezt nem tudta még eldön- ^ teni... \ (Folytatjuk) f. Meghirdették a 12. országos néprajzi és nyelvjárási gyűjtő pályázatot Április 15-ig lehet beküldeni a pályaműveket motoros, illetve vilianymes- haj ;ású transzportörök kiszál­lítását a napokban megkezd­ték, s már a téli és kora tava­szi fő erdőgazdasági évadban több ezer munkást helyette­síthetnek velük a tehergépko­csik és a vasúti vagonok meg­ró kásánál. A gyártást az idén gyorsított ütemben folytatják, s a jelek szerint a következő egy-két évben már minden er­dőgazdaság igényét ki tudják elégítem. (MTI) A Szentendrei Kocsigyárban \ Rádó Gábor és Lelesz János j i mérnökök újítása alapján 90 rönkraka transzportört nészí- j ! tettek az utóbbi hónapokban. A hasonló rendeltetésű kül­földi gépeknél négyszer-ötször erősebb hazai konstrukcióval ■ meggyorsítják és szinte telje- , sen veszélytelenné teszik a ; sok balesettel járó, s igen ne- i héz rönkrakást. A rakodás j költsége a számítások szerint : negyedére csökken. A négyféle ; változatban készített benzin­A hazai ipar évente körül­belül 400 tonna selyemgubót igényel. Ezt a szükségletét a korábbi években importtal fe- [ deztek, 1962-ben és 1963-ban azonban ismét megkezdődött a hazai selyemhernyó-tenyésztés fejlesztése. Tavaly és tavaly­előtt már mintegy tízezer csa­ládnak hozott ez a mellékfog­lalkozás szép jövedelmet. Er­re a tipkusan „háztáji” fog­lalkozásra érdemes hosszú táv­ra berendezkedni, annál is in­kább, mivel a tenyésztés felté­telei a leövetkezö években je- lantosén javulnak. A Herbária, ! várnak tőle, Megfelelő turbi­nával nemcsak 50, hanem altár 60 megawatt villamos- i energia termelésére is aikal-1 más. A szakemberek véleménye Került a most elkészült gene- I ráior tőkéid esebb, biztonságo­sabb az előzőknél, utólagos javításra úgyszólván j egyáltalán nincs szükség. A tö- I mi lésekhez a Szovjetunióból i olvan jó minőségű PVC- és I gumianyagokat sikerült beszc- j rezni, hogy olajszivárgást sem \ tapasztaltak. A konstrukció is kitűnően sikerült, a gép rezgő- i se a percenkénti 3600-as for-1 dulat idején sem érte el a 20 j mikront, pedig a szabvány 50 mikronos rezdüléssel számol. Az űj turbógenerátort szét­szedték, s különleges kocsikon rövidesen a helyszínre szállít­ják. lók szénkiutalást szereztek — soron kívül. Az építésvezetőség reméli, hogy az idei zord tél miatt nem lesz annyi elmara­dás, mint tavaly télen volt. így időben át tudják adni az építészeti munkákat, hogy a szovjet és a magyar szerelők megkezdhessék a 150 mega­wattos gépegységek szeresét. A Ganz Villamossági Mű­vekben elkészült a Dunamenti Hőerőmű új, 50 megawattos hidrogénhűtéses turbógenerá­tora, A gép a próbákon teljes bizton­sággal állta a percenkénti 3600-as fordulatot, pedig sokkal nagyobb meg­terhelést kellett bírnia, minta következő hónapokban üzem közben. Az 50 megawatt áram fejlesztéséhez ugyanis a per­cenkénti 3000-es fordulatszám is elegendő. A gép egyébként is többet tud, mint amennyit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom