Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-28 / 22. szám

1964. JANUÁR 28. KEDD me őrei sMtrjgp 3 Kivirul a sári Tavaly bizony nem sok vi­rág fehérlett a sári Fehér Aká­con. Főkönyve bevételi olda­lának rubrikái viszont annál fehérebbek maradtak, kevés volt a bejegyezni való. Ne vi­rágnyelven beszéljünk, ha­nem egészen őszintén. — bő­ségesen van megyénkben a múlt év gazdasági nehézsé­geit jól leküzdő, tavaly is szép eredményeket elért tsz — meg­tehetjük. hogy a gyengékről,' eöt a rosszakról se hallgas­sunk. Mondjuk hát ki úgy, ahogy van. 1963-at erősen her- vatag lombozattal, virág nél­kül végezte a Fehér Akác. Pedi nem nélkülözi a jó adottságokat. Kevés híja öt­ezer hold földjéből 3500 a Egy esztendő tanulságai - Megnőtt a vállalási kedv Tervek és tények Segítsd szülőfaludat Érdekes kezdeményezés Hévizgyörkön szántó. Papíron 410 tagjából legalább 350 munkaképes és dolgozott is mind. Ki valami szomszédos állami gazdaság­ban. ki meg Pesten ebben, vagy abban az iparban, mert a sári nép tagadhatatlanul szorgalmas. A termelőszövet­kezet száz meg száz tagjából még a tsz földjeire is jutott — néhány tucat, de nyolcvan főnél nem főbb! Pfersze ennyien. sehogysem győzték a tsz-ben. a munkát. MA KEZDŐDIK A VECSÉSI GYILKOSOK BŰNPERÉNEK TÁRGYALÁSA Nagy feltűnést és felhábo­rodást keltett tavaly szeptem­berben az a vecsési gyilkos­ság, amelynek során Szenyán János 13 éves péteri fiatalem­ber, a 23 éves szép fiatalasz- szony, Miskolczi Jánosné fel- buj fására vasdoronggal meg­ölte annak férjét, a 25 éves Miskolczi János esztergályost. A sötét hátterű ügy vádlottal ma állnak a Pest megyei Bí- I tóság Korpássy tanácsa elé,1 hogy felelősségre vonják őket emberhalált eredményező bűncselekményük miatt. Az ügyészség Szenyán Jánost és tettestársát, Szolnoki Jánost nyereségvágyból elkövetett, előre kitervelt, szándékos em­beröléssel, az áldozat özve­gyét pedig erre való felbuj- tással vádolja. A bűnügy tárgyalása előre­láthatóan több napig tart. goznának, hiszen a mérlege­ket 1903-bsn készítették elő hitelesítésre. Ami a lyukas vagy horpadt mérőedónyeket illeti: az e területen működő ellenőrök szigorú utasítást kaptak ezek megvizsgálására és szükség esetén a sürgős kicserélésre. A továbbra khan a kereske­delmi osztály vezetője leír­ja, hogy 1964-ben két ój perem- boltot létesítenek. Az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat megvásárolta a je­lenlegi vasból! melletti épü­letet és itt műszaki, jármű és híradástechnikai cikkeket árusító üzletet létesít. Uj üzletet nyit a vasútállomás­nál a Cipész Ktsz által ed­dig elfoglalt helyiségben a Ru­házati Kiskereskedelmi Vál­lalat, ahol divat- és rövid­áru kerül majd forgalomba. _Jelenlejg arra nincs lehe­tőség, hogy a fokbnüvessaö- vetkezet által tíz évig üzem­ben. tartott és nem korsze­rűsített üzleteket egyszerre fejleszteni tudják. Ahogy azonban idén elkészül a két új peremből!, úgy a követke- \ zö időszakokban is mindent ! elkövetnek, ha másként nem, [ iöépítlcezésekkcl, a hálózat j rendezése érdekében. ; Gondot okoz a községi ta- : nács vb eljárása, amely sze­rint kereskedelmi célokra ! megfelelő épületeket mások részére ad át. Amennyiben | a község igyekszik segítséget j nyújtani a kereskedelemnek. úgy a hálózatfejlesztés költ­ségeit szívesen vállaljuk — I írja a kereskedelmi osztály j vezetője. Befejezésül a levél megál- ! lapítja, hogy a lakosság eUá- i fása a rendelkezésre álló áru- j alaptól függően általában, jó | _______________________ M éríegjavítás és hitelesítés Indult CEGLÉDEN a Vasipari Elektromos Műszerész Kfsz-nél | Cegléd, Puskaporos u. 2. sz alatt. (Gyógyszertár udvarán) Megrendeléseket ugyanoda kérjük! Vöroskö étteremben 1964. ionuór 31-én, . pénfeken magyar nóta és táncdaí bemutató Az előadás kerefén belül felléanek: Nemes Rózsa, Csermely Ilona. Mozsár Imre, Tihanyi Magda, Körőssy Zoltán mogyor nóia- és operett-. Palotás Tibor. Präger György, Gárdonyi Ilona. Késmárlcy Mariké, táncdalénekesek. Konferál: Szokoly Gyt/le. Belépés dijtafon. A Tahi „VÖRöSKO” étterem mindennap éjjel 2-ig nyitva Zene, tánc. többet hazahívni. Vállalom továbbá az új művelődési otthon építéséhez, az épület­anyag beszerzését. Ezzel egy időben lent, az együk osztályteremben Pauló Lajos beszélget a népviseletbe öltözött kislányok, pirospozs­gás fiúk gyűrűjében. Arról mesél, bogy 1945-ben honnan indultak el, hogyan rendezték az első műsorokat, az első színdarabokat. Feszülten fi­gyelik minden szavát. Amit mesél, az nekik már történe­lem. Hévízgyörk népművelési történelme. A távolabbi lenekről érdek­lődünk. A bizottság továbbra is együttmarad, összefogja a „Segítsd szülőfaludat” moz­galmat, és segít a két nap alatt született felajánlások megvalósításában. Az alig háromezer embert számláló község két izgalmas napja után dolgos, munkás hétköznapok következnek. Bízunk abban, hogy ez a ta­lálkozó, ez a kezdeményezés követőkre talál Pést megye többi községében, városában is. Ladányi István >ÍNVCvXVXXNXVXVVXXV>N\VXV\XXXVNVXXX"-XVXXXXXVVVN\NN\NXNN>XVVVXVNVXVXNXNXNNXVXNNXVVVV A MIKROFON ELŐTT: CSUKA ZOL irodalom legrangosabb alko­tásaival, mint például Ivó Andrics Nobel-díjas író Híd a Drinán című regényével, valamint novelláival. Nem­csak prózát, de színdarabo­kat, s mivel maga is költő, hivatott kezű átültetőként verseket is fordít. Nemrég hatalmas összefog­laló műve jelent meg A ju­goszláv népek irodalmának története címmel, amelyben mór jóv%l túllép a műfor­dítói tevékenység határain, irodalomtörténeti munkával tesz hitet a Duna menti népek közeledésének gondo­lata mellett. A vasárnap délutáni rádió­adás ízelítőt adott Csuka Zoltán — mennyiségre is igen gazdag — műfordításaiból, a délszláv irodalomból. A többi között Ivó Andrjps, Marin Drzsics, Ivan Goran Kova- csics és Miroszlav Krlezsa írásaiból hallhattunk. Teljessé tette az adott ke­retek között a műsort az, hogy nemcsak a íorditások- y kai ismertette meg a rádió a í hallgatókat, hanem magával ^ a fordítóval is. Megtudtuk, ^ hogyan került kapcsolatba ^ Csuka Zoltán Jugoszlávia ^ irodalmával, hogyan vált hí- ^ vévé, fáradhatatlan eiőmoz- ^ dítójává a magyar és jugo- ^ szláv népek baráti közeledé- ^ sének a fordítói munka és a ^ lapszerkesztés eszközeivel. ^ A műsorban, amelyet Ter- ^ tinszky Edit szerkesztett és ^ Déri Éva rendezett, élvonal- f beli művészek működtek köz- í re: Berek Katalin, Bitskey 1 Tibor. Kohut Magda. Ló- íj ránd Hanna és Pálos György, \ A rádiónak ^ a jó! ^ ^ kesztett, színvonalas adása ^ bizonyára sok hallgatóban ^ felkeltette a magyarra át- ^ ültetett délszláv irodalmi al- 4 kotások iránti érdeklődést. Zbigniew Cybulskl és Pola Raksa az Egy házasság hét­köznapjai című űj lengyel film egyik jelenetében televízió rendezője a kezde­ményezés eredményének tv- nyilvánosságát biztosítja. Aszódi Sándor (a BVSC előző elnöke) a helyi sportéletet se­gíti. A közgazdászokból és jogá­szokból alakult szakbizottság a termelőszövetkezet tervké­szítéséhez ad segítséget s emellett a negyedéves mérleg­ellenőrzést segíti szakmailag. A jogászok, a termelőszövet­kezeti tagok vitás ügyeiben segítenek, jogi patronálást nyújtanak a falunak. Aszódi Pál mérnök, a létesítendő művelődési otthon műszaki kivitelezésének és a község rendezésének tervét készíti el. A beszélgetés során Bazán István nyilatkozik. Filmsza­lagra rögzítik a beszélgetést. — Én is itt születtem eb­ben a faluban — mondja.’ — Innen járok dolgozni min­dennap. Elgondolásom az, hogy az ipar területére elván­dorolt fiatalokat, bejárókat összehívom, s ismertetem előt­tük a termelőszövetkezet problémáit. Célom, minél Érdekes kezdeményezés szín­helye ez a falu. Hetek óta j izgalomban tartja az embe- : reket a január 25-re és 26- i ra tervezett találkozó, amely- i re meghívták az ország kü- i lönbözö területéről mindazo- ; kát, akik itt, Hévízgyörkön j születtek, itt nőttek fel. Még novemberben bizottsá- > got alakítottak, amely a ! községi tanács végrehajtó bi- ! zottsága mellett működve, a ! pártvezetőség támogatásával ! felkutatta azokat a szakem- ; bereket, akik Hévízgyörkön \ születtek s erre a két napra ; meghívták őket, „haza”, szü- í lőfalujukba. * ; Az iskola tantermei ezek- < re a napokra átalakultak ! klubhelyiségekké, előadóter- ! mekké, stúdióvá. Kivonult a 1 televízió is, hogy filmszalag- ! ra rögzítse az eseményeket. ; A reflektorok erős fényében í találkoztunk Kovács Bélával, ä a községi tanács vb-elnöké- í vei. Ö most az egyik legel- j foglaltabb és legboldogabb í ember, csakúgy, mint Basán í István, a járási pártbizott- \ ság agit.-prop. osztályának ; vezetője, Fábri Mihály, a já- ! rás népművelési felügyelője, í Dénes Sándor, a községi ta- ! nács vb-titkára és Fér esik í Mihály, a járási könyvtár ^igazgatója. ^ Szómba (on este. amikor fel. 5 hangzott Ady Endre: Föl-föl j dobott kő című verssora — £ meghatottan álltak a fehér- re meszelt teremben a haj- \ dani régi diákok, akik Bu­2 dapeströl, Győrből. Pécsről, £ Sátorhelyről, Miskolcról és '/f ki győzné sorolni, hogy az J ország hány városából és í községéből jöttek el azért, $ hogy segítsék szülőfalujukat. $ Kovács Béla vb-e!nök gon- } dolatébresztó bevezetőjében £ arról a változásról beszélt, £ ami azóta történt, hogy a í meghívottak elmentek falu- í jukból. Erről, és a rfiégieVu -! problémákról. Az ötvenes JÍ évekhez viszonyítva elma- i, radt a község a tanulásban ^ Elmaradás tapasztalható gaz­dasági téren is és ennek £ függvényeként a kulturális f élet sem kielégítő. ; A szombat estéből éjszaka / lett, s a problémák nyomán £ konkrét felajánlások szület- jj tek. Gödör. Lajos mérnök a j meglevő 51 holdas terület ön- j tözésés berendezéséhez mű- ^ szaki segítségadást biztosít, í Sápi Pál gépészmérnök a gé- | pék helyes kihasználásáról j; tart előadásokat s a helyszí- ^ nen ellenőrzi a segítségnyúj- í tás hatását. Pauló Lajos, a y KÖNYVESPOLC: Századunk osztrák lírája S zinte már közhely, hogy szomszédaink irodalmát kevés­bé ismerjük, mint a távolabbi népekét — olvashatjuk a könyv borítólapján levő ismertetőben. Valóban így van. Sok­szor hangzott cl azonban panasz a magyar nyelv szűk korlá­táiról, ami miatt irodalmunkat kevéssé ismerik a nagyvilág­ban. Jó, jó, de mennyire ismerjük mi, a nagyvilág irodalmát, s benne közvetlen szomszédainkét? A világirodalom vérkerin­gésébe történő bekapcsolódás kétoldalú feladat: áttörni a sa­ját nyelvi korlátokat — kifelé hatva, s áttörni a nyelvi kor­látokat — befelé hatva ... Kétségtelen, hogy az utóbbi hat-hét évben könyvkiadá­sunk sokat törlesztett a korábbi adósságokból. Könyvkiadá­sunk igen gazdag, sokrétű, s mind nagyobb teret kapnak ben­ne az átfogó, egy-egy nép, nemzet, egy-egy korszakát egyszer­re bemutató verses- és növeliáskötetek is. Látókörünk bővül, s ebben a látókörben honi értékeink is reálisabb alakot öl­tenek. --------------— —----------------------- ------í -­I gen jelentős lépést tett ismét a közelmúltban az Európa Könyvkiadó, at adósságok törlesztésében, Megjelentette Szá­zadunk osztrák lírája cifnű vaskos kötelét, amely gazdag vá­logatást ad az eddig szinte alig ismert osztrák lírából. Az előszót Ernst Fischer, az ismert kommunista politikus, kitűnő költő és esztéta írta, igen alaposan elemezve és ma­gyarázva az osztrák líra természetét, múltját, majd jelenét századunkban. Az előszó külön érdeme, hogy a teljesen tá­jékozatlan olvasó is rövid idő alatt, könnyen áttekinthető ké­pet kap. 4 kötetben negyvennyolc költő szerepel, általában több verssel is. Közülük eddig csak Hugo von Hofmann- \ sthal, Rainer Maria Rilke és Georg Trakl nevét ismerhette a magyar közönség, mint költőkét, de rajtuk kívül közvetlen : ismerős Franz Werfel és Steion Zweig neve is, akiknek regé- \ nyel kedvelt olvasmányok nálunk is. : A kötet anyagát Hajnal Gábor válogatta és szerkesztette. Egyúttal igen gazdag és hasznos jegyzettel bővíti az olvasó • ismeretanyagát, segíti tájékozódását, az életrajzi adatokkal. ' (int) • Érdekes. s a mc­; gyeteket közelebbről is ér- ; deklő irodalmi műsor hang- I zott el vasárnap kora dél- j után a Kossuth.rádióban. Csu- ka Zoltán műfordító és dr. Hadrovits László egyetemi j tanár beszélgettek a délszláv ! irodalomról. i Csuka Zoltán évtizedek óta j legjelentősebb és legterméke- jnyebb tolmácsolója a jugo- ; szláv irodalmi alkotásoknak. > Az ő munkája . révén ismer- j kedtünk meg a jugoszláv Mégis, a rossz eredménynek < nem egészen és nemcsak a ta- ^ gok az okai. Az igazságnak^ tartozunk vele. hogy elmond- ^ juk. egyes tsz-vezetők és a ^ tagok között már az év elején ^ rossz viszony alakult ki. A tsz-^ elnök, a rátermettségéről is- £ mert Perényi Imre nem há- ^ ríthatta el ezeket a bajokat. £ nem hanyagolhatta el. a Már- £ cius 21-et sem odahaza Inár- £ csőn. Azért nap mint nap ott £ járt Sáriban, látta is a bajt, de ^ bízott a tsz szakértelemben és ^ tudásban gazdag többi veze- j tőiben, majdcsak kilábolpak a ^ kezdet nehézségeiből. Ami- kor azonban megtudta, , hogy az egyik legfontosabb ember ^ magatartása a tagokkal szem- ben eredője és kútferrása leg- ^ inkább a bajnoknak már késő % volt. ' £ Bevezették ugyan Sáriban ^ is az anyagi érdekeltség elvét, f csak kicsit későn hozták a ta- ^ 'gok tudomására. Ezért aztán a tagok csali immel-ámmal vállaltak, az összesen 603 mű-^ velésre szánt holdból mind- össze 420-nak akadt gazdája. <; Aztán hiába ígérkezett jőve- ^ delmezőnek például a kerté-^ szét. az otthommaradt kevés jí kéz nem győzte a szedést, tö- £ vén pusztult el a termés jó £ része. Csoda, hogy ilyen kö- ^ rülménvek között „csupán” ^ kétmilliós mérleghiánnyal zár- £ ja a múlt évet a sári tsz? De mégsem száradt ki a í Fehér Akác törzse, most a ^ legnagyobb télben, már ja- j nuár eleje óta fakadoznak rü- 'j gyei. Még december közepe ^ táján új agronómus, az évj legvégén pedig új főagTonó- í mus érkezett a tsz-be. Be- ^ szélgetni kezditek a tagokkal,^ azokkal is, akik tavaly í ' másfelé próbáltak szerencsét, í """ í Január első napjaiban pedi g í megindult a jelentkezés, tö-í megesen jöttek az emberek. í előbb csak kérték, aztán \ már követeltek művelésre ^ területet. Hamarosan túl je- { gyezíék a tavalyi rossz ta-j pasz.talatok alapján a kapa- í sok szűkösen összeállított; idei vetési tervét. E pil- 5 lanathan már 709 hold ku-' korinának, 205 burgonyának, J 102 napraforgónak, 64 cu- í kar- és 15 takarmányrépa-; nak lenne gazdája, de az; igénylők még mindig je- i lentkeznek. : — Ha havi 1500 forintot ke- í í-eshetnék havonta, dehogy; megyek el itthonról dolgoz-: ni — majdnem mindegyik: „visszatérő” egyöntetűen ezt: hangoztatja. Es ennyi kere- j setre évű átlagban tényleg; számíthatnak. hiszen a vál­lalt terület művelése mellett más munka is bőven lesz a tsz-ben, különösein, ha akad, aki elvégzi. - Most már úgy látszik, hogy akad, Persze, a sok jelentkező miatt módosítani kellett a ve­téstervet. össze is ült már a vezetőség, él is határoz­ta, mégpedig örömmel, hogy a kisebb értéket jelentő nö­vények. mohair, zabos bük- könv. köles vetéséről lemond \ a jól fnető kukorica, meg a többi vállalt növény kedvéért. Idén aztán el is vetik idejében ezeket a nö­vényeket, megtehetik, van elég traktora a tsz-mek. Most már a tavaly otthon és má­sutt dolgozó tsz-tagok is egyformán készülődnek a munkára. Érteni kell a nép nyelvén, bánni kell tudni az emberek­kel. akkor gyorsan rájönnek, hogy odahaza is megtalálják a számításukat, a tsz is tud megélhetést biztosítani nekik, ha nem vonják ki magukat a munkából. Ha bízni tud­nak a jövőben, nem a távoli­ban. hanem a holnapiban, ak­kor a tsz-tag nem vándorol másfelé munkát keresni. Ki­derült ez már' máshol, most a sári példa is bizonyítja. A sáriak pedig fogadkoz- nak, ez idén kivirul a Fehér Akác. Dolgozni, fognak érté. Jól teszik, nekik virul ki. Székely Endre Cikkünk nyomán: Jogos-e az érdiek panasza? Lapunkban, 1964. január 12-én cikk jelent meg, amely­ben az érdiek kereskedelmi hálózattal kapcsolatos parna- 1 szakról esett szó. A cikk nyo­mán a Pest megyei Tanács vb j vizsgálatot tartott és a vizs­gákat eredményét a keres­kedelmi osztály vezetője. Ko­mor Béla rögzítette. Ebhez felhasználta a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat írásos vá­laszát . és, ismertette a keres­kedelmi hálózat bővítésével j foglalkozó terveket. Idézzük a vállalat válaszá­nak egy részét; „Egyetértünk a. cikk azon megállapításával, hogy 1963-ban az üzletháló­zat nem bővült és a meg­levő üzletek nagy része ki­csi”. Ezután, az 1961-ben vég­rehajtott átszervezés alkal­mával hozzájuk csatolt föld- mű vess zó vetkezeti boltok kor­szerűtlenségéről, a fejlesztés lehetetlenségéről. a raktár- helyiségek nem megfelelő voltáról ír- Ezért helyes a cikk. megállapítása, hogy a rossz raktár-viszonyok miatt nem tárolható meg­felelő árukészlet. A zöldség- és élehnis’zer- ettátással kapcsolatban írtak hem teljesen, helytállóak. Ez azért következhetett be. mert a tájékozódás nélkülözte a kellő és alapos körültekin­tést. Téves a cikknek az a megállapítása is, hogy az egész területen kiselejtezés­re váró mérlegekkel dől-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom