Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

CÉG L É D I J ÁR Á S CÉGI É D VÁROS R ÉSZ É R E VIII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM 1964. JANUÁR 29. SZERDA 1 MTA \ ^le|iííé§ekkel tartson lépést a szakemberképzés Hozzászólás Biró Zoltán cikkéhez Bíró Zoltánnak a mezőgaz­dasági szakember kérdésről alkotott nézetei feltétlenül he­lyesek. Valóban vannak olyan közéje gazdaságok, amelyek gyorsabb ütemű fejlődését a szakemberhiány gátolja. Kü­lönösképpen hátrányosan hat az olyan termelőszövetkeze­tekben, ahol nagyarányú sző­lő- és gvü mölcstel építéseket, illetve öntözhető kertészeteket létesítenek. Ezeket mind nagy­üzemi módon, a korszerű gé­pek alkalmazásával kívánják művelni. Kialakítják a gaz­daság fő üzemágát, speciali­zálják a termelést. Ezért szükséges, hogy a ter­mel őszövetkezetek vezetői előreláthatóan, céltudatosan fejlesszék a szakembergárdát. Ehhez az ösztöndíjas felső- oktatásra küldéstől az egyéb utánpótlásig minden lehetőség Válasz cikkünkre; Jó kezekben van a labdarúgó utánpótlás nevelése Kedves Mészáros elvtárs! Örömmé! olvastam levelét a Ceglédi Hírlapban, mert bi­zonyságot tesz atiól, hogy vá­rosunk labdarúgósportjának lelkes híve és hozzánk hason­lóan az utánpótlás nevelésé­ben látja a sportág fellendíté­sének feladatait. Amikor leszögezem, hogy én is lelkes híve vagyok a labdarúgásnak, és aggódom városunk csapatainak jelen­legi helyzete miatt, kénytelen vagyok vitába szállni önnel a vezetők személyére vonatko­zóan. Nem volt módom ar­ra, hogy közelről figyeljem az említett két szakember mun­káját és nem is feladatom an­nak bírálata. Nevelési eredmé­nyeik azon ban nem jogosíta­nak fel arra, hogy teljes nyu­galommal bízzuk rájuk az utánpótlás nevelését. Ha az elmúlt néhány év eredményeit vizsgálja, ezen a téren nyil­ván igazat ad nékem. Az én javaslatom inkább az, hogy a két neves szakem­ber foglalkozzék a közvetlen utánpótlás nevelésével az egyesületeknél. Az egyesüle­tek biztosan igényt tartanak munka iukra. csak a véletlen­nek tulajdonítható, hogy je­lenleg szei-ződés nélkül van­nak. A legjobb meggyőződé­sem szerint az általunk fel­kért edzők képesek annak a feladatnak az ellátására, amelyre felkértük őket és vállalták is szívesen. Erre ga­rancia Veres László testne­velő tanári oklevele és Veréb József tanár több éves lelkes oktatói munkája. Mi is sze­retnénk. ha az említetteknél nagyobb nevű emberek is foglalkoznának a 10—11 éves labda,rúgó-,.palántákkal”, de úgy látjuk hogy városunk­ban nem edzőfölöeleg, hanem inkább edzőhiány van és ész- szerűtlen is lenne a kévés szakembert elvonni attól a munkától, amelyre egyesületi keretben képesek. Ha soraim nem nyugtatják meg teljes mértékben, • ké­rem, győződjélc meg szemé­lyesen arról, hogy jó Ízezekben van a majdani utánpótlás ne­velése. Remélem, néhány év múlva ön is meggyőződhet az eredmények tükrében az el­gondolás helyességéről és együtt örülhetünk városunk labdarúgósportja fellendü­lésének. Öcsai István városi úttörőtitkár megvan. Ezzel azonban csak a vezetőgarnitúra alakul ki. A munkásgarni túrát a helyi szakmunkásképzés­sel a fiataloknak az adott termelési ágnak megfe­lelő szakmunkássá képzé­sével lehet kialakítani. Az a hélyés, ha ez a mun­ka, ami a tudatformálás mun­kája és magával hozza a ter­melékenység emelését — együtthalad a termelőszövet­kezetek általános fejlődésével. Az új szakemberek, akik ugyan lehetnek a termelőszö­vetkezetből valók, de képzett­ségüknél fbgva már nem a régiek, a munka új módon való megszervezésével; új technológiai eljárások beveze­tésével, fejlett technikai fel­szerelések alkalmazásával növelik az adott terület ter­melési intenzitását. Ezzel vi­szont növekszik a termelés mennyisége, ami az életszín­vonal növekedését is magával hozza. Ezért a telepítések, öntözőtele­pek létesítésével együtt kell haladni a szakveze­tő- és szakmunkásgárda kiépítésének, kiképzésé­nek, Ezt minden termelőszövetke­zetben meg lehet valósítani, mert a tagság egyetért a job­bal, a többel, akarja a fej­lettebbet, könnyebben és jobban akar élni, csak erre az útra rá kell vezetni, segíteni, tanítani. Ahol ezt teszik ott az ered­mény sem maradhat el. Radosza Miklós a ceglédi Dózsa Népe Tsz. einöke Kövér volt a sonka Ezzel igyekezett magyaráz­ni N. I. Déllő utcai lakos az alsókon yháján bekövetkezett tűzesetet. Az állítás azonban csak igen kis mértékig fogad­ható el. Lehetséges ugyan, hogy hízócskájuk életében mindent elkövettek súlyban, zsírosságban való gyarapodá­sa érdekében. Ami . földi ma­radványainak tartósítása kö­rül történt, már nem vall megfelelő gondosságra. A helyiségben hevenyészve felállított füstölőberendezés környezetében szalma és egyéb gyúlékony anyag volt. Nem volt ió a kéményhez való csatlakozás és a deszkámonv- nyezet is közel volt hozzá. Ehhez járul még az udvaron tartott takarmány és a szom­szédos istálló tűzveszélye, ami a tűz terjedése esetén belát­hatatlan következményekkel járhatott volna. Okulásul most két megle­hetősen összeégett sonka és kisebb épületkár szolgál. Re­mélhetőleg nem csupán ré­szükre. de másoknak is. Jó kenyérnek nem kell cégér A szólás-mondás ezúttal igen bevált a Kossuth Ferenc ut­cai kenyérbolttal kapcsolatban. A vásárlók tömegét látva fel­merül a kérdés: minek köszönhető a nagy forgalom? — Igyekszünk a lehető legjobb árut adni vevőinknek. Ta­lán a legnépszerűbb és „legvonzóbb” árunk a 4—5 kilós „csa­ládi” kenyér. Naponta 15 mázsa kenyeret és 700 süteményt adunk el. A friss árut a helyi sütéssel tudjuk biztosítani, amit két pékünk dolgoz fel. A helyiségből lassan bizony „kinö­vünk”, de itt a bővítésre nincs lehetőség. A tervek szerint új boltot kapunk majd — mondotta Bíró János, az üzlet veze­tője. Németh József vétő a napi adag bevetését végzi Arckép A KÉMÉNYSEPRŐ A rendőrségen hallottuk... ;. . hogy Csizmadia Mihály ceglédi lakos az egyik alka­lommal meglátogatta unoka- testvérét, Ványi Lászlótnét. Amikor a lakásban rövid idő­re magára hagyták, a szobá­ban levő szekrény fiókból egy nylon ruhát eltulajdonított 300 forint értékben. A lopott ho’mit ért ékesítette és a pénzt I italra költötte. Büntetőeljárás indult ellene; ... hogy Kereke* Miklós ceglédi, lakos, a Cifra-kerti Ál­lami Gazdaság dolgozója az állatállomány részére kiutalt kukoricát és kukoricadarát a vegyesdarával együtt folya­matosan dézsmálta. Az ügyészség vádat emelt ellene. Nyári hőben, téli fagyban rója a falut. Ruhája mindig fekete. Kormos. Padlásra fel, padlásról le. Hány létrafokot lép egy nap, hány kémény füstös torkát tisztítja ki? Nem számolta még, csak azt tud­ja, hogy a norma havi két- czernyolcszáz kémény. S a tervteljesítésben nem marad el soha, eddig pedig a veszé­lyességi pótlékot sem tudta kiharcolni. A falusi kémény­seprőnek nem jár . ., Ma mát kihalóban van « szakma, vagy legalábbis nem népszerű. A fiatalokat a gépek vonzzák, nem a kor­mos kémény ásító torka. Ö sem érzett hivatást a pálya iránt, de lassan megszerette. Hét fiú, egy lány a család­ban — a húszas évek végén nem volt könnyű a kezükbe kenyeret adni. Az apa sor­ba vette fiait és Jánosnak ju­tott a kéményseprő nagybácsi. Nála inaskodott négy eszten­deig. S akiről most szó van, nem csupán a falu kéményseprő­je. Nagy János becsületes munkájával, társadalmi tevé­kenységével 1950 óta községi tanácstag. 1954 óta pedig a já­rási tanácsnál képviseli Ceg- lédbercel községet. Népszerű a községben, de mint ké­ményseprő, még nem akadt követőre. Pedig neki is van két fia, de egyik sem foly­tatja apja mesterségét. Ők az építőiparban nagyobb lehető­séget látnak, a-nagyobbik már technikus, a kisebb még ta­nulja. S a környéken sem akadt még seniki, aki arra kérte volna, tanítsa meg neki a szakma fogásait. Hiába, ez a szakma nem népszerű már. Jó volna gépe­síteni ... Peresztegi Rózsa Lesz-e kulii'irvaróíerem V ISt’iisiiiaijitk a Téirivli HSBi-t Járásunk területén egyik ieen rendezett kisközség Tör­tei. Jólesik végigmenni szép utcáin. A törteli fiatalok sportélete után érdeklődve a Törteli Községi Sport Kör lab­darúgó szakosztályának inté­zőiével beszélgettünk. Fehér Ferenc a következő felvilágo­sítást adta: — Jól ismerem a törteliek problémáit — mondta —, hisz itt lakom köztük. Itt nőttem fel. itt szerettem meg a spor­tot is. Jelenleg a labdarúgók­kal vagyok, de ez nem zárja ki, .hogy a sportkör más prob­lémáitól elzárkózzak. Minden megmozdulásból igyekszem kivenni részemet. Sportkörünk újjáalakult, mint KSK. Sajnos, a törteli Aranykalász Tsz és Rákóczi Tsz közösen nem vál­lalták. hogy mint tsz-sportkör működjünk. Bár anyagilag se­gítenek. ígv az Aranykalász Tsz 2000 forinttal és a Rákó­czi Tsz 5000 forinttal segíti sportolóinkat A községi ta­nács úi kézilabdapályához adott területet, aminek na­gyon örülünk, mert a pálya körül 8 villanyoszlop is lesz, úgv hogy esti mérkőzéseket is tudunk rendezni. A KIOSZ is nagv segítséget adott, mert helyiségükben folynak a téli edzések. Jelenleg a labdarú­góink 18 fővel járási színtér és a kézilabdázóink 12 férf: versenyzővel ugyancsak járás szinten fognak versenyezni Asztaliteniszezőink 10 és < sakkozóink 8 fővel a téli spar lakiadra készülnek. Szakosz tálvaink felszerelései többé kevésbé kielégítőnek mondha­tók, kivéve az asztalitenisze­zőkét, de ha pénzt kapunk, akkor az ő igényüket is ki­elégítjük. Sajnálattal kell megemlítenem, hogy a ceglédi inarti tanuló -iskola mereven elzárkózott, hogy 4 kézilabdá­zót leigazolhassunk. Űsv ér­zem, ők nélkülözni tudnák, nekünk pedig nagy szüksé­günk lenne rájuk. A közelmúltban — bár még nem hivatalosan — arról ér­tesültünk, hogy létszámcsök­kentési okokból megszüntetik a MÁV-állomás kulíúrváró- termét. Ezzel kapcsolatban meg­kerestük az állomásfönök- séget, ahol az állomásfőnök helyettese is alátámasztotta ér­tesülésünk helyességét. El­mondotta, hogy a kultúrváró- terem helyén továbbra is olyan váróterem marad, amelyben tilos a dohányzás és az étke­zés. Tehát a kulturált körül­ményeket továbbra is bizto­sítják, csupán a könyv- és fo­lyóiratkölcsönzés marad el. Az állomás főnöke a nagy­közönség és a diákok igényé­re való tekintettel lépéseket tett főhatóságuknál a kuliúr- váróterem további fenntartása érdekében. Reméljük, hogy fáradozása eredménnyel jár és a kö­zönség hamarosan újból bir­tokba veheti a megszépült és régi formájában működő kul- túrvárótermet. Cegléden — amely vasúti gócpont és sok a bejáró diák — ez feltétlenül szükséges is. — Z — — Február 1-én este fél j nyolc órai kezdettel a szolnoki j Szigligeti Színház a Potyautas i című 3 felvonósos dzsessz- i operettet mutatja be a Kossuth ! Művelődési Házban. Jegyek a j művelődési ház jegypénztárá­ban válthatók. I — A művelődési ház ifjúsági klubja csütörtökön 18—22 óráig tánccal egybekötött klubnapot tart. Mindenkit sze­retettel vár a rendezőség. Legnagyobb gondjuk a baromfitenyésztés Szép baromfiállománnyal büszkélkedhet a nyársapáti József Attila Termelőszövet­kezet. Nyolcezer darabos tyúk- állományuk az elmúlt évben is jól jövedelmezett. Ez évben 5200 tojásra és 30 ezer te- nyészto.iásra kötöttek szerző­dést a Barnevállal. A népes baromfiállomány részére a hely egyre szőkébbnek mutat­kozott. A tagság leleményes­sége azonban ezt a nehézséget is áthidalta. Egv birkahodályt átalakítottak baromfiszá.llás- nak, ahol 3600 tyúk kapott nemrégiben helyet. — A nyársapáti Haladás Ter­melőszövetkezetben Patik Fe­renc 630, Mólnál- Sándor pe­dig 440 munkaegységet szer­zett a múlt évben. A szőlőter­mesztésben Gajda Ferencné családi műveléssel érte el az 1033 munkaegységet. Jónak mondható Vankó István majd félezer munkaegység teljesí­tése is. — A törteli Aranykalász Termelőszövetkezet az elmúlt évben 14 491 pecsenyekacsát és 4361 csirkét adott át a Barne­váinak. — Megnövekedett a forga­lom a ceglédi üveg- és porce­lánboltban. A leértékelt műr anyag háztartási cikkekből igen nagy választék várja a vásárló közönséget. Szobái vscráök Telcke.s József és Bódog Jó­zsef Cegléd, Bokréta utca 5. szám alatti lakosok 1963. de­cember 3-án. a Rákóczi úton levő Délibáb Cukrászda elől egy kerékpárról le akarták a dinamót szerelni, azonban a szolgálatos rendőr ezt időben észrevette. A rendőrség 150— 150 forint pénzbírság megfize­tésére kötelezte őket •k Alföldi József Cegléd. Sza­badság tér 1. szám alatti la­kos a Vörös Csillag Terme­lőszövetkezetből 2 zsák kuko­ricát ellopott, ezért a városi tanács szabálysértési hatósága 200 forintra büntette. ★ Salacz Gergelyné. a 9. számú cukrászda vezetője 6 gramm kávé helyett 4.76 gramm kávé­ból főzött feketét adott el. Ne­vezett hasonló cselekményért volt már büntetve, ezért a sza­bálysértési hatóság 300 forint­ra bírságolta. nem látja az őt körülvevő em­berek szemét s az ö számára valótlan az az állítás, hoau a szem a lélek tükre, hiszen ak­kor ö is lélektelen lenne. De mégis azt állítja, hogy jobbak, megértőbbek, közvetlenebbek és őszintébbek az emberek, s ezt ö különösen érzi. mert sok­kal kifinomultabbak az érzék­szervei. " A TALÁLKOZÁS UTÁN még nagyon sokáig latolgattam magamban, milyen jó leheteti neki, mert nem látta, csak hallotta a fasizmus barbár pusztításait. Milyen rossz te­hetett neki az elégedetlen em-\ berek panaszait hallgatni,: amely már a kilátástalanságig ; fajult, s most mégis milyen i jó neki, hiszen világtalan Íé-í téré úi világgal rendelkezik, \ amelybe kisebb-nagyobb gond ■ jóval, egyre több örömével és\ reményével ő is hozzá, ő is j bele tartozik. Ö is ceglédi —í Cegléd, az övé. s ha, nem isi látja ügy. mint. mi. de mégis \ ragaszkodik hozzá. —és : kátyús járdán kellett botor­kálnia, ott ma sima aszfalt­járdán sétál, s ahol régebben korhadozó deszkapalánkot ko­pogtatott botjával, ott ma friss mész- és festékszagú épületek vannak, vagy éppen az épít­kezéshez odaszállított anya­gokba, állványokba ütközik. Régebben a város lüktető életét és különösen a lakodal­mak ünnepi jellegét a hintóba fogott lovak patkóinak csat­togása jelentette, amit ő is hallott, de most az egyre több és több gépkocsi suhanása je­lenti ezt. amit a maga módján ö is lát, és örül neki. Hang­jukról ismeri az embereket s elég, ha valaki csak ráköszön, ő máris tudja, kivel találko­zott. Tudja és a maga módján látja városunk fejlődését, de milyen arról a kialakult véle­ményük? Ilyen és ehhez hasonló kér­dések kötik le figyelmem, s hogy hossztí hallgatásomat megtörjem, akaratlanul is, de felteszem a kérdést: Milyen­nek „látja’’ Ceglédet? A VÁLASZ hosszú sora több, mint meglepő! Belőlük csak egy parányi részt mon­dok el, hogy az élményben való osztozáson' túl ismerjék meg önök is a világtalanok vi­lágát. Számára a világot ez a vá­ros jelenti. de volt már roko­ni látogatáson Soroksáron, sőt Csehszlovákiában is. De iga­zán csak itt érzi jól magát, itt ismer minden utat, minden házat, hiszen' számtalanszor végigütögette már botjával. Ahol régebben fföröngyös­Milyennek látja Ceglédet a világtalan ? Z DIESELVONTATÁSŰ sze- f mélyvonat kanyarodik Törtei % felé, s ahogy az úttestet ketté- £ szeli, itt is, ott is összetorlódik £ a forgalom, Innen egy vontató £ berreg. szemes takarmányt í szállító pótkocsijának oldalán Z a ceglédi Kossuth MG TSZ % neve olvasható. A vonat túl- % oldalán a tv-szerviz kocsija 'f várakozik a továbbhaladásra fjás a ayógyvizkút mellett egy % Cl rendszámú Wartburgba £ éppen most erőlteti bele tu- í lajdonosa a második forró­ívízzel teli hatalmas tartályt. A megszokott helyzet forga- tagúból egyszerre csak elöbuk- 'í kan eav idős ember. Fehérre % festett bottal óvatosan ütögeti £ a csúszós járdát. Hozzá sietek, belékarolok, hogy átvezessem £ a veszélyes forgatagon. Átju- ^ tásunk után is még együtt ha- í ladunk tovább s amíg kiván- f csiskodó kérdéseire válaszolok, % igyekszem maaam beleélni a £ világtalanok örökké sötét hely- ^ zetébe. Valóban világtalanok % lennének a szó igazi, érteimé­iben? Hogyha van is világuk,

Next

/
Oldalképek
Tartalom