Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-25 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI 1 AZ MSZ M P P E í ÍT MEGYEI B ■'m' uf-l'V'V é*. ' ■ '• ri - V? . V -?. Ti I ZOTT SÁG A ES A MEGYEI T A N Á C S LA P J A i Vm. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM Aha 50 FILLER 1964. JANUÁR 25, SZOMBAT NAPIRENDEN: >lz oktató-nevelő munka A megyei tanács ülése Losonczi Pál foldmuvelesugyi miniszter Godollon (.átogatás a fsz-vezetők tanfolyamán Pénteken délelőtt ülést tartott a Pest me­gyei Tanács. Az ülésen résit vett Szakait József, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára. Varga Péternek, a megyei tanács végrehaj­tó bizottsága elnökének megnyitó szavai után került sor a végrehajtó bizottság négy új tagjának — Szakali József, a megyei párt­bizottság titkára, dr. Ádám Mihály, a me­gyei tanács végrehajtó bizottságának titkára. dr. Tóth Márton, a gödöllői Kisállattenyész­tési Intézet osztályvezetője és Nagy Sándor, a DCM mérnöke — ünnepélyes eskütételére. Az ülés első napirendi pontjaként Szabó Sándor, a megyei tanács vb-elnökhelyettese tartott beszámolót a közoktatás helyzetéről és az ebből eredő további feladatokról, kü­lönös tekintettel az oktatási törvény végre­hajtására. Szabó Sándor beszéde Elmondotta, hogy az iskola- reformot a megye közvéle­ménye és a pedagógusok igen nagy érdeklődéssel fogadták, A szülők többsége helyeselte, hogy gyermekeik a társada­lom igényének megfelelő kép­zésben részesülnek és ezzel felkészültebben kerülnek ki az iskolákból. A tanulók és örömmel fogadták a gyakor­lati foglalkozási órákat, mert azok színesebbé tették iskolai munkájukat. A pedagógusok körében pedig már a reform 1 törvénybe iktatása előtt is igen intenzív politikai munka és sok szakmai vita folyt a reform lényegének és tartal­mának megismertetése és megélhetése érdekében. Az elmúlt három év lénye­gében az iskolareform előké­szítésének időszakai volt. Az eddigi eredmények biztatóak. Kezd kialakulni az iskola és az élet szorosabb kap­csolatának megvalósítása. A megye legtöbb iskolájában j a pedagógusok igénylik a tár­sadalom segítségét oktató-, nevelő munkájuk . során. Ugyanakkor a társadalom is nagyobb segítséget ad az is­koláknak, e'sősorban anya­giakban. esetenként azonban már nevelési kérdések megol­dásában is. Jelenleg 187 általános isko­la V—Vili. osztályában 37 60S tanuló részesül gyakorlati ok­tatásban, a 19 gimnázium­ban pedig 4551 tanuló kap 5+1 rendszerű szakmai elő­képzést. Örvendetes dolog, hogy az általános iskolai és a középis­kolai tanulók világnézeti, er­kölcsi és politikai nevelése egészségesen fejlődött az utóbi években. Általában csökken a tanulóknál a burzsoá ideológia befolyá­sa, de a kettős nevelés hatása még érezhető, örvendetes jelenség a 5 is, hogy közvetlenebb lett a vi­szony a tanuló és nevelő, diák és tanár között. Az eddigi eredmények azonban nem tehetnek elbiza- kodottá senkit, az oktatási törvény maradéktalan végre­hajtása még számos területen nagy feladatok megoldása elé áilííja a megye vezetőit és a pedagógusokat. Az' i-kolareform célkitűzé­sei szükségessé teszik, hogy a lehetőségekhez mérten az is­koláskor előtti évben minél több 5—6 éves korú gyerme­ket vonjanak be az óvodai foglalkozásokba. Ahhoz, hogy ez elérhető legyen. még_ 5000 óvodai helyre van szükség. A tankötelezettségi törvény maradéktalan végrehajtásáért a tanácsok, az iskolák és a szülők már eddig is igen so­kat tettek. Ezt bizonyítja az a tény. hogv az 1955'56. tanév­ben az általános iskola első osztályába beiratkozott tanu­lókból az 1962 '63. tanévben 12 647 végezte él a VIII. osz­tályt. A reform bevezetése óta közel 11 százalékkal emel­kedett a VIII. osztályt el­végzettek száma. A. tankötelesek teljes létszám­ban beiratkoztak, s mindössze egy százalékuk nem jár rend­szeresen iskolába. Ezek főleg a cigány lakosság köréből és a g.Vógypedagógiailag képezihe- tetlenekből kerülnek ki. A megye területén mintegy 16 000 cigány él. Ezekből tan­köteles korú 3200, Általában ott sikerült a rendszeres iskolábajárást megszervez­ni, ahol a szülök leteleped­tek és állandó munkalehe­tőségük van. A megye távolabbi mezőgaz­dasági területein — Já&zkara- jenő, Törtei, Nagykőrös tanya­világa — ezt még nem sike­rült megvalósítani. A gyógypedagógiai oktatás­ra szoruló, testi és szellemi fo­gyatékos gyermekek elhelye­zése máig sem oldódott meg megyénkben. Ez szaporítja az analfabéták számát. Jelenleg az általános iskolák mellett 45 gyógypedagógiai osztály működik. Ezek elhelyezése azonban korszerűtlen, nem megfelelő. A meglévő három gyógypedagógiai iskolában már biztosítottak a szakmai feltételek, de az elhelyezés itt is korszerűtlen. A különböző gyógypedagógiai intézet­re szorulók száma a me­gyében 600 fő, de jelenleg csak 175 férőhely van. Évente általában 50 gyereket jegyeznek elő felvételre, de felvenni csak 12—14-et tud­nak. Az épülő vecsési és ouömrői intézet mellett még három intézetet kellene létesí­teni, illetve a meglévő intéze­teket bővíteni ahhoz, hogy va­lamennyi rászorulót elhelyez­hessék. A nők munkába állásának fokozódásával egyre nagyobb az igény az általános iskolai napközi otthonok új szervezé­sére. Jelenleg 261 napközis csoport van. 10 080 tanuló ka­pott itt elhelyezést. Hely hiá­nyában 2583 tanulót nem tud­tak felvenni. A következő ötéves terv­ben 40 új napközis foglal­kozási termet és konyhát kellene létesíteni beruházásból és vegyes erő­forrásból ahhoz, hogy az igé­nyeket kielégíthessük. Jelentős problémát okoz az is. hogy megyénknek nincs át­meneti gyermekotthona. Ezért a pomázi nevelőotthont átme­neti otthonná, a szobi főváro­si otthont, pedig Pest megyei gyermekotthonná szervezték át. A megye gyermekottho­naiban jelenleg 280 hely van. Ez, jóval alacsonyabb az orszá­gos átlagnál. . Különösen nagy gondot jelent ez azért, mert a megyében 2700 nyilvántar­tott állami gondozott él. s mintegy 2000 azoknak a gyerme­keknek a száma, akikel a nem megfelelő családi környezet miatt nevelő- otthonban kellene elhe­lyezni. Igen súlyos megyénkben a tanteremhiány. Az idei tanév­ben 3487 általános iskolai ta­nulócsoportra csak 2397 tante­rem jut. Ennek következtében 1085 tantermet kettős váltás­sal használnak, sőt Ászódon és (Folytatás a 3. oldalon) Mint ismeretes, a megyei pártbizottság és a megyei tanács szervezésében egyhetes tanfolyamon vettek részt me­gyénk termelőszövetkezeti el­nökei és párttitkárai a gödöl­lői Agrártudományi Egyete­men. A szakmai és politikai továbbképzőn megyénk politikai és gaz­dasági vezetői, neves szakemberek tartottak előadást a szövetkezeti mozgalom időszerű kér­déseiről, a növényter­mesztés, az állattenyész­tés, a szőlő- és gyümölcs- telepítés feladatairól. Ebből az alkalomból látoga- I tott el Gödöllőre tegnap a ko­ra délutáni órákban Losonczi I Pál földművelésügyi minisz- tér A vendéget dr. Magyart j András, az Agrártudományi ! Egyetem rektora és Jámbor Miklós, a megyei pártbizott- ' ság titkára, valamint dr. Daj- ! ka Balázs, a megyei tanács 1 I elnökhelyettese fogadták. A I tanfolyam résztvevői az egye- I llku Pál látogatása megyénkben Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja a héten két alkalommal Pest megyébe látogatott. Útjára elkísérte Cservenka Ferencné, az MSZMP Pest megyei Bizottságának első titkára. Pécelen megbeszélést tartottak a község pedagógusaival és a gödöllői járás iskola- igazgatóival. A nagykőrösi iskolák igazgatói pedig tájékoz­tatták a minisztert a város oktatási helyzetéről és felada­tairól. Jól telelnek a vetések — de fel kell készülni a nagyobb fokú jegesedéire és a hóié gyors elvezetésére — Várni kell a /c> jtrágya kiszórássá l nűlea hamarosan kezdődő, fa­gyokkal váltakozó olvadás, il­letve az így megvastagodó, a vetésekre rásímuló jégréteg igen veszélyes lehet, s akkor a gazdaságoknak sürgősen gondoskodniok kell á levegő­től elzárt vetések felszabadítá­sáról. Az időszerű tennivalók kö­zül az egyik legfontosabb, hogy a mezőkön mindenütt kitakarítsák az árkokat és a lefolyócsatornákat, a vetése­ken felgyűlő hóié ugyanis gyakran nagy területeken tel­jesen kipusztítja a növényze­tet. Egyes vidékeken mór a tél derekán, sokszor magas hóra, kiszórták a fejiődésserkento- nek szánt fejtrágyat. A siet­ség e tekintetben nemcsak felesleges, hanem káros is. Egyrészt a száraz porhóba szórt műtrágya könnyen „szárnyra kel” a közegével együtt és az utak mentén, horhosokban, erdőszéleken halmozódik fel. Másrészt — a gyors olvadás esetén — a le nem szivárgó hólével együtt elfpjyik az értékes táp­anyag, vagy a mélyedésekbe, barázdákba gyűlik, a környe­ző területekre viszont alig jut belőle valami. A fejtrágya legalkalma­sabb kiszórási ideje a tél utolsó és a tavasz el­ső napjaiban érkezik el, amikor a hó már legfeljebb csak foltokban van a táblá­kon, a fagvos talaj viszont méa mindig elbírja a gépe­ket. Az őszi gabonafélék és ta­karmánynövények általában megerősödve fogadták a telet: a december legelején bekö­szöntött és azóta szinte meg­szakítás nélkül tartó hideg időt. megelőzően keményre fa­gyott a talajszínt. majd vas­tag ,.hóbundát” kaptak min­denütt a mezők. így a növényzet ideális bioló­giai állapotban kezdte a telelést. Az őszi vetések — a jelek sze­rint — még nem szenvedtek sehol számottevő kórt, noha a Dunántúl egyes tájain és fő­leg Borsod megyében a hóta­karó erősen „lefogyott” már, sőt egyes vidékekén csupán foltokban található. A Földművelésügyi Minisz­térium növénytermesztési fő- igazgatóságán tájékoztatásul elmondották, hogy a hóréteg tetején eddig csak szórványo­san képződött olyan erős jég­kéreg. amely indokolttá vagy éppen szükségessé teszi a tip- ratdst, illetve a gépekkel való töreíést. Mivel a vékonyabb jégkéreggel fedett, általában aprószemű, laza szerkezetű hó jelenleg elegendő levegőt tar­talmaz, vagy enged át a mini­mális élettevékenységet ki­fejtő. még alig-alig lélegző ve­téseknek. az egyes gazdaságokban tapasztalt túlbuzgó leve­gőztetés felesleges, esetleg káros is, hiszen a ráfordí­tott munka növeli a ter­melési költséget. Ugyanakkor azonban' hang­súlyozni- kell, hogy a valószi­Losonczi Pál (Foto: Koppány) tem nagj'termcben gyűltek egybe, hogy Jámbor Miklós megnyitója után meghallgas­sák Losonczi Pál földműve­lésügyi minisztert. • Elöljáróban Losonczi Pál a mezőgazdaság' helyzetéről szá­molt be. Hangsúlyozta, hogy Pest megyében az elmúlt ősz­szel igen szép eredményeket értek el a szőlő- és gyümölcs- telepítésben. A szövetkezeti mozgalom eddigi eredményeit taglalva elmondotta, hogy igaz ugyan, hogy a kedvezőt­len időjárás miatt az utóbbi években még nem alakult úgy a mezőgazdasági termelés, mint szerettük volna, ám a szövetkezeti parasztság erőfeszítéseiért már biz­tató eredmények mutat­koznak. Elismeréssel szólt az elmúlt őszi nagy munkáról, amely­ből tagok és vezetők, a me­zőgazdaság irányító szervei­ben dolgozók egyaránt kivet­ték a részüket. Ezt követően a tanfolyam hallgatóinak, válaszolt a föld­művelésügyi miniszter. Fő­ként. olyan problémákra vár­tak választ megyénk tsz-elnö­kei és párttitkárai, amelyek a tanfolyam anyagával kap­csolatosak. továbbá, amelyek időnként még zavarják a me­zőgazdasági termelést. A kér­dések kapcsán Losonczi Pál felhívta a megjelentek figyel­mét, igyekezzenek a jó mód­szereket elterjeszteni, s külö­nösen vigyázzanak arra. hogy az irányításban részt vevő szakembereket ne kössék le papírmunkával. Beszélt a földművelésügyi miniszter arról is, mit szándé­kozik tenni a kormányzat a mezőgazdaságban jelentkező alkatrészhiány megszüntetése érdekében. Sokat várnak a most alakuló mezőgazdasági gépjavító műhelyektől. Az elmúlj ősszel sok gon­dot okozott a mezőgazdasági termékek szállítása. A feltett kérdések azzal is foglalkoz­tak, milyen javulás várható ezen . a téren. Amint a föld­művelésügyi miniszter elmon­dotta, az idén jelentős szá­mú traktort és pótkocsit kap a mezőgazdaság. Arra is fel- hívia a szövetkezeti vezetők figyelmét, hogy gondoskodjanak a rendel­kezésre álló szállítóeszkö­zök jobb kihasznál ásó­ról. A esúcsmunkák ide­jén szervezzék meg az éj­szakai szállítást. I Részletesen kitért a szőlő- { gyümölcstelepítéssel kapcso­latos feladatokra, beszélt a : mezőgazdasági beruházások­ról, majd a szakosítás lehető­ségeiről. Befejezésül felkérte a Pest megyei tsz-elnököket és párttitkárokat, hogy for­dítsanak megkülönböztetett gondot a kenyérgabona-ter­mesztésre. A földművelésügyi minisz­ter tájékoztatója után a rész­vevők megtekintették az Ag­rártudományi Egyetem kul- túregyüttesének műsorát. Új postái kér Nagyiarcsa Olyan ütött-kopott a nagy- tarcsai posta épülete, hogy az embereknek jóformán kedvük sincs bemenni j oda. A községi tanács segíteni akar a helyzeten. Javaslat­tal fordultak a Budapest vi­déki Postaigazgatósághoz, építsen Nagytarcsán szép, modern postaépületet,' hiszen a nagy forgalom ezt minden­képpen indokolttá teszi. Hogy szívesebben fogadják kérel­müket, felajánlották, hogy a jelenlegi postától mintegy száz méterre egy 750 négy­szögöles üres telket enged­nek át erre a célra. Itt bő­ven jut hely a postaállomás­ra, és a szolgálati lakás­hoz tartozó kertre is. Még ennél is továbbmen- nek egy lépéssel akkor, ami­kor társadalmi munkára tesz­nek ígéretet, ugyanis a lakos­ság az anyaghordásban, alap- ásásban szívesen segéd'kezik. Zárszámadási előzetes — Az. érdi Búzakalász Ter­melőszövetkezet zárszámadási előkészületeiről szeretnénk a lapot tájékoztatni — mond­ja Téri András, érdi tudó­sítónk. — Jók a kilátások? — Az 1962-es évhez képest feltétlenül jobbak, hiszen ak­kor 30 forint volt egy mun­kaegység értéke, míg most a' tervezett munkaegységérték 34 forint. Ezt az értéket már elérték. Sőt, ha hozzávesz- szük, hogy prémiumként ed­dig minderjki öt, forintot ka­pott munkaegységenként, ak­kor nyilvánvaló, hogy a szö­vetkezet, ha nem is átlagon felüli, de jó eredményt ért el. — Még két dolgot szeret­nék elmondani. Az egyik: a leltározásba bevonták a tago­kat is, így az emberek megis­merkedhettek a szövetkeze­tük vagyoni helyzetével, an­nak alakulásával és a lel­tározás is előbb lett kész! A másik: a Búzakalász is csat­lakozott a dömsödi Arany Ka­lász Tsz felhívásához. A feb­ruár 4-i zárszámadó közgyű­lésen eredményes (vet zár­hatnak tehát. az. érdi Búzaka- lász Termelőszövetkezet tag­jai. (ni. j.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom