Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-04 / 2. szám

'k'Mírkm «ff WECVJEI 1984. TANÚ Ar 4. SZOMBAT NYÁRON NAGYKŐRÖSÖK TÉLEN VÁCOTT: KÖZÉPISKOLÁS KISZ-TITKÁROK TANFOLYAMA Áprilisban rendezik az első magyar filmfesztivált Budapesfre várják a Szerelmem Hirosima rendezőjét A Magyar Filmművészek Szövetsége gazdag munka­programot állított össze 1964 első félévre. A tervék szerint áprilisban megrendezik az első magyar rövidfilm- fesztiváit. amely egyben az első hazai filmfesztivál lesz. A rövidfilmek versenyét va­lamelyik nagy ipari városban tartják meg a Szakszervezetek Országos Tanácsának védnök­sége alatt. Versenyen kívül több külföldi alkotást is be­mutatnak. A versenyt az el­múlt évek rövidfilm szemlé­jéhez hasonlóan bonyolítják le. A fesztiválra több külföldi filmművészt is meghívnak. A Magyar Filmművészek Szövetsége a baráti országok szövetségeivel tárgyalásokat folytat arról, hogy a jövőben rendszeresen találkozzanak éíjymássd)* 'filmművészé ink. Egy-egy műfaj szakmai talál­kozóját mindig más népi de­mokratikus országban rendez­nék meg. A tervek szerint a jövő év­ben a film dolgozói — rende­zők. operatőrök, dramaturgok, hangmérnökök — titkos sza­vazással állapítanák meg, hogy szerintük melyek az év legjobb, legművészibb já­tékfilmjei, így lehetőséget adnak a filmek művészeinek, az alkotóknak is, hogy kimondják véleményü­ket a filmről. A legtöbb sza­vazatot kapott 3—5 filmet ja­vasolja majd a szövetség a különböző nemzetközi fesz­tiválokon való részvételre. Ugyanakkor a filmművészek szövetsége felkér ötven köz­életi szem “bőséget — politiku­sokat, tudósokat, művészeket — hogv ők is mondják el véle­ményüket a legújabb alkotá­sokról. A filmművészek szövetségé­nél; szakosztályai a jövőben is rendszeresen megvitatják majd a legújabb formai é,s esztétikai irányzatokat. A tervek szerint az operatőrö­ket — tv-, híradó-, játékfilm­operatőrök — egy szakosztály­ba vonják össze. Munkájuk­ban nagy helyet foglal majd el egy-egy film operatőri munkájának értékelése, elem­zése. A szövetség továbbra is bő­víti kapcsolatait a külföldi or­szágok filmművészeivel. Több művészt hívnak meg hazánk­ba. Többek között Alain Res- nais francia filmrendezőt, a nálunk is nagy sikerrel ját­szott Szerelmem Hirosima al­kotóiát is Budapestre várják. (MTI) VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Pcnlf ill/jj'iHam? AZ ÉV ELSŐ TANÁCSÜLÉSE A Ceglédi Járási Tanács j tegnap tartotta 1964 els') ta- | nácsülését. A többi között | megvitatták a járási tanács, a | végrehajtó bizottság, az ál- j lantíó bizottságok és a népi el- l 1 er.őrzési bizottság ez évi I munkatervét. Látogatás a törleli napköziben Vidd» zsivaj hallatszik ki a i törteli iskola egyik helyiségé- j bői. A szobában hatalmas ka­rácsonyfa. körülötte hat-tíz­éves gyerekek játszanak. Mint , gondos édesanya, járkál kö- ! zöttük Borosay Rozália peda- j gögusnő. A törteli napközi még a vakációban sem csuk- j fa be kapuit. Azoknak a gye­rekeknél; adott otthont, akik j különben felügyelet nélkül j maradnának, niert szüleik napközben dolgoznak. találta a területi egyeztető bi­zottság. A monori járási ügyészség két esetben tett ész- | revételt az egyeztető bizottság < eljárásával kapcsolatban ÜNNEPÉLYES NÉVADÁS Vasárnap délután ünne­pélyes keretek között je­gyezték be a gyömrői tanács névadóköhyvébe Borda Ági ka nevét. Ecseren ugyancsak a napokban rendeztek ünne­pélyes névadást Sinke Ká­roly és feleségének kislá­nya tiszteletére. Új vegyszerek az időjárás befolyásolására Ezerhcldas őszibarackos Cegléd környékén Néhány év múlva közeli ve- télytársa lesz a zamatos budai őszibaracknak: Pest megye déli részén, a Cegléd környéki homokon több termelőszövet­kezet 150—200 holdas táblák­ban. összesen 1000 holdnyi őszibarackost telepít. Az eh­hez szükséges facsemetéket a budakalászi Szabadság és a telki Rákóczi termelőszövetke­zet faiskoláiban nevelik. A ceglédi őszibarack jelentős ré­sze a fővárosiak asztalára ke­rül majd, de szállítanak be­lőle külföldre is. BÁLESET NEM FORDULT ELŐ Az utóbbi időben Monpron és környékén egyre többen dicsérik a MÁVAUT-ot. A csúszós utakon baleset nél­kül közlekednek az autóbu­szok. legfeljebb kisebb-na­gyobb leeséssel. Panaszolják a gépkocsivezetők, hogy az utak felszórásáról sajnos nem gon­doskodnak mindenfelé kellő mértékben. ÍGY BÚCSL'ZTVNK AZ ÓÉVTŐL Derűs hangulatban búcsú­zott Monor 1963-tól. A község nyilvános szórakozóhelyein mór délután és a kora esti órákban valamennyi hely el­kelt. Mintegy négyszázan ke­resték fel a Vígadó étterem emeleti tánctermét. Sokan igen jól szórakoztak a KIOSZ-ban és a sportkörben is. A főtéri eszpresszóban sem volt hiány a jó hangulatban. S/íi/ pautisx ■ A múlt évben a járási kö­zös egyeztető bizottsághoz több mint százan fordultak panasszal. Az egyeztető bi­zottság megállapítása szerint negyvenkét esetben a panaszt te,vő dolgozónak volt igaza. Az is kiderült, hogy huszonkét esetben indokolatlanul, alap- ta:an panasszal fordultak az egyezteíőhöz. . Fellebbezést ti­zenegy döntésük ellen nyúj­tottak be. ebből három eset­ben a fellebbezést alaposnak A szerződés megtartása kötelező Az állathizlalásra szerző­dők közül néhányan úgy vélik, elkötelezettségükről könnyűszerrel megfeledkez­hetnek. Pesti László kocséri gazda például több mint két éve szerződést kötött a Pest—Nógrád megyei Állat- forgalmi Vállalattal. A szer­ződés aláírásakor 80o forin­tot felvett. Kötelezettségének azonban nem tett eleget, M. Szilcs Dávid, nagykőrösi la­kos múlt év márciusában kö­tött szerződést süldő hizla­lására az Állatforgalmi Vál­lalattal. Bár á szerződéskor 1600 forint készpénzt és 600 kilogramm abraktakarmáhy állami áron va’ó megvásár­láséra az utalványt átvet­te, két hízott sertéssel máig is tartozik a vállalatnak. Új ösztöndíjas A Nagykőrösi Városi Ta­nács végrehajtó bizottsága úgy döntött, hogy V. Faragó Sára részére társadalmi ösz­töndíjat folyósít. Az új ösz­töndíjas a felsőfokú óvónő-' képző első évfolyamának hallgatója.- 1 .** 3 «II ff ti iff b Tegnap este érdekes elő­adást hallgattak a nagykő­rösi asszonyklub tagjai. Ki­rály Béla, a helyi kultúr- ház művészeti vezetője „Vi­dám történetek nagy embe­rekről” címmel megtartott előadásában sok mulatságos epizódot elevenített fel is­mert művészek, közéleti sze­mélyiségek életéből. SZÉPÜL A VÁROS A múlt évben több mint ezer facsemetét ültettek el Nagykőrösön. A Hazafias Népfront felhívására első-, sorban a fiatalok csatlakoz­tak a városszépítés érdeké­ben folyó mozgalomhoz. ím Vadászni voltam Kép, szöveg nélkül ^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\V'N\\\Á\\V»X\\\\NVVV\\\\\\\\\V\\V\W^^ durr! Láttam, hogy messze re­pül. de mivel nem reméltem már több vadat, a lehetetlent is megkíséreltem. De akkor meg egészen közel repült fel tőlem három kakas. Már ép­pen elhúztam a ravaszt, ami­kor jobbról rikácsolt kettő. „Csak semmi izgalom bará­tom!” — csittig attam magam. Nyugodtan célba vettem egyet és .. .: esett... Húzom a má­sik ravaszt: esett __ H ogy nekem milyen nagy a pechem! Sajnált engem még a jó szívű vadászmester is, hogy „a szegény elvtársnak nagy balszerencséje volt”. — Bizony, a hétszázát néki! — mondtam mártírosan, mi­közben rettegve gondoltam ar­ra a lehetőségre, hogy eszük­be jut: nem is volt megtölt­ve a. puskám. Három barátom irigykedve gondolt arra, hogy talán jobb lett volna, ha ők sem lőnek, legalább bölcsek maradhattak volna. Ezt a diadal inamat . IS irigyelte tőlem azonban « sors. Csakhamar olyan fárad­tan. éhesen, kedvetlenül ko­cogtam én is hazafelé, mint a barátaim. Szörnyű gyanútól sajgóit a lelkem: a.vadászmes­ter nem is vadászoknak, ha­nem ha Hóknak csalt ki be n­nünket magával! Sajnált<j a pénzt a gyerekektől! De. legalább ■■ puzkét meg a töltényt, ne cipelteit‘r volna velünk! Nagytsuklós István tük őket? Ki szedi aztán ösz- sze? Vajon megtalálják azo­kat később? Vagy magunk­kal kell majd cipelni? De hát hogyan bírok el majd én te­szem fel tizenöt-húsz nyulat? Nem is szólva a fácánokról, amelyeket tucatjával akar­tam lőni. Aztán meg gond volt az is, hogy miért csak egy tucat töl­ténnyel látott el engem a va­dászmester? Kinézte volna belőlem a mesterlövészt? Az meglehet, hiszen meglátszik rajtam. A biztonság kedvéért azért megkérdeztem: — Hány nyulat és fácánt szabad lőni? — Amennyit csak tud! — Es ha nem lesz elég a töltény? — Van a tarisznyában elég. Megnyugodtam. Mentem a hóban és majd kinéztem a szemem. Felhúztam a kakast a puskán és majd összerop- pantottam az agyat Csak már ugorna az a nyúl! Egyenesen előre néztem, mert így véd­tem legbiztosabbnak, hogy megpillantom a zsákmányt, így aztán jobbra is, balra is pisloghattam kicsit. A félcipőm teljesen elázott, nyakamba szóródott minden zúzmara ahány gödör volt az üllői határban, abba én mind­be beleléptem, sőt még az ágakkal w folyton meggyűlt a bajom. Nem láttam biz én egy fia nyulat se a közelben, Már-már a lábam is fáradni kezdett’, amikor két lövés ütötte meg a fülem.. Láttam is hogy a vadászmester ke­zében füstöl a fegyver, de azt, hogy mire, elképzelni sem tudtam. Azután jött még vagy há­rom lövés, de nyálból egy sem felém. Már arra gondoltam, hogy riasztólövések hangzottak abból a célból, hogy előbújja­nak a nyúlok. Durrantottam hát én is kettőt. Erre aztán sűrűn ropogott a fegyver, mert hozzá kell tennem, hogy né­gyen voltunk mi, városiak. Gyorsan megtöltöttem a pus­kát, mert attól féltem, hogy elszalajtom a lövéstől rianó vadakat. Sajnálni kezdtem, hogy kilőttem mind a két csö­vet. Ha tudom azt, hogy a kol­légáim is éppen most lőnek, nem húztam volna meg a ra­vaszt. Szerencsére azonban nem vallottam szégyent, mi­vel a radnak hírét sem lát­tam. Nem szalajtottam el kö­zülük egyet sem szégyenszem­re. — Mire lőttél a rekettyés előtt? — kérdezték a hajtás végén a barátaim, amíg a va- dá.srm.esterre vártunk. — Hát fi mire lőttetek? — Arra az izére, amire te! — T!o, akkor az bak volt! — mulattam kajánul magamban. Honnan a csudából vet_ te azt a nagy szerencséjét a vadászmester, azt ‘nem tudom, de. öt nyulat vonszolt nehézke­sen. Udvariasan kértem, hogy segíthessünk cipekedni, amit megengedett. Éppen arra jött egy falusi, aki nem állhatta meg a látványt szó nélkül: — Ejnye, de szépek ezek a nyulak! Az elvtársé a leg­szebb! — Áh, ez csak amolyan kö­lyök! — jegyzem meg közöm­bösen. mint akinek félfogára sem elég az a zsákmány. Köz­ben az új fogásra siettem, ne­hogy a vadászmester eldicse­kedhessen. hogy ö lőtte mind a.z öt nyulat. A barátaimtól nem féltem, mert azok éppen olyan cipőben jártak, mint én. Most indultunk neki a fácá­nosnak. A vadászmester mond­ta, hogy abban a bozótosban huszonhét kakas és hetven­négy tyúk tanyázik. Fel nem tudtam fogni, hogy ha már egyszer megszámolta, akkor miért nem lőtte le őket? Siettem előre, ahogy tud­tam. de a társaim megelőztek. Ügy kellett nekem! Miért vá­lasztottam a legnagyobb nya­lat? Akkor már megelégedtem volna a fele dicsőséggel is. Nagy nehezen azért én is előre­törtem magam, fűtött az újabb izgalom, de csak nem akadt, fácán. Már teljesen túljutot­tam a bozótoson, amikor fel­repült n hátam mögött egy kakas. Mint a villám, úgy kaptam rá a puskát: durr! kezőleg, taszítja a vizet, vagyis hidrofób és felületének csupán egynegyede veszi fel a nedves­séget. Az egyetem kutatói rájöttek, hogy a legalkalmasabb felhő­képző vegyianyagok -inkább víztaszító jellegűek, illetve fe­lületüknek esek 20—.10 száza­léka vesz fel vizet, ezért a víz­molekulák . laza „halmazok­ban” helyezkednek el rajtuk. Étből a felismerésből kiin­dulva sikerült kidőlő: ni az új felhőképző vegyszereket olyan anyagokból, amelyeknél a víz­szívó, illetve taszító tulajdon­ság . Icellö .egyensúlyban áll egymással.- Az" erüsíjodidnál '•sőkkétt Bővebbén' refídelfcezés- x"e álló és olcsóbb anyagokat használnak fel erre a célfa, xtöbbek között bauxitöt, mag­nezitet. kovasavakat; speciális eljárással elérik, hogy a szük­séges hatást fejtsék ki. és fel­hőképződést okozzanak. A pennsylvaniai Lehigh i Egyelem bejelentette, hogy si- j került kidolgozni egy sorozat | olcsón előállítható új felhő- képző vegyszert. Az egyetem kémiai tanszé­kének tanóra, dr, Albert C. Zettlemoyer szerint: ..A követ­kező évtizedben az ember nagy lépéssel fog előrehaladni afelé, j hogy befolyásolni tudja az idő­járást. Ehhez járulnak hozzá a nagy hatásfokú, gazdaságos felhőképző vegyszerek”. A pro- : fesszor megmagyarázta, hogy j az elmúlt, 17 évben a tudósok ] abból a feltevésből indultak j ki, hogy az ezüstjodid a legal- ! -kalmasabb fel hőké pzó apyag; mivel erősen hidiiSaÜl. vagyis!: riedvessá.áf elszívó í?s olyaií kristályos- szerkezeté " > van. 1 amely erősen hasonlít a jégé­hez. A legfrissebb kutatásokból viszont kiderül, hogy az ezüst- jedid voltaképpen korántsem vízszívó, hanem éppen ellen­| Úgy elmúlt ez az év< hogy \ még egy vadászaton sem vol- \ tam. Részt kellene venni egy ; igazi vadászaton, hogy el- \ mondhassam: lőttem ennyi I meg ennyi nyulat ilyen meg \ olyan szarvú őzet, egy kapi- l tális szarvasbikát, meg leg- í alább egy százesztendős öreg \ vadkant. ; Ki is robogtunk Ültőre, ! ahol azzal fogadtak, hogy van ! vadjvuk bőven Fordultaik ket- ; tót-hármat a rekettyésben és í ki-ki meglőheti a maga zsák- ; mányát. No hát, ez szép lesz. \ — Láttak-e errefelé ! szarvas Inkákat, meg vadkan o- { kát? — kérdezem kellő óva- l tossággal a vadászmestertől. 'í — Hogyne kérem, hogyne. Árpád idejében dögivei nyi- ; lazták őket. í , , \ — Hat most mar nincs? £ Egy sem? Hiszen akkor mi 5 nem is vadászni megyünk, ha- f nem csak mintha csirkét fog- $ nánk az udvaron! — Majd meglátjuk! — így a í vadászmester, aki szűkén mé- * n a szót. Fogtuk a puskát '/ öten és elindultunk nyomban | Manor felé. Nem akartam ma- ? tat ni az ártatlanságot, ezért $ magamba zártam, amiugyan- $í csak furdalta, az oldalamat: $ miért nem viszünk .igát foga- ^ tokát? Mire rakjuk a temér- £ dek nyulat. meg a fácánt? Ott i hagyjuk majd talán, ahol íőt­módszereiről. Az ifjúvezetőit munkáját Jónás Pál értékeli, míg ötödik témakörként is­mét Csömöri László ad tájé­koztatást a nyári táborozások­ra való mozgósításokról. A FOGLALKOZÁSOK mel­lett jut idő egy kis kikapcso­lódásra, szórakozásra is. A kollégiumi nagyteremben egyik este klubestet rendez­tek. ahol szellem;-ügyességi vetélkedőn mérték össze tudá­sukat és a legjobb versenyző­ket. iskolás csapatokat meg­jutalmazták. Megtekintették a várost is. hogy a ráckevei, a szentendrei, a ceglédi, a mo. nori és más községekből, vá­rosokból érkező diákok meg­ismerjék Észak-Pest megye városainak történelmi múlt­ját s a felszabadulás utáni nagyszerű fejlődését. Ma ülnek vonatra, autó­buszra a titkári tanfolyam résztvevői, s a sok hasznos gondolat, tapasztalat mellett masukkal viszik otthonaikba a három kedves, mozgalmas, szép nap emlékét is. Papp Rezső naviait, hogy segítse a tanfa- 1 lyam. munkáját. A váci KISZ-isták Csömöri | Lászlónak, a KISZ Pest me­gyei Bizottsága középiskolai felelősének irányításával már a megelőző napokban szervez­tek, munkálkodtak, hogy min­den készen álljon, mire meg­érkeznek a hallgatók. Csütörtökön délelőtt érkez­tek Vácra a középiskolás fiúk és lányok. A háromnapos fog­lalkozás előadásai, gyakorla­ti tapasztalatcseréi nagy se­gítséget adnak ahhoz, hogy a következő hónapokban még jobb munkát végezhessenek az ifjú kommun isták. Az első előadást Csömöri László tartotta A középiskolás i KISZ-szervezetek feladata az új érettségi és egyetemi felvé­teli renddel kapcsolatban címmel. Gazsó Pál ismertette a KISZ intéző bizottságának határozatait a pedagóguskép­zés felett vállalt védnökség ú.i rendszeréről. Pénteken Bako­nyi Károly irányításával ta­pasztalatcsere volt az iskolai KISZ-vezetőségek munkájáról. AUGUSZTUS VÉGÉN így j búcsúztak egymástól a fiata- j lók a Nagykőrösi Állami Gaz­daság nyári táborában: „A vi­szontlátásra télen. Vácott!" Csütörtök óta a Sktáron Sán­dor Általános Gimnázium kollégiumának lakói a Pest megyei középiskolások KISZ- szervezeteinetk csúcs-, szer­vező-, osztály- és kollégiumi diáktanácsok titkárai. .Megyénk húsz gimnáziumá­ból. két mezőgazdasági, egy gépipari és egy mezőgazdasági technikumából jöttek el száz- nyolcvannégyen erre a január elejei tanfolyamra. Több is­kola tanácsadó tanára is fel­áldozta téli szünetének utolsó AZ „ELEKTRONIKUS ORVOS" ÉS BETEGEI A Moszkva közelében levő Visnyevszkíj Sebészeti Inté­zetben az elektronikus diag­nózis-robotgép egy év alatt körülbelül 200 szívbeteget vizsgált meg. Diagnózisa az esetek 90 százalékában töké­letesen helytálló volt. Ha „vé­leménye” olykor kissé eltért az orvosokétól, utóbb mindig bebizonyosodott, hogy neki van igaza! Az intézetben nagy remé­nyeket fűznek a rnost készü­lő gépekhez, amelyek teljes tájékoztatást nyújtanak majd az orvosoknak. A gyakorló­orvos ugyanis tökéletesen em­lékezhet egyes betegeire, de gyakorlatilag nem osztályoz­hatja és nem tarthatja meg emlékezetében az ös-szes tü­neteket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom