Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

Operaest a művelődési házban VIII. ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1964. JANUÁR 23, CSÜTÖRTÖK A KONZERVGYÁRBÓL JELENTJÜK Értékben kevesebb, mennyiségben több Konzervgyárunk fontos fel­adata az exportra gyártás, Ez nem azt jelenti, hogy a hazai fogyasztásra nem gyárt kon­zerveket, hanem azt, hogy sok­kal nagyobb százalékban ke­rül a gyártmány külföldi pia­cokra. A városunkban előállított konzerveket a világ minden táján ismerik és fogyasztják. Az üzem a TERIMPEX útján küld például az afrikai pia­cokra árut, de az angol em­berek is ízlelgetik a körösi konzerveket Az exportált áruk tervtelje- síjéróről LeSkó László üzem­gazdasági osztályvezetőtől kap­tunk felvilágosítást. — Konzervgyárunk meny- nyiségben túlteljesítette a tervet, de értékben alul maradt a tervezett összeg­nek. Ezt úgy magyarázhatjuk, hogy az elmúlt esztendő szeszé­lyes időjárása a gyümölcs­termesztésre Igen rossz ha­tással Volt. így eltolódott a tervezett cikkösszetétel, vagy­is olcsóbb nyersanyagok ke­rültek a termelésbe, mint amilyeneket terveztünk. — Ez adta azt az eredményt, hogy mennyiségben 104,3 szós­zólókra teljesítettük a tervün­ket, míg az értékűéi adaiío- kat csak 96,3 százalékra tud­tuk teljtü! jeni. — A dkkösszetétel az ala­csonyabb értékű exportter­mékek felé tolódott el. Az el­múlt nyáron egyes befőtt- nyersanyagokat nem tudtunk felvásárolni az időjárás ' miatt. Például ilyen volt a meggy, a cseresznye, az eper, a mál­na, a sárgabarack és még több gyümölcsféleség. Voltak, amelyek csak részben, de olyan gyümölcsök is akad­tak, amelyek majdnem tel­jes egészében kiestek a ter­melésből. — Természetesen — foly­tatja — ez nagy gondot oko­zott az üzemnek. A probléma az volt, hogy pontosan, előrelátóan ki kellett választani azokat az exportképes nyersanya­gokat, amelyeknek az ára kevésbé margd el a ter­melésből kiesett gyümöl­csökétől. — Pótolnunk kellett a jobb termésből, figyelembe véve azokat a tényezőket, amelyek lehetővé teszik a külföldre való kiszállítás követelmé­nyeit. így esett a választás pél­dául az almára, az őszibarack­ra és a külföldi szájíznek meg­felelő különböző főzelékekre, savanyúságokra. — Az elmúlt esztendőben az exportfeladatokból összesen 175,9 millió forintot teljesítet­tünk, ami magában véve sem kis összeg Ez évenként foly­tonosam emelkedik, mindig több és több konzervkészít- mén.vt követel a hazai és kül­földi fogyasztóközönsóg — fe­jezte be nyilatkozatát Leskó László. — végh — Klubelőadás: Kuruzslás, lelki gyógymódok Péntekén a TIT városi klubjában dr. Papp Gyula a kuruzslásrél és a lelki gyógy­módokról tart előadást. Az előadás este 8 óra-kor kezdődik. Huszonhétmillió forintot költenek a konzervgyár gépeinek felújítására, karbantartására A téli hónapokat a konzerv­gyárban egy kis pihenés jel­lemzi, mert jóval kevesebb a munka, mint a nyári szezon­ban. De ezt az időt is igen fontos munkákkal kell kitöl­teni, hogy az új szezonban fennakadás nélkül folyhasson a termelés. A nagy exportköveteimé' nyék szükségessé teszik a kon­zervgyárban a. jó és pontos felkészülést a nyárra. Ennek egyik legfontosabb folyamata a gépek előkészítése. A meglevőket ki kell javítani, vagy új gépeket kell az egyes munkafolyamatokba beállítani. A konzervgyár műszaki osz­tályán most a teendő a gépek javítása, karbantartása, fel­újítása. Ez igen fontos és a téli hónapokban időben el is IfíSAeon..: A cidri nagyon kellemetlen ré­sze a hósöprés. Ha éjszaka megnyíl­nak a felhők cihái, reggelre 20—30 centis hószőjiyeg borítja a járdát. Ajánlatos idejé­ben felsöpörni, mielőtt a gyalo­gosok letapossák, mert akkor bi­CIDRI zony elő kell venni a lapátot meg a kapar ót. Az új háztu­lajdonos a z idén takarít először havat. Bizony, azon a hosszú fronton nem elég a nyírfasöprűvel sorozni. Néha megáll egy pil­lanatra pihenés­re. Végignézi a házat, méregeti a járda hosszát és elégedetlenül mo­rogja maga elé: — Kellett ne­ked, Péter, nagy ház a napos ol­dalon? Nohát, ak­kor ne restelld a havat söpörni. Szécséity Ferenc, a konzerv­gyár tmk vezetője a gőzhűtő berendezését vizsgálja (Godány felv.) lehet végezni, mert így bizto­sítják a folyamatos, zökkenő nélküli munkát a nyár folya­mán. A nyár első hírnöke a borsó, amelyből nagy mennyiség ke­rül feldolgozásra a gyárban. Éppen ezért a bors ivónál kijavítása az első feladat, amit a gépkezelőknek el kell végezni. A gépsor kijavításá­nak a határideje január 31~e. Elkezdték már a paradicsom­vonal karbantartását is. ami a tervek szerint május else­jére készen lesz, hogy felké­szülve várja a nagy paradi­csomszállítmányokat. Éhben az esztendőben el­készül az új befőftüzem, amely 70 százalékban új gépekkel lesz felszerelve. Már folyamatosan érkeznek a hazai és külföldi gyártmányú gépsorok. Üj cimkézőgép, bab- hegylevágó. szeletelő, egres- tisztító, léfelöntp, automata koronazáró, félautomata üveg­záró. üvegmosó gépek kerül­nek majd a befőttüzembe. A gépek legnagyobb részét a hazai ipar készíti, de akad­nak, amelyeket külföldről hoz­nak be, főleg Bulgáriából, a Német Demokratikus Köztár­saságból és Svájcból. A tervek szerint a teljes szezonra a gépek felkészítése június 30-án véget ér, és evvel folyamatosan beáll a nagy nyári export felkészülés. A gépek karbantartására az üzem közel 6 millió fo­rintot költ. a hazai és kül- , földi gépek beszerzésére pedig 16 millió forintot. Ezek a munkák lehetővé te­szik, hogy a gyártás közben minél kevesebb legyen a gé­pek meghibásodása. Január 29-én este fél 8 órai kezdettel a művelődési ház bérletsorozatának első előadá­saként operaest lesz. Fellépnek: Vigh Irén (szop­rán). Szabó Anita (alt). Tar- nay Gyula (tenor) és Bene Jó­zsef (basszus), a Magyar Ope­raház tagjai. Zongorán kísér: Eöry Zsuzsanna, konferálj László Zsuzsa. Előadásra kerülnek Doni­zetti, Rossini, Verdi, Mas­cagni, Mozart, Leoncavallo, Puccini, Debussy és Erkel operáinak legszebb részletei. Érvényes az I. bérlet. E ő- adásonkénti jegyváltásnál a helyárak: 12, 10 és 8 forint. ÚJ HŰTŐPULT Üj hűtőpultot kapott a 150-cs csemegebolt 83 ezer fo­rintos beruházással. Bár most az időjárás vetekszik a hűtő­pulttal, nem kell félni, hogy elromlik az áru. de jön a meleg is, és a vásárlók hálásan gondolnak majd a hűtő­pultra (Godány felv.) „Zaccos" beszélgetés a Gödörben — MEG LEHETNE EZT kérem, azonnal csinálni? — Annyira talán nem sürgős? — Szeretnénk egy negyed­órán belül visszaakasztani a helyére. A mester letakarhatta a munkaasztalra terített pok­rócot: A száraz gittmor­zsák a padlón pattogtak. — No, adjátok ide! Percek alatt kiverte az üvegcserepeket s már szab­ta is bele az üveget. — Tulajdonképpen ez a hibás! — tolatott közelebb Krizantin a labdával. Sze­retettel megpaskolta. — Alig tíz perce, hogy ezt kaptuk jutalmul azért, mert burgonyabogarat szed­tünk a Békében. — Hát szedjék is össze! — állt meg egy pillanat­ra a mester kezében a szer­szám. — Hiszen ha ma­tadorral irtják azokat a piszok férgeket, a vegyszer átjárja az egész termést. Nem lehet a krumplit meg­enni. Szép az. Nincsen an­nak semmi baja. De olyan büdös, hogy az embernek felfordul tőle a gyomra. — Biztosan szedtünk vagy tíz vödörre valót. — Derék dolog! — A két másik nyolcadik osztállyal versenyeztünk. Mi lettünk az elsők. — Az ablakbetörésben is. Van-e húsz forintotok? Rossi Károly: Futball-labda a krumpliföldön 9. rész Tökösnek nem volt csak egy tízese. — Ki ad bele? FORINTONKÉNT gyorsan összekerült a huszas. Mind a huszonegyen végigvonul­tak az utcán az ablakszárny- nyal. A százhúsz kilós asszony megelégedetten nézte, ami­kor Jumbó nyögve helyé­re akasztotta az ablakot. — Ezt igazán ' megspórol­hatták volna. Deh&t ilyen a fiatalság. A labda megvolt. A csa­pat megalakítása sem tar­tott sokáig. Másnap dél­előtt sorban járt az osz­tályban az összeállítás. — Hülyék vagytok! — Irta egy cédulára Jumbó. Ha nem lehetek kapus, én­rám ne is számítsatok. A csatársor ötösfogata je­lentette a legnagyobb gon­dot. — Délután edzés. Hol­napra kihívjuk a C-t vagy • a B-t és laposra verjük. Nap, mint nap a vásárté­ren rugdostak a gyerekek. Egy szombat délután ßre- nyó egyik szép lefutása során belerohant Márton tanár úr hasába és majd­nem felgurította Sebes igaz­gatót. ­— Ez az! Tudtam, hogy ezek ezt csinálják egész dél­után. Márton tanár úr a hasát nyomkodta. — Brenyó, te elvesztetted a józan eszedet. AZ OSZTÁLYELSÖ szo­morúan nézett a guruló labda után. — Egy hónap múlva vége a tanévnek. Minden vala­mire való diák ilyenkor ta­nul a legtöbbet. Ti pedig mit csináltok? — Tanár úr kérem, szom­bat délután van! — Tudom. Nekem is van naptáram. — Semmi helye a be­szédnek! — emelte fel a hangját Sebes igazgató. A labdát elkobozzuk és csak az összefoglaló után kap­játok vissza. Azonnal hoz­zátok ide. Krizantin ballagott a lab­dáért. Lassan lépegetett. Nagyon lassan lépegetett akkor is, amikor a labda már a hóna alatt volt. Az apák-boltja ajtaját nyi­tódat ó szesztestvérek közölt nagy az összetartás. A világért el nem árulnák egy-egy felfe­dezett új italbolt nevét, he­lyét, legfeljebb csak becené­ven emlegetik, ha éppen na­gyon muszáj. Ilyen hely ná­lunk a Gödör. Testi épségem érdekében én sem árulom el. hol, merre• található ez a nyu­galmas búvóhely. Hát itt a Gödörben voltam fültanúja régi ismerőseim, Balázs és Ambrus beszélgetésének, k — Biz’ a’ rég volt Amri- kám... Van annak jó három fertály esztendeje is, hogy találkoztunk. Emiékszel-e, hogy ott. valahol a Híd utcán, majd beestünk az árokba? — Hogyne. Még arra is em­lékszem, hogy azért nem jöt­tél a Boros-kocsmába, mert eszedbe jutott a salak. — Az ám. a salak! Jó, hogy mondod. Olvastad-e, hogy megoldják a szemétkérdést? — Aha!? Mondjad, no! — Mög ám, mégpedig úgy, ahogy én is kívánom: intéz­ményesen ! Oda fog állni a szemétnyelő a házad elé, oszt’ már viszik is. — Jól tudod, Balázs?! Biz­tos. hogy a salakot is? — Hát, azt „bizony nem tu­dom, hallod-e, mert ami sa­lak. az nem szemét. Akkor pe­dig baj van! A mi utcánkban nemigen lehet már hova ön­teni a hamut, az egész csupa domb. Valamelyik este órákig topogtam a kiskapun belül, jön-e már a szomszéd, had’ vinném én is. Amíg ott lesel­kedtem, folyton az a Barta, meg a Godány járt az eszem­ben ... márhogy az újság... oszt’ arra gondoltam: engem nem tudott egyik sem meg­kérdezni, hogy mit várok az új évtől. — Hm ... Hát osztán te mit igényeltél volna? — Hát. én koma csak azt. hogy nyilvánítsák a salakot is szemétnek, meg hogy minden utcába járjon az az izé-aútó. Tudod, már rettenetesen unom ezt a lopós játékot. A fene majd megesz, mire kiíesem, hogy a szomszédék lefeküdtek. Mikor leoltják a lámpát, még meg kell vámom a Sanyi bá­csit. hogy mikor csoszog a fej­adaggal a házunk mellé és csak úgy következek én. Tu­dod. rájöttem én már régen, hogy az öregnek is van egy kis esze. Ötször annyi salakot hord a házunk mellé, mint én az övé elé. Két hete lehet an­nak. hogy három vödör sala­kot is hozott. Nem bírtam cérnával. Kiugrottam, rajta­kaptam. Mondom neki: ide­hallgasson Sándor bácsi... Rettenetesen vérben forgott a szeme a rajtaütés miatt, s már emelte is a vödröt, hogy fejbe vág. Hirtelen Szilt vál­tottam s mondtam ... mon­dom, hogy mesélnék egy jó viccet. — No mondd, he — dünnyögte az öreg. Mondom aztán a viccet, ami így szól: Találkozik két zacc... — Mi a’, te? — Két zacc. Az egyik foly­ton balra ugrál, mire a másik megkérdezi: Mért táncolsz ta mindig balra? — Mert éh balzac vagyok — felelte amaz. Az öreg nem értette, csak bámult... — Én se. he! — Hát ide hallgasson, Ho­noré úr! — mondtam neki. — Most aztán próbáljon azzal a zaccal egy kicsit jobbra tar­tani. mert ebből nagy baj lesz! — No és? — No és! Nekem szaladni kellett, a házam meg úgy kö­rülhordja zaccal, hogy lassan ki sem látszik belőle. — Te mondtad, hogy van esze az öregnek. Az a zacc meg valószínű salak. Nem igaz. igaz-e? k Tovább nem hallgattam a diskurzust. Igyekeztem haza, kíváncsi voltam, hogy a Bocs­kai utcán a sötétség leple alatt jobbra tarts van-e, vagy még mindig „bal zacc” irány­zat. Lassan-lassan, de ha to­vább is így megy. biztosan, az én házam is betemetik „zac­cal’’! — ella — — Megszűnik a Csorba utca. A városi tanács építési és közlekedési osztályának elő­terjesztése alapján a legutób­bi yb-ülés a 113 négyszögöl nagyságú Csorba utcát meg­szüntette. — Kivilágitatlan kerékpár­ral közlekedett és 200 forint bírságot fizetett a rendőrség szabá’ysértési hatóságának Tóth János (Lencsés, Világos dűlő 26.)’ — Tanuló-balesetbiztosítá­sára törés miatt 100 forint •kártérítést kapott Kovács Éva az Állami Biztosító helyi fiók­jától. — 282 tanulója van a helyi­ipari iskolának, ahol harminc- egyféle szakmát tanítanak. A tanulók közül száz fő nagy­üzemi rendszerben, száz- nyolcvar.két tanuló pedig a helyi kisiparban dolgozik. Ez az iskola biztosítja a közel­múltban megindu’t irodagép- alkatrészeket gyártó vállalat helyi részlegének szakmun- kásszüksézletét is. — 19 7C0 fő vett részt a téli tüdőszűrővizsgálaton. Mind­össze 300 fő maradt távol a vizsgálatról. — Több mint 2 millió forin­tos forgalom a földművesszö­vetkezeti áruházban az elmúlt év utolsó hónapjában, ami rekorderedménynek számítj — Tanár úr, kérem leg­alább szombat délután! — Ott lesz a hosszú va-: káció. Adjátok ide! Márton tanár úr kezébe '■ vette a labdát. Megfordult j és csendesen ballagott az \ igazgató mellett. A TIZENEGY csapzott j hajú fiú szomorúan nézett \ utánuk. Mikor már jól el- \ haladtak, Görény elbiggyesz- \ tette a száját. — Fogadjunk, ha nem ta- \ nárok lennének, azóta már\ rugdosnák a focit. Az összefoglalótól az év- \ záróig kereken két hét telt j el. Ezalatt a társaság min- \ den délután kinn volt a \ vásártéren. — Védhetek én még NBi kettes kaput. — így dűl-! lesztette ki a mellét Jumbó. \ A rugdosás híre elcsat-; togott a tornaterem abla- \ káig. Virág tanár úr nem \ hiába volt tornatanár. — Tehetségesek vagytok! I — így veregette meg a fiúk l vállát. a vásártéren maga \ köré ültette a srácokat és; félórás előadást tartott ne- kik a labdarúgásról. Aztán • odaállt a pálya közepére. \ A bírósíp éles sivítása be- < lehasított a levegőbe. Még- kezdődött a céltudatos ed-! zés. Csattogott a labda. \ Jumbó tenyere akora volt, '• mint egy palacsintasütő. \ Okosan használta. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom