Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-23 / 18. szám

1964. JANUAR 23. CSÜTÖRTÖK "i&Cirlap Egészségügyi vizsgálati Népi ellenőrök az iskolákban Sokai segít a Vöröskereszt _Jelentős eltérések a járások között Z súfoltak az étkezdék A közelmúltban rendkívül érdekes vizsgálatot folytattak a népi ellenőrzési bizottságok Pest megyében: a szentendrei, nagykátai és gödöllői járások­ban, valamint Vácott és Nagy­kőrösön, összesen 36 általános és középiskolában ellenőriz­ték, mérték fel az egészség- ügyi ellátás helyzetét. A vizsgálat megállapította, hogy a megye iskoláiban az egészségügyi ellátást meg­szervezték. s az az elmúlt idő­ben sokat fejlődött. A váro­sokban önálló iskolaorvosok, a községekben körzeti orvo­sok látják el ezt a feladatot, a védőnők segítségével. Kivé­telt képez ez alól a szentend­rei járás, ahol a községeknek is van kö­zös iskolaorvosa, Nagykátán viszont egyáltalán nincs megszervezve az isko­lák orvosi ellátása, illetve a körzeti orvosok rendelési ide­jük befejezése után látják el ezt a teendőt. Ebből a hely­zetből fakad, hogy ahol önálló iskolaorvosok működnek, ren­delési idejük megfelel az is­kolák követelményeinek, ahol azonban körzeti orvosok vég­zik ezt a munkát, sehol nincs megállapítva külön rendelési idő az iskolások számára. A megvizsgált 36 iskola közül mindössze ötben van orvosi rendelő: Gödöllőn. Vácott, Po- imázon, Nagykőrösön és a szentendrei gimnáziumban. Emiatt a körzeti orvosok nem tudnsk rendelni ez iskola he­lyiségében, a kijáró iskolaor­vosok számára pedig oltások, szűrések, egyéb vizsgálatok alkalmával ideiglenesen át­rendeznek egy helyiséget, többnyire a tanári szobát. Sajnos, a néhány meglevő rendelő helyisége és felszere­lése sem teljesen megfelelő: a pomázi és a nagykőrösi ki­csi. fe'szereiése hiányos. Az iskolaorvosok általá­ban majdnem mindenütt saját műszerkészletüket használják. Igen helytelenül, a nagykátai gimnázium kollégiumában _ a rendelő helyiségé; lakás cél­jaira vették igénybe. A népi ellenőrzési bizottsá­gok vizsg .la uk ser. n megál­lapították, hogy a Vöröske­resztnek igen ncgy része van az iskolai tisztasági mozga­lom szervezésében, az elsőse­gélynyújtás és az egészségügyi felvilágosítás el terjesztésé­ben. A balesetek megelőzése céljából Pécelen a Szemere Pál általános iskolában a vö- reskeresztes csoportok a KRESZ-t is ismertetik, Má- riabasnyön ped'g csecsemő­ápolást is oktatnak. Az isko­lák tisztasági versenye je­lentős változásokat hozo.t. A verse y egy Heti hiányossága, hogy csak osztályok között folyik cs ugyanakkor, ami­kor a tantermek kifoyástrlan éllapo ban vannak, sok he­lyen az iskolaudvar elhanya­golt. Vácott a Báíhori utcá­ban eéldául ez iskols udvaron ezer.-. .Itdomb van. Nagykőrö­sön a Kossu h utcai is'ko'a ud­varán. Kistarcsán pedig az iea ?a '• iák' s előtti uí arm ó1 álcát, ba omfludvart talál­tak. A gyermekek iskolai fel­vétele előtti orvosi vizsgála­tot .általában mindenütt lebo­nyolítják. azonban több he­lyen nem állítják ki az elő­írt törzslapokat. A nagykátai járásban például egyedül Kákán folyt le a vizsgálat az előírásoknak megfelelően, a többi községben szervezetle­nül bonyolódott le. s nem is terjedt ki minden tanulóra. Az. előírásos évente két­szeri ellenőrző vizsgálatot sem tartják meg minde­nütt: Nagykőrösön. Vácott, a gö­döllői járásban a tanulók ál­talában csak egyszer vesznek részt ezen A szentendrei já­rásban más a helyzet: itt az Iskolaorvossal' ellátott közsé­gekben gyakrabban van vizs- fálat, de a legtávolabbi köz­ségben is évente kétszer. A hagykítai járásban a körzeti M-vosck egyáltalán nem vé­geznék ellenőrző vizsgálato­kat, a gyermekekkel csak aik­kor foglalkoznak, ha azok va­lamilyen betegséggel jelent­keznek. Hiba az is, hogy a járási tüdőgondozók az évente egyszeri szűrővizsgálat ered­ményéről nem küldenek érte­sítést sem az iskolának, sem a körzeti orvosaknak. A megvizsgált iskolai nap­közi otthonokban és középis­kolai menzákon a tanulóik étkeztet és írnek egészségügyi körülményei általában megfelelőek. A városokban és a nagyobb községekben azonban a nap­közi otthonok ebédlői zsúfol­tak. A gyermekek sok helyen három váltásban ebédelnek, s ez kapkodásra, gyors evésre kényszeríti őket. A txjei Bá- thoiri utcai valamint a gö­döllői és a nagykőrösi bírósá­gi épületek alagsorában levő helyiségeik csak kényszerűség­ből használhatók ebédlőként. Péeelen az iskolai napközi és menza közös konyháján több mint 300 személyre főznek. Itt is kicsi az ebédlő, s az egész épület nedves, a megyei tervbíráló bizottság felújítá­sát mégsem javasolta. Hiá­nyosság még, hogy a meg­vizsgált napközi otthonok kö­zül alig egy-kettő rendelke­zik hűtőszekrényekké 1 és konyhai berendezésekkel. A konyhai dolgozók részére kü­lön mosdó-, és öltözőhelyiség még a most épült új típus­konyháknál sincsen. A Pest megyei Népi Ellen­őrzési Bizottság az észlelt hiányosságokra felhívta az il­letékes szervek figyelmét és javasolta a megyei tanács végrehajtó bizottságának, hogy részben szerezzen ér­vényt az egészségügyi minisz­ter rendeletének. másrészt szervezeti intézkedésekkel gondoskodjék a kifogásolt hi­bák megszüntetéséről. (h. f. p.) Az idén új létesítményekkel gazdagodik a Dunakanyar Újabb éttermek nyílnak - Elkészül a nagymarosi camping Ki miben tudós? Nyilvános elődöntők a televízióban Utolsó szakaszához érkezett a KISZ és a Magyar Televí­zió idei Ki miben tudós ver­senyének előkészítése. Egy­két megye kivételével már mindenütt megtartották a he­lyi selejtezőket. amelyekből megyénként és tudomány­áganként egy-egy „tudósje­lölt” jutott tovább. A fiata­lok a nyilvános elődöntő előtt írásbeli válogatón vesznek részt, s eredményeik alapján h&rman-'hásrman képviselik majd a televízióban a vidéki középiskolásokat. Budapesten már eldőlt a verseny, össze­sen húsz fiatal szerzett jogot a nyilvános szereplésre. A vetélkedő iránt ország­szerte a tavalyinál nagyobb érdeklődés nyilvánult meg. Budapesten például iskolai válogatókon, kerületi selejte­zőkön és kétfordulós közpon­ti döntőn vizsgáztak a leg­jobbak. A Ki miiben tudós elődöntő­jének első fordulóját február 22-én sugározza a 'televízió. (MTI) — Megoldották a tagok téli foglalkoztatásának prob­lémáját az ifcladli és a gal- gahévlzá Rákóczi Tsz-ben. Az ikladÉnk seprőt kötnek eladásra, a galgahévfziék pedig zöldséges- és gyümül- csösládáka.t, hordókat készí­tenek saját célra és értéke­sítésre. A szegény kis bibliofil panaszai ! Az ember, ha könyvgyúj­tésre adta a fejét, sok min­denhez hozzászokik. Ahhoz, hogy mind szebbek, mutató- sabb kiállításúak könyveink, de ahhoz is, hogy a színes, ízléses borítók többsége már szakadt, piszkos, mire a könyv hozzá keiül. Meg­szokja azt is, hogy kedvenc szerzője takarékoskodik te­hetségével új művében. Ter­mészetesnek találja, hogy a kiadók jobbnál jobb köny­veket kínálnak neki, próbá­ra téve pénztárcáját és el- lenáJlóképességét. Csak egy dolgot képtelen megszokni: azt, amikor teljes árért hi­bás, selejtes példányokat ad­nak el neki! Olvasom Minajev könyvét (Fény derül a titokra. Zrínyi Katonai Kiadó) s a 145—152. oldalakon pocakos olajfolt köszönt rám. A 277. oldalon ez áll: „A legkisebb trópusi köztársaság konzulátusának is nagyobb itt a létszáma, mint bármely fővárosában a nagykövetségének.” Gazda­gabb lettem egy á-betűvel. A betűtöbbietet a 283. olda­lon azohan visszaveszik tő­lem: „A tervnek egy külön szakasza kémeknek, diver- zánsoknak és terroristáknak különleges hírszerző iskolák­ban való kiképzést irányoz­ta elő.” A 348. oldalon ugyanazon személy nevét hol Ijevhiaranaik, hol Le v ie - rónak írják ... Vigasztalódni akarván be­lelapozok a Világtörténet (Kossuth Kiadó) második kötetébe. A 193—206. oldala­kon már ismerősként üdvö­zölnek — az olajf öltokt Ehrenburg könyve (Embe­rek, évek, életem, (Gondolat Kiadó) második kötetének 100. oldalán új művel ismer- kedhetem: Gogol A kö­penyéül Előveszem Krause munkáját (Az atom nyomá­ban, Táncsics Könyvkiadó) s a 146. oldalon ez ugraszt: „radiokatív”. Azt már észre 6em ve­szem. hogy az egyik ív pa­pírja a másikétól elütő szín­árnyalatú (pl. Egyetemes fi­lozófiatörténet), nem szabad túl igényesnek lenni. Ami­kor azonban a papír gyűrött (Battaglia: A második vi­lágháború. Kossuth Kiadó 236—240. oldal), az már fel­ingerel. És amikor ugyan­ezen könyvben a 171. olda­lon azt írják, hogy lódzi, de a 371. oldalon azt, hogy Lodz (helyesen Lódz, azaz Ludzs), illetve Minajev könyvében azt. hogy csóka, de Ehrenburgéban CSEKA, akkor elpárolog maradék türelmem. Megkérdezem: mivel tel­jes árat fizetek a könyve­kért. nem kaphatnék ennek fejében teljes munlcát, ami­ben benne foglaltatik a meg­felelő korrektúra, illetve a minőségi ellenőrzés is? Vagy térjek át a bélyeggyűjtásre, ahol a hibás, s véletle­nül forgalomba került bé­lyegeket jó pénzért megve­szik? Ha a könyvekre is állna ez — felmérhetetlen vagyonra tennék szart... M. O. Példás ítélettel torolta meg nemrégiben a Legfelsőbb Bí­róság hálom ácsai fenegye­rek tavalyelőtti felháborító garázdálkodásét. A faluban még élénken, emlékeznek. -Kri­zsa Józsefre. Gáli!c Jánosra és Jurászik Pálra, a kötekedő fia­talemberekre, akii: 1962 nya­rán felháborító módom él­ték ki verekedés! dühüket. Tavalyelőtt Krizsa, Gálik Gépek, kedvezmények írja elő a 3004/6-os határo­zat, hogy a rossz adottságok miatt gyenge szövetkezetek részére végzett gépi munká­kat húsz százalékkal ol­csóbban számlázzák a gép- állomásök. További 20 száza­lékos díjcsökkentés illeti meg a hegyes-, szik- vagy homokterületen gazdálkodó gyenge tsz-éket. Intézkedik a kormányha­tározat arról is, hogy az ál­lami gazdaságok és erdőgaz­daságok, továbbá más álla­mi vállalatok, szervek ugyanazokat a kedvezmé­nyes díjtételeket kötelesek alkalmazni, ha termelőszö­vetkezetnek dolgoznak, mint a gépállomások, Az a földművelésügyi mi­niszteri rendelet, amely a mezőgazdasági gépi munkák megalapításáról szó!, tar­talmazza a vázolt kedvezmé­nyek nyújtásának feltéte­leit is. Egyebek között azt, hogy a gépi munkadíj-ked- vezmények csak akkor ille­tik meg a termelőszövetke­zeteket, ha legkésőbb február 15-ig éves szerződést kötnek a gé­pi munkákra a gépállomás­sal. Érdeke minden tsz-nek, hogy ezt a feltételt teljesít­se, mert egyébként számot­tevő előnyöktől esik el. De még nagyobb kárt, veszte­séget jelentene, ha a szer­ződéskötés elmulasztása miatt nem állnának idejében a termelőszövetkezet rendelke­zésére a gépállomási gépek. A kellő időben és jól végzett gépi munka ugyanis holdan­ként. mázsákkal növeli a ter­méshozamot, éppen ezért az egyik legfontosabb eszköze- a mezőgazdasági termelés fej­lesztésének, amivel természe­tesen együtt jár a szövetkezeti t??ok jövedelmének gyarapo­dása is. Gulyás Pál és Jurászik egy nyári na­pon jóformán reggeltől estig ittak. Estébe hajlóét az idő, amikor a Marosi-féle kocsmá­ban Gálik egyszerre csak megmtókjiíti---­— Jó erőben vagyok, ked­vem lenne verekedni egyet! A hetvenkedő cimborája, Jurászik, a kocsma egyik ven­dégére, Juhász Józsefre bök­ve, így válaszolt: — Ott van, verd meg azt! A barátságos beszélgetésbe beleszólt Krizsa is. — Ne most! Majd hazafelé megverjük! — biztatta őket. Tíz órára járt az idő, amikor a „kiszemelt” Juhász József két barátjával együtt hazafelé indult. A három jó barát is azon nyomban fizetett és a nyomába eredt. Útközben, a Dózsa György úton Krizsa uszítani kezdte GáJikot: — Most menj oda, üsd meg, s a többit bízd ide! Majd én el­intézem ... Gáüknak sem kellett két­szer mondani. Előre sietett, majd mégis úgy gondolta, hogy bevárja a többieket. Az­után. amikor ismét együtt voltak, megelőzték Juhászo­kat, s az. állomástól félszáz mé­terre, olyan helyen, ahol nincs utcai lámpa, szembefor­dultak velük. A három útonálló villám­gyorson, kiszámított kegyet­lenséggel csapott le a szeren­csétlen emberre. Először Kri­zsa ököllel ütött. Ezt Juhász még visszaadta, ámde közben a háta mögé került Gálik és késsel hátbaszúrta. Az orvtá­madásra Juhász megfordult, de vesztére, mert ekkor meg Krizsa döfte bele előszedett kését, ismét csak hátulról. A második szúrásra a szerencsét­len. vérző ember futásnak eredt a Marx Károly utca felé. De alig tett meg néhány lé­pést, amikor Jurászik mel­lett akart elhaladni, késével az is beleszúrt. Juhászban még ekkor is volt erő, hogy meneküljön, de hiába, mert a sebesült embert tíz-tizenöt méteren belül utolérte Gálik és teljes erejéből még egyszer a hátába döfött. Juhász József négy szúrt sebet kapott. Életét kizárólag a szerencsé­sen gyors beavatkozás a cso­dával határos módon mentette meg. A Pest megyei Bíróság Kor- pássy-tanácsa tavaly január­ban tárgyalta a vandál legé­nyek ügyét. Emberölés kísér­letének bűntette címén Kri- zsának és Gáliknak egy-egy évi, Jurásziknak nyolchónapi büntetést szabott ki. Az íté­let ellen az ügyész súlyosbí­tásért fellebbezett. A Legfelsőbb Bíróság ta­valy nyáron tárgyalta másod­fokon az ócsai késelés ügyét. Krizsa és Gálik büntetését felemelte két év hat hónapra, Jurászikét pedig másfél esz­tendőre. Az ügyészség az íté­let ellen óvást jelentett be. Most legutóbb tehát har­madszor is ítélőtanács elé került a három fenegyerek ügye. Ezúttal a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa mondott ezúttal már jogerős és végleges — ítéletet vandál- ságuk felett. Eszerint Krizsa és Gálik három évig és hat hónapig. Jurászik pedig két évig és hat hónapig ül majd’ a börtön rácsai mögött. Úgy véljük, a három kö­tekedő fiatalember ezt a sú­lyos ítéletet is megérdemel­te. A Legfelsőbb Bíróság az erőszak ellen., ez emberek éle­tének védelmében sújtott le ilyen szigorúan az igazság­szolgáltatás pallosával. Firon András MAGYARORSZÁG Február elsején új hetilap­pal gazdagodik az ország saj­tója: megjelenik a MAGYAR- ORSZÁG első száma. A ma­gyar sajtó történetében ke­vés nétés an arra, hogy egy viszonylag nagy terjedelmű lap — a Magyarország he­tenként 24 oldalon jelenik meg — oldalainak nagy ré­szén külföldi politikai, gaz­dasági és tudományos esemé­nyeket elemez és magyaráz. A Magyarország ilyen lap lesz, segít eligazodni a nem­zetközi helyzet eddig kevés­sé ismert kérdéseiben is,­igyekszik megvilágítani a nemzetközi politika mozgás- törvényeit, a szocialista vi­lágrendszer és a tőkés világ mindennapjaiban felmerülő új jelenségeket. Természete­sen hazai kérdésekkel is foglalkozik: a társadalmi, a kulturális, a tudományos élet kiemelkedő eseményeinek kapcsán. A gazdagon illuszt­rált lap mindig a hét végén jut el a vásárlókhoz és az elő­fizetőkhöz — ára példányon­ként 2 forint lesz. A Dunakanyarban, a nagy forgalmú kirándulóhelyen a legsürgősebb tennivaló a ven- déglátóipari hálózat bővíté­se, korszerűsítése. Erre a cél­ra az idén ötmillió forintot költenek. Az idény kezde­tére befejezik a nagymarosi romping építését, elkészül az étterein, az üzlethéz és több más épület. Megnyílik a szentendre-papszigeti bisztró, a szobi Határ-csárda és a Hsmarosi vendéglő. Vácott cukrászati üzem és kenyér­gyár épül. A két létesítmény üzemibe helyezése után az ed­diginél lényegesen jobban elláthatják a környéket cuk­rászati termékekkel, péksü­teménnyel és kenyérrel. A nagy forgalmú kirándulóhe­lyeken, elsősorban Visegrá- don, élelmiszert és gyümöl­csöt árusító pavilonokat ál­lítanak fel. Mindezek a létesítmények lényegesen javítják a hely- , zetet, a végleges megoldást azonban csak a most készülő tervek megvalósítása hoz­hat. Az elképzelések szerint a következő években Visegrá­dion három őuermet építe­nek. A központi autóparkoló mellett több száz személyes étterem és önkiszolgáló rész­leg nyílik. A két egységet egy konyha látja majd el, amelyben kétezer adag ételt készíthetnek. Sor kerül a ha­jóállomással •-szembeni- ■ Vár Étterein . újjáépítésére is. Le­bontják a jelenlegi épületet és helyére kórszerű étter­met építenek. A harmadik étterem a Duna partján, a révállomásnál épül fel. Szórakozásból késeitek A Legfelsőbb Bíróság szigorú ítélete az ócsai fenegyerekek ügyében Új díjtételek Különbségtevés Szerződés: február 15-ig mennyit keli fizetniük a szö­vetkezeteknek a szántásért, a vetésért, a növényápolásért, a betakarításért, a szállításokért stb. A 3004/6-os határozat és a végrehajtásról szóló miniszte­ri rendeletek részletesen fog­lalkoznak azzal is. hogy mi­lyen munkáért, mekkora ösz- szeget kérhetnek a gépállomá­sok a termelőszövetkezetektől. Az 1964-re megállapított díj­tételek szerint a szántás díja — a mély- és a mélyítő szán­tás kivételével — normálhol­danként 100 forint. A trak­torra! (egy pótkocsival) vég­zett szállításért óránként 40 forintot fizet a tsz. A kom­bájnaratás díját 180. az arató­géppel való aratásét pedig 130 forintban állapították meg holdanként. A mély-- és a mé­lyítő szántás, valamint a ga- bonacséplés díja azonos a ta­valyival. A gépállomás: munkadí­jak nem magasak. Államunk azonban ezen a téren is fokozott kedvezményeket nyújt a rászoruló termelő­szövetkezeteknek. Vannak olyan közös gazdaságok, amelyek a kedvezőtlen ter­mészeti viszonyok miatt még nem erősöditek meg. Ezekben a tsz-ekben az át­lagosnál magasabb költség­gel, az átlagosnál alacso­nyabb hozamöicat érnek el. A népgazdaságnak szüksége van az említett tsz-ak terüle­tének termésére is. az ő anyagi helyzetük azonban megkülönböztetett támoga­tást tesz indokolttá. Ezért j Korszerű mezőgazdasági nagyüzemet el sem lehet kép­zelni gépek nélkül. Világosan látják ezt a termelőszövetke­zeti tagok is. ezért töreksze­nek arra, hogy minél több munkát gépek végezzenek el földjeiken. Sőt. a legutóbbi években egyre több társas; gazdaság igyekszik növelni sa- ! ját gépeinek számát. A ta­pasztalatok ugyanis azt bi- zonyítiák. hogy sok előnye van annak, ha a tsz saját gépparkkal rendelkezik, nem a gépállomás szolgáltatásait veszi igénybe. Államunk módot adott arra, i hogy a termelőszövetkezetek . traktorokat és másféle gépe- két vásároljanak maguknak, j Minden megyében lehetővé i tette azt is. hogy gépállomási gépeket vejyev.ek át a tsz-ek. A szövetkezetek élt:k is ezekkel a lehetőségekkel. Míg 1353-ban mindössze 1257 traktor volt a közös gazlasá- gou tulajdon a-an, aduig 1963- ban már 18 103 saját traktor­ral rendelkeztek a szövetkeze­tek. Ez a folyamat — a tsz- ek saját gépesítése — ebben az évben is tovább tart. A 3001/G-os kormányhatározat kimondja, hogy a szövetkeze­tek változatlanul kedvezmé­nyes áron vásárolhatnak ma­guknak gépeket, s állami tá­mogatást kapnak gépkarban­tartó műhelyek építéséhez. Annak ellenére, hogy a gé­pesítés fejlődésének fő iránya ma már a tsz-ek saját gép­patkjának növelése, igen je-! ientös az a munka, amelyet I a gépállomások végeznek a j szövetkezeteknek. Mindenek-1 elölt a gazdaságilag még meg nem erősödött tsz-ek dolgoz­tatnak a gépállomásokkal. Nem közömbös tehát, hogy az állam miképpen alakítja ki a gépállomási díjtételeket,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom