Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-24 / 301. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM 1963. DECEMBER 24, KEDD ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT Szépítés nélkül, a tényleges helyzetet tükrözzék a leltárak Szövetkezeteink az év utol­só napjaiban fontos esemény­re készülnek. Az évi mun­ka eredményét, tapasztalatait veszik számba, amikor a zárszámadásra készülnek fel. A leltározó csoportok jár­ják a szövetkezetek raktá­rait, üzemegységeit és a jó gazda gondosságával felmé­rik a gazdaság vagyoni hely­zetét. Fontos, hogy a leltáro­zás az üzem tényleges vagyoni helyzetét tárja fel. Az sem jó, ha a felületes leltározás következtében ki­maradnak olyan, eszközök, amelyek értéke különben emelné a szövetkezet va­gyonát mutató értékszámot. De az sem jó, ha az év hibáit azzal igyekeznek „eltussolni”, hogy a való­ságot megszépítő leltárt vesznek fel. Ezzel a tagokat vezetik félre, de a gazdálkodás hibáinak javítását is megnehezíti. A leltározás a szövetkezet tényleges vagyoni helyzeté­nek megállapítása, ami szo­rosan összefügg a zárszám­adás legfontosabb és a ta­gokat is legjobban érdeklő kérdéssel: azzal, hogy mek­kora lesz a felosztható jö­vedelem nagysága? Minden szövetkezeti ve-' zető tudja, hogy ilyen­kor a tagság visszatérő kérdése; mit fizet a szö­vetkezet? A zárszámadás erre a kér­désre adja meg a választ. És hogy ez a válasz milyen lesz, az nem a főköny­velő úgynevezett „ügyessé-£ gétőí” függ, hanem attól, | hogy a közös vagyonnal egész j éven át hogyan gazdálkod-í tak a tagok. í í Felosztani csak annyit lehet, amennyit az el- ^ múlt évben jó munkával £ megtermeltek és értékesí- £ tettek. Egészen termé- í szetes, hogy a feloszt- ható jövedelem ott na- gyobb, ahol a tagok job- ^ ban dolgoztak, ahol a ^ munkát jól szervezték, | kevesebb önköltséggel érték í el a termelési értéket, ami í az idővel és az anyaggal va-á ló okos gazdálkodást kö-g veteli meg. , | A zárszámadás tehát tiik-% rőt tár a szövetkezet tagjai J; és vezetői elé, és a reális $ számokéul keresztül olyan- % nak mutatja őket, mint ami- í lyenek. Ezen a képen tér- í mészetesem lehet „szépít- ? getni”, de ez egy-két év \ múlva megbosszulja magát, í és keserű csalódás vár a ? szövetkezet tagjaira. A gya-^ korlott ember azonban még ^ a „megszépített” zárszám- ^ adás „javított” számai mö-^ gött is meglátja a valósá-á got. í í „Mutasd meg a zárszámadá- í sód és megmondom, ki vagy!” ^ Ma így fogalmazhatjuk meg ^ a szövetkezettel kapcsolatban ^ a régi mondást, amit a te- ^ nyérjósok úgy mondtak az- £ előtt: „Mutasd meg a tényé- 'j------------------------1 E zúton mondunk hálás köszöne- z tét rokonainknak, ismerőseinknek j és mindazoknak, akik szeretett jó 5 feleségem, felejthetetlen emlékű í édesanyám és testvérünk: Balázs Antalné szül. Komonyi Teréz te- Z metésén Nagykőrösön megjelen- j tek, részvétükkel nagy bánatunk- j ban osztoztak, sírjára koszorút, 4 virágot helyeztek. ^ Id. Balázs Antal és fia: Antal í red és megmondom, ki vagy”. Nemcsak azért fontos a zár­számadás pontos és reális elkészítése, mert a szövet­kezet alapszabálya és az ér-vényben levő rendelkezé­sek azt előírják, hanem azért is, mert önmagunkat csapjuk be, ha elkendőzzük a hibá­kat. Önmagunkat pedig nem érdemes becsapni. Érdemes tehát gondosan és szakszerűen, minél több tag bevonásával elkészíteni a zárszámadást Ez nem lehet csak a köny­velők munkája, nem né­hány „beavatott” ember ti­tokzatos ügye, hanem a szö­vetkezet tagjaié, hiszen az ő ügyükről van elsősorban szó: ők a szövetkezet gaz­dái. Ne csak a zárszámadó közgyűlésen ismerjék meg a tagok a szövetkezet va­gyoni helyzetét, hanem már menetközben. így jobban „előjönnek” a hibák, de a jó tapasztala­tok is és könnyebben helyre lehet hozni a múlt tévedé­seit, nem utolsósorban így lehet jobb tervet készíteni a következő évre. Amikor tehát a zárszám­adás készül, azt sokoldalú elemzés előzze meg. Seöve t kezeteintk ét 'elmúlt évben több milliós állatni támogatóim ■gazdal'kadUk. Vajon helyesen, a gazdaság elöbbrevitelét szolgáló mó­don használták-e fel az ál­lami dotációt, a különböző hiteleket, kedvezményeket, kihasználták-e a nagyüzem­adta lehetőségeket, a ta­gok kellőképpen érdekeltek voltak-e abban, hogy a gaz­dálkodás munkájában részt vegyenek és a termelés tech­nológiai előírásait betartot­ták-e? Mindezek a kérdések fel­merülnek ilyenkor, és a zárszámadási nyomtatványon írt számok választ adnak ezekre a kérdésekre; de egy­ben figyelmeztetnek is arra, hogy tovább kell lépni elő­re, és ahol hibáik voltak, azolcat ki kell javítani, a jót pedig még jobbá kell tenni. Kelemen Sándor A JOVO TECHNIKUSA MECSKER INGA a nö­vénytermesztést választotta élethivatásul. Szép munka: Téli világ Kis páhék hullanak, finom szöszmötölés. mint ha anyó motoz —, szűz csendet kanyarít körülöttünk a tél, hallgatnak a tanyák, csak a messzifutó acélsínpár vakít. Csak azon duruzsol, zakatol, dübörög a vágtató vonat — füst lepi a nyomát —. de aztán semmi nesz. halvány, pislogó fény jelzi imitt-amott: nem halt meg a világ! Csak egy káráló tyúk, egy-egy vakkantó eb ébreszti a határt, s az a csöpp iskolás, aki nekivágott — puszta toronyiránt — meglelni a kedves, dajkaölű szobát. Mint egy kis hóember, mely életrekapott. tapossa az utat — elszánt igyekezet mozgatja lábait, s ha elfárad, megáll, próbálgatja miként látszik a lehelet. Hej. te téli világ, nagyon erős lehetsz, de lásd e parányi emberke mily konok, akár csak társai, a messzi egeket merészröptű sasként megostromló. nagyok. S ahogy tűnik a tér. szűnnek rejtelmei, oszlatják a titkát száguldó gépcsodák, indulnak el ők is. melengető fénybe évszázadok gondját vetkőző kis tanyák. F. Tóth Pál szabadon mozoghat a termé­szetben, és figyelemmel kí­sérheti a növények fejlődé­sét, egészen a mag elvetésé­től a termény betakarítá­sáig. Ez ragadta meg őt is Az érettségi után növény- termesztési technikumba je­lentkezett Kiskunhalasra, hogy a szakmai fogásokat, a növénytermesztés korszerű formáját megtanulja. Az elméleti oktatás mellett a gyakorlatban sajátította el a növénytermesztést. Mint mondotta, igen megszerette a technikumot, az ottani életet, és főleg a gyakorlati oktatá­sokat. Augusztus 1-e óta a Petőfi Termelőszövetkezetben dol­gozik, mint technikus. Ter­VERES JANKÓ nagyon belerögződött az öreglegény­ségbe. Amikor a mindennapi dolgát elvégezte, azontúl ő már csak egy viselt tajték­pipát uzovált, bizony semmi mással nem törődött. A ka­rácsony neki szinte olyan nap volt, mint a többi. A l<a- rácsonyfa, a csillagszóró, a szaloncukor neki csak feles­leges csillogás volt. Azon a délután nagyon ráért. A birkák az akolban. Már három órakor etetett. Rácsapta a két nagy ajtót a jószágra és csendesen megin­dult keresztül a gazdaság ud­varán. Mögötte ballagott a Fillér kutyája. Az iroda régen elcsendese­dett, csak az istállók felől hallatszott a jószág csendes motaszkálása. Veres Jankó maga sem tudta, miért ballagott be a (Gaál illusztrációja) falu központjába. Nem is gondolt arra, hogy elhúzott a tanácsháza előtt, majd a doktorék vaskapuja mellett, s csak akkor állt meg, ami­kor az ablakon keresztül nagy fényesség csapta meg a szemeit. A szobában villany­lámpa csillogott. A sarokban fenyőfa haptákolt, s a dok­tor négy kislánya ugyancsak rakta a sok fényességet a fára. AZ ÖREG juhász még ágaskodott is, hogy belásson s csak percek múlva vette észre, hogy három kis kócos gebeszkedik mellette. A Vi­rágosáé apróságai. — Hát ti? — Lesünk! — Mit? — A Télapót, mert mihoz- zánk nem szók’ jönni! Dideregtek és mégis ma­radtak az ablak alatt, kis vörös kezeikkel huzakodtak a párkányra, hogy valamit lássanak. Veres Jankó egy pohár bor mellett tűnődött a kocs­mában. Hol a Télapóra gon­dolt, hol Virágosné aprósá­gaira. Sosem érezte ilyen savanyúnak a bort. Már alaposan besötétedett, amilcor megnyikorqatta a szövetkezeti bolt ajtaját. A bolt névtelen volt már. csak a bottvezető támaszkodott a pultra. — Tessék! Egy pakli do­hányt, meg gyufát! — s már lcészítette is frissen a porté­kát. — tyem! — rázta meg a fejét az öreg. — Szedjen csak egy zacskóval ezekből a holmikból — mutatott rá a szaloncukorra, meg a fényes papírba csomagolt csokolá­dékra. A VEZETŐ nem volt rest. Egy kétkilós zacskót kitömött és odatette az öreg elé a pultra. — Harminckét forint kere­ken! A juhász kiolvasta a pénzt, hóna alá vágta a pakkot és csak a bolt ajtajánál fordult meg: — Hát a karácsonyfa? — Az elfogyott. Már nincs egy fia se. — Aztán anélkül is van karácsony? — Hát nem nagyon! A kis oldalszobában Veres Jankó egy órán át küszkö­dött. Karácsonyfát hírül se talált, de kihúzott egy ottfe­lejtett kukoricaszárat. Arra kötötte dróttal, zsineogel á cukrokat, csokoládékat. Inga, a technikus (Godány felv.) mészetesen most belső, iro­dai munkát végez, mivel a földeken a munkák már job­bára befejeződtek. Társai megszerették becsületes, jó munkájáért. AZ ÉV VÉGI elszámolá­sokat, mérleget készítik, lel­tároznak, majd utána a zár- számadási előkészületekhez fognak hozzá. Ezek bizony sok adminisztrációs munká­val járnak. További terveiben a Ker­tészeti és Szőlészeti Főiskola elvégzése szerepel, hogy még nagyobb szaktudással ápolja* termessze a növényeket. Rendőrségi felhívás Felhívja a rendőrség azt a. személyt, akinek kerékpárját 1963. október 4-én Nagykőrös, Szabadság téren levő üzlethá­zak elől ismeretlen tettes el­lopta — s erről ez ideig be­jelentést nem tett — a nagy­kőrösi városi rendőrkapitány­ság I. emelet 11. számú helyi­ségében hivatalos idő alatt a kerékpár származási irataival jelentkezzen. Ezúton mondunk hálás köszöné­st rokonainknak, jó ismerőseink- tek és mindazoknak, akik szere­it jó testvérünk és nagynénink: rrete Erzsébet temetésén Nagykö­rösön megjelentek, részvétükkel Jénaiunkban osztoztak. sírjára coszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család Bütykös keze elég nehezen mozgott, de nem hagyta ma­gát. Már a hold is ott csámpás- kodott az égen, amikor a ju­hász felmarkolta a feldíszí­tett kukoricaszárat és meg­indult vele. A kutya most is a nyomár lépegetett. A ködös, nedves időben csendesen haladtak. VIRÁGOSÉK háza vaksö­tét volt. Az özvegyasszony korán lebujtatta az aprósá­gokat. Veres Jankó megkopog­tatta az ablakot. — Ki az? — riadt meg az asszony. — Hát csak nyissa ki! Én vagyok! Akarom mondani a Télapó! Az ajtó megreccsent. Ken­dőben az asszony. Mellette dugdosta az orrát dideregve a három gyerek. — 'Hol a Télapó? Nekünk hozott karácsonyfát? A lámpa nagyon keserve­sen öltögette a lángnyelvét. A juhász odatámasztotta a kukoricaszárat a sarokba és boldog ünnepeket köszön­tött. A gyerekek reszketve álltak a szár előtt. — Karácsonyfa! Másnap délelőtt az iskolá­ban tartott fenyőünnepet a szülői munkaközösség. Asz- szonyok osztogatták a cso­magokat a feldíszített kará­csonyfa tövében. A HÁROM Virágos-gyerek is hivatalos volt. Áhítattal nézték a fát. s amikor a cso­magot a hónuk alá kapták, mintha összebeszéltek volna, csendesen suttogtak maguk elé: — A mi karácsonyfánk azért csak szebb. A Télapó maga hozta el hozzánk! — Rossi — j MOZIMŰSOR December 24-én, délután 3 t és 5 órakor: Elektra. Euripi-í desz tragédiájának görög film- i változata. A cannes-i fesztivá- \ Ion kitüntetett alkotás. 14 éven alul nem ajánlott!! Kísérőműsor: Mindent tudni ! akarok I. December 26-án, délelőtt 10 \ órakor és délután 3, 5 és 7 órai ; kezdettel: Fantasztikus uta- j zás. Szovjet film. December ! 27-én délután 5 és 7 órakor. ; December 28., 29-én 5 és 7 í órakor: Szélhámosnő. Magyar j filmvígjáték. 10 éven aluli! gyermekeknek nem ajánlott!! Magyar híradó. ! December 30-tól január 1-ig: Epekedö szerelmes. Francia filmburleszk. Irta, rendezte és és főszerepet játssza: Pierre Etaix. Kísérőműsor: 24. Világhír­adó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom