Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-05 / 284. szám

PEST MEGYEI «LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Import bútorokkal bővült a választék V V ! ­■ ltotok::' flMÉ mimm. AZ MSZMP PEST MEGYEI B IZ OTTSÁG A É S A MEGYEI TANÁCS LAPJA VII. ÉVFOLYAM, 284. SZÄM ÁRA 50 FIM.ÉR 1963. DECEMBER 5, CSÜTÖRTÖK A gazdálkodást tükrözze a zárszámadá A járási pártbizottságok és tanácsok mezőgazdasági osztályvezetőinek értekezlete Szerdán délelőtt fél ki­lencre hívták egybe a já­rási pártbizottságok és ta­nácsok mezőgazdasági osz­tályvezetőinek zárszámadás előtti értekezletét. Az érte­kezleten a járási szerveik feladatait tárgyalták meg a zárszámadások és a tervké­szítés lebonyolításával kap­csolatban. Az előadó, Pén­zes János, a megyei párt- bizottság munkatársa az alábbiakban foglalta össze a járási szervek előtt álló feladatokat. — A Magyar Nemzeti Bank, valamint a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak harmadik negyedévi felmé­rése nagyjából megmutatja a megye termelőszövetkeze­teinek idei gazdálkodási ered­ményeit. E felmérés alap­ját következtethetünk azok­ra az eredményekre és hi­bákra, amelyek tanulságul szolgálnak a jövő évi gaz­dálkodáshoz. Mindenekelőtt megállapíthatjuk, hogy 1963-ban tovább növe­kedtek a termelőszövet­kezetek anyagi és tech­nikai alapjai. Ezzel egy­idejűleg javult a veze­tés, a munkaszervezés és a munkafegyelem szín­vonala is. — Ugyanilyen szempontból fő hiányosságnak tekinthet­jük, hogy több termelőszö­vetkezetben eredményromlás- sal kell számolnunk. Az ered­ményromlás mértéke a tava­lyihoz hasonlít, bár az idén az időjárás nagyobb termés- kiesést okozott. Megállapít­hatjuk, hogy az eredmény- romlás 50 százalékát a rossz gabonatermés, további jelen­tős részét pedig a zöldség­félék értékesítési nehézségei okozták. Okozott vesztesé­get még az aprómagter- mesztés helytelen tervezése, valamint a hízóalapanyag gondjai is. — Külön kell foglalkozni az aprómagtermesztés „vesz­teségeivel”. Egyes tsz-ekben ugyanis több százezer forin­tos kiesés származott ab­ból, hogy irreális bevételt terveztek aprómagból. Az a tapasztalatunk, hogy több helyen csupán abból a cél­ból terveztek aprómagfogást, hogy a bevételi tervet egyen­súlyba hozzák a kiadásival. Kényelmes megoldásnak szán­ták ezt egyeseik, s tervezési kényelmükért most súlyos zárszámadási gondokkal fi­zetnek. Pénzes elvtárs ezután azt hangsúlyozta, hogy milyen nagy jelentősége van a reális, mindent figyelem­be vevő zárszámadásnak. Felhívta a figyelmet arra, hogy a tagok átlagos jövedel­mének kiszámításánál nem szabad megfeledkezni a csa­ládi művelésben levő szőlők, a részes művelésű kapások, valamint a részes betakarítá­sé egyéb termények jövedel­méről sem. Mint mondotta, nincs szükség arra, hogy bár­mit is lakkozzanak, vagy bár­mit is eltitkoljanak a számítá­soknál. — Az előírások szerint — mondotta — az átlagos tagjö­vedelembe bele kell számíta­ni minden munkát végzett ta­got, tekintet nélkül a teljesí­tett munkanapok számára. Az így kiszámított átlagos tagjö­vedelem azonban nem tükrö­zi azt a kereseti lehetőséget, amelyet egy-egy tag egész évi munkával érhet eL Ezért a zárszámadás szöveges be­számolója részére olyan kimutatást is kell készíte­ni, amely a rendszeresen dolgozó tagok átlagjöve­delméről ad számot. Itt viszont figyelembe kell venni azt is, hogy családi vagy egyéni jövedelemről van-e szó? Ha ugyanis egy-egy ki­emelkedő jövedelmű tag ré­szesedésének megszerzéséhez a családtagok is hozzájárultak, akkor azoknak a létszámát is bele kell venni az átlagba. Ezután a leltározásokról be­szélt az előadó, s hangsúlyoz­ta azok alaposságának és gyors befejezésének fontosságát. A járási pártbizottságoknak és tanácsoknak gondoskodniuk kell arról, hogy még a jövő hét közepéig megalakuljanak a leltározó bizottságok, s azok­nak legyenek tagjai az ellen­őrző bizottsági tagok is. A zárszámadási munka elő­készítésében vegyenek részt a járási tanácsok szakemberei is. Különösen a gyenge ter­melőszövetkezetek zárszám­adásának segítésére és el­lenőrzésére ügyeljenek. Nem arról van szó, hogy ok nél­kül beleavatkozzanak a zár­számadásokba, hanem arról, hogy olyan felelősöket jelölje­nek ki egy-egy tsz-be, akik tényleges segítséget képesek nyújtani a zár­számadáshoz. Befejezőül a tervkészíté­sek irányítására és ellenőrzé­sére kérte fed a járási szer­veket az előadó. Elmondot­ta, hogy egyes terményekből és termékekből kevesebbet vállaltak a termelőszövetke­zetek a megyei terv által elő­írt mennyiségnél. A hátra­levő időben még lehetőség nyílik e hiányok pótlására, s adjanak segítséget ehhez a szervező munkához a járá­sok. Az előadás után több járási vezető mondta ed kérdéseit, illetve megjegyzéseit a zár­zárszámadással kapcsolatban. Felszólalt Koller Mihály edvtárs is, a megyei pártbi­zottság munkatársa, aki a termelőszövetkezeti vezetők példamutatásának fontosságát hangsúlyozta. Ez alkalommal fejezte ki a megyei pártbi­zottság köszönetét a járások vezetőinek Biró Ferenc élv­társ, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője, az őszi munkák kiváló meg­szervezéséért N. I. KGST-tanácskozás Prágában \ y Prágában megkezdte mun- ^ itoáját a KGST-orsizágoIk me- Ä zőgazdasági tudományos-mű- f; szaki tájékoztatás koordiná- ^ lásával foglalkozó tudomá- ^ nyos tanács első ülésszaka, fi amelyen megvitatják és meg- | határozzák a jövő év elejétől | működő új KGST-szerv fel- ff adatait. Csehszlovák, lengyel és NDK gyártmányú bútorok kapha­tók nagy választékban Budapesten a VII. kerület Lenin körút 19. szám alatti Lakberendezési Áruházban ^vV\\VCv\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Teljes egyetértés Dr. Sík Endre nyilatkozata a BVT varsói ülésszakáról Dr. Sík Endre, a Béke-világ- tanács varsói ülésén részt vevő magyar küldöttség vezetője nyilatkozott Hegedűs Dániel­nek, az MTI varsói tudósító­jának az ülésszak munkájáról. — A most lefolytatott ülés­szak jelentősége — mondotta Sík Endre — véleményem szerint a BVT minden eddigi ülés­szakának jelentőségét fe­lülmúlja. Egyrészt azért, mert a tanács­kozásokon a békeharcosok minden eddiginél szélesebb tö­megeinek képviselői vettek részt; másrészt azért. volt igen fontos ülés, mert soha még a BVT eddigi ülésszakain nem nyilatkozott meg a béke meg-, őrzéséért, az általános és teljes leszerelésért és a békés egy­más mellett élés megvalósítá­sáért küzdő szervezetek, moz­galmak, illetve egyes szemé­lyek nézeteinek, elgondolásai­nak annyi különböző árnyala­ta, mint ezen a mostani ülés­szakon. — A vita lényegében két fő kérdés körül folyt. Az egyik a moszkvai atomcsend­egyezmény értékelésének kérdése. Az ülésszakon a részvevők óriási többségének az volt az egyértelmű véleménye, hogy a moszkvai egyezmény nagy po­zitív előrelépés, hiszen a nuk­leáris kísérletnek éppen azt a fajtáját küszöböli. ki, amely a legnagyobb veszedelmet jelen­ti az emberek milliói számára. Az a néhány delegátus, aki az atomcsendegyezményt ne­gatívan értékelte, álláspontja igazolására lényegében nem tudott lényeges érvet felhozni. — A második vitatott kérdés az volt, hogy mi fontosabb, mi elsőbb rendű: a leszerelésért és békés egymás mellett élé­sért folytatott harc, vagy a nemzeti felszabadító har­cok. Ennek a kérdésnek azonban már a felvetése is helytelen. A kettőt ugyanis egymástól elválasztani és szembeállítani nem lehet, ugyanannak a harc­nak két oldaláról van szó. A békéért és leszerelésért foly­tatott harc és a népek függet­lenségéért folytatott küzdelem szoros kapcsolatban áll egy­mással, egyik a másik győzel­mét mozdítja elő. A gyakorlati feladatok te­kintetében a békeharcosok közt a vitáktól függetlenül tel­jes egyetértés uralkodik. így például egyhangú határozat született a Kuba, a dél-vietna­mi, a laoszi, a dél-afrikai és a malaysiai kérdésről, a portu­gál gyarmatokról és más fon­tos problémákról — hangsú­lyozta nyilatkozatában dr. Sík Endre. Kicserélték a magyar-jugoszláv konzuli egyezmény megerősítő okiratait Szerdán Budapesten Erdélyi Károly külügyminiszterhelyet­Első a ffiomiri / l«c és Kúra A megyei tanács végrehajtó bizottsága értékelte a községfejlesztési versenyt Tizenhárom millió forint értékű társadalmi munka, 370 ezer forint juLalom Jeges utcsk Természetes, hogy ilyenkor az időjárással kapcsolatban csöng a telefon. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Pest-Szolnok megyei hóügye­letese, Vitális István jelentke­zik. — Kinézve az ablakon, már a szobából is látja az ember, hogy odakint furcsa idő jár­ja ... — Ezt csakugyan nem ne­héz megállapítani, de hátha ennél többet is tud a hóügye­letes? — Annyit mindenesetre, hogy huszonhat salakozó ko­csink dolgozik hajnal óta. — Merre? — Az egy számjegyű fő- közlekedésű vonalakon, mint a szolnoki, győri, váci, balato­ni s ott, ahol sűrűn járt, erős emelkedőkkel vegyes vonala­ink vezetnek. — Milyen a helyzet a fővá­ros környékén? — Hát nem a legjobb. Oda­kint . három-négy fokkal hide­gebb az idő s ahogy az eső le­esik, rögtön megfagy. A szóró­kocsik munkája olykor szinte eredménytelen, mert amíg is­mét visszaérnek, az eső-jégré­teg régen befödte a salakot. Egyébként megyénkben csak­úgy, mint az ország más terü­letein, jégpáncél fedi az uta­kat. — A MAVAUT-autóbuszok, s a kék buszok közleked­nek-e? — Szerda délutánig annyit jelenthetek, hogy Budapest— Perbál—Zsámbék. valamint Budapest—Páty-r-Zsámb?k kö­zött szünetel a forgatom. Igen nehézen tarthat* fenn a köz­lekedés Piltovörösvár és Pi­lisszántó között. A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. Megvitatta a december 13-án tartandó megyei tanácsülés napirendjén szereplő beszámo­lót: a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben alkalmazott munkadíjazási és jövedelem­részesedési módszerek értéke­léséről és alkalmazásuk irány­elveiről, Foglalkozott a végre­hajtó bizottság azzal a tanács­ülés napirendjére kerülő je­lentéssel is, amely beszámol a szocialista demokratizmus ki- szélesítéséről és a társadalmi erőknek az állami munkába való bevonásáról. Ezt követően a megyei tanács és szerveinek 1964. évi munkatervét vitatták meg a végrehajtó bizottság tagjai és számos javaslatot tet­tek a beszámolók, a határoza­ti javaslatok kiegészítésére, bővítésére. Ezután került sor a Pest megye 1953. évi öntözési tervének végrehajtásáról és a jövő évi öntözésfejlesztésről szóló jelentés megvitatására. A végrehajtó bizottság ugyancsak megtárgyalta és ér­tékelte a Hazafias Népfronttal karöltve idén május 15-én in­dított községfej lesz'ési ver­senyt, amelyet az Októberi Forradalom évfordulója, no­vember 7-e tiszteletére hirdet­lek meg. A verseny, amelyhez vala­mennyi városi és községi ta­nács cssttokozotf, szép ^re* ményekkel zárult. A tanácsok éves kiadási tervüket műszaki­lag 93,4 százalékra teljesítet­ték, összesen 80 millió 601 ezer forint értékben. Az elmúlt évihez hasonlítva nőtt a lakos­ság társadalmi munkában való részvétele. Az elvégzett terv 17,1 százalékát valósították meg társadalmi munkában, aminek értéke 13 millió 716 ezer forintot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy Pest megye minden felnőtt lakosára 26,20 forint társa­dalmi munkaérték jut. Az értékelés szerint a járá­sok közül a monori került az első helyre, ezt követi má­sodikként a váci, a harmadik helyen pedig az aszódi járás. Figyelembe vették azt, hogy a versenyben részt vevők telje­sítették-e mind a négy fel­tételként szereplő pontot. Ezek közül egyik legfontosabb az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke. A monori járásban ez 47 forint, a váciban 34, az aszódiban pedig 44 forintot tesz ki. A városok községfejlesztési versenyében az első helyre Vác került, ahol a lakosság 2 711 000 forint értékű tár­sadalmi munkát végzett. A megye községei közül a leg­kiemelkedőbb eredmén veket Káván. Krinémedin és Szent- érték el. A 473 felnőtt lakost számláló Ká­ván 108 forint, a 638 lako­sú Kisnémediben 149 forint, az 1362 felnőtt lakosú Szent- lőrinckátán pedig 153 forint értékű társadalmi munka jut egy-egy személyre. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megállapította, hogy a járási, városi és köz­ségi tanácsoik eredményes munkát végeztek az idei községfejlesztési tervek tel­jesítése érdekében. A kima­gasló eredményeket jelentős összegekkel jutalmazták. A végrehajtó bizottság a mo­nori járás részére 100 000 fo­rint, a váci járás számára 80, az aszódi járás és Vác náros részére pedig 50—50 ezer forint jutalmat állapí­tott meg. A versenyben el­ső három helyre került köz­ségek egyenként 30 ezer fo­rint jutalmat kapnak. Ezeket az összegeket a tanácsok kizárólag a köz- ségfejlcszfés céljaira hasz­nálhatják fel. A megyei tanács végrehajtó bizottsága ugyanakkor elis­merését és köszönetét fejez­te ki mindazoknak a ta­nácstagoknak. ál’andó bízott. Ságoknak, a Hazafias Nép­front, a társadalmi és tö­megszervezetek helyi szer­veinek és aktíváinak, akik az idei községfejlesztési tervek teljesítéséhez munkájukkal hozzájárultak. tes és dr. Dusán Csalics, a Ju-* goszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kicserélte a Magyar Nép- köztársaság kormánya és a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság kormánya között Belgrádban 1963. feb­ruár 20-án aláírt konzuli egyezmény megerősítő okira­tait. Az ünnepélyes okiratcse­rén jelen volt dr. Szilbereky Jenő igazságügyminiszter­helyettes. a Külügyminiszté­rium és az Igazságügyminisz­térium több vezető munka­társa, valamint a jugoszláv nagykövetség több tagja. Kekkonen hazautazott Moszkvából \ Urho Kekkemen finn köz- társasági elnök szerdán visz- szatért Helsinkibe. Kekkonen négy napot töltött a Szovjet­unióban, ahol baráti megbe­széléseket folytatott Hruscsov szovjet miniszterelnökkel. MORD BEJELENTETTE: VÉGLEGESEN VÁLLALJA A KORMÁNY MEGALAKÍTÁSÁT Csaknem egyhónapos huza­vona után szerda este IVIoro, a kijelölt miniszterelnök be­jelentette Segini köztársa­sági elnöknek: véglegesen vállalja a kormány megala­kítását. A huzavona alapvető oka egyrészt a Keresztény De­mokrata Párton belüli harc a tárcákért a különböző irány­zatok között, amely lénye­gében a Morótól jobbra el­helyezkedő dorottyások szár­nyának győzelmével végző­dött, másrészt az a csak­nem szakadási« jutott ellen­tét. amely a N enni-vezette úgynevezett autorpmisto több-, séget állítja szembe a Szocia­lista Párt balszárnyával.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom