Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

VIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1934. JANUAR 4, SZOMBAT A szövetkezeti parasztság szocialista vonásainak fejlesztéséről Az emberek megítélésénél a végzett mu nka a mérvadó Munkatársunk felkereste Babinszki Károly eldácsat, a já­rási pártbizottság titkárát, hogy nyilatkozzék a fenti kérdés­ről. Az alábbiakban közöljük Babinszki elvtárs nyilatkozatát: A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás uralkodóvá válásával járásunkban is lő íeladatnaík tartottuk politikai, társadalmi és állami szerveink erősítését, munkájuk színvonalának eme­lését. Sok elvtársat a város te­rületéről vittünk ki a közsé­gekbe a párt, a tanács és a termelőszövetkezeti vezetés megérts ítésáre. A politikai, társadalmi és ál­lami szerveink tevékenységé­nek homlokterébe a termelés szervezését, a tagság mozgó­sítását. a fegyelem megszi­lárdítását, a közös tulajdon megbecsülését, a szövetkezeti demokrácia betartását, a poli­tikai. ideológiai, szakmai és kulturális nevelő munkát ál­lítottuk. Ma már — három év eltelté­vel — elmondhatjuk, hogy nemcsak gazdasági téren, hanem tudatformálás te­kintetében jelent s eredmé­nyek születtek. Erősödött termelőszövetkezeti parasztságunk érdeklődése a politikai, kulturális és mű­velődési kérdések iránt. Évről évre növekszik a falusi tv-, rá­dió- és sajtóelőfizetők, s a községekben rendezett párt­ós állami oktatás, az előadá­sok, az ankétok hallgatóinak száma. Mindennek eredménye­ként jelentős változások ész­lelhetők a szövetkezeti pa­rasztság gondolkodásában, a közös tulajdonhoz való viszo­nyában. Ez a változás azon­ban lassú ütemben, sok gátló fényező leküzdésével megy végbe. Az első évhez viszonyít­va lényegesen javult a tagság munkafegyelme. csökkent a közös vagyon ellen vétők szá­ma. Igaz. a vezetés is követ­kezetesebb. de ma már a ta­gok közül is mind többen fel­lépnek a lógósok és a lopások ellen. Az elért eredményeket elő­segítette az is. hogy a koráb­bi osztályrétegeződés. vagyoni különbség okozta villongások lassan eltűnnek. Az. átszerve­zés időszakában több helven, például Abonyban, Kőröstetét- íenen a ..módos” és „szegény" gazdák külön szövetkezetbe tö­mörültek. Hosszas politikai munka eredményeként egye­sültek ezek a szövetkezetek. Az emberek gondolkodásmód­ja megváltozásának fontos je­le. hogy a dolgozók megítélé­sénél — az egyszerű tagok ré­széről is — a végzett munka a mérvadó. Kétségtelen, hogy az ellenté­telt, amelyek még ma sem tűntek el teljesen, csak a kö­zös gazdaság erőteljes fejlesz­tésével szüntethetők meg • vég­érvényesen. Ez azonban nem­csak gazdasági feladat A he­lyes törekvést itt—ott a poli­tikailag és szakmailag gyen­ge vezetés akadályozza. Ezért kénytelenek vagyunk még ma is bizonyos cseréket alkal­mazni, amelyet nem szívesen teszünk, de az ügy így kí­vánja. A termelőszövetkezeti pa­rasztságunk tudatának meg­változását a közösből szár­mazó jövedelem is jelentősen befolyásolja. A különböző pre­mizálási és díjazási formákat már tcibbéJkevésbé mindenütt alkalmazzék. A termelöszö- vVetkezetí közgyűlések egyre jobban betöltik szerepüket. Néhány esetben még előfor­dul. hogy egyes vezetők önkényes intézkedésekkel megsér­tik a szövetkezeti de­mokráciát. Ezekben a termelőszövetkeze­tekben a tagok kevésbé ér­zik magukénak a közös gaz­daságot. Több termelőszövetkeze­tünknél probléma, hogy a tagság nagyobbik része idős. 4 közösségi munka a legfőbb gyermeke eveié I! jvezet ók továbbképzése a Sdgvdri iuristaliázbua • i A megyei úttörőelnökség a Zamárdiban 1962—C3-ban kiképzett rajvezetők számára Lajos-forráson a Ságvári End­re turistaházban továbbképzést biztosított. 27-én délelőtt ér­keztünk meg a festői környe­zetben áüó turistaházhoz. Délután ünnepélyes tábor- nyitás volt. Tamási Endre, a közkedvelt ..Bandi bácsi’ volt a táborvezetőnk. A továbbkép­zés előadások keretében tör­tént. Először Jónás Zoltán, a megyei úttörőelnökség titkára tartott számunkra igen érté­kes előadást az ifjúsági moz­galmak történetéről. Az elő­adást vita követte. Este meg­jelent köztünk* Arató András megyei KISZ-titkár.. .fiövid de tartalmas beszéS^gSp bizalm at fejezte ki az ifi vezetők mun­kája liánt jVlásnap' dalia! kezdtük a foglalkozásokat. A dalok után Szabó Ferenc, az Országos UUörő Elnökség el­nöke tartott előadást: Hogyan segítsük a nyolcadikos pajtá­sok pályaválasztását? címmel. Előadásában kifejtette, hogy a társadalomnak sokoldalú szak­emberekre van szüksége. Eh­hez nyújthatunk mi segítsé­get a szakpróbák bevezetésé­vel. A pajtások a szakpróbá­kon keresztül megfelelő alap­ismeretekre tesznek szert, megkedvelik választott szak­májukat. Elmondotta, hogyan segíthetünk a szakma megsze- retésében. Beszélt Szabó elv­társ a fiúk és lányok szakmai pályaválasztásáról. Előadását a már megszokott konzultációs vita követte. Ez­után Bandi bácsi beszélt a nyári zamárdi kiképzőtáborok munkájáról. Délután Rakó Jó­zsef, a ..Pajtás” főszerkesztője jött. hozzánk. Előadásában beszélt az Expedíció a jövő­be úttörőmozgalom céljáról és eddigi eredményeiről. Elő­adása végén sok kérdést tet­tünk, fel az expedíció* munká­val kapcsolatban. Kérdésünk­re készségesen válaszolt. Este a mindenki által szeretett i rfjlvtli siker ok a rí ró ha j11« k s ti ff int A negyedik helyen végzett CVSE csapatában Jós Lajos öt győzelemmel a legjobbnak bi­zonyult, Petneházy György négy győzelmével, Tóth István szép vívásával segítette hozzá a csapatot a szép eredmény­hez. A vasutas vívók eredményes szerepléséhez méltóan csatla­kozik a mostani szép fegyver­tény. amellyel a fiatal ceglédi vívócsapat bebizonyította, hogy jó edzésmunkájával és lelkese­désével még szép jövő e’őtt áll. A versenyzőiknek, edzőknek és szakosztályvezetőknek to­vábbi eredményes versenyeket kívánunk. Budapesten 1963. december 27—29-én rendezte a Vörös Meteor SE, az országos úttörő és serdülő vivóbajnokságokat, A versenyen 940 ifjú versenyző vett részt. A CVSE vívói az egyéni versenyekben a már közölt szép eredményeket ér­ték el, de az úttörő-csapatver­senyben is az élmezőnyben vé­geztek. Maguk mögött hagyták nagy sportegyesületek csapa­tait is. Eredmények: úttörő-csapat­versenyben első lett a Vörös Meteor csapata, második a Budapesti Vasas, harmadik a Honvéd SE. míg a CVSE csa­pata, az előkelő negyedik he­lyet foglalta el. — A felt háza* vonzó, nagy sikerű Boccaccio 70 című olasz film második részét játssza ja­nuár 8-ig a Szabadság Film­színház. — A ceglédi méhész szak­csoport vasárnap délelőtt 9 órakor tartja évi közgyűlését a föídművesszövetkezet szék- házában. KÖZELEG A VAKÁCIÓ VÉGE Négy hónapi tanulás után kéthetes szünidőben pihenték ki a diákok a tanulás fáradalmait. Két hétig élvezték a tél örömeit. Nagyon sokan közülük nem feledkeztek meg arról sem, hogy g szünidő után újra kezdődik a tanulás: szorgalma­san forgatták tankönyveiket. Fényképezőgéppel örökítettünk meg a szünet utolsó napjaiban néhány diákot. Szinte a nap minden szakában találkozhattunk a Szabad­ság fers« vagy másIiirL vidám fraápkóróikal. Sajnos sokan kktterés/fcoáfeSí a síkos, forgalmas úttestre is Nagyon jj a stáoaúbáa, de a szobai szórakozás sem meg­vetem»ő. Íme. kft lelkes labdarúgó — gomb focizás kőibe* (Foto: Biró) Tv-nézés, olvasás és meg nagyon sok más szórakozás után gyermekeink újult erővel kezdik hétfőn a tanulást Ev végi visszapillantás « ahogy a sport tudósító látta ív. Torna, úszás, vízilabda, vívás Tornászaink a megye le-g- erédmenyesebtb tornaszakosz- tályát ‘alkotják. Ifjúsági lá­nyaink az országos vidék-baj­nokságon második, az országos II. osztályú bajnokságon pedig 5. helyezést értek el. Ifjúsági fiúk vidéki másodük, serdülő lányaink több szép helyezése dokumentálja idei nagyszerű szereplésüket. Sok szép, érde­kes versenyt láthatott a közön­ség, amik olykor a régi nagy tornaversenyek hangulatát tükrözték. Ügy a fiú, mint a leány vonalon kellő utánpót­lással rendelkezik a szakosz­tály, ezért nincs ok aggodalom­ra. 1964 újabb sikereket hoz­hat . tornászainknak, s remény­kedhetünk. hogy rövidesen újabb ..virágkor” jön városunk torna sportjába! Úszás volt az a sportág, amiben 63-ban óriásit léptünk előre. Sikerrel járt tehát az úszóiskola, létrehozása. íme itt a példa előttünk: bátor pró­bálkozás biztos siker! Milyen jó érzés volt, amikor a megyei ifi és serdülő úszóba inoikság versenyszámai után, legtöbb­ször ceglédi versenyzőt szólí­tottak a győzelmi emelvényre. Jó néhány évi „kihagyás” után tehát ismét jó úton halad vá­rosunk nagyszerű hagyom á­nyókikal rendelkező úszósport- ja!-. . V rzílabdázóinknaik ebben az évben sajnos ismét meg kel­lett elégedni a vidék-bajnok­ság második helyével. Bal­szerencsés körülmények kö­zött estek el az OB tl-be- j vi­tástól, reméljük 64-ben a jé játék mellé egy kis szerencse is „szegődik” majd! Örvende­tes dolog, hogy a felnőtt csapat mellett működő ifjúságiak is hallattak magukról 63-ban. A/. OB ifi-bajnokságban sze­repeitek kielégítően, majd a Komjádi Kupában ésii- logítattak harcos erénye­két. Ezenkívül az ifi ésá- pat jó néhány tagja már a felnőttek közé. is „bejátszot­ta magát”, s ennél nagyobb siker nem kell egy ifi játé­kosnak. Egyelőre tehát meg­nyugtató a helyzet a „poiósok házatáján”! Vívóink 1964-ben akarnak „új életet” kezdeni. A nem­rég tartott szakosztály-gyű­lésen az új vezetőség meg­ígérte. hogy mindén erejével a tagság érdekeit fogja szolgál­ni. Az egyesület vezetőségétől kapott ígéret biztosítja a vívó­kat: az elkövetkezendő idő­szakiban „valamivel több” támogatást kapnak majd a sportkörtő] — mint eddig. Egyébként nem várhatjuk ví­vóink további, gyors fejlődését. Sajnálatos dolog még, hogy alig van női törvívó-utánpót- lás. Pedig jó vívócsapat nincs női vívók nélkül. A népes és szorgalmas fiúcsapat mellé 64-ben egy leánycsapatot kel­lene létrehozni, hogy biztosít­va legyen a vívó-utánpótlás! — Fehérvári János — — Vége — AZ ÉV ELSŐ ÚJSZÜLÖTTJE Az év első újszülöttje felől érdeklődtünk január l-én a ceglédi szülőottíionban. Dr. Kovács főorvos közlése ' szerint az 1964-es esztendő első ceglédi szülötte MiVns Ágnes Ilona. A kis újszülött január elsején 2 óra 35 perckor szü­letett 2 kiló 35 dekás súllyal, j Édesanyja Miltis Jánosáé. Ceg- I léd, Budai űt 336. szám alatti I lakes, a Budapesti Kereske- ! delami Lakatos és Asztalosipari Vállalat dolgozója. Az újszü­lött és édesanyja egészségesek. Áglka a család második gyer­meke. Jó egészséget, sok örömet és j boldogságot kívánunk mind- j kettőjüknek! ros és a falu 'közötti különb­ség fokozatos megszűnése irá­nyában hatnak. A fen (iák ellenére a falu po­litikai haladása elmaradt a gazdasági erőgyarapodástól, ezért a politikai munka javí­tása igen fontos feladat. Ezért tovább kívánjuk erősíteni a termelőszövetkezeti pártszer­vezetekét, emeljük munkájuk színvonalát és fokozzuk a pártépítő tevékenységüket — mondta befejezésül B&binsáki Károly, a járási pártbizottság titkára. Iván bácsi, a turistaház gond­noka beszélt munkájáról és a turistaház fejlődéséről. Vasárnap Nyer'ci Piroska, a megyei KISZ KB kulturális osztályának vezetője tartott előadást Kulturális munka az úttörőcsapatban címmel. Elő­adásában szólt a kulturális szemle lépcsőiről. Elmondta, hogy májusban Ceglédén lesz az expedíció* szellem, vetélkedő Örseink erre a vetélkedő. <* kellőképpen feb észülnek, hogy képviselni tudják a 609 éves városunkat, Nyerki elv-társnő beszélt a kulturális szemle cél­jairól, valamint annak művé­szeti ágairól is. Délután Ma- gyári Mihály beszélt az ■ if jú- -keni— sajátosságokról.’ majd Galla' László, az Országos * Tervhivatal osztályvezetője beszélt a Tervhivatal felédátá- ról, munkájáról. Este Sziráki Ferenc, Szent­endre városi tanácsának vb- einöke tartott előadást idő­szerű politikai kérdésekről. Az előadás után nagysikerű expe- díciós vetélkedőt rendeztünk őrseink között, a mi őrsünk második lett. A vetélkedő rendezéséből mi magunk is nagyon sokat ta­nultunk. Hétfőn raj beszélgetés volt Hogyan készítsük a mun­katerveket? címmel. Sok értékes gondolat merült fel, amit úgy gondolom; min­den ifi vezetőtársam tud majd hasznosítani itthon. A beszél­getés után Bandi bácsi tartott előadást: Az úttörőcsapat mint a gyermeknevelés szervezője, a nevelőmunka, irányítója cí­men. Beszédének jellemző mondata volt: A közösségi munka a legfőbb gyermekne­velő. Este ki mit tudót rendez­tünk. amelyen részt vettek a turistaház dolgozói, vendégei is. A vetélkedőt tánc. követte, majd a „hölgyválasz” végért szomorú szívvel búcsúztunk el és kívántunk boldog új esz­tendőt egymásnak. Kedden Jónás Zoltán és Ta­mási Endre táborvezetőnk ér­tékelte a táborozást. Elmond­ták, hogy ennek eredménye csak akkor lesz, ha az ott hal­lottakat, látottakat mi itthon a csapatunknál megvalósít­juk. Tíz órákor elhagytuk a kedves turistaházat, ahol öt nap alatt oly sok hasznos dol­got láttunk, és ahol oly sze­retettel gondoskodtak rólunk. Búcsúzásunk nem végleges, a boldog viszontlátás reményé­ben váltunk el egymástól. Buja ki Oviit» csapatvezető-helyettes Néhol emiatt a nehéz fizikai munkákat külső segítség női­kül nem is tudják elvégezni. Sajnos, a szövetkezeti tagság kiöregedésével nem tart lé­pést a fiatalok munkába lé­pése. Számottevő eredmények születtek az új társadalmi szaké sok meghonosításában, az új erkölcsi normák kiaia- kfásaiban. Jóllehet, a fejlő­désnek csupán a kezdeténél tartunk, mégis mind gyako­ribbak már a vallási forma­ságoktól mentes családi ün­nepségek. Az egyházi, vallá­sos szokások, ünnepségek már nem annyira vallásos meggyő­ződésből, hartem inkább a múlt hagyományaihoz való ra- i gaszkcdásból, vagy az idő- j sebb családtagok tiszteletéből adódnak. A világnézeti fejlődés ered­ményeként csökken a hitokta­tásban részt vevő gyermekek száma. Ez a csökkenés lénye­gében a fiatalok és felnőttek f el v ilágoscdottsbb gon dói k od á- sában, műveltségi színvonaluk emelkedésében leli magyará­zatát. A vagyoni különbsége­ken alapuló régi. idejétmúlta szokásokat érvényesíteni aka­rók ellen is határozottan lép­nek fel a fiatalok. Községeinkben megnőtt az értelmiségiek szama és szere­pe. A növekvő számú mező- gazdasági szakemberek mellett sok új pedagógus, orvos és más hivatali dói-“ gozó került falura. Szorosabbá fűződik a ffdu la­kosságának különböző rétegei közötti kapcsolat nemcsak a munkában, hanem a magán­életben is. Vannak azonban egyes vezetők, akik rátartisá- gukkal akadályozzák e térén i a fejlődést. Szórványosan az is előfordul, hogy a falu égy része nem becsüli eléggé az értelmiség szerepét. Sajnos, helyenként a falusi vagy a termelőszövetkezeti és tömeg- szervezeti vezetők sem igény­lik munkájukhoz az értelmi­ség segítségét. A szocialista viszonyok lét­rejöttével megszűnt falvaink- ban a magántulajdon gyarapí­tására irányuló általános tö­rekvés. Jövedelmüket már in­kább személyes jellegű anyagi és kulturális igényeik kielé­gítésére fordítják. Kulturál­tabb, szebb életre törekszenek. Járásunk valamennyi községé­ben szembetűnő a nagy ütemű családiház-építés. a tartós fo­gyasztási cikkek — bútor, ház­tartási gépek, televízió — nö­vekvő mennyiségű vásárlása. Nagy fejlődés tapasztal­ható a ruházkodás, 'a táp­lálkozás. a tisztálkodás, a higiénia területén is. Mindezek a jelenségek a vá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom