Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-11 / 289. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST ME GYEI B I Z OTT5AG vii. Évfolyam, 289. szAm £r,% 50 FUJ.Én 1963. DECEMBER 11, SZERDA AMI ELENGEDHETETLEN Amikor a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről van szó, sokan hajlamosak arra, hogy a fejlődés egyedüli té­nyezőjéül a termelés anyagi­műszaki feltételeit tekintsék. S ez súlyos hiba. Örök igaz­ság az, hogy a termelés leg­fontosabb tényezői az embe­rek. Az emberek tudása, szor­galma az esetek többségében eldönti a termelés sorsát. Természetes dolog, hogy kel­lenek a korszerű eszközök, szükség van a korszerű ter­melés anyagi feltételeire. De ezek csak akkor érvényesül­nek, hatnak igazán, ha akik velük dolgoznak, értenek is hozzájuk, a legésszerűbben, a leggazdaságosabban, a legha­tékonyabban használják fel. Mezőgazdaságunkban kere­ken ötvenötezer traktor, több százezer korszerű munkagép segíti a termelést. Uj nagy­üzemi épületek százai készül­tek el. Az egy holdra jutó műtrágya mennyisége az idén már 150 kilogramm körül ala­kul. Mind több a növényvé­dőszer, a gyomirtószer. Esz­tendőről esztendőre több ke­veréktakarmányt hasznosíta­nak szövetkezeteink és állami gazdaságaink. Több és töké­letesebb gyógyszerek szolgál­ják az állategészségügyet Majd félmillió kataszteri hol-| dón teremtődtek meg az öntö­zéses gazdálkodás feltételei. Hány és hány olyan esetet lehetne egy-egy megyében, já­rásban felsorolni, amikor ezek a korszerű eszközök — mert helytelenül használták őket — nem hozták meg a várt eredményt, esetleg csak a termelést tették költségeseb­bé. S ha valaki az okot ku­tatja, majd mindig odajut: nem’ értettek a felhasználás­hoz, hibásan jártak el. Nincsenek matematikai szá­mítások arra, hogy a rendel­kezésre álló korszerű eszkö­zök hány százalékkal szolgál­hatnák jobban a termelést, ha azokat valóban jól haszno­sítanák mindenütt. Az azon­ban bizonyos, hogy legna­gyobb tartalékaink éppen itt vannak. Elsőrangúan fontos feltéte­le tehát a termelés fejleszté­sének, mezőgazdaságunk elő­rehaladásának, a mezőgazda­ságban dolgozók műveltségé­nek, mindenekelőtt szakmai műveltségének fejlesztése. Valószínű, hogy ezt ezrek é9 ezrek nagyon jól tudják. Még­sem tulajdonítanak ennek olyan jelentőséget az ország­ban, mint amit megérdemel­ne. Nagyon hosszadalmas lenne most a felsőfokú, s a közép­fokú oktatás helyzetét vizs­gálni. Tény az, hogy hiányos­ság itt is van, de az utóbbi időben aránylag sok minden tisztázódott és erőteljes javu­lás tapasztalható. Nem mond­ható el ugyanez az alsófokú oktatásra, a szakmunkáskép­zésre. Az idén lett volna mód ar­ra, hogy mezőgazdasági nagy­üzemeink 8200 mezőgazdasági tanulót szerződtessenek a nö­vénytermesztés, az állatte­nyésztés, a kertészkedés kü­lönböző ágaiban. Megfelelő tájékoztatás, helyes propa­ganda hiányában azonban ezt a lehetőséget csak háromne­gyedrésznyire használták ki. Tavaly a mezőgazdasági ta­nulók közül az első- és má­sodévesek 11—18 százaléka „morzsolódott” le, hagyta ab­ba a tanulást. A felnőtteknél sem_ rózsá- sabb a helyzet. A felnőtt szak­munkástanfolyamok 27 száza­léka feloszlott az elmúlt tan­évben, mert a hallgatok rész­vétlenségébe fulladtak az elő- xdások. A fiatalok szakmun­kásképzésébe 18 év alatt, a felnőttképzésbe pedig húsz év fölött lehetett bekapcsolódni. Így a 18—20 éves fiatalok szakmai oktatás nélkül ma­radtak. A szakmunkástanfolyamok mellett ott vannak a termelő­szövetkezeti akadémiák is. Ha azt vizsgáljuk, hogy ezeknél mekkora a lemorzsolódás, ki­derül: nem sokkal kedvezőbb a kép. Az idén változott már vala­mit a helyzet. A 18—20 év közti fiatalok számára szervez­tek szakmunkástanfolyamokat, így tudásvágyukat kielégíthe­tik. A másik baj — a nagyará­nyú lemorzsolódás — meg­szüntetése azonban nehezebb, összetettebb feladat. A szakmunkásképző-tanfo­lyam megszervezésével kell kezdeni a lemorzsolódás elle­ni küzdelmet. Előfordult a múltban, hogy olyan község­ben szerveztek baromfite­nyésztő szakmunkástanfolya- mot, amelyikben a baromfi­tenyésztés fejlesztése nem is volt napirenden, ugyanakkor — mondjuk — öntözőszak­munkás-képzést nem kezdtek, pedig a falu szövetkezeti nagy­üzeme jelentős területen hoz­záfogott az öntözéses gazdál­kodáshoz, s azt tovább is kí­vánta fejleszteni. A szakmun­kásképző-tanfolyam szerve­zésekor tehát az eddiginél sok­kal jobban figyelembe kell venni az üzem igényét. Egy- egy gazdaságban olyan ága­zatokon képezzenek szakmun­kásokat, amelyek igénylik is a szakmunkást. Ezért a megyei, járási, köz­ségi tanácsok és pártszerveze­tek nagyon sokat tehetnek. Mindenekelőtt az 5 feladatuk tisztázni a szövetkezet veze­tőivel: milyen szakmunkás- képzésre érdemes és szüksé­ges az erőket összefogni. So­kat tehetnek, ha kellő felelős­séggel dolgoznak a falu szak­mai, általános műveltségének növeléséért, többek között azért, hogy a szakmunkáskép­ző-tanfolyam előadásai való­ban tanulságosak, érdekesek, tartalmasak legyenek. , Ha helyes a szervezés, ak­kor nem okoz később gondot a szakmunkásképesítéssel ren­delkező emberek megfelelő foglalkoztatása sem. Jó néhá- nyan ugyanis azért hagyják abba a tanfolyamot, vagy azért nem kezdenek hozzá a tanuláshoz, mert azt látják: a szakmunkásképesítéssel ren­delkező tagak nem azon a munkaterületen dolgoznak, amely képesítésüknek meg­felel. Így aztán nem látják ér­telmét a tanulásnak. Egy másáik gyakori jelenség: a szakmunkásképesítéssel ren­delkező ember hiába ért kitűnően a munkához, hiába dolgozik azon a területen, amelyre képesítése szól, sem­mivel nem „keres” többet, mint az, aki nem végzett szakmunkás-tanfoly amot, s így nem ismeri annyira munkájának szakmai kérdé­seit. A szakmunkások meg­felelő honorálása anyagilag is érdekeltebbé tenné, teszi az embereket a tanulásban, a szakma kiváló elsajátításá­ban. Szükség van erre az anyagi érdekeltségre — ha sikereket akarunk elérni. Mindenekelőtt a nagyüzem, az egész szövetkezet érdeke, hogy az állattenyésztés kü­lönböző ágaiban, a növény- termesztés egyes speciális te­rületein, a gyümölcsösben, a szőlőben — mindenütt, ahol nagy szakértelmet kíván a munka — valóban hozzáér­tő, jól képzett szakmunká­sok dolgozzanak. Nagyobb hozzáértésük bösgesen meg­hozza hasznát a termelés­A nép jóiét fokozásának politikája Az SZKP Központi Bízott- !B rusrsttr bfsaédvnck ságának plénuma áll a nyugati sajtó figyelmének középpont­jában. A hírügynökségek „sür­gős” jelzéssel közöltek részle­teket N. Sz. HruscSovnak a plénumon elhangzott beszámo­lójából. A hétfő este megjelent la­pok, a rádió és a televízió | már kommentárokat is fű­zött a beszédhez. j\mv>rikai és sin ff ni r'élnmnttffvk yfs SZKP BiBS plénuma ínltftatja mnnkiígát Még a francia burzsoá sajtó ' és kénytelen elismerni, hogy ' a plenum a béke és a népjó­lét kérdéseivel foglalkozik. „Egyetlen katonai jelentőségű kérdés sem szerepel a napiren­den” — írja az Aurore. — „Egyedüli cél a mezőgazdasági termelés emelése, ami bizo­nyítja, hogy a szovjet politika a népjólét fokozására irá­nyul.” Ugyanezt a gondolatot fejtegeti a Combat is. Az angol sajtó érdeklődését elsősorban a Hruscsovnak az a kijelentése váltotta ki, hogy a Szovjetunió bővíteni akarja kereskedelmi kap­csolatait a kapitalista or­szágokkal. Az Egyesült Államok hír- ügynökségei kiragadják Hrus­csov beszédének azt a részét, hogy a szovjet kormány kész egész vegyipari üzemeket ren­delni kapitalista országok cé­geitől. A New York Times moszkvai tudósítója szovjet élet fontos politikai eseményé­nek” nevezte a központi bi­zottság plénumát. „A plenum megjelöli a gazdag kommu­nista társadalom megteremté­séhez vezető út új stratégiá­ját” — írja a tudósító. Az AP moszkvai tudósítója kommentárjában hangoztatja, hogy a szovjet fővárosban szé­les körű nyilvánosságot biztosítottak e nagy jelen­tőségű megnyilatkozásnak. Végül hangoztatja, „Hruscsov új gazdasági programja a vég­ső győzelmét látszik jelezni" a több fogyasztási cikk terme­lését szem előtt tartó tervezés­nek. Az SZKP Központi Bizott­ságának plénuma kedden megkezdte Hruscsov hétfőn elhangzott beszámolójának megvitatását. Gennagyij Voronov, az Orosz- országi Föderáció (OSZSZSZK) minisztertanácsának elnöke — a keddi ülés első felszóla­lója — hangsúlyozta, hogy ,a jelenlegi plenum különle­ges szerepet tölt be a párt­program megvalósításában”. Voronov hangsúlyozta, hogy az 1958. májusi plénum óta eltelt öt esztendő alatt „meg­teremtették az országban a vegyipar fejlesztésének szi­lárd tudományos és mű­szaki alapját”. Az Orosz- országi Föderációban rövid idő alatt 24 új gyár és körülbelül 200 vegy­ipari üzemegység épült fel. Az Oroszországi Föderá­ció minisztertanácsának el­nöke rámutatott: a vegyipar fejlesztését, mindenekelőtt a mezőgazdasági termelés fo­kozásának, a népjólét eme­lésének feladataival hozzuk összefüggésbe. Gennagyij Voronov hang­súlyozta, a mezőgazdasági termelést belterjessé kell tenni és kifejezte azt a meg­győződését, hogy a plénumon megvitatásra kerülő problémák meg­oldásában komolyan ér- " dekeltek a mezőgazdasá­gi dolgozók széles töme­gei. Pjotr Seleszt, Ukrajna Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának első tit­kára teljes mértékben tá­mogatta a vegyipar gyorsí­tott ütemű fejlesztésének Hruscsov által előterjesztett programját. Ukrajna, amely a vegyi termékek gyártása területén az elsők között áll a Szovjet­unióban, 1070-re 26 millió tonnára szándékszik növelni a műtrágyagyártó vállalatok kapacitását. Az ülésen fel­szólalt Georgij Vorobjöv, a krasznodari területi pártbi­zottság titkára, Nyikolaj Je- goricsev, a moszkvai városi pártszervezet vezetője, Sztye- pan Szadovszkij, a „Novo- moszkovszkij” vegyi kombi­nát (tulai terület) igazga­tója, Saraf Rasidov, az Üz- bóg Kommunista Párt Köz­i ponti Bizottságának első tit- ! kára. Pavel Lukjanyenko | akadémikus. A plénum ma folytatja munkáját. T0D0R ZSIVKOV RÉSZVÉTTÁVIRATA Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára táv­iratban fejezte ki részvétét Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak a tatabányai tragikus bá­nyászszerencsétlenséggel kap­csolatban. Karácsony előtt j§ Ni A szentendrei kis. ékszerbolthoz hasonló illatszerbolt ki­rakatában és benn az üzlet elárusítópultjain ott sorakoznak a legújabb cikkek, a karácsonyi ajándéknak való lengyel szempillafestékek, német szappanok, az angol Elisabeth Arden-féle szájrúzsok, és a híres francia Lancolm-parfü- mök. Báder Zsuzsa egyelőre még nem ezek között válogat, hanem karácsonyfadíszt vásárol. Azért már most, mert később nagy lesz a torlódás (Foto: Gábor) 1 Mirelite-bemutató Budakeszin A Pest megyei Tanács ke­reskedelmi osztályának áru­forgalmi csoportvezetőjét kér­jük telefonhoz. — Niederman Márton? A budakeszi Mirelite-bemutató iránt érdeklődünk. — Ezt a nagy sikerű bemu­tatót a Nyugat-Pest megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat rendezte. Az Orszá­gos Hűtőipari Vállalat mun­katársa, Bars Károly tájé­koztatta a budakeszi fogyasz­tókat a forgalomban levő mélyhűtött árukról és az új Mireiite-cikkről, a gyors- fagyasztott tv-tálról. — Miért nevezik tv-tálnak az új gyorsfagyasztott ké­szítményt? — Azért, mert a háziasz- szonynak nincs gondja a fő­zéssel és a mosogatással. Ezt az időt akár tv-nézésre is fordíthatja. Ezt tapasztalhat­ták is a bemutatóin az ér­deklődők. — Hogy tetszett a bemu­tató az érdeklődőknek? — A bemutató ideje alatt a boltban mintegy 2500 fo­rint értékű mélyhűtött áru, közte jelentős mennyiségű tv-tál fogyott el. Azt hi­szem, ez mindennél jobban jelzi az érdeklődést a mély­hűtött áruk iránt. (n. i.) ROBBANÁS A FRANCIA ATOMKUTATÓ KÖZPONTBAN Kedden reggel robbanás történt a Ripault mellett levő francia atomkutató központ­ban. A szerencsétlenség kö­vetkeztében két ember meg­halt, egy súlyosan megsebe­sült. A kiadott hivatalos közle­mény szerint a szerencsétlen­ség akkor következett be, ami­kor két munkás hagyományos robbanóanyagokkal dolgozott. A robbanás nem érintett ha­sadó anyagokat és ezért „nem kell tartani radioaktív sugár­zástól” — mondja a közle­mény. ben. Nagy'on szűklátókörűén gondolkodnak azok, akik azt hiszik: felesleges a szakmun­kásnak többet adni egy bizo­nyos munkáért, érje be ő is annyival, mint a tanulatlan dolgozó. Ilyen felfogás mel­lett azok a milliós értékek, amelyek korszerű eszközök formájában ott vannak nagy­üzemeinkben, csak nagyon rosszul, alacsony hatásfokkal segítik a termelést. S ez a drá­ga. A szakmunkásképzésben az idén mintegy kilencvenezren vesznek részt. Lényegesen többen tehát, mint az elmúlt években. De ez a szám még mindig nagyon kicsi, nagyon kevés. Kevés , akkor is, ha 30 —35 ezer traktorvezető kikép- zésére gondolunk a téli hóna­pokban. Nagyon igaz az. hogy tulaj­donképpen minden arra alkal­mas férfinak nagyon rövid időn belül meg kellene tanul­nia a traktorvezetést ha a mezőgazdaságban dolgozó gé­peket — amelyeknek a száma egyre nő — valóban jól ki alcarjuk használni. De a nagy­üzemi gazdálkodás többi ága is magasfokú szakmai mű­veltséget követel. S nemcsak az agronómusnak kell értenie a nagyüzemi termelés szakmai dolgaihoz, hanem kinek-kinek a maga területén az állat- tenyésztésben is. a kertészet­ben is, , a növénytermesztés­ben is. Specialisták egész so­ra kel] az öntözéshez, a nö­vényvédelemhez. a vegyszeres gyomirtáshoz, a takarmány­tápok etetéséhez, a nagyüzemi szőlő-gyümölcstermesztés sok­fajta munkájához, a műtrágya okszerű hasznosításához S le­hetne sorolni tovább, szinte minden területét a mezőgaz­dasági termelésnek. Tanulni, művelődni, megis­merkedni a világ és a mezőgaz­daság dolgaival: elengedhetet­len kötelessége ez a szövet­kezeti elnöknek is. a brigád- vézetőkrek is, a tagoknak, a mezőgazd’sági dolgozóknak is. Szebbé emberibbé, okosabbá csak műveltebb emberfők te- hetik - a - falusi világot is. Teremtődjön minden község­ben olyan helyzet, amelyben nemcsak néhányan tesznek ezért. Tél előtt állunk. Ez az időszak igazán alkalmas arra. hogy tudásban sokat gyara­podjanak az emberek Az el­múlt esztendőkről tapasztalat is van jócskán. Jó is. rossz is. A termelés mindennapi ügyei mellett értse meg minden já­rás. minden község minden szocialista nagyüzem irányí­tója ; múlhatatlanul nagy szükséo van az igazán ló taní­tásra. oktatásra, a szakmai és általános műveltség növelésé- re. mert ez a záloga egy-egy kis közösségben is. s az ország­ban is a gyorsabb haladásnak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom