Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

Vitt ÉVFOLYAM, 18. SZÁM 1964. JANUÁR 23, CSÜTÖRTÖK EGY TSZ-AGRONÓMUS SZEMÉVEL A mezőgazdasági szakemberképzésről Néhány hete érdekes elő- adlást hallhattunk a televízió­ban arról, hogy az iparban je­lenleg a segédmunkások és a szakmunkások száma a legnagyobb, a technikusok száma viszont kevesebb és a mérnökök száma a legke­vesebb. Az ipari üzemek 'kor­szerű gépesítésével ez a szakmai arány teljesen meg­fordul, úgy, hogy egy korszerű üzemben sok mérnökre és technikusra, kevesebb szak­munkásra és igen kevés se­gédmunkásra lesz szükség. A szaikmunkástansfolyamok még nem működnek elég nagy számmal és ezeken a tanfolyamokon is csak az alapokat, illetve az általáno­sabb szakműveltséget szer­zik meg a hallgatók. Például az esőztető-öntözőberendezé- sek kezelését öntözéses tan­folyamokon tanítják, csak a téli hónapokban, amikor a természetben a működtetést bemutatná nem lehet. A mezőgazdaságii techniku­mok és a kertészeti techniku­mok általános és sokoldalú ismeretet adnak. A felsőfokú szakosított technikumok el­végzése már szakismeretek megszerzését teszi lehetővé, így szintén szükséges az ag­rár-, valgy kertészdiploma megszerzése után a szakosí­tott mérnökképzés. Azokban a tsz-ekben, ahol idejében felismerték a sza­kosítás fontosságát, már nem olyan rossz a helyzet. így a nyársapáti Haladás Tsz-ben az üzemágak szakosítva van­nak és vezetésükkel egy-egy .szakatgronómus foglalkozik. Ezek a szakvezetők az , elnök­kel egyetértésben kollektiven vezetne, főagronómus nélkül a tsz termelését, üzemi súrló­dások nélkül. A tsz-ben 1062-ben 14-esn végezték el a hároméves szakiskolát és tették le eredményesen a szőlőter­mesztő és borkezelő, va­lamint gyiimölcsiermesz- tő és faiskolskezelő szak­vizsgát. 12 tanuló a szőlőtermesztő és zöldségtermesztő hajtató sza­kon tanul. 1 fő növényvédel­mi és 2 fő öntözéses tanfo­lyamot végzett. Öten járnak mezőgazdasági technikumba, 1 fő kertészeti technikum­ba, Ezek a számok azt mutat­ják, hogy a tanulnivá'gyás ebben a tsz-ben nagy, de en­nek ellenére a tsz vezetősége itt sem nyugodhat meg. éppen a fentiekben kifejtett hiá­nyosságok miatt. A közeli jövő ugyanis gyors fejlődést diktál, hogy nem lehetünk nyugodtak. A tsz öt egységében mintegy 220 hol­don vezetik be a szőlő- és zöldséges kultúráik esöztetö- önlözését korszerű villany­hálózat kiépítésével. A most folyó nagyarányú szőlőtelepítések 3 éven belül megváltoztatják egész Nyárs­apát képét. A nagyüzemi táb­lák lehetővé teszik a- korsze­rű gépek, növényvédelmi és gyomirtó anyagok használa­ti'1, új módszerű tápanyag- utánpótlást, műtrágyázást és levéltrágyázást. Soha Nyárs­apáton nem látott távlatok nyíltak meg a kertészeti pri­mőrök termesztésével, &z üvegfelületek több oldalú ki­használásával stb. Ehhez azonban nem elég néhány szakember. Népes szakgárdára és nem is akármilyen szak­tudással rendelkező em­berekre van szükség. Es hogy ezek a távlati ter­vek a közeljövőben kezdje­nek megvalósulni, a szakem­bereknek a „látó” szemet és a tudást meg kell szerezni. Itt szeretném megemlíteni azt, hogy amit az iparban már régen bevezették: a szak­emberek rendszeres külföldi utakra küldését, azt be kell vezetni nagyon sürgősen a mezőgazdaságban is. Mai eredményeink elismerése mel­lett igen sokat hallunk a me­zőgazdaság elmaradottságá­ról, versenyképtelenségéről. Ma még kevesek és csak a felső vezetők, úgy is mond­hatnám kiváltsága az, hogy külföldön tapasztalatokat gyűjthetnek. Bíró Zoltán a nyársapáti Haladás Tsz szőlészeti agronómus A járás juhtenyésztése A járás juhtejtermelésében a ceglédi Kossuth Termelőszö­vetkezet áll az első helyen. Közel 29 ezer liter juhtejet termeltek az elmúlt évben. Szorosan a nyomában van az abonyi József Attila Ter­melőszövetkezet, közel 23 és fél ezer literrel. Gyapjúter­melésben is a ceglédi Kos­suth Tsz-é az elsőség, mert az elmúlt évben megtermelt több mint 12 ezer kg gyap­júval szemben a második he­lyen levő törteli Aranyka­lász Tsz termelése mindösz- sze 4253 kilogramm volt, az abonyi József Attiláé pedig alig haladta túl a 3 és fél ezret. TÉL A PINCE BÉN Amikor a hőmérő mínusz 20 fokot mutat odakint, a Vin­cében kellemes langyos a le­vegő. Persze azért itt sincs meleg. Vastag ruhában dol­goznak az emberek. — Milyen téli munkák foly­nak most? — kérdeztük Ko­vács Jánost, a nyársaváti bor- pince vezetőiét. — Jelenleg a borokat fejt­jük. s folyamatosan a fokolás is megtörténik. Nálunk, hogy úgy mondjam, most pangás van. A kampány idején 40—50 embert is tudunk foglalkoztat­ni, de most tizennyolcán is el tudják látni ezt a munkát. — Mennyi a pince befogadó képessége? — 33 500 hektoliter, de je­lenleg 29 000 hektót tárolunk. Nálunk ugyanis kizárólag csak tároljuk a borokat és innen folyamatosan szállítják Buda­fokra. — A szőlőfeldolgozó üzem? — Jelenlea szünetel, de az ősz folyamán 28 ezer mázsa szőlőt dolgozott fel. Tavasz a télben Ciklámenerdő a kertészetben Ebben az évben igen jól si­került— legalább is ez ideig — a virágok átteleltetése. Az üvegházakban valóságos ciklá­menerdő fogad. A bágyadtan sütő napsugár tavaszt varázsol a pompázó bimbók és kinyílt virágok özönére. — Sok száz gyönyörű ciklá" menünk van — mondja — To~ kai Andrásáé, a kertészet megbízott vezetője. — Annyi, hogv Cegléden el sem fogy. Éppen ezért ebben az évben végre sikerült azt is megér­nünk, hogv virágvásárlas he­lyett más városokba szállítunk bőven cserepes növényeket és virágokat. Nagyon szépen fej­lődnek. tavaszi virágaink is. Űgv hiszem, a parkok szebbek lesznek, mint eddig bármikor. Híradás a tüzelőfrontró!! Több tüzelő fogyott, bevezették az előjegyzést Adatok a ceglédi járás Kilián testnevelési mozgalmáról A Ceglédi Járási Testneve­lési és Sportszövetség össze­állította az 1963. évi Kilián mozgalomról szóló adatszol- J gáitatását. Mint a TS dolgo- \ zóitól megtudtuk, jól zárult j az elmúlt év. Az 1961. május \ 1-vel beindított mozgalom ki-! tűnő szervezése és a jól meg-! választott aktívák munkája! biztosította, hogy a jól elve-! tett mag jó termést adott.; Természetesen nem szabad fi-; gyeimen kívül hagyni a járási j TS 1963. évi munkáját sem, \ amikor a JTS aktívái fárad-; Ságot, időt nem kímélve, min-; dent elkövettek a minél jobb i eredmény elérése é dek ben. | Az egyévi szorga más munka: a várt eredményt hozta, ör-: vend.tes, hogy járásún^ terü­letén mind többen értékelik méltóiképp ezt a sokoldalúsá­got kívánó mozgalmat és je­lentkeznek pon szerzésre. Az alábbi statisztika szemlélte­tően mutatta a jelentkezik 'létszámát és a megszerzett jelvények számát. (Zárójelben az 1982. XII. 31-5 állapok) 1963. XII. 31-ig jelentkez­tek: 14 143 (10 306). előkészítő alapfok kiadva 1423 (455), elő­készítő felsőfok 548 (154), vasjel vény 3270 (1714), bronz­jelvény 857 (115), ezüstjelvény 126 (7), aranyjelvény 56 (23) lett kiadva. Tehát sz elmúlt évben 3777 újabb jelentkező volt és a kiadott jelvények száma is ugrásszerűen emel­kedett, mert egy év alatt 3817-et adtak ki, míg az elő­ző egy és fél év alatt összesen csak 2468-at. A JTS elnöksé­ge bizalommal tekint az 1964. évre, remélik, hogy ebben a népszerű mozgalomban ismét szép eredményt fognak elérni. „Hol a boldogság mostaná­ban? ... Barátságos, meleg szobában.” Petőfi versét idéz­zük, amikor egymásután mor- zsolgatjuk az egyhangú, kitar­tóan hideg téli napokat. S a meleg szobákat — ha olykor kisebb zökkenővel is — mégis csak megteremtettük ezen a télen is. Sőt, a tavalyi na­gyobb hideg ellenére az idei télen a tüzelővásárlásnál túl­teljesítést is értünk él: 1963. december végéig a járás tü­zelőtelepei részére leszállított tüzelő mennyisége 378 331 má­zsa, míg tavaly az egész fű­tési idényben 280 435 mázsa tüzelő fogyott el. Eddig tehát községeink 97 896 mázsával kaptak több tüzelőt, mint 1962-ben — kapjuk a tájékoz­tatást a járási tanács keres­kedelmi felügyelőjétől. Elégedetlenség azonban még most is előfordul, amely nem mindig indokolt. Nemegyszer a túlzott vásárlás teremtett problémákat. Az ellátási zava­rok megszüntetése mellett az előjegyzési rendszer bevezeté­sével fogott hozzá a TÜZÉP a kérdés megoldásához. A rendelkezés betartását el­lenőrizve megállapíthatjuk, hogy azt a tüzelőtelepek vég­rehajtották, hiszen a közüle- tek csaknem egészen ki van­nak elégítve, a lakosság ré­széről pedig a kiegészítő vá­sárlás folyik. Az I. negyedév­ben is jelentős tüzelőmennyi­ség kerül leszállításra, amely tovább javítja a tüzelőellátás helyzetét. — gi — Még tombol a tél, de a Ceglédi Járműboltibain már a tavaszra gondolnak. Meg­érkezett a Tomas-Kolibri 49 köbcentis, 3 sebességes se­gédmotorkerékpár 5300 fo­rintos árban. Palotai István pincemunkás a bor (ejtéséit végzi Csizmadia Ferenc pincemester a borok maligánfokát méri Az olvasó írja Neves labdarúgók foglalkozzanak a fiatalokkal örömmel olvastam a Ceg­lédi Hírlapban, hogy az út­törőtitkárság kezdeményezé­sére öt sportágban az úttörők rendszeres sportolását bizto­sítják. Még nagj’obb öröm számunkra, hogy az úttörők­kel szakképzett edzők foglal­koznak: Magyar Antal atléti­kában, Kürthy Béla tornában, Gáty Károly úszásban. Mivel én labdarúgó párti vagyok és örökös hiányosság városunkban a labdarúgás utánpótlásának a biztosítása, helyes lenne, ha ezt a nagyon közkedvelt sportágat is szak­képzett edző tervszerű mun­kával irányítaná. Tudomásom szerint kitűnő labdarúgó-oki a: ók: Elekss Jó­zsef, Kugler Józtef — akiket mint jó labdarúgókat is is­mertünk — itt vannak váro­sunkban (jelenleg szerződés nélkül) és biztos vagyok ab­ban. ha megkeresnék őket az illetékesek, szívesen vállalnák a fiatalokkal való foglalko­zást. E'zel az e’gondolással én egyáltalán nem becsülöm le azokat, akik az újság szerint vállalták ezt a szép munkát, igazán csak dicséret illeti őket. De a fiata'oknak sokkal érdekfeszítőbb, ha egy volt is­mert labdarúgó — akiről mi is tudjuk, hogy jó szakember és jó nevelő is — foglalkozik velük. Bízom abban, hogy a szer­kesztőség is egyetért észrevé­telemmel és továbbítja az il­letékesekhez, abban a re­ményben, hogy ebbsn a sport­ágban is jó eredményeket érünk el. és pár év múlva fel­lendül a labdarúgás váro­sunkban. Mészáros András, Cegléd, Felház u. 3, — A ceglédi városi mű­velődési ház társadalmi ve­zetősége 1964. január 24-én (pénteken) délután 6 órakor tartja negyedévi rendes ülé­sét. Napirend: az 1963. évi statisztikát és az 1964. I. negyedévi feladatokat ismer­teti Darányi Lajos igazgató, az előadás után hozzászólások és javaslatok megvitatására kerül sor. — A ceglédi könyvesbolt e heti újdonságai: Heming­way: Novellák, Szienkievics: A kereszteslovagok, Dutka Ákos: A holnap városa, Ju­lius Maber: A sebhelyes gyilkos nyomában, Képes francia nyelvkönyv gyerme­kek részére. hány évvel ezelőtt a Múzeu­mok és Műemlékek Országos Központja vizsgálta meg a vá­rost a műemléki és városké- pileg jelentős épületek szem­pontjából. Ez a tanulmány olyan tényeket tartalmaz, amelyeket érdemes volna a köztudatba kivinni. 36 olyan épületünk van. amelyiket az országos hivatalos szervek is műemléknek, vagy műem­lék jellegűnek ismernek el. Emellett 12 olyan létesítmé­nyünk van, amely városképi szempontból kiemelkedő és feltétlenül érdemes nemcsak a megemlítésre, de mint a ré­gi hagyományos építésmódok ittmaradt bizonyítékai a kül­földinek is élményt ad. KIDERÜLT azután, hogy a városi tanács műemlékvédelmi albizottsága ebben az évben négy idegenforgalmi tájékoz­tatót készíttet a város legfor­galmasabb pontjain. Ezeken a tájékoztatókon szemlélte­tően jelölik meg mindazokat a helyeket, amelyeket a törté­nelmi múlt szempontjából ér­demes megtekinteni. Megje­lölik azokat a létesítményeket is. amelyek szocialista fejlő­désünk jelenének és a jövő alakulásának értékelése szem­pontjából ugyancsak érdemes meglátogatni. Most sokan mennek el egy-egy ház mel­lett anélkül, hogy tudnák a ház történelmi múltját. Ki tudja például azt. hogy melyik az a ház, amelyben Jellasics annak idején átvette a bárói kinevezését s a kinevezése al­kalmából ország-világra szóló mulatságot rendezett. Meg­vannak azok a feljegyzések, amelyben az érdemes ispán pontosan számot adott, hogy Jellasicsék mulatozására mit kellett a város lakosságának beszolgáltatnia. Hogy egy jel­lemző apróságot említsek meg, még az a szagosvízmennyiség is szerepel a kimutatásokban, amellyel a hiú és piperkőc Jellasics a levegőt befúvatta. Éppen azért, hogy ezek az is­meretlen emlékek a mai kor emberei előtt is ismeretesek legyenek, a műemlékvédelmi albizottság 10 ezer forintot szánt arra, hogy az emléktáb­lákat elkészítse és az érintett házak falaira kitegye. A lapban is vita folyt arról, hogy a Szabadság téren álló Kossuth-ereklye felirata he­lyes-e vagy sem. A vitatkozó felek megegyeztek abban, hogy a felirat valóban nem helyes. Mégpedig azért nem helyes, mert csak a jobbágy­felszabadításra hivatkozik, ho­lott az erkély feliratához töb­bek között az is hozzá tarto­zik. hogy Kossuth Lajos innen mutatta be a szállója előtt egybegyűlt tömegnek Ma­gyarország első felelős kormá­nya minisztereit. Valóban ér­demes volna a táblát kiegészí-: tend! : NEM SZÁMIT különleges: műemléknek az a felirat sem,: amely egyrészt Mészáros Lő-i rinc lakóházát jelöli meg,: másrészt Kossuth ceglédi be-: szédének kezdő mondatait örö- i kíti meg az örökmécses alatt.! De ha a két emléket nem mint i márványtáblát nézzük, ha-; nem magunk is arra gondo-l lünk és az idejövőnek fel-; idézzük azt a történelmi le- i vegőt, amelyet a két tábla idéz. akkor nem egy-két per­ces nézelődésről, hanem Ceg­léd történelmi múltja, a tör­ténelmi levegő ihletésével ajándékozhatjuk meg a láto­gatókat. A Mészáros Lőrinc táblánál nemcsak a táblát kel­lene megmutatni, hanem az idegenvezetőnek emlékeztetni kell arra a 450 év előtti éj­szakára. amikor a pislogó mé­cses mellett az éjszaka sötét­jében Dózsa György és Mészá­ros Lőrinc az írólap fölé hajol­va szerkesztették azt a beszé­det. amelyet másnap Dózsa György azon a helyen mondott el, ahol jelenleg a szobra áll. Mindezeken túlmenően nem ártana a túristákat felvinni valamelyik templom kilátójá­ba. Innen gyönyörű panorá­ma nyílik az ősi városra, de megláthatók azok az üze­mek is. amelyek már a mi munkánk eredményei, s akkor a történelmi múlt a történel­mi jelennel egybeforrva máris ad olyat, amiért érdemes Ceg­lédet meglátogatni. (Dózsa) AZ ÁLTALÁNOS idegen- forgalom fellendülése egyre jobban érezteti hatását Ceg­léden is. Néhány cikk már foglalkozott azzal a problé­mával. hogy jönnének ugyan a külföldi és belföldi turisták is Ceglédre, azonban szegé­nyesek a régi emlékeink, nincs mit megmutatni a látogatók­nak. Az idegenforgalmi sze­zon közeledtével jogosan me­rül fel az igény: vegyük szám­ba, milyen régi emlékeink is vannak és mit kellene tenni ahhoz, hogy a türisták jól | érezzék magukat városunk fa- i laí között. Ikvay Nándorral, a Kossuth : Múzeum igazgatójával be- : szélgettünk: igaz-e az az ál- ; lítás, hogy kevés a műemlék í és tudnánk-e egy olyan prog- ; ramot összeállítani, amelyik j legalább fél napra lekötné a ; turisták figyelmét? : A válasz ha nem is szó sze- ! rint. de lényegében így hang- í zott: J — Vitatkozni sem lehet / azon a tényen, hogy Ceglé- S den jelentős történelmi múlt- £ ja ellenére aránylag kevés gólyán épületet tudunk mu- S látni, amely a hagyományo- jí kát őrzi. Ezzel szemben az is igaz. hogy azt a keveset sem ff tártuk a nyilvánosság elé, ff amely török—tatár és minden ff más ellenség dúlását kibírva f mégiscsak fennmaradt. Né­Idegenforgalmi szemmel Cegléden

Next

/
Oldalképek
Tartalom