Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-25 / 20. szám

t 1184. JANUÁR 2$. SZOMBAT A törpe és az óriás Mire kcpes a víz ereje ? — Vizi erőmű o hátizsákban — Mit „tud" a legnagyobb? VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK A technika fejlesztése és a vii lamosenergi a- termelés növe­lése szorosan összefügg egy­mással. Ez nemcsak elméleti tétel, .hanem a gyakorlat is Hz egész világon ezt az el­vet követi. Évről évre az új erőművek tucatjait avatják fel szerte a világon, ugyanakkor ' sorra szerzünk tudomást új erőmű­vek terveiről. Az ezekről szó­ló tudósításokban számokat közölnek az erőművek építé­séről és teljesítő képességé­ről. i Az. újságolvasók és a tv- nézők tudomást szerezhettek róla. hogy a közelmúltban üzembe helyezték a Szovjetunió­ban a világ legnagyobb vízi erőművét, a bratszki erőművet. Azt is- megtudhatták, hogy ez a hatalmas villanytelep 3-000 megawatt teljesítményre ké­pes, ami jelenleg világcsú­csot jelent. Sokat mondó szám ez így, azonban még­sem eléggé érzékelhető a kö­zéit teljesítmény nagysága. Plasztikusabb, ha elmondjuk, hogy. ez az egyetlen vízi erő­mű háromszor annyi ener­giát termel, mint amennyi a mi erőműveink összesített termelése jelenleg. Tehát ekkora 8 jelenlegi erő­mű-világcsúcs, s tegyük hozzá nyomban, hogy nem sokáig, mert a bratszki erőmű építői máris egy házzal odébb foly­tatják a munkát, Uszt-ilim.nél az Angaran elkezdték égj' 4500 megawatt teljesítményű ví­zi erőmű építését. Az Angara folyón egyéb­ként összesen hat erő­művet építenek, ezek kö­zül kettő, az irkutszki és a bratszki már elkészült, jelenleg a harmadikat építik. Az új erőmű-világcsúcs tehát már nem sóikat várat ma­gára, de az sem lesz hosszú életű, ugyanis a Jenyiszejen, ezen a nagy. szibériai folyón már épül a következő „leg­nagyobb’“ a saján-susenszko- jei vízi erőmű, amely 6360 megawatt teljesítményű lesz. Lehet, hogy feltűnt az ol­vasónak, de hedd jegyezzük meg, hogy a múlt század vé­gén Susenszkoje, faluba szám­űzte a cári önkény Lenint: Lehet-e méltóbban ünnepelni születésének századik évfor­dulóját, mint úgy, hogy 1970- ben itt kezdi meg a terme­lést a világ akkori legnagyobb erőműve? Amire ez az erőmű elké­szül, nálunk is teljes kapa­citással dolgozni kezd a Du- namenti Hőerőmű Százhalom­battán, amely 600 megawattal növeli meg az ország ener­giatermelését. Miközben ez az erőmű épül, Csehszlovákiával közösen egy vízi erőmű építését is „Kétszer kuplun goij on, előre figyeljen...“ .Avjúrtti" tis ,\I US sztilíkriréfkht* ? Még az ősszel esett meg velem, hogy vonaton utaz- tamban — akaratlanul — ér­dekes beszélgetés fültanúja voltam. Fiatalemberek, diák- íormájúak, elcg nagy hangon vitatkoztak arról, hogy érde­mes-e az MHS-szervezetbe le­járni. A vita tulajdonképpen nem is volt vita, mert a vé­lemények alig oszlottak meg. A diskurzus ■ jobbára arról folyt, hogy „ha mégis muszáj, melyik szakkörbe érdemes be­iratkozni”. Miután senki nem akadt, aki megmondta volna, hogy az MHS-be lejárni nem „muszáj”, s a jelek szerint Vácott valamelyik iskolában valaki túlbuzgón próbálhatta „aktivizálni’’ ezeket a gyere­keket, az út végére kialakult egy eléggé passzív álláspont, jj amelyet egy mondatban — a ^ leghangosabb fiú szavaival ^ élve — így summázhatnék: ^ — Öregem, nekem nem kell % az az előképzés, én nem ka- % tona akarok lenni, hanem £ mérnök. £ További beszélgetés aztán már nem volt, megérkeztünk ^ és mindenki ment a maga ^ dolgára. Hanem ez a beszél- £ getés sokáig nyomta a lelke- (, met. Ügy éreztem, hogy vála- ^ szólnom kellett volna, vagy ^ kellene nekik valamit. Igen, £ ide mit? Hogyan magyaráz- £ zam meg a katonakor előtt j álló fiataloknak, hogy , j az ő javukat szolgálna, ha ^ „lejárnának” az MHS va- j lamelyik szakkörébe? Kerestem, kutattam a kézen- ^ fekvő és sokatmondó érveket, £ s a válasz valahogy mindig ^ elmaradt. (, S mit tesz a sors? Most, va- lamelyik nap bent jártam az ^ MHS-ben, Petrás János gép- ^ kocsioktató, kiváló körvezető f, asztalán levelet pillantottam f meg. A címzett, amikor látta, hogy a levél érdekel, moso- lvogva mondta: (, — Látja, ez az igazi öröm, az igazi elismerés. Egy volt f tanítványom írta. Most kato- £ na. onnan irt. Ha érdeklit, ol- £ vassa el. (f Bizony érdekelt, s nem ^ bántam meg, hogy végi goi- ^ vastam. MegKaptam benne a f régen áhított választ őszi úti- 'j társaim címére. így hát hadd ^ adjam közre; 'j „Tisztelt Petrás elvtárs! Tu-^ datom, hogy Kiskunhalason < vagyok katona. Nagyon sokat >, gondolok magára és szavaira, ^ amelyeket ott a kocsiban, a * volán mellett mondott: »Két­szer kuplungoljon, előre fi­gyeljen . . .« Akkoriban zavar­tak ezek az utasításók, de most már tudom, hogy ezek mind jók és hasznosak voltak. Mindezt most nagyon is tu­dom hasznosítani. Itt is kocsit vezetek és lehetséges, hogy oktatni fogok. Ez majd akkor dől el, amikor minősítenek bennünket. Ed­dig mindenesetre az első hat között vagyok a vezetésben és nem hozok szégyent az MHS- re. Elismerem, hogy akkor k’ssé csibész voltam és tudat­lan, s (-alán nehéz lehetett a vezetést megtanítani ve­lem. De a sdk fáradságos mun­ka után mégis megtanultam kocsit vezetni. Köszönöm Pet­ras elvtárs fáradságát. ígé­rem, ha szabadságot kapok, elmegyek magához, megláto­gatom a következő tanfolyam­társaimmal együtt...” így a levél, amellyel — úgy hiszem — megválaszol­tam őszi útitársaimnak is. Aki pedig meg akar győződni ar­ról, hogy ez szó szerint így volt, annak elárulom a levél­író nevét és korábbi címét: Vadászi István — korábban a szentendrei HÉV alkalma­zottja, most — honvéd. F. A. elkezdjük a Dunán, Nagy* maros és Visegrád kö­zölt, amely közel 200 megawatt energiát termel majd, s így összesen hozzávetőleg 2000 megawattra nő hazánk áram- termelése. Még így is több mint három Magyarországot tudna ellátni az 1970-tben működni kezdő saján-su- senszkojei vízi erömű^ A megawattok nagyságának érzékeltetésére pedig elegen­dő egyetlen példa. December közepén kezdte meg a pró­batermelést az épülő száz­halombattai Dunamenti Hő­erőmű első 50 megawattos áramfejlesztője. Ez az egy, kis teljesítményűnek számí­tó gép annyi áramot termel, minit amennyi a jelenleg forgalomban levő magyaror­szági televíziókészülékek mű­ködtetéséhez szükséges. A- nagyok mellett „kis” érdekesség is akad a villa- mosenergia-termeléstoen. Egy Borisz Blinov nevű szovjet mérnök tervei alapján elké­szítették a „zseb” vízievő­művet. A henger alakú szer­kezet mindössze olyan ma­gas, mint tíz gyufásdoboz egymásra rakva, ' átmérője pe­dig négy gyuíásdoboznyi. Az egész erőmű az egyéb holmi mellett bepakolható egy há­tizsákba, aztán ha kirán­dul, vagy táboroznia megy az ember, belehelyezi egy pa­tak vízáramába és máris működik a házi erőmű. Né­hány villanyégőt és egy rá­diót lehet rákapcsolni. A szerkesztő arra is gondolt, hogy egyes helyeken ennél több energiára van szük­ség. Ezért ezeket a kis erő­müveket össze lehet kapcsol­ni, méretük is növelhető, s igy akár egész települések áramellátását is megold­hatják velük. Láth, milyen jól megfér egymás mellett a legnagyobb és a szinte zsebben hordozha­tó erőmű és milyen jól ki­egészítik egymást. Miközben sorra épülnek a z ismerte­tett nagyságú villanytelepek a Szovjetunióban, a terve­zője arra is gondolnak, hogy ennek a nagy ország­nak a legtávolabbi vidékeire is el kell juttatni a villamos energiát, ahová ma még nem jutnak el a távvezetékek. F. I. T<:! ti pinvvbttn Amikor a hőmérő mínusz 20 fokot mutatott odaikinn, a pincében szinte kellemes, lan­gyos a levegő. A nyársapáti pincelabirintusban most fej­tik a tavalyi borokat és folyamatosan azt is mérik, milyen erősek. A 33 500 hek­toliteres pincében jelenleg mintegy 29 ezer hektót tárol­nak. A borok innen kerül­nek Budafokra. A szőlőfel­dolgozó üzemben jelenleg szünetel a munka. Az ősz folyamán 28 ezer mázsa sző­lőt dolgoztak fel. Tavasz a léiben A ceglédi kertészetben va­lóságos ciklámen-erdő fogad­ja a látogatót. Sok száz, szebbnél szebb ciklámen nyí­lik az- üvegházakban. Jut innen nemcsak, a városba, hanem más városokba is. Szépen fejlődnek a tavaszi virágok is. Ezeket már a parkosításra tartogatják. Törik a jogrt Még kétszáz holdon kell feltörni a jégpáncélt trak­torral a vecsési Zöld Mező Tsz-ben. A szorgalmas trak­toristák több mint száz hol­dat megszabadítottak már a kemény jégrétegtől. Ócskavas nagyban A mooori MÉH-tele-p közel ötmillió forintos forgalmat bonyolított le a múlt évben. Éves tervüket 115 százalékra teljesítették. Vasból 116,3, pa­pírból 101, háztartási rongy­ból pedig 100 százalékra ele­get tettek tervüknek. Nagy segítséget nyújtottak az ál­lami vállalatok, amelyek gép­kocsival beszállították a hul­ladékot. Az általános isko­lákkal is jó kapcsolatot épí­tett ki a MÉH-telep. Szer­ződést kötöttek a gyerekek­kel, akik közül különösen a monori Ady Endre úti és a vecsési tanulók értek el ki­magasló eredményt a vas- és papírgyűjtésben. Jól bevált az itatásos borjúnevelés Maglódon, Gombán és Sá­pon a borjúnevelés már a korszerű módszerrel folyik. Az itatásos nevelés általá­nos vélemény szerint jól be­vált. A felnevelési költsé­gek lényegesen alacsonyab­bak. A szopta tásos nevelés­sel szemben tehenenként mintegy 200 liter tejet meg­takaríthatnak a gazdaságok, mert háromhetes kortól az itatásnál fölözött tejet is felhasználhatnak. Ezenkívül a kezelés és a gondozás is sok­kal egyszerűbb. Egyetlen sze­mély 25—30 állat ellátásá­hoz is elegendő. Régi kívánság teljesült Gyakran panaszkodtak a gyömrőiek, pontosabban sz Erzsébet-telepi lakosok, hogy körzetükben kevés a bolt és sokszor kilométereket kell gyalogolni a legszükségesebb cikkekért. Most társadalmi összefogással megnyílt az Er- zsébet-telep új üzlete. Mint­egy negyvenen vettek részt a helyiség tatarozásában. A Cegléd és Környéke Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat 36 ezer forintot költött a bolt berendezésére. Ert ékben kevesebb, mennyiségben több Rendkívül fontos feladat hárul a Nagykőrösi Konzerv­gyárra a külföldi piacok ellá­tása szempontjából. Az üzem a TERIMPEX útján nem­csak Európába, hanem Afri­kába is szállít konzerveket. A múlt évi exporttervet a gyár mennyiségben ugyan túltelje­sítette, de értékben csak meg­közelítette. Az elmúlt évben ugyanis — mint ismeretes — rendkívül szeszélyes volt az időjárás, s emiatt néhány gyü­mölcsöt nem tudtak megfe­lelő mennyiségben beszerezni. A gyártás az alacsonyabb ér­tékű exporttermékek irányá­ban eltolódott. BORKÓSTOLÓ A KIOSZ-BAN Ma és holnap a KIOSZ nagytermében borkóstolót ren­dez a földművesszövetkezet. Minden tizedik liter bor után jutalomjegyet kap a szeren­csés kóstoló, amelyre értékes tárgyakat sorsolnak ki. A jó borok mellé lacipecsenyéről., virsliről és halászléről is gon­doskodtak. í A KONSTANTINÁPOLYI LÁDA TITKA ÚJ DOKUMENTUMOK A RAKOCZI-SZABADSÁGllARCRÓL két. levelet sikerült megvásá­rolni, visszakapni. Legutóbb az ötvenes évek végén buk­kanlak elő ismeretlen, nagy­értékű Rákóczi-dokumentu- mok Franciaországban, ame­lyeket a troyes-i levéltárnak egyik, a magyar történelmet jól ismerő szakértője fedezett fel. Ekkor határozta el a Ma­gyar Tudományos Akadémia, hogy átfogóbb munkát indít a külföldön — elsősorban Franciaországban — található, Rákóczira vonatkozó irat­anyag felkutatására, A kutatásnak máris vannak eredményei, amelyek — rövid ideje folyó gyűjtésről lévén szó — nem is mondhatók je­lentéktelennek. A legtöbb új, eddig ismeretlen dokumen­tum a francia külügyminisz­térium levéltárából, a Párizsi Nemzeti Könyvtárból (a Bib- liothéque Nationa'e-ból) és a troyes-i városi könyvtárból került elő. A legérdekesebb okmányok közé tartozik Des Alleurs márkinak, a XIV. Lajos fran­cia király által Magyaror­szágra küldött altábornagy- nak és diplomáciai megbízott­nak több jelentése. Des Alleurs. 1705 és 1710 közölt havonta terjedelmes levélben tudósította a versailles-i ud­vart a magyarországi esemé­nyekről. a kuruc szabadság- küziti-m állásáról. Ilyen mó­don tehát a külföldi szemta­nú hiteles vallomásaiból is­merhetjük meg Rákóczi poli­tikáját, diplomáciai törekvé­seit. Ugyancsak új felfedezés Bonnac márki levelezésének egy része Bonnac, aki egy időben XIV. Lajos francia király svédor­szági követe volt, fontos sze­repet játszott, a kuruc szabad­ságküzdelem megindulásá­ban. A magyar szabadság- mozgalom iránt rokonszenvet tápláló diplomata támogatta Versailles-ban Rákóczi és Bercsényi terveit és — külö­nösen a küzdelem kezdeti szakaszában — segélyösszege­ket is főlyésíttatott számukra. Bonnac most felfedezett leve­leinek a korabeli európai po­litika jobb megértésében is szerepük lehet, s feltehetőleg más országok tudósai is fel­használják majd. Világosan megállapítható a 217 levélből, hogy Bonnac — jelentékeny erők hangadójaként — helye­selte a Rákóczi-szabadság- harc támogatását, mert tisz­tában volt vele, hegy ezzel francia érdekeket is véd. (Franciaországnak ugyanis ekkor elsőrendű érdeke volt a mohón terjeszkedő, vad há­borús tervekkel teli Habs­burg-monarchia hatalmának korlátozása, saját b'z’o-ságá- nak megvédése miatt.) Ezek az új dokumentumok a Rákó­0 után arról tájékoztattak, hogy nevezett Hercegnek azaz Ra- gotskynak, van egy fia. aki Franciaországban él. feltétele­zem, hogy érdekelhetik őt ezek az iratok. Természetesen, mi­után Hercegséged áttekintette a lényegüket. Ügy gondoltam, tehát, hogy ezeket az iratokat elküldöm önnek. Marseilles- en át; a király könyvtára cí­mére Kérem, rendelkezzék ve­lük. Herceg Ür. belátása sze­rint ...” Megérkeztek-e Párizsba Rákóczi iratai? Erre biztos adat van. 1772 május 24-én keltezték Vergen- nes levelét, amelyet Konstan- tinápol.vba írt (s amely ugyan­csak most. a kutatások során került elő): ebben közli, hogy az iratokkal teli ládát egy Raulin nevű férfi. Saint-Priest diplomáciai futárja, rendben és hiánytalanul átadta. A kutatás egyelőre eddig ju­tott. A ' levelekkel teli láda még nem került elő. s egyet­len egy sem a levelek közül. Feltételezhető, hogy az anyag megvan, sőt valószínűleg egy helyen található, valamelyik párizsi vagy vidéki francia levéltárban (Átfogó kutatást még nem tartottak, de azt már meg lehet állapítani, hogy sem a Bibliothéaue Nationale-ban, sem a külügyminisztérium le­véltárában nincs.) Rákóczi ismeretlen iratai a módszeres kutatás nyomán va­lószínűjéé- megkerülnek majd. De az eddig felbukkant új do­kumentumok is felbecsülhetet­len történeti értéket képvisel­nek. T. I. Amikor Rákóczi és a kuruc seregek kezéből földre hullt a zászló, amelyre 1703-ban hí­mezték a Pro patria et liber­tate (a hazáért és a szabadsá­gért) szavakat; amikor szét­hulltak a kuruc hadak, s a hazafiak bujdosni mentek, száműzetésbe kényszerültek, magukkal vitték tárgyi emlé­keiket irataikat, okmányaikat is, a fejedelem egész levéltá­rát és a szabadságharcra vo­natkozó dokumentumok egész tömegét. E történeti kincsek egy részének örökre nyoma vesze t; Párizs, Lyon, Troyes, London, Konstantinápoly, Rodostó voltak a menekülő vezérek, forradalmárok állo­másai. s ezeken kívül még sok más európai város, érthe­tő tehát, hogy a magukkal vitt okmányok közül sok el­kallódott. Hiszen a bujdosók közül nagyon sokan száműze­tésben haltak meg, többén családot alapítottak odakinn, j féltve őrzött tárgyaik, erek- i lyéik az utódok birtokába ke- : rültek, s múlt az idő, fakult : a hősök emléke I Pedig a Rákóczi-szabadság- jharcra vonatkozó minden ok­• mány. irat, emlék felbecsül- : heíetlen í történeti értékű kincs t • \ számunkra. Egy részük — na- í gvon csekély hányaduk — az [eiműH évszázadok alatt kül- '• földön előkerült, több emlé­czi-szabadságharcnak mind­eddig kellően nem értékelt külpolitikai összefüggéseit vi­lágítják meg, és sok tekintet­ben kiegészíthetik a történet- tudomány ismereteit is a ku­ruc—francia kapcsolatok ala­kulásáról. Végül egv kalandos történet következik, amelynek — saj­nos — egyelőre még nincs be­fejezése. A francia külügy­minisztérium irattárának úgy­nevezett „török anyagában“’ Köpeczi Béla, a korszak ku­tatója talált egy levelet,' ame­lyet. Saint-Priest konstantiná­polyi francia követ írt az ak­kori párizsi külügyminiszter­nek, Francois Vergennes-nek. Saint-Priest a levélben előad­ja, hogy a konstantinápolyi francia követség épületében, általános iratrendezés közben, amelyre állomáshelyének el­foglalása alkalmából került sor. találtak egy irattal teli lá­dát. Hamarosan, meg sem tud­ták állapítani, hogy az irato­kat milyen nyelven írták; nem volt a követségen senki, aki ismerte volna a magyar nyel­vet. Néhány hét múlva azon­ban, szakértők segítségével, Saint-Priest követ hevenyész­ve lefordíttatott több okmányt, s azonnal megértette, miről van szó. Vergennes kül­ügyminiszterhez írt levelének rgv része így szól: .......Nagy­m éltóságú Hercea Ür, bizo­nyára tudni fogja, mit kezd­jen ezekkel, az iratokkal. Ma- anm nem őrzöm őket tovább. Tyfint fentebb írtam, kétségte­len. hogy ezek a levelek néhai Ragotskii magyar fejedelem, hagyatékából származnak. Mi­I * , , I Ért hozzá! 1 Gödöllőn, * Halásscsár- í £ dóban ebédeltünk. A gyorsfy ^ falatozás után, sietős dől- fj 2 gunk lévén — igyekez- % z tunk a kocsihoz, de ott £ I mégis kíváncsian megáll- f ( tunk. Egy idősebb hölgy $ \ szinte kétrét görnyedve í hol az egyik, hol a má- í .sik ablakon kukucskált be- f í felé. Lépteinkre ijedten 'j Í felegyenesedett, ^ * — Tetszik valami? — 5 kérdeztük. í i í Z — Nem, nem. semmi. Ne j ^ haragudjanak a leskelödé- £ ( sért, de a barátnőm a 'j $ múlt héten kocsit vett, I azóta minden autó nagyon £ ( érdekel, 'j I — Hát akkor tessék za- ^ \ varialanvl nézegetni míg £ £ nem indulunk. I — Tudják, neki Tra i bontja van. És ez a ma- % I gtiké méretre] formára pon - 'j ífosán ugyanolyan. mint I amilyen az. ^ I A mi autónk ugyanis % f — Volga volt... ^ (k. m.) í í í — Pest megye 187 áRalá- iw*s iskolájának V—VIII. osztályában vezették be ed­dig ä gyakorlati oktatást. A gimnáziumok közül 10-ben részesülnék a diákok 5-j l-es rendszerű szakmai előkép- . zésben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom