Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-14 / 10. szám

CE G L É D I JA R Á S É S vili. évfolyam, io. szám 1964. JANUÁR 14. KEDD 1963-ban tovább fejlődött Abouy f / * Yillttnutsiítís — fargalwnt #/»>/i/ítill leik fg Egy újabb esztendő múlt el, amely nem tű­nik el nyomtalanul községünk történetéből. Visszamarad annak ha­tása létesítményekben, amelyek tovább gya­rapították községünket. A mikor az óév ered­ményeit értékelés tár­gyává és mindenki szá­mára hozzáférhetővé tesszük, rövid számadá­sunkban szükségesnek tartjuk, hogy az elisme- ' rés legmelegebb szavai­val emlékezünk meg köz­ségünk becsületes, szor­galmas dolgozóiról, munkásokról, szövet­kezeti parasztokról, ér­telmiségi, kereskedelmi, hivatali alkalmazottak­ról és minden más dol­gozóról. akiknek közös erőfeszítése, egyenletes munkája segítette elő c számadás sikerét, akik erőfeszítésük maximu­mát adták elért eredmé­nyeink megvalósításá­hoz. Abony község fejlődésében 1963 az elért eredményeivel felsorakozik a legeredménye­sebb évek közé. Szövetkezeti parasztságunk, amely a köz­ség mezőgazdasági művelés •alatt álló területének több mint 99 százalékát műveli, pél­dás odaadással, szorgalommal és becsülettel dolgozott egész évben, a mezőgazdasági mun­kai: ámpány féladatáH ered­ményesen hajtotta végre és a község történetében először mintegy 6500 hold őszi kalá­szos vetését megfelelő minő­ségben 1965. október 25-ig el­vetette. Ebből a munkából te­vékenyen kivették r"szü :e! a gépállomás dolgozói is, akiket szintén elismerés illet. A község négy termelő- szövelkezr-ie 1963-ban mintegy 80 millió forint értéket term:!!, amiből kö­rülbelül 49 millió fori-t értékű az a term's, amit állami, szöv tkezeli ter­meltető, felvásárló szer­veknek értékesítettek. Mintegy 10 millió forint ös­szegű beruházással, különböző alapokkal növekedett a tsz-ek közös vagyona. Valamennyi tsz biztosítani tudja tagjai szá­mára körülbelül a tervezett munkaegység-értéket. A község mintegv 1500 hely­ben és 2500 vidékre eljáró dolgozója egész évi munká­jukkal jelentősen hozzájárult a község helyi feladatainak végrehajtásához, az ország sok fontos beruházásának meg­valósításához. Községünkben létrehoztuk a konzervgyári előkészítő telepet, amely ál­landó jelleggel dolgozik és kámpányidöben az ott dolgo­zók száma a 600 főt. is elérte. Tovább öregbítette a mint­egy 800 abonyi szőnyegcsomózó községünk hírnevét a világ számos országában, az innen kikerülő szőnyegekkel. A helyi kiskereskedelem közel 1390 do’gozóia is be­csülettel helytállt. Százmillió forint értékű árut értékesítettek a lakosságnak, így például 1500 vagon tüzelő, 27 000 mázsa kenyér, 100 mo­torkerékpár, 210 rádió, tele­vízió, 100 darab különféle háztartási gép, 4 500 000 forint értékű bútor. stb. került el­adásra Az értelmiségi dolgozók eredményes munkája segítette elő, hogy javult a község köz­egészségügyi helyzete. 1963. évben számottevő fertőző meg­betegedés a községben nem volt. i 1963. évben felnőtt dolgo­zók közül közel 300 fő tanult különböző iskolák, levelező, illetve esti tagozatán. Igen so­kat javult a közel 3000 általá­nos és középiskolai tanuló ta­nulmányi színvonala, fegyel­me is. Fejlődött községünk közléte­sítményeiben is. A tsz-ek be­ruházásait kivéve több mint 3 millió forint értékű beruhá­zással. felújítással oazdego~ dott a leözség. Többek között új mélyfúrású közkút épült a Szolnoki úton. Üzembe he­lyezték az elmúlt években megkezdett beruházással épü­lő kádfürdőt. 3 kilométer új villanyhálózatot, 1000 négyzet­méter szilárd burkolatú járda épült. 12 állami házat is fel­újítottak. Az fmsz felépíttette a nagyjárási vegyesboltot. Belterületen ú.i zöldség-gyü- mölcsboltot. bútorüzletet és raktárt építettek és számos meglévő üzletet korszerűsítet­tek. Tartalmas volt a község mozgalmi, kulturális élete is. Az 1963. február 21-i or­szággyűlési képviselő- és tanácstagválasztást soha nem látott érdeklődés jel­lemezte. Ezt tükrözte bizonyos fokig a választást követő tanácsi mun­ka utáni érdeklődés is (taná­csi beszámolók, tanács vb- és áb-ülések stb.) A község dol­gozói a korábbi évekhez vi­szonyítva igen nagy számban látogatták a különböző ren­dezvényeket (nemzeti, mun­kásmozgalmi ünnepeket, ba­rátság! cs’ekcí, stb.). a műve­lődési' ház.' á' npfánáés, ’áj Ha­zafias Népfront által szervezett ismeretterjesztő; kulturális előadásokat, műsorokat. Ez a számadás korántsem öleli fel mindazt a fejlődést, eredményt, amely községünket jellemzi. Az idézett számok is az év végi statisztikát csak hozzávetőlegesen közelítik I meg, mégis érdemes mind- j ezekről beszélni. Ezek ismére- : tóben községünk dolgozói is j még átfogóbban fogják látni ! munkájuk egész évi ercdméyét j és ennek láttán újabb erőt j merítenek ahhoz, hogy az 1964-es év feladatait az el­múlt évinél még jobban, még | eredményesebben hajtsák vég- i re, saját maguk, községük és j nem utolsó sorban a szocializ­mus további építésén dolgozó népünk javára, békás építő­munkánk dicsőségére. Somodi István Abony községi ta­nács vb-elnöke. Fttfßffnuk íí ítin tjtrfi Az elmúlt éves lakásstatisz­tikai adatok ismét arra mutat­nak, hogy a tanyák népe a városba húzódik. Ezt bizo­nyítja, hogy tavaly a belvíz következtében összedőlt tanyá­kon kívül 18 tsnyaápületre kértek és kaptak a külterületi lakosok bontási engedélyt, emellett határozottan erősö­dik az az irányzat, hogy a na­gyobb szövetkezetek központ- “ | jaiban építik a külterületen maradók a lakóházaikat. A Kecsikéscsárdai Állami Gazda­ság és a közelében levő ceg­lédi Leún Tsz, az elmúlt év­ben is épített néhány szolgá­lati Isi; ást. Most tervszik, hogy a műút mellett újabb 10 lakás, illetve családi ház épí­tését kezdik meg. Bár még tél van, szervez­kednek a Budai útiak is. A te­lekméretekkel kapcsolatos hosszadalmas eljárást az OTP- | nél már sokan elintézték. Egyesek a típustervek közül válogatnak, mások pedig ki­adták már a megbízásokat magántervezőknek, hogy az el­ső tavaszi napon a munkála­tokhoz hozzáfoghassanak. Vonjuk ke a tagságot a zárszámadái készítéséke A termelőszövetkezetekben ebben az időszakban készül az előző esztendő gazdasági mérlege, a zárszámadás. A zárszámadás egyik fontos munkáján — a leltározáson — termelőszövetkezeteink már túl jutottak. Nincs messze an­nak az ideje, amikor a zár­számadást teljesen elkészítik. A jó zárszámadás igen fon­tos a szövetkezet gazdasági, szervezeti és politikai meg- szilárd&jaáhflftkjjfőt^j, ki­hatással Vív1 az ez évi gaz­dasági eredményekre is. Tsz-eink a leltározást mint előkészítő munkát, kisebb hiányosságoktól eltekintve, Példás felajánlást téliek as építő kisiparosok a 600 éves Cegléd jiihileuroára öntudsit, mindar.nyiunk ügyéért való lelkesedés, ál­dozatvállalás töltötte el építő kisiparosainkat a KIOSZ-ban megtartott szakosztályi gyű­lésük alkalmával. A kuitúrház egyik szerény helyiségében kérő és hívó szó hangzott el hozzájuk. Miképpen tudna a szakosztály s-eoitségnt nyújtani városunk 600 éves évfordulójának meg­ünnepléséhez? Dubniczky Mi­hály KlOSZ-elnök a Hazafias Népfront és a szervezet nevé­ben tette fel a kérdést. Nem kellett sok tárgyalás, hogy a választ megfogal­mazzák, Détári Ferenc> a szakosztály titkára máris tol­mácsolta: — Vállaljuk, hogy a minisz­térium által megállapított ár­szabályzat egységáraiból 5 százaiéi-: engedményt adunk a lakóházak tatarozásánál, fel­újításánál. Javaslatok is elhangzottak: helyes lenne, ha az OTP ki­sebb kölcsönöket folyósítana a külső felújításokhoz. Az építőváilalatnak és a ktsz- nek fel kellene mérni, meny­nyi külső felújítást képes el­végezni. Ha nincs elég kapa­citásuk, a kisiparosok is se­gítenének. Amennyiben a ta­nács hozzájárulna, esetleg még állami házaknál is. A szakosztály a társadalmi munkákból is ki akarja venni részét. Festőmestereik rend­behozzák az utcai papír- és hulladékgyűjtő kosarakat. A kőművesek a Kossuth téri szökőkút megépítésére vál­lalkoztak. J. Z. A JO HAZASSAG TITKA Asszonyok klubcslje Az asszonyklub legutóbbi estjén Kiss Ilona óvónő, me­gyei tanácstag olvasta fel Lányi Ákos: Jó házasság cí­mű írását. Utana több hozzá­szólás hangzott el. Egy óvónő például elmondotta, hogy az egyik gyerek mindig álmos, fáradt volt, semmi nem ér­dekelte. — Családlátogatással pró­báltam a baj okát megtalál­ni — mondta az óvónő. — Éppen egy családi perpat­varba csöppentem be, ami­kor megérkeztem. Az iszá­kos férj durva viselkedése volt az oka az öt gyermek és az anya szerencsétlen éle­tének. Egy másik felszólaló el­mondta: — Ismerek egy szerelmi házasságot kötött házaspárt. Mindketten szépek, fiata­lok, két gyönyörű gyerme­kük van. A férfi azonban iszákos, más asszonyok kö­rül forog, nem törődik vele, hogy mennyire fáj ez felesé­gének. Sokat vitatkoztak még az asszonyok arról, ltogy mi is a jó házasság mottója? Vé­lemények váltogatták egy­mást. Abban azonban mind­annyian egyetértettek, hogy az asszony megértéssel, jó­akarattal nagyon sokat te­het a jó házasság megőrzé­se érdekében. A , hozzászólá­sok után a klubest részt­vevői egy kellemesen és hasznosan eltöltött est emlé­kével búcsúzlak el. Két hét múlva találkoznak újra. jól megszerveznék. Nagyon sok tsz-tagot vontak be a tsz vagyoni helyzetének felméré­sébe. Nem lehet vitás, hogy a zárszámadás tényleges munkájának az elkészíté­sében legtöbbet a tsz könyvelői dolgoznak, de emellett a zárszámadást mégsem szabad csak könyve­lési feladatnak tekinteni, ha­nem ez maga is nagyon fon­tos politikai feladat. A tsz- ekben akitor készül igazán jó zárszámadás, ha a. tsz minden tagját, alacsonyabb és ma­gasabb beosztású vezetőit is bevonják ebbe a munkába. Nem volna szerencsés dolog, hogy akiket eddig még nem sikerült a zárszámadás mun­kájába bevonni, azok csak a zárszámadó közgyűlésen ér­tesülnének a tsz előző évi munkájáról, eredményeiről és h i anyóssá ga i ról. Szövetkezeteink vezetőinek meg kell találni a módját, hogy mielőtt a zárszámadó köz­gyűlés megtörténne, minden tsz-taggal megbeszéljék az előző év gazdasági eredmé­nyeit és hiányosságait. A megbeszélések módjára nem lehet sablonokat felállítani. Lehet választani az egyéni beszélgetések, brigádgyűlések, termelési ágazatonkénti meg­beszélések közül. Lényeg az, hogy a zárszámadás munká­jából ilyen vagy olyan for­májából még a közgyűlés előtt a tsz-ek minden tagja vegye ki a részét és így a zárszámadó közgyűlés igazi termelési tanácskozássá vál­hat. Ezeken a megbeszéléseken, eszmecseréken szövetke­zeti vezetőink nagyon sok tapasztalatot és ésszerű javaslatot kaphatnak az ez évi tervek megvalósí­tásához. Ha az egész szövetkezet tag­sága már előre megismeri és nemcsak a zárszámadó közgyűlésen tájékozódik a tsz előző évi gazdasági eredmé­nyeiről, természetesen magáé­nak fogja vallani a tsz- ek vezetőinek beszámolóját a zárszámadó közgyűlésen is. így a zárszámadás feltétlenül az ez évi tervek és feladatok alapjává válik. Ezért is érdemes a tsz- vezetőknek a tagságot be­vonni és tájékoztatni az elő­ző évi munkákról. Ezt a le­hetőséget nem szabad elmu­lasztani, __ k__ E zúton mondunk hálás köszöne­tét rokonainknak, ismerőseinknek es mindazoknak, akik szeretett testvérünk: Aradi János temeté­sen megjelentek. részvétükkel bá­natunkban osztoztak, sírjára ko­szorút, virágot helyeztek. Aradi Ferenc és a gyászoló testvérek A közrend önkéntes védelmezője Ványi István ceglédi nyug­díjas egyike azoknak, akik önként vállalkoztak arra, hogy segítségei nyújtanak a rendőröknek a közrend vé­delmében. Örömmel beszél feladatáról, amit ellenszol­gáltatás nélkül, szívesen vé­gez. — 1961-ben jelentkeztem önkéntes rendőrnek s bi­zony azóta akadt bőven munkám. A havi kötelező 16 órai szolgálat helyett én mindig 32—36 órát teljesi- ,ck — mondja Ványi bá­csi. — Minden hó első keddjén rendőrorvosi vizs­gálat van a városban, s ezen én általában szolgálatot tel­jesítek. A nyilvántartóban, adminisztratív munkákban is segédkezem. Mindemellett az MHS gépjárművezető tan­folyamain KRESZ-t oktatok. Rendkívül fontosnak tartom a közlekedésrendészetnél és másutt is a megelőző mun­kát. Az MHS-ben arra ok­tatom a fiatalokat, hogy szi­gorúan tartsák be a közle­kedési szabályokat s mond­hatom. a növendékeim még nem is okoztak balesetet. Az önkéntes rendőri mun­kának is egyik fő felada­ta a bűnesetek, a közrend zavarásának a megelőzése. Örülök annak, hogy egyre többen belátják: az önkén­tes rendőrnek milyen ko­moly feladata van és elis­merik a munkánkat. Remé­lem, még sokáig tudok segí­teni rendőreinknek az egész közösség érdekeit védő fel­adatok megoldásában. Erőt, egészséget kívánunk ehhez, Ványi bácsi! ABONYBÓL JELENTJÜK — 130 százalékra teljesítet­te 1963. évi termelési ter­vét az Abonyi Gépállomás. — 57 termelőszövetkezeti és állami gazdasági dolgozó jár alapfokú traktorosképző tanfolyamra az Abonyi Gép­állomáson. — 9 gépállomási és ter­melőszövetkezeti erőgép fő-, illetve folyó javítást végez­ték el eddig a téli gépjaví­tások keretében az Abonyi G épáilomáson. — Január 19-én szakosz­tály-értekezlettel kezdik meg ez évi munkájukat az abo­nyi labdarúgók. — Megkezdődtek a köz­ségi spart« kiadversenyek, asz­talitenisz és sakk sportág­ban. — A törökszentmiklósi te- remkéziiabda-tornán vesznek reszt január 19-től, vasár­naponként, egy női és két férficsapattal az abonyi ké­zilabdázók. — A szakmaközi bizottság munkás- és egészségvédelmi tanácsa január 16-án, délután 5 órakor a szakmaközi bizott­ság helyiségében megbeszélést tart. Napirenden: az 1963. II. féléves munkaterv teljesítésé­ről 'a bészámoló-.’ Előadó: Si­mon István. Majd az 1964. I. féléves mun ka terv megbeszé­lésére kerül sor. — Február 15-ig kicserélik a vásárlási könyvet a földműves- szövetkezetben. Az összesítés, illetve a mérleg elkészítése fo­lyamatban van, a könyvek be­szedését már megkezdték. — A nagyüzemi gazdálko­dás eredményét mutatja, hogy a ceglédi járás termelőszövet­kezeteinek áruértékesítése 1960-ban 4834 sertés, 1963-ban 12 391, szarvasmarhából 1960- ban 1023. ezzel szemben 1963- bap,1975.került felvásárlásra, illetve értékesítésre. Kedvező képet mutat a tej felvásárlása is. az 1960. évhez viszonyítva, 1963-ban a dupla mennyiséget érték el. — A könyvesbolt heti új­donságai: Fürge ujjak könyve, Tamási Áron: Hétszínű virágy Pilinszky János: Rekviem, Krúdy Gyula: Pesti levelek.-1 l'I '.Sít lululti rtif/óiiutk hthsu iájáról... Bár a tél most kezd igazán tombolni, a CVSE labdarúgói mar megunták a téli álmot, s a tavaszra, a bajnokságra gondolnak. „Ki korán kel, aranyat lel”! Ez a régi, jó szólás-mondás bizony rájuk is vonatkozik. Nagy feladat áll a szakosztály előtt, hiszen rajtuk múlik, lesz-e hama­rosan újra NB II-s csapata Ceglédinek?! — Az első lépés a szakosz­tály átszervezése volt — mondotta Veres János, pénz­ügyőrségünk parancsnoka, aki a CVSE főtitkára is. — Uj erőket, fáradhatatlan társa­dalmi' aktívákat vontunk be legnagyobb szakosztályunk munkájába. Ez bizony nem volt könnyű dolog, mert a sport fanatikus szeretete mel­lett a szakértelem s nem ke­vésbé az ifjúság kellő isme­retével felvértezett, emberek­kel való bánni tudás volt a kívánalom. Reméljük, hogy a labdarúgó-szakosztályunk ál­tal most demokratikusan megválasztott, új vezetőség­ben mindezek a kívánalmak megvannak, és munkájukra a siker koronáját az NB III- as bajnokság megnyerésével teszik majd fel. Őszintén kívánjuk, hogy Veres János reménységei valósággá legyenek — és most álljanak itt azoknak a nevei, akiken jelentős rész­ben múlik mindez: Szakosztályelnök: Magyar István. Szakosztályvezető: Osz- termann Imre, helyettese; Elekes János, aki egyben az ifjúsági csapat vezetője is. Az I. csapat intézője Len­gyel Gyula, a II. csapaté Marton Mihály és Fodor Ist­ván, míg az úttörők ügyeit Kábák József és Pintér Im­re intézik. Gazdasági felelős Józsa István lett. Az egye­sületet Gál József és Kovács Károly képviseli a szövetsé­gekben. Jelentős szerepe van ennek a vezetőségnek, de azt hiszem, mindannyian egyetértünk ab­ban, hogy a döntő szerep mégiscsak a csapaté, amely­nek kapitánya a sok eszten­dő tapasztalataival felvérte­zett Gyikó Lajos. Nem ér­demtelenül esett rá az egy­hangú választás, hiszen nem­csak tapasztaltsága érdeme­sítette őt erre, hanem oda­adó, önfeláldozó lelkesedése is példaképpen állhat a fia­talok előtt! Az első csapat edzője továbbra is Selmeci János, az ifjúságiaké Füle Sándor, míg az úttörőké Pin­tér Imre lett. Az edzéseket január 18-án kezdik el, s még ugyanebben a hónapban sor kerül egy rendkívül nívós konferenciá­val egybekötött élménybeszá­molóra is, amelyen Végh Aladár, az FTC elnöke, dr. Fenyvesi Máté és Mátrai Sándor lesznek az előadók, a hallgatóság pedig Cegléd vá­ros sportszerető közönsége — fejezte be tájékoztatását Ve­res János, a CVSE új főtit­kára. (V.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom