Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-22 / 299. szám
VILÄG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PESF MEGYEI VII. ÉVFOLYAM. 399. SZÁM ÍR1 ISO FII I FII 1963. DECEMBER 23. VASÄRXAP Hir Moszkvából, Párizsból Hatszázmillió rubellel csökkenti a Szovjetunió a hadikiadásait. így szól a hír Moszkvából. — A NATO-országok három százalékkal növelik katonai kiadásaikat, így szól a hír Párizsból. Moszkva és Párizs földrajzilag nincsen túlságosan messze egymástól. A technika korában pedig különben sincsenek távolságok. Mégis, mekkora a különbség a moszkvai és párizsi hír között Pedig mindkét hír egy- egy tanácskozás eredményeit tükrözi. Párizsban a NATO miniszteri tanácsa ülésezett és a katonai vitában született döntés szerint három százalékkal emelik a hadikiadásokat. A költségvetés teljes összege 73 milliárd 446 millió dollár. Moszkvában most ért véget a Legfelsőbb Tanács ülése és az ott hozott, közismert lépés így foglalható össze: a katonai költségvetés 1964-re 13,3 milliárd rubel, azaz az egész költségvetés kiadásainak mindössze 14,6 százaléka. Ez 1,5 százalékkal kevesebb,, mint 1963-ban volt. Miért idéztük ilyen részáe- tesen a két katonai költségvetés számadatát, hiszen a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésén például más, fontos kérdés is szerepelt a napirenden? A választ a két hír hatásában kell keresni. S ezúttal inkább a nyugati közvéleményben keltett hatás a legfeltűnőbb. A? egyik angol lap egyszerűen „Hruscsov katácsonyi ajándékának’’ nevezte a moszkvai jelentést,, míg a párizsi hírt egy másik angol lap „A mai világ teljes megnemériéséből fakadó abszurd döntésnél?* tartja. A svájci Tat szerint: „A Szovjetunió ezútta-l nemcsak lélektani hatást ért el Nyugaton, hanem sokkal inkább gyakorlati sikert, miután konkrétan bebizonyította, hogy teljesen lehetséges a katonai kiadások csökkentése a védelmi képesség csökkenése nélkül”. A lap egyébként olyan problémát érint, amely minden bizonnyal idehaza is, és a szocialista országokban másutt is kétségtelenül felvetődik: ez a csökkentés miként érinti 'védelmi szilárdságunkat? A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa előtt Garbuzov pénzügyminiszter így fogalmazta meg a helyes választ: A fegyveres erők fejlesztésére előirányzott összegek — a csökkentés ellenére is — lehetővé teszik, hogy a szovjet kormány kellő színvonalon tarthassa az ország védelmi erejét, maradéktalanul szavatolja az egész szocialista tábor és a szovjet haza biztonságát. A Szovjetunió költségvetése — beleértve a többi, nagy horderejű kérdést is — hűséges tükrözője békés külpolitikájának, és az életszínvonal emelésére irányuló békepolitikájának. A népgazdaság fejlesztésére összesen csaknem 40 milliárd rubelt szánnak, négy százalékkal többet, mint 1963-ban, Ezen belül a vegyipar fejlesztésére 2083 millió rubelt irányoznak elő, éppen 44 százalékkal többet, mint az idén. Ezek után kissé különösnek hat a kölni rádió közlése, miszerint „Párizs továbbra is azon a véleményen van, hogy a Szovjetunió semmiféle jelét nem mutatja annak, hogy komolyan az enyhülésre törekszik”. Még szerencse, hogy hozzáteszi Rusknak. az Egyesült A Homok külügyminiszterének értékelését, hogy a Kelet— Nyugat között létrejött eddigi egyezményeket komolynak tartja, olyanoknak, amelyek segíti^ az enyhülés légkörét, A Legfelsőbb Tanács Moszkvában természetesen nem arra törekedett, hogy kivívja bizonyos párizsi, bonni vagy más jobboldali körök dicséretét, inkább arra, hogy ismét világosan megjelölje a szovjet nép útját mindenekelőtt a béke védelmében, s nem kevésbé a kommunizmus továbbá sikeres építésében. Ezért határozott úgy. hogy a szovjet ipar termelését 1964— 65-ben 17,5 százalékkal kell növelni, valamint úgy, hogy az ipar fejlesztésének hétéves tervét határidő előtt fogják teljesíteni. Az említett két esztendőben a nemzeti jövedelem növekedése 16 százalékos lesz. Az utolsó tíz esztendő kü- lörüegies helyet foglal el a Szovjetunió iparának történetében. Hiszen nemcsak arról vasi szó, hogy leküzdötte a dogmatikus vezetés .. bajaival járó károkat és rugalmas ipari irányítást teremtett, hanem arról is szó van, hogy míg 1953-ban a szovjet ipar csupán egy harmadát termelte az amerikainak és a hétéves terv küszöbén körülbelül a felét, addig az idén az Egyesült Államok jelenlegi ipari termelése 65 százalékának megfelelő ipari terméket állít elő. S a jövőt illetően a helyzet még kedvezőbb, hiszen 1965-ben ez az arány már 75 százalékos lesz és sok fontos termékből a Szovjetunió már két esztendő múlva eléri és felül is múlja a jelenlegi amerikai termelést. . Érthető tehát a hallatlan figyelem, együttérzés a Moszk. vábói érkező hírek iránt, hiszen a Legfelsőbb Tanács ülésén előterjesztett és törvényerőre emelt grandiózus tervek egytől-egyig a békét szolgálják, a békés egymás mellett élés helyes politikáját szolgálják. Érthető viszont a letörtség. amely a Párizsból, a NATO-ülésszak székhelyéről érkezett hírek iránt tapasztalhatóak Nyugaton az egyszerű emberek körében. Pedig minél előbb születik meg a felismerés a nyugati országok kormányköreiben, hogy kezdetben a hadikiadások csökkentése, tnajd a leszerelés megvalósítása az egyetlen útja a valódi békés egymás melléit élésnek, annál jobb. Reméljük, hogy egyszer majd beszélhetünk arról, hogy a nyugati hatalmiak kormánykörei is hasonló „ajándékot” tesznek a karácsonyfa alá. Elutazott Magyarországról a szovjet kereskedelmi delegáció II gyarmati rendszer ideje lejárt N. Sz. Hruscsov nyilatkozata a nemzeti felszabadító mozgalomról' A szovjet kereskedelmi de- j legáeió, amely Sz. A. Trifo- j novnak, a Szovjetunió kereskedelmi állami bizottsága elnökhelyettesének vezetésével néhány napot hazánkban töltött, szombaton elutazott Magyarországról. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Tausz János belkereskedelmi miniszter, a bel- és a külkereskedelmi minisztérium több vezető munkatársa és a Szovjetunió budapesti nagykövetségének több tagja. A ghanai Ghanaian Times, az algériai Alger Republicain és a Peuple, valamint a bur- mai Botataun (Élcsapat) című lapok szerkesztőségei azzal a kéréssel fordultak N. Sz. Hrus- csovhoz, hogy válaszoljon néhány kérdésükre a nemzeti felszabadító mozgalom jelenlegi helyzetét illetően. Az Izvesztyija szombat esti száma közli a szovjet kormányfő válaszait az említett lapszerkesztő- ségek 11 kérdésére. — Hogyan értékeli a népek imperialistaellenes nemzeti felszabadító harcának eredményeit? — így szólt az első kérdés. •— Az elnyomott népek nagyszerű hőstettet vittek véghez, szétzúzták az imperializmus gyarmati rendszerét. — Ma — folytatta Hruscsov — a gyarmati rendszer felszámolásának folyamata befejező szakaszához ért. Több fnint félszáz ország máris kivívta politikai függetlenségét. Nemzeti államiságra tett szert. Súlyos hiha volna lebecsülni a győzelem jelentőségét, tagadni a gyarmati rabszolgarendszer összeomlásának tényét, azt hinni, hogy , a politikai függetlenség kivívása üres formaság. Az a tény, hogy a népek kivívták politikai függetlenségüket, nagy nemzetközi jelentőségű forradalmi lépés. — Az állami önállóság kivívása — folytatta Hruscsov — természetesen még nem jelenti a teljes felszabadulást. A fiatal nemzeti államok teljes függetlensége biztosításának nélkülözhetetlen feltétele antiimperialista harcuk fokozása. szolidaritásuk erősítése a világ forradalmi erőivel. A kongói, az algériai, és más események megmutatták, hogy az egykori gyarmatok népei egyáltalán nincsenek biztosítva az imperializmus további mesterkedéseivel szemben. Látni kell. mennyire megváltozott az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok fejlődése a nemzetközi porondon kialakult jelenlegi erőviszonyok közepette. Bármely országnak van lehetősége arra. hogy a szocialista országok, a nemzetköz!, munkásmozgalom és a szabadsáaszerető népek segítségére támaszkodva,' sikerrel szembeszálljgn az imperial’s4a mesterkedésekkel, men*r'lárd*fvi tügoePénségét. önfiVóap döntsön saját sorsa felől. Arra a kérdésre, hogy melyek a evarmafi rei’ds?*'- 3cr- «’»»omiásáf biztosító Mfétet-k. Hruscsov a következőket válaszod: 1 — Mindenekelőtt szeretném még egyszer hangsúlyozni, hogy a gyarmati rendszer ösz- szeomlása maguk as elnyomott népek hősi harcának eredménye. A szocialista világrend- szer erői döntő módon előmozdították a gyarmatok és a függő országok népeinek fbl- c-.r>ö',dííési harcét. . A , tgagy Októberi ’ Szocialista . Forradalom aláásta az, im^rtá’lzrnils világuralmát,;«; ezzel fiSV* lehetősé? nyílt a népei: e’őfi a gyanr*w**. — A szociáH^ta á^arroV vi- lágrendsresgneS.. ..látretöííével — mutatott rá ,a szovjet kormányfő —• a nemzetközi erőviszonyok döntően megváltoztak az imperializmus rovására. Ez nagyban meggyorsította a nemzeti felszabadító mozgalom fejlődését. Egységes folyamba egyesült korunk három nagy forradalmi áramlata: a győztes szocializmus, a nemzeti felszabadító mozgalom, valamint a tőkés országok proletariátusának forradalmi harca. Éppen ez biztosította a népek sikerét a gyarmati rendszer bástyájának megost- r omlásakor. A felsorolt afrikai lapok szerkesztőségei megkérdeztek Hruscsovot, hogyan értékeli a gyarmati rendszer utolsó maradványainak megdöntéséért folyó harcot. Hruscsov válaszában emlékeztetett arra, hogy míg 1960-ban több mint 100 millió ember volt gyarmati járomban, addig ma már ezek többsébe — a népek bátor harcának eredményeképpen — felszabadult. — Az Egyesült Nemzetek Szervezete — mint ismeretes, folytatta Hruscsov — a Szovjetunió kezdeményezésére nyilatkozatot fogadott el a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról. A gyarmattartók és fajüldözők szégyenpadra . kerül teli az egész .emberiség előtt. A gyarmati rendszerek ideje , lejárt és nincs olyan erő, amely megmenthetné őket. — Mi az ön nézete szerint a nemzeti felszabadító harc fő tartalma a jelenlegi viszonyok között? — hangzott a következő kérdés. Hruscsov válaszában hangsúlyozta, hogy e harc tartalmát és formáját minden nép saját feltételeitől függően határozza meg. — Az imént beI széliem azokról a népekről — | jegyezte meg —, amelyek i felszabadulásukért, állami | függetlenségükért küzdenek, j Nyilvánvaló, hogy .éppen ez ; a jelenlegi időszakban nem- j zeti felszabadító harcuk fő tartalma. Az országok egy I másik csoportjában az ál- j lami önállóság csupán spanyolfal a szélsőségesen reak- | ciós, önkényuralmi báb- í rendszerek számára. — A népek többsége azonban — folytatta a szovjet kormányfő — már megszerezte a politikai függetlenséget. Természetesen most másfajta feladatok kerülnek eléjük. Ázsia. Afrika és Latiin- Amerika népeinek túlnyomó többsége számára a központi feladat a gazdasági függetlenségért, a társadalmi haladásért vívott harc lesz. — Az elmaradottságtól és a nyomortól való megszabadulás, a független gazdaság felépítése, a politikai függetlenség megszilárdítása, a demokrácia fejlődése, ezek nézetem szerint a fiatal nemzeti államok előtt álló fő problémák — hangsúlyozta Hruscsov. — A gazdasági függetlenség megvalósítása, az imperialista rablóktól való megszabadulás nélkül nem lehetséges emelni a néptömegek életszínvonalát. nem lehet biztosítani jólétüket. Az idegen gazdasági elnyomástól való megszabadulás és a nemzetgazdaság fellendítése szempontjából fontos jelentőséggel bír ez állami szektor — folytatta Hruscsov —, természetesen ha abból a célból hozzák létre, hogy harcoljon az imperialista monopóliumok ellen. A külföldi A Pentagon veszélyes tervei az Indiai-óceán térségében Az Izvesztyija kommentárja Az Izvesztyija pénteki száma kommentárban foglalkozik a Pentagonnak azzal a veszélyes tervével, hogy 1964 tavaszán az Indiai-óceán térségébe irányítsa a 7. amerikai flotta hajóit.- Az amerikai hadihajóknak az Indiai-óceán térségébe küldése — írja a lap — Új és veszélyes helyzetet teremt. Eddig nem engedték meg, hogy az Indiai-óceánon nagy mennyiségben rakétafegyvereket ál- lomásoztassanák. Most pedig a Pentagon megkísérli, hogy az atomveszélyt kiterjessze a világ e részére is és a környező prszá,gokat nukleáris, stratégiájának felvonulási területévé változtassa. A lap iámutat, az , amerikai hadihajóknak az Indjai-óceán vizeire vezénylése egyúttal azt a célt ts szolgálja, hogy fokozzák az . afroázsiai országok nemzeti felszab adítási mozgalma ellen . irányuló harcot. Külföldi megfigyelők szintén hangsúlyozzák, hogy Washington szándéka csapás India semleges és el nem kötelezettségi politikájára — írja befejezésül az Izvesztyija. monopóliumok államosítása, az ipar fejlesztése, az állami szektor létrehozása és erősítése, a parasztság érde- j keit szolgáló földreform —- ezeket az intézkedéseket ma- í ga az élet sugallja. Ennék | az általános demokratikus j programnak a megvalósitásá- , hoz érdeke fűződik a néptömegeknek, ennek megvalósi- j fásában részit vehet a külföldi monopóliumokkal kapcsolatban nem álló nemzeti I burzsoázia is. A program tel- | j esi téré azonban — és ezt kü- | lönösen fontos hangsúlyozni — ‘ nem lehetséges belső társadalmi átalakulások nélkül és nem lehetséges antiimperia- lisía, forradalmi erők hatalma nélkül. — Mi az ön véleménye, milyen fejlődési távlatok mellett foglalnak állást a népek? — szólt a következő kérdés. — A fejlődési út megválasztása maguknak a népeknek a dolga — mutatott rá Hruscsov. — Én személy szerint mélységesen hiszem, hogy a | népek — egyeseit előbb, má- ! sok később — a szocializmus : mellett törnek lándzsát. A j .tömegek teljes joggal tart- i ják, hogy a felszabadító ! harcnak jobb élefkörülmé- ! nyékét kell hoznia számuk- i ra. Minden dolgozó természetszerűleg akadálytalanul akarja érvényesíteni politikai jogait, tevékeny részt akar venni az állam politikájának meghatározásában, küzdeni akar a szabad és boldog életért. Egész sor felszabadult ország forradalmi szellemű de- 1 mokrata vezetői a nem ka- ■ pitalista fejlődési útra való i átmenet módszereit és formáit keresik. A marxisták— leninisták véleménye szerint sok ország számára a nemzeti demokrácia állama lenne a megfelelő formája az ilyen átmenetnek. Ez az állam a független demokratikus fejlődésért harcolni kész összes társadalmi erők im- perf alistst ellenes' egységfrontjára támaszkodnék. Masától értetődő dolog, hogy nem , . (Folytatás a 2. oldalon.) Termelőszövetkezeti jogászok értekezlete Inárcson Tegnap egész napos, értekezlettel összekötött tapasztalat- cserére jöttek össze Inárcson, a Március 21 Termelöszövetke- *.e,ben a megye közös gazdasagaiban működő jogtanácsosok. Az értekezleten és tapasztalatcserén részt vevő jogászokat özv. Kákái Jánosné országgyűlési képviselő a Termelőszövetkezeti Tanács Pest meffyqi titkára köszöntötte. Beszédében részletesen elemezte a közös gazda só nőkben tevékenykedő jogászok munkájának tontosságát és hasznosságát, s hangsúlyozta: tevékenységük a szövetkezeti tagság érdekeinek fokozott védelmét szolgálja. A továbbiakban özv. Kákái Jánosné azzal foglalkozott: a jogászoknak az eddigieknél is több időt kell töttemök a termelőszövetkezetben, hogy megismerjék azok problémáit, gondjait és kellő segítséget tudjanak nyújtani. A jövő feladatairól szólva az előadó kiemelte: á tsz.ékben működő jogtanácsosok fokozott közreműködésére van szükség a termeltetési szerződések megkötésénél és betartásánál. (jz-vegy Kokat Jánosné a t&vctb hifikben d&mcz— te a jogtanácsosok működésének számszerű adat'’it majd dr. Gazda János a Termelőszövetkezet; Tanács Pest menyei íredé,- janalk jogtanácsosa ismertette a szövetkezeti jogtanácsosok soron következő feladatait. Az előadásokat tapasztalatcsere követte.
