Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-19 / 15. szám
TÉLI ÖRÖMÖK A PEST megvei hírlap különkiadása vm. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM 1964. JANUÁR 19. VASÄRNAP Amivel a jövő évi termést szolgáljuk Köze! kétmillió forintot tesz ki a Szabadság Terme'őszöve kezet mezei leltára A termelőszövetkezetek adminisztrációjában erőteljes munka folyik. Készül a zárszámadás, amely tisztázza a közös gazdaság múlt évi gazdasági eredményeit, vagyonát, és ami a tagság szempontjából a legfontosabb, megállapítja a felosztásra kerülő alapot, vagy ahogyan röviden és népiesen mondják, egymás között az érdekeltek: mennyit fog érni egy munkaegység. Térjünk vissza egy pillanatra az év végi elszámolást bevezető nagy munkához, a leltározáshoz, amely számba veszi a közös gazdaság minden vagyonát, álló- és fogyóeszközöket, terményeket, élő állatokat, és amiről eddig keveA Ceglédi Vendéglátóipari Vállalaton belül folyó munka- verseny jelentős körösi sikerrel zárult. Az 1963-as évi munkaver- senyben első helyen a körösi vendéglátóegységek végeztek, megelőzve a gyomrod, monori, vecsési és ceglédi egységeket. A szép siker elsősorban az egységekben tapasztalt gyors és udvarias kiszolgálásnak, a szakszerű áruforgalmi munkának az eredménye, örvendetesen megnőtt az egységekben a sajáttermelésű ételforgalom. A körösiek talán, nem is tudják. hogy egy hónap alatt több mint százezer forint értékű kocsonyát, szendvicset és lángost fogyasztanak el. így azután a hidegkonyha 130 százalékra teljesítette éves tervét. Szép eredményt ért el a körösiek kedvelt szórakozóhelye, a Vénusz presszó is: 115 S'zazalekra teljesítette eves tervét. Az Aranykalász Étterem különösen az előfizetéses ebédek éladása terén járt az élen. A szép erdemények elérésében nagy segítséget nyújtottak a jól megrendezett vendég- látóipari napok és a jól működő szocialista brigádok. E tekintetben a Cukrász Termelő kollektíváját kell kiemelni. Ezt az évet is jól kezdték a helyi egységek. A sok évi gyakorlattól eltérően időarányosan teljesítették első félhavi tervüket, ugyanis Nagykőrösön az első negyedév szokott a legrosszabbul sikerülni. Ha a fenti eredményt tartani tudják, jövőre több üzletre kerül ki a „Kiváló bolt” megtisztelő kitüntetés és további jó hírnevet szereznek városunknak a vendéglátói pari dolgozók. Kecskeméti Mihály Ehdía a termelőszövetkezet trágyáját A Rákóczi Termelőszövetkezet trágyát tárolt annak a tanyának a területén, amelyben Varga Ferenc, lakik. A trágyadomb nem is volt útjában senkinek. Varga Ferencnek azonban gondjai voltak. Mindenáron pénzt akart szerezni, hogy a tanya alaposan megrongált tetejét kijavíttassa. Szemet szúrt neki a termelőszövetkezet trágy3 telepe és a pénzszerzés könnyű módjával próbálkozott. Fogatot kért kölcsön, emberül megrakta a kocsit trágyával s a rakománnyal megindult először a betonúton, majd elkanyarodott Csemő irányába, ahol úgy sejtette, hogy akad háztáji gazda, aki szívesen adna pénzt a trágyáért. Boda Ferenc csemői lakossal sikerült megegyeznie. A negyvenegy mázsa trágyát rendes piaci áron, kilenc forintért mázsáját, eladta Varga Ferenc. Van-e azonban olyan turpisság, amelynél egy-kettőre ki ne kerekedne a gombolyag vége. így járt természetesen Varga Ferenc is. Mivel azonban Varga Ferencet általában becsületes embernek ismerik és ezt igazolja büntetlen előélete is, a városi ügyészség, azt indítványozza, hogy a bíróság a társadalmi tulajdont károsító kisebb súlyú lopásért vonja felelőségre Varga Ferencet, szabjon ki pénzbüntetést és kötelezze a háromszázhetven- négy forint megfizetésére. Felöleli, a mezei leltár az ösz- szes vetéseket, a kihordott és elszórt, valamint szarvasba rakott trágyát. Ezerhétszáz katasztrális hold vetésünk van kenyér- és takarmánygabonából. Szerepel a mezei leltárban az ősz folyamán teljesített kétezer holdat kitevő szántás, amelyet tavasziak számára készítettünk elő. — Beletartozik a mezei leltárba minden álló kultúra, mint például a pillangósok. Ez idő szerint háromszáz- harminc hold lucerna- vetésünk van, amelynek telepítési értékét mégy esztendőre osztjuk fel. A vetés most kétesatendős és holdanként hétszáz forinttal szerepel a mezei leltárban. — Magától értődik, hogy a mezei leltárban felvett értékekkel igen gondosan bánunk. A hideg egyáltalán nem veszélyezteti a vetéseket. Még, a kemény tél beállta előtt vastag hótakaró terítette be a földet, s ezalatt a vetések igen jól telelnek. A gazdaság szakemberei hetenként a terület különböző részein megfigyelik a vetéseket és örömmel mondhatom, a kapálásnak, amit általában a vastag jégpáncél okoz, eddig még csak nyomát sem tapasztaltuk. .............. — Rossi — H ógolyózni jó! Érdemes nyulat tenyészteni Magasabb az átvételi ár A fcíldművesszö vetkezet 1962 őszán nyúltenyésztő szakcsoportot alakított. A csoportnak 11 tagja volt. Ezek a tagok felismerték a nyúl- tenyésztés gazdasági jelentőségét, a szakcsoporton belüli működés előnyeit! Ügyesen kihasználták a házaknál levő üres ólakat, istállókat. A szakcsoport olyan előnyöket is biztosított tagjainak, mint például a minden leszerződött nyúlra kapott 10 forintos előleg, a nyulanként kapott 1 kilogramm abraktakarmány állami áron, ezen túlmenően földterületet js kaptak, amelyet lucernával vetettek be közösen és a kikelt lucernát a nyulak mennyiségének arányában osztották fel egymás között. így biztosították a szálas takarmányt a nyulak részére. Olyan előny is volt a szakcsoporton belül, hogy ha 50 nyálat egy tételben adtak át — akár egyénileg, akár közösen — akkor 1 forint nagyüzemi felárban részesültek minden kilogramm után. A szakcsoport tagjai 945 nyúlra kötöttek a földművesszövetkezettel szerződést. A szerződések teljesítése folyamatosan történt. A szakcsoport tagjai közül kiemelkedőén jói teljesítette áz átadást Szép János, aki 170 nyulat — Közel 16 milliós forgalom. A földművesszövetke- zeti ruházati áruház az elmúlt év folyamán közel ,16 millió forintos forgalmat bonyolított le. Éves tervüket 108 százalékra teljesítették. — Üzemi balesetére 400 forint kártérítést kapott az Állami Biztosítótól Nagy Kálmánná, csonttörés miatt. — Ittas állapotban közleke- kedett kerékpárján, amely nem volt kivilágítva, Both Mihály (Dalmady Győző u. 8.). 180 forint bírságot rótt rá a rendőrség szabálysértési hatósága. — A konzervgyár termeltetési osztálya eddig 6800 hold területről 3600 vagon zöidség- f éleség felvásárlására kötött szerződést, az 1964-es gazdasági évre. — A KEKAVIL-szaküzlet ebben az évben is, mint a múltban, jól felkészült a vásárlók igényeinek kielégítésére. Korlátlan mennyiségben van raktáron például mosógép, férfi-, női kerékpár és motorkerékpár is. — Nem tartotta be a közlekedési szabályokat. Boros Istvánt (Gógány dűlő 70.) közlekedési szabály be nem tartása miatt 200 forintra bírságolta a rendőrség szabálysértési. hatósága. — 800 forint kártérítés. Nyerges Györgynek sertéselhullásért 800 forint kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító helyi fiókja épület- háztartási általános biztosítására. __ _________Tijjysji aj* J&OSAGo/c. , adott át, Fazekas István 70 nyúl és az Arany János Általános iskola mezőgazdasági szakköre 45 nyúl átadásával. Nemcsak a szakcsoport tagjai, de egyéni termelők is kötöttek szerződést nyúl szállítására. Ezek a tenyésztőik is kapják ugyan a kedvezmények agy' részét — mint például a takrrmánykedvez- ményt —. de nagyüzemi felárban nem részesülhetnek és lucemavetést sem kaptak. A földművesszövetkezet az 1964. évben, is tovább kívánja fejleszteni a nyúltenyésztő szakcsoportot. Az ez évi feltételek még jobbak, mert a szerződött nyúl átvételi ára magasabb az előző évinél. Az eddigi 13—14,80 forintos ár helyett 14 60—15,50 forint lesz a nyúl átvételi ára kilogrammonként. A nyúltenyésztés különösen •idősebb termelőknek ajánlatos, akik a nehezebb fizikai munkát már nem bírják végezni, vagy már nyugdíjasok. Könnyű munkával — a konyhai hulladékok felhasználásával — jó keresetet bizto-' sít a tenyésztőknek. Ezen túlmenően, jó nyugdíjpótlék a szerződött nyulak ára. ' Vidá János, az fmsz felvásárlási üzemágvezetője Ki tudná megmagyarázni, miért nevetünk akkor, amikor valaki elcsúszik és végig1 er ül az úton. Szerencsés esetben a legtöbb ember talpra ugrik és anélkül, hogy körültekintene, gyorsan elsiet a dolgára. Az eset a Vénusz Cukrászda előtt történt. A síkos úton elcsúszott a kislány. Iskolatáskája fél méterre repült. Nagyon szécryeláe, hogy hasra esett, de frissen talpra ugrott. Először a havat verte le a kabátjáról és csak azután nyúlt a táskáért. Ahogyan lehajolt, udvarias lecén/yke pattant mellé. de olyan ügyetlenül, hagy ,a fejük ösz- szekoppant. Mindketten felkapták a fejüket, s majd mindketten elcsúsztak a síkos „szőnyegen”. Nevetve álltak talpra. A legényke kezében maradt a táska és kettesben indultak el a művelődési ház felé. Cehet, hogy a pottyanás nélkül sosem ismerkedtek volna össze. (R) A Nagykőrösi Konzervgyár pályázatot hirdet 1964. évi zöldségátvevői munkakörre Részletes felvilágosítást a gyár termelési osztálya ad. Pályázat beadásának határideje: február 15. KÓRUSBAN zümmögték. — Erőt, egészséget! — Papa, hogy vannak a krumplibogarak? — Majd azt estére tudakolják az elvtársak! — Egy szálig összeszedjük. A tanyaudvarról hosszan kígyóztak ki a dűlőre. A harmat megcsillant a cipőjükön. Bohus bácsi azt mondta, hogy egy rövid negyedóra. Lett belőle egy hosszú félóra. Mezsgyéken haladtak. Remegő fahídon lépegettek. Úgy kanyarogtak a táblák között, hogy soha vissza nem találta^ volna a nagy baju- szú idegenvezető nélkül. Az öreg mögött Miklóssi tanár úr tartott szabad előadást. Márton tanár úr csak integetett hosszú koppfejével, mint harmincöt fokos hőségben a lovacslta. Gyönyörű tábla volt a krumplivetés. — Hogy mennyi? No, sac- coljátoik meg! Görény úgy csapta égnek a jobbkezét, mint egy csép- hadarót. így szokott a plafon felé kapaszkodni, ha véletlenül felelni tudott volna a tanár kérdésére. — Száz hold! — Eszed tokja! — Keveset mondtam, vagy sokat? A találgatok közelebb du- ródtak. Próbálták így is, úgy is. Végül az öreg legyintett. — Megmondom, kereken harminc! — De sok krumplipaprikás lesz belőle! — kukorékolta mély hangon Jumbó. A HETVEN SRÁC beállt a sorokba. — A csillagát neki! Három szór r a felfogjuk az egészet. Bohus tülköt. formált a két tenyeréből. — Szóval idefigyeljünk! A bogár nagyja olyan, mint egy kisszerű paszuly. Láttatok már olyan sötétbarna tarkapaszulyt. No, ez szinte olyan, csak néhány pettyel meg van díszítve. Vannak kisebbek is, de a színük ugyanolyan. Ne higgyetek neki, mert nagyon huncut és kitanult bogár. Ha felé nyúltok, meg sem mozdul. Ha lepörög a földre, valósággal megmered. Aztán nagyot röhög magában. Bolonddá tettem azt a hiszékeny diákot. Akkor se higy- gyetek neki, ha perceken át meg sem moccan. Be a vödörbe, irgalom nélkül. Ha pedig a bokorhoz közelebb hajoltok és jól kinyitjátok a szemeteket, akkor a levelek alján valami narancsszínű mocskot találtok. No, ez annak a piszkos féregnek a petéje. Levelestől vágjátok bele az edénybe. Ne sajnáljátok. — Megértettük? — kapta el Márton tanár úr Bohus bácsi szavainak a leg csücskét. — A barna bogarakat és a narancsszínű petéket irgalmatlanul össze kell szedni. — Értettük! — gyűrűzött végig a hosszú soron a legénykék hangja. Azzal nekihajoltak és gondosan balhézták a bokrokat. BOHUS BÁCSI kapitánynak érezte magát, A tábla szélén lépegetett és megelégedetten látta a fiúk szorgalmas munkáját. — Egyet sem szabad kímélni. Aki azt a jó parázs sült krumplit szereti, az set beszéltünk, a mezei leltárt. Azzal kerestük fel Szegedi Jánost, a Szabadság Termelő- szövetkezet főmezőgazdászát, hogy mondjon néhány szót a mezei leltárról. — A mi leltárunk igen jelentős részét, mintegy ötödét teszi ki a mezei leltár, ami szerény számítás szerint is körülbelül kétmillió forint. — Mezei leltárnak nevezi a mezőgazdaság azokat a befektetéseket, amiket a folyó gazdasági évben a jövő évi termés érdekében elvégzőnk. Ebben a leltárban szerepelnek az ősz folyamán elvégzett összes talajmunkák, szántás, fogasod ás. Május 1-én megnyílik a meleg vízzel , is ellátóit strandfürdő- Több mint 2 millió forintba kerül a maleg víz bavezetése munkaiatokat natanao eiotr be tudják fejezni. Jelenleg is folynak az építkezések, készül a forrás közelében a 250 köbméter befogadóképességű ciszterna. A vezetékek fektetése a hideg miatt szünetel, de amint a fagy felenged, megkezdik a csövek elhelyezését a Kölcsey utcában, - a már kiásott árokban. A vezeték a Kölcsey utca, Csillag utca, Rákóczi út, Tömöri út hosszában fog haladni, a DÁV mellett átszeli a Szabadság teret, s az Álmos út mentén jut el a gőzfürdőhöz. A strandon, a nagymedencébe vezetik be, s a régi kutak vizével keverve élvezheti majd a für- dőző közönség. A megfelelő keverési aránynyal fogjuk kapni azt az előírt hőfokú vizet, amelyben a fiatalabb, s az idősebb korosztály tagjai is nyugodtan fürödhetnek. Bár az építés áthúzódik 1963-ról az 1964-es évre, pénzügyi zavarok nem fogják gátolni a munka menetét, mivel a hitelfedezet az Országos Vízügyi Főigazgatóságnál biztosítva van. A kivitelező vállalat csak az idő javulását várja, s megkezdi az árkok, aknák ásását a város központi részében is. A hideg korai beállta miatt az 1963. évi tervüket ugyan nem tudták teljesíteni, de jelenleg is azon igyekeznek, hogy ezt behozzák. s komoly ígéretet tettek arra, hogy a kitűzött határidőre be fogják fejezni a mintegy 2,3 millió forintos népgazdasági beruházásból épülő létesítményt. Nagykőrös közönsége kíváncsian várja az átadást, s bízik benne, hogy a vízépítő vállalat betartja ígéretét. —szatmári— A meleg víz elvezetésével kapcsolatos - tervekről, s az eddig történt intézkedésekről kaptunk felvilágosítást Pusztai Ferenctől. — A termálforrás vizét — mondta — a vízépítő vállalat dolgozói vezetik be a gőzfürdőbe, és a strandra. A kitűzött határidő május 1, de remény van rá, hogy a gondoljon arra, hogy ez aí piszok elorozza előle a cse- ,< megét. \ A bogarak nagyja koppan:; a vödrök alján meg az olda- Ián. A fiúk egészen legugyo-í rodlaik és jól megnézeget ték^ a bokrok alt át js. í BELETELT abba jó két j óra, mire a soron végigha- 5 ladtak. % A derekak megmacská- % sodtak, ropogtatták a dere- 'j kukat. íj — Ehetnénk. — Lehet! üljünk végig a$ gyepen és lássuk, ki mit £ hozott. £ Bohus bácsi a taná rokkal £ egy fa alá telepedett. Körii- > lőttük a fiák karilcába. A 'j táskákból előkerült az ele-$ móZsia. Régen nem esett 'j ilyen jól az étel. ^ Egy kocsiderékban tíz ku-$ pa rázódott. Jól is jött a ^ friss víz. Nagyokat húztak a£ srácok. Az ügyetleneknek £ a begyébe is csurgóit egy .4 kevés. ^ PONTOSAN tizenkettő- j kor indultak a tanyakrz pontba ebédre. Lábaikat, fá-% radtan húztá k és csak akkor % lépegettek hosszabbakat. $ amikor egy bolondos szellő 0 feléjük söpörte a marhapör- ;; költ finom illatát. £ (Folytatjuk) * Rossi Károly: Futball-labda a krumpliföldön 6. rész Elsők: a nagykőrösi vendéglútósgysógek
