Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-22 / 299. szám

1983. DECEMBER SS, VASÁRNAP m A példák bizonyítanak és figyelmeztetnek Hogyan fejlődik a szocialista muxtkaverseny áj hajtása? nek. Szóvá kell azonban tenni, hogy a legtöbb he­lyen még mindig kevés fi­gyelmet fordítanak a ver­seny nyilvánosságára. Első­sorban a szakszervezeti bi­zottságoknak kall megszív­lelni ezt a megállapítást, mert többszörösen bebizo­nyosodott. hogy a munkaver- seny nyilvánossága nem fe­lesleges pluszmunka, hanem olyan hasznos eszköz, amely­nek mozgósító ereje van. F. I. HRUSCSOV UNOKÁJÁNAK IRODALMI SIKERE Hruscsov szovjet miniszter- elnök unokája, Julia Leonyi- dovna Petrov, a Novosztyi szovjet hírügynökség munka­társa, megjelentette irodalmi riportjainak gyűjteményét: Szövet nélküli lobogók cím­mel. A szovjet miniszterelnök unokája 25 éves. édesapja a második világháborúban, mint pilóta hősi halált halt. A 25 éves újságírónö nagyapja kísé­retében Indiában. Indonéziá­ban és Afganisztánban járt és útjáról érdekes, színes beszá­molókat írt. (MTI)--------------- I K arácsonyi számunk tartalmából A Pest megyei Hírlap karácsonyi száma december ii 24-én, kedden reggel jelenik meg, 16 oldalon. Ünnepi szá­ll inunkban igyekezünk olvasóink sok irányú érdeklődését 'j kielégíteni. Összeállításunkban, amelynek címe: Kinek a 'j bogara? — szenvedélyéről beszél a színész és a színésznő. ^ a tanácstitkár, a lakatosmester és még jó néhányan mások, akik szabad idejükben régészkednek. lovagolnak, vagy J éppen — Attila sírját keresik. Az útleírások iránt érdeklődők olvasmányának szán- J tűk Robinson és társai című cikkünket. A cikk választ ^ ad arra, létezett-e Robinson és ki volt az, majd végig­kíséri a többi ..Robinson” történetét. Darvas! István cikkének címe: Eszmék — csempész- ütőn. Cikkében mélyrehatóan elemzi azt az ideológiai küz­delmet, amelyet a szocialista országok ellen folytatnak Téli telefongondok A tél nagy kártevő. Nem­csak útjainkon okozott és okoz bajt. de alaposan meg­tépázta az országos telefon- hálózatot is. Tulajdonképpen két roham érte a telefonvonalakat. Az első jó egy hete. amikor le­hullott az ónos eső. Ez a légvezetékeik súlyát megsok­szorozta. és a drótokat is tö­rékenyebbé tette. Az amúgy is igen erős terhet viselő oszlopok már nem bírták a megpróbál tatást s a szél ere­jét. amely himbálni kezdte a vastag, jégbevonatos drót­kötelet. Á nagy igénybevétel következménye, hogy 600 oszlop dőlt ki, illetve tört derékba. A második támadás a na­pokban kezdődött. amikor hirtelen jött a nagy hideg. Az emberek igyekeztek vé­dekezni, de a fémek nehe­zen állták a próbát. A nagy hideg következtében gyor­son összehúzódott drót anya­ga annyira megfeszült, hogy sok helyen elszakadt és a földre hullott a vezeték. A posta tájékoztatója sze­rint az országban sok he­bizonyos nyugati körök. Két jelentős történelmi esemény- ^ ről is megemlékezünk ünnepi számunkban. Cikket köz- ‘ lünk Bajcsy-Zsilinszky Endréről, a volt képviselőről, aki életét áldozta a magyar szabadságért és függetlenségért vívott harcban. Munkatársunk beszélgetést folytatott Sza- kasits Árpáddal, a Népszava történelmi. 1941-cs karácso­nyi számáröl. Szakasits elvtárs megismerteti az olvasókat a szám megszületésének történetével, érdekességeiv"J. Gondoltunk karácsonyi számunkban a rejtven\ked­velőkre is. Nagy terjedelmű keresztrejtvényünket, betű­rejtvények egészítik ki. Sportrovatunk néhány érdekes cikke mellett féloldalas humor-összeállítást és négy oldal irodalmi mellékletet találhatnak karácsonyi számunkban '} olvasóink ^XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Mi történt az emberekkel? Karácsonyi tv (Komád! István rajza) lyütt vált használhatatlanná a helyközi áramkör, ötven ilyen esetről tudnak. Többek között Vác és Cegléd is megszenvedte a hideg idői. A zavarokat csütörtök reg­gelre elhárították. December 19-én a reg­geli órákban újabb hely­közi zavarokat jelentettek Szob térségében. Olyan za­varról nincs szó, hogy egy helységet, valamilyen úton el ne érhetnének távbeszé­lőn. Az elmúlt nehéz napokban zavarok jelentkeztek Buda­pest—Dunaújváros. Buda­pest—Ráckeve, Budapest-— Kunszer: tmiklős. Budapest— Lajosmizse, Cegléd—Abony, Cegléd—Kecskemét és még több más vonalon. Áltáléban a vasút menti légvezetékek­kel volt baj. További gondot okoz a nagykőrösi, ceglédi, mo­norí helyi hálózatok hi­bája. Eddig összesen 396 helyközi és 5328 helyi előfizető vo­nal vélt üzemképtelenné. A helyközi forgalmú vonalhi­bák nagy részét elhárítot­ták. míg a helyi előfizetők vonala közül 3300-at sike­rült megjavítani. Harminc­nyolc tonna acél, 22 tonna bronz. 32 tonna alumínium és 150 kilométer hosszúsá­gú szigetelt Duwa-vezeték fo­gyott el a helyreállítási mun­kálatok során. Eddig 350 úi oszlopot állítottak fel. a tönkrementek helyén, a pos­ta munkásai a nagy hideg ellenére is erőltetett temoó- ban dolgoznak. A helyreál­lítási munkálatokban nagy segítséget nyújtanak a ma­gyar és szovjet katonák. Nagykőrös és Ceg’éd vá­ros térségében a telefonháló­zatban nagyobb károk kelet­keztek. Ezek helyreállítása hosszabb időt vesz igénybe, mert csak a tervbe vett ká­belrendszer kiépítésével old­ható meg. tasakban. Most először rakták próbaképpen vegyesen az üvegbe. A minta tetszett a ke­reskedelemnek. mindjár na­gyobb tételt rendelt belőle. Azt mondják az inárcsiak, tavaszig enélkül is eladnák minden savanyúságuk. Véle­ményük szerint azonban az új ötlet nyilván új vevőket és hí­veket is szerez az inárcsi tsz savanyújának. Márpedig ez semmiképpen sem lehet kö­zömbös. különösen nem ez- idén, amikor a zöldáru érté­kesítése nem volt éppen zök­kenőmentes. A Március 21- nek talán húsz vagorinyí pap­rikája is veszendőbe ment, most pedig hatalmas hordók­ban. mintegy hetven vagon besavanyított paprika, uborka vár eladásra. AZ ÜZEM udvarán földdel takart, hatalmas prizmákba rakva a. káposzta. Kora reg­geltől késő estig szüntelenül bontják a halmokat, hordják a káposztafejeket a savanyi- tóba. Közel 200 vagon sava- nyúkápaszta készül. Szép hasznot hoz a tsz-nek, a savanyítóüzem. igaz. pénzt főleg már csak az új eszten­dobén lát belőle. De a tsz kö­zös hasznánál is nagyobb ha­szon, hogy télidőben ez az üzem közel 200 embert foglal­koztat. tsz-tagokal — órabér­ben. Hiszen a magyar falu régi nagy problémája a mező­gazdasági lakosság téli foglal­koztatása volt és az még ma is. ahol hiányzik a helyi kez­deményezés. Tnárcson asszonyok meg lá­nyok, de férfiak is két mű­szakban dolgoznak kora ősz óta öt forint órabérrel a sa- vanyítóban. A tavaszi mun­káig bőven lesz dolguk és jö­vedelmük. Havi 1200—1300 fo­rintot keresnek fejenként. — Bizony, azelőtt nehéz volt a tél — sóhajt nagyot Béki Istvánná. a kiszerelő brigád vezetője. — Mi asz- s zonyok méa napszámba se járhattunk, a férfiak meg leg­feljebb favágással kereshettek valami kevés pénzt. Milyen szívesen dolgoztunk volna akár fillérekért is. Béki István zsellér volt va­laha. most a tsz tufaüzemé­ben egész éven át van mun­kája. A felesége is dolgozik, Nem értem: mi történt az emberekkel? Éveken át úgy viselked­tek, ahogy sportnemzethez, aranylábú gyerekekhez illik, most egyszerre minden fel­borult. Ezelőtt például, de­cember húszadika táján, százezrek hajtottak végre ! helycserés támadást honunk- i ban: a falusiak Pestre., a pes- j tiek vidékre utaztak beszerez­ni karácsonyra szánt ajár.dé- I kaikat. Sokszoknyás nénikék turkáltak a szövött ágyteri- ! tők garmadában a Lottó ! Áruházban, s Fény utcai ] aramy-ifjak gusztálták a föld- | művesszövetkezeti vegyesbolt | Unipressz-kávéfőzö készletét. Tavaly ilyenkor '.ele voltak ; a .lapok.-hirdetéssel, amelyen 1 egy marcona férfi felemelt ! tárcsával jelzett megállj-t a j falusiaknak, mondván: „Ne • utazzon- Budapestre! Mindent j megvásárolhat a helyi szak- | üzletekben!’’ S tavaly ilyen- í ko-r —; senki sem fogadott j szót a marconának. Most nincs ! tilalmi tárcsa — a helycserés támadás mégis elmaradt. A | Pestiek a belvárosban vesz- j nek kávéfőzőt és szőrme- i kucsmát, a vidékiek zöme | pedig falujában vám- leg- j-feljebb a járási székhelyen | költi a pénzét. | Elmaradt idén az a látvá- | nyos, huj-huj-bajrás roham | is — eredete valószínűleg az j ősmagyarok kalandozásának korszakába nyúlik vissza — I amely pontosan időzítve, szinte adott jelre indult meg országszerte a védtelen áru­házait ellen, szigorúan öt nappal karácsony előtt. Mint­ha eladdig kétséges lett vol­na, hogy megtartják-e a ka­rácsonyt. Most — valahogy Andreái mixed nichles textil- és építőiparban, va~ j lamint a mezőgazdaságban a j produktív részlegek verse­nyeznek, ellenben a vasipar- j ban több a kisegítő, mint j a termelő munkát végző ver­senyző részleg. Érvnek az az j oka, hágj' több vállalatnál ■: gyakran akadozik az anyag- j ellátás. Elgondolkoztató ez a meg- I állapítás, de még inkább el ! kell gondolkozni azon a né­zeten, amellyel a bizottság j találkozott, hegy a norma- j ban dolgozóknak kevés a lehetőségük a különböző vál- j látások teljesítésére. Ezzel j azt akarják mondani, hogy aki normában dolgozik. az i nem tudja segíteni társait. : nem ind tanulni és nem tud í részt venni a közösségi élet- j ben. Élő cáfolata ennek a j néze l nek szocialista brigád- j jaiank példája. Ezeknek a bri- j gv>d;-'-:.na:< jóval több. mint a fele normában dolgozik, s . ezzel egvütt nagyon jól tel- I ■csífik valamennyi vállaló- i su-kat. A szocialista címért, ver­senyző műhelyek, üzemek vállalásai elsősorban a terv minél jobb teljesítésére, a minőség javítására, az ön­költség csökkentésére és a termelékenység javítására irányulnak. Ez jó. Az viszont már nem jó, hogy c válla­lásokból szinte teljes egé­szében kimaradt a műszaki fejlesztés elősegítése. A vizs­gálat az o-ko-t is kereste és megállapította. hogy gazda­sági vezetőink nem bízzák meg feladatta] a szocialista1 címért versenyző gazdasági egységeket, pedig bizonyára mindenütt sokat segíthetné­nek a műszaki fejlesztési tervek végrehajtásában. A szakmai a poIitikai ismeretek gyarapításával szin­te mír.dén-ütt sokát törőd­Pap esztendeje, amikor a; Szovjetunió kommunista mun- ] kabrigádjainak példájára ná- j lünk is tömegével határozták el a munkabrigádok, hogy j eleget tesznek a szocialista j cím támasztotta követelmé­nyeknek bizonyítottak a mun­kásemberek. Bebizonyították, i hogy megértek a szocialista! munkaverseny továbbfejlesz- j tésénék feltételei, mert sokan ; megértették és egyre többen megértik; miközben a szocia­lizmust építjük, magunknak is : más emberekké kell válnunk,! olyanokká, akik felnőttek eh- 1 hez a társadalmi rendhez. Napjainkban a szocialista I brigádverseny már tömegmoz- 1 galom, s mint ilyen, a munka- verseny számottevő tényezője-, vé vált. A szocialista munka-1 brigádok példájára egyre több, közösség határozza el, hogy j méltóvá válik a megtisztelő j cím viselésére. A mozgalom j továbbfejlődését jelenti, hogy j egyre több nagyobb közösség:; műhely, üzemrész, sőt égés.-:j vállalat indul versenybe a szo­cialista cím elnyeréséért. Pest megyében 1962-ben négy üzemrész tűzte ki ezt a célt. 1963-ban számuk 33-ra szaporodott. A ceglédi Közle­kedésépítési Gépjavító Válla­lat pedig egész kollektívájával határozta el a „szocialista vál­lalat” cím elnyerését. A leg­több műhely és üzem a vas­iparban és textiliparban kap- ■ csolódott be a mozgalomba. Az élelmiszeriparban a két konzervgyár, a mezőgazdaság­ban az erdőgazdaságok na­gyobb munkaközösségei verse­nyeznek a szocialista címért. Ezenkívül hivatalokban is tör­téntek ilyen irányú vállalá­sok. Kereskedelmi vállalataink a jövő évtől kezdődően kap­csolódnak a mozgalomhoz. A Szakszervezetek Országos Tanácsa, mint annak idején a szocialista címért versenyző brigádok tömeges megalakulá­sakor, most is idejében adott segítséget. 1963 elején megje­lent a szocialista, műhely, üzem és vállalat címért indult verseny irányelveit tartalmazó SZOT-határozat. A Szakszer­vezetek Pest- megyei Tanácsá­nak közgazdasági bizottsága ennek alapján vizsgálta meg a mozgalom ; eddigi tapasztala­tait A vizsgálat megállapította, hogy a verseny termelési fel­tételei biztosítottak. A ver­senyző gazdasági egységek mérhető vállalásokat tudnak tehni. Például a Prés- és Ko- vácsoltárugyár tmk-műhelyé- ben az év elején egész esz­tendőre megkapják a nagyja­vítások tervét. Erre épülnek a vállalások. Esetenként előfordul,- hogy akadozik a munka- és anyag­ellátás. de az ebből származó kiesések nem számottevőek. A Lenfonó és Szövőipari Válla­lat budakalászi gyáregységé­ben és a Váci Erdőgazdaság bernccebaráti erdészeténél ta­pasztaltak ilyesmit a bizott­ság tagjai. Fontos követelmény a mun­kásvédelmi és üzemegészség­ügy! feltételek biztosítása. A vizsgálat e tekintetben minde­nütt azt ál’ámította me", hogy sok a tennivaló. A műhely­rend és a munkahely környé­kének csinosítása viszont sok­kal jobb ennél. A SZOT irányelvei azt taná- csoliák. hoey elsősorban ott indítsanak versenvt a szocia­lista műhelv, üzem és vállalat cím elnyeréséért, ahol már szocialista brigádok működ­nek. A vizsgálat megállapítot­ta, hogy helyes ez a fi gyei- , meztetés. A Prés- és Ková­csolt árugyár már említett tmk-üzeme usyan szocialista munkabrigádok nélkül indult el a mozgalomban, enn^k elle­nére eredményes a munkája, a Pestvidéki Gépgyárban vi­szont már nem ilyen kedve­zőek a tapasztalatok. Ezért felhívták a szakszervezeti bi­zottságok figyelmét, hovv csak kivételes esetekben térjenek el a SZOT irányelveitől. Azt is vizsgálták. ho?v » produktív, vagy az Improduk­tív j»Ás7lpgek versenyeznek-0 a szocialista c'méd. Kide­rült, hogy az élelmiszer-, WWWVV \V ■ NXV\ÍS>>>iV\>N\'VO'»VC^NV TÉVEDÉS ne essék, a ke- , vert savanyúság nem angliai ; exportra készül Inárcson, no- ; ha üvegbe téve és szépen el- ' rendezve látványnak épp oly • tetszetős. akár az angolok ; kedves csemegéje. Kétségkí­vül megnyerné a tetszését a bűiteknek is, csak éppen az ■ ízét kifogásolnák nyilván, ; ahogy az ő. kissé túl édeskés í savanyúságuk, mixed pichle- Í síik sem felel mea az általa- ' nos magyar ízlésnek. Van ab- c ban tudmlevűlea sárgarépa, 1 zöldbab, karfiol, hagyma, i uborka, meg egyéb főzelék- és j zöldségféle, de az ináresiban t mindebből csupán uborka. Az Ó üvegben szépen elrendezett, f sötétes zöld uborka, halvá- $ nyabb zöld kisdinnye, meg a í fehér cecei és mellette a. ha­5 rágós vörös cseresznyepapri- 'j Iza nemcsak hatásos színkeve- £ réket nyújt, de a magyar em- Ó bér szájában összefut a nyál £ is. ha látja. f Most rakják a hordókból Ó üvegekbe és még karácsony 'j előtt megjelenik a fővárosi £ csemege üzletekben ez az új- í donság. Kétségkívül sikere lesz. 'j Eddia a különféle savanyú- óságot a Március 21. Tsr sava- < nyitó üzeme csak külön-külön J hozta forgalomba, egy. vagy 6 ötliteres üvegben és műanyag mindenki biztosra ment: a karácsonyi vásárlás már de­cember első napjaiban meg­kezdődött, s tart azóta is, a tavalyinál sokkal nagyobb forgalommal és jóval ki­sebb torlódással. Nem hiszik talán? Tessék, hallgassák meg a szakem­ber — Nagy Józsefnek, a Pest megyei Ruházati Kiskeres­kedelmi Vállalat áruforgalmi vezetőjének — bizonyítékait. — Ez év decemberének eLső két hetében boltjaink együt­tesen huszonöt százalékkal magasabb forgalmat bonyolí­tottak le, mint a tavalyi esztendő hasonló időszaká­ban. Az a tény, hogy a ka­rácsonyi vásárlások az eddig szokásos egy hét helyett há­rom hétre húzódtak szét, nagymértékben csökkentette a tumultust a vevők, s a kap­kodást. idegességet az eladók között. Részben ennek, rész­ben. a minden eddiginél gaz­dagabb választéknak. na­gyobb árukészletnek köszön­hető. hogy a forgalom jelen­tékenyen megnőtt, s jó né­hány holtunk valóságos re­kordot ért el. — A váci cipőbolt például — amely tavaly 608 000. idén 701 000 forintot forgalmazott december első felében — egyetlen napon, december 13- án 85 000 forintos bevételre tett szert! A szigetszentmiklósi cipőüzlet kétheti forgalma 76, a náci méteráru- és lakás­textilbolté 36. a gödöllői ci­pőüzleté 32 százalékkal múl­ja felül a tavalyit. Remélem, most már elhi­szi, kedves olvasó, hogy va­lami történt; az emberekkel. Ahelyett, hogy szépen ki­várnák a finist, s akkor az- tán — üsd-vágd, nem a.pád! — Ó megrohamoznák a pultokat, Ó foggal-körömmel, ahogv sport- Ó emberhez illik, , kapják ma- Ó gukat és már december el- Ó seien vásárolni kezdenek. Né- Ó zeűődnek. válogatnak, min.t- '/ ha mindig ezt csinálták vol- na. Fs közben nincs gomb- letépés. kabátszakadás, síp- Ó csonton rúgás, nincs semmi, Ó ami oly meghitté, felejthetet- Ó lenné tette a karácsony előtti napokat. Nincs, mert három Ó hét alatt kényelmesen lehet ó vásárolni. '' Persze, arra nem gondol- Ó nak. hogy aztán három hé- Ó t.ig dugdoshatiák a meglepe- Ó tést a ládafiába!... £ ny. é. I --------­5 — Hivatalos személy elle­j ni erőszak címén került bí- ; róság elé Pikács Márton har- ; minckétéves erdőkertesi se- Ó Sédmunkás. Pikács feleségé- ; vei együtt a falu melletti er- ' dőből fát akart lopni. Anii- í kor Hívó Ferenc erdőőr fü- j löncsíp'e. nekitámadt. a 5 föidredöntötte és rugdalni ; kezdte. Az erdőőr súlyos sé- { rülést szenvedett. Pikács í Mártont az idén már hason- - ló cselekményért a Vábi Já- \ rásbíróság négyhavi felfüg- * gesztett börtönre büntette. félen 80 asszony munkáját irányítja a savanyúság üveg­be rakásánál. Tavasszal a spárga tisztításánál, később egyéb termények csomagolá­sánál dolgozik. Egész éven át van hát keresete, munkája. Egy másik asszony nem ta­gadja. hogy jól van ez így. de a maga múltbeli jósoráí mondja: — Azelőtt csak a férfiak: dolgoztak télen, nekünk nem; kellett. Nyáron és ősszel be-: szereztük a télire valót, de] ősztől tavaszig otthon vol-: tunk. — Bizony — szólal meg ] huncutul liacsintva és nevet-i ve eay asszony — akkor volt] mindenünk csak pénzünk] nem volt Most meg semmink] sincs, de van pénzünk. ] Ezen aztán nagyot kacag-: nak asszonyok, lányok. A jó ..bemondás" híre ha- j mar eljut az udvarba, ahol a] hordók jeges ecetéből szedi] az uborkát paprikát, akinél:] ez a dolga, és odakint is jót j mulatnak rajta. MONDJÁK, hogy mindig] sokat kaparásznak. Vidáman ] folyik a munka. Talán ettől] leszólván mosolygós üvegé- • ben az inárcsi magyar mixed; pickles. I Szokoly Endre !

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom