Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-03 / 282. szám

1963. DECEMBER 3, KEDD 3 Anyagi érdekeltséget, de hogyan? Fellendülőben a váci báb játszás Sok uj fogalommal gya­rapodott a magyar nyelv ti­zennyolc év alatt. Tervgazdál­kodás, a szocializmus építése, az életszínvonal növelése, ter­melékenység, önköltség, s még hosszan folytathatnánk a sói t. Ezek az új fogalmak nemcsak megszülettek, gyökeret is ver­tek a köztudatban, tehát ala­kítják, formálják az emberek gondolkodását és cselekedete­ikre is hatnak. Az utóbbi idő­ben e fogalmak közül egy mindinkább terjed: az anyagi érdekeltség elve. Használtuk évekkel ezelőtt is, mégsem véletlen, hogy ép­pen napjainkban forog köz­szájon leginkább szinte az egész országban. . Az ország­építő munkában elérkeztünk odáig, amikor már a régi mód­szerekkel nem lehet megfe­lelő ütemben és mértékben előbbre jutni. Ott tartunk, hogy a gazdasági munkában egyre inkább előtérbe lép a magasabb szintű műszaki te­vékenység. A műszaki fejlesz­tés és a jobb munkaszervezés az iparban és a mezőgazdaság­ban is azt követeli, hogy min­denütt összpontosítsák a hoz­záértő szakerőket, s ezzel ves­sék meg az alapját a mo­dernebb. fejlettebb termelés­nek. A műszaki irányítást végre­hajtó termelő munkában ugyanez a helyzet. A meg­újuló technikával, az új szer­vezeti keretek között már nem lehet a régi, hagyományos módszerekkel dolgozni, még a fizikai munkának is követnie kell a fejlődést. Vannak-e erők, amelyek be tudják tölteni a megváltozott szerepeket? Határozott igen­nel lehet válaszolni, akár a szellemi, akár a fizikai mun­kát tekintjük. Igaz, hogy sok­kal több mérnöknek és más szakembernek tudnánk mun­kát adni, de a rendelkezésre álló erő sem kevés. A hozzáér­tésről szintén nem lehet rosz- szat mondani. Igaz, hogy e te­kintetben is sok még a pótol­nivaló, de sem mérnökeink, sem technikusaink nem valla- nának szégyent, ha össze kel­lene mérni tudásukat, ügyes­ségüket a fejlettebb techniká­val rendelkező országok szak­gárdájáéval. Mégis, miért nem fejlődik nálunk elég gyorsan a gyárt­mányok minősége, miért nem elég korszerűek termékeink, miért nem csökken gyorsabb ütemben az önköltség? Miért van az. hogyha csinálunk va­lami újat, mire eljutunk a so­rozatgyártásig, hosszú évek telnek el? Törvényszerű-e mindez? Ügy gondoljuk, hogy ve­lünk együtt mindenki határo­zott nemmel felel a kérdésre. A válaszokban hivatkozni lehetne arra, hogy nem elég fejlett nálunk a technika. Ez igaz, de csak részben, s amennyiben igaz, annak nagy részét is magunknak köszön­hetjük. Részben azért, mert ha külföldről vásárolunk új gépet, gyakran nem a legjob­bat vesszük meg, hanem egy régebbi típusút. Itthon is ké­szítünk új termelő berendezé­seket. sajnos, ezek között is nagyon kevés az igazán kor­szerű. Ennek ellenére nem le­A PRÉS ÉS KOVACSOITARUGYAR keres azonnali belépésre edr© é~ vlISenyssersJő szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a vállalat üzemgazdasági osztályán személyesen, vagy írásban ßp. 5. Postafiók 420. címen hét mindent a technikai szín­vonalra fogni, mert a meglevő technikának kell megszülnie az újat, amely gyors ütemben előre lendíti a fejlődést. A technikai fejlesztés ügyét meg lehetne oldani jelenlegi technikánkkal és szakember- gárdánkkal is, / de szerencsére nem vagyunk magunkra utal­va ebben a munkában, a KGST keretében segítenek a baráti országok is. A lehetőségek tehát adottak, s a kérdés, amely a fejlődés lassúságára vonatkozik, még mindig megválaszolatlan. Ha megpróbálunk rá vála­szolni, abból kell kiindulnunk, hogy a kapitalista országokban a mérnököt is és a munkást is hajtja a kiszolgáltatottság kényszere. Hányszor mondtuk már el. ha ezt, vagy azt egy tőkés gyárában csinálná vala­ki, már rég útilaput kötöttek volna a talpára. Ez a kénysze­rítő erő nálunk, a mi társadal­mi rendünkben nem létezik és jó is, hogy nincs. Ez azonban nem jelentheti azt, hogy ha nincs kényszerítő körülmény, akkor nem is kell jobban dol­gozni. Amikor azt mondjuk, hogy minden ésszerű dolgot meg kell tanulnunk a kapita­listáktól. akkor ez az egyetlen tényező kimarad számításunk­ból. A baj azonban ott van, hogy e tényező helyére nem lépett valami új. ami a szocia­lista viszonyokból fakadd Egyes elvtársak manapság azon vitatkoznak; ez a tényező az emberek öntudata. Uyen kategorikusan állítani éppen- olyan hiba, mintha kategoriku­san tagadnánk e tényező léte­zését Sajnos az igazság, amit nemrég egyik felelős országos vezetőnk mondott aki szerint nagyjából csoportosítva há­romféle ember él ebben az or­szágban: egy kis réteg öntuda­tosan dolgozik és akár hőstet­tekre is képes a szocializmus építése közben, a második cso­port, amelybe az ország lakos­ságának többsége tartozik, akik becsületesen elvégzik a rájuk bízott munkát s van egy szerencsére ugyancsak szűk réteg, amelyik egy nagy zöldvendéglőnek tekinti az or­szágot és csak azt tartja fon­tosnak. hogy elég hideg-e a sör, idejében jön-e a pincér és így tovább. Témánk tárgyalásánál csak az első két csoporttal kell szá­molnunk, s ha csak ezt nézzük is, bizonyságot nyerünk arra, hogy nagyon is időszerű, s megváltozott viszonyaink kö­zött elengedhetetlenül szüksé­ges az új tényezőről beszélni. Az új tényezőnek jelenleg — véleményünk szerint — <tz anyagi érdekeltséget kell te­kinteni. Persze nagy hiba len­ne tagadni, hogy eddig nem lé­tezett, vagy hogy jelenleg nem létezik nálunk az anyagi érde­keltség. Azonban azt is őszin­tén meg kell mondani, hogy amit e célra kormányzatunk rendelkezésre bocsát, azt saj­nos nem sok helyen használják fel igazi rendeltetésének meg­felelően. Az anyagi érdekeltség na­gyon sokrétű és szerteágazó tényező. Egy cikk nem is vál­lalkozhat arra. hogy teljes egészében értékeli megjelenési formáit és hatóerejét. Ezért csak néhány fő vonását kísé­reljük meg érinteni. Ezt is el­sősorban azért tesszük, hogy ezt a fontos problémát a fi­gyelem középpontjába állít­suk. Miért mondjuk azt, hogy az anyagi érdekeltség nem ér­vényesül kellően nálunk, ami­kor olyan nagy összegeket for­dítunk e célra? Azért, mert — bár a fizetési eltérések is az anyagi érdekeltség keretei kö­zé tartoznak —. az emberek többsége úgy veszi, hogy a fi­zetést az adott körülmények között elvégzett napi munká­gyár­ért adják. Nevelőmunkánk ] sajnos nem érte el, hogy ezt; másként értékeljék. Létezik! nálunk prémium is, s ennek! különböző formált ismerjük, ; Sajnos erről is azt kell mon-í dani. hogy sok helyütt még ai célprémiumot is utólag kreált,] már elvégzett feladatokért ad-] .iák ki. A rendes prémiumot : pedig sok vezető, s akik kap-: iák. azok közül a legtöbben.: fizetéskieaészítésnek tekintik, j Hogy mennyire elvesztette] ösztönző hatását premizálási] rendszerünk, azt abból is meg-] ítélhetjük, hogy sok gyár-] igazgatónk vélekedik így ma-] napság: adnának csak nekem] egy csomó pénzt, amit oda-] adhatnék azoknak, akik vala-j milyen nehéz problémát meg-: oldanak, maid menne akkor a] termelés, mint a karikacsapás.] Abban igazat kell adni ezek-] nek az embereknek, hogv egy-] egy nagy feladat megoldásáért: nem lenne szabad sajnálni öt- i ven. vagy akár százezer Ft ju- j talom kitűzését sem. Talán] még abban is van valami,] hogy ennek fontossági elbírá-] lását — bár most is döntő sza-: vük van a premizálásnál —i nem ártana jobban a gyár-] igazgatókra bízni. Aki ismeri ] az újítások elbírálása körüli] sok huzavonát az tudja csak] igazán, milyen jelentős ha-! szón tói fosztja meg az orszá-j got a szűkkeblű ség. Az anyagi érdekeltség el-! vének bátrabb, következet-e-: sebb és körültekintőbb alkal-i mazásánál nem arról van ] szó. hogy egyes embereket,] vagy munkacsoportokat a kő-] zösség rovására részesítünk] anyagi előnyben, ha valami ki-i emelkedőt alkotnak, hanem i csak arról, hogy abból a ha-; szénből. amit munkájukkal az] országnak, tehát a közösség-] nek adnak egy részt vissza-] juttatunk nekik. A gyakorlat i azt bizonyítja, hogy ahol ék­nek az ilt/en lehetőségekkel. ott: a hozzáértő emberek tudásuk': legjavát adják. Ott pedig, ahol] anyagilag nem teszik őket ér-.] dekéltté, elvégzik ugyan mun-] káiukat. de ennél többét nem ] tesznek. Lehetségesek-e visszaélések] a javasolt körülmények kő-] zött? Egészen biztosan. A ke-] vés kivétel azonban nem hát-i ráltathatia a jónak ígérkező! megoldások alkalmazását.: Azért, mert valamivel vissza] lehet élni, nem lehet megfősz-] tani az országot attól az óriási; haszontól, amit nyerhet, ha; jobban kihasználjuk lehetősé-] geinket. A párt helyesli az anyagig érdekeltség elvének bátrabb és% gyümölcsözőbb alkalmazását^ és bátorítja is a gazdasági | szerveket tevékenységükben. £ Helyes e szervek megfontolt-^ sága. de a késlekedéssel nem £ lehet egyetérteni. Sok munka ^ vár ránk. s az egyes szaktár-^ cák sorra rukkolnak elő hiányosságokat megszüntetni £ hivatott ió tervekkel, el gon-£ dolásokkal. E tervek végre-^ hajtásánál azonban a rendel-^ kezésünkre álló erők torodé- ^ két sem nélkülözhetjük. Ha ^ pedig teljes egészében fel ^ akarjuk használni ezt az erőt.^ akkor az eddiginél jobban ér-^ dekeltté kell tennünk abban^ a munkában, amit elvárunk« tőle Farkas István í Amint arról már a lapok beszámoltak, az elmúlt héten került sor első ízben az orszá­gos bábjátéknapok megrende­zésére, amelynek színhelye Dél-Dunéntú! szellemi felleg­vára, Pécs volt. A bábjátéko­sok pécsi összejövetelén me­gyénk bábjátékosai is képvi­seltették magukat. Részt vett az országos bábjátékos napo­kon Borovics Jánosné váci óvónő is, aki egyike a leglelke­sebb bábjátékosoknak Vácott, bár ő maga is nemrég ismer­kedett meg közelebbről ezzel a hangulatos, szórakoztató művészeti ággal. A megyei népművelési tanácsadócsoport nyári bentlakásos tanfolyamán sajátította el a bábjátszás alapvető ismereteit, s azóta már munkahelyén, a III-as számú óvodában Varga Já­nosné óvodavezető, városi óvodai felügyelő segítségével bemutatót tartott az óvoda hatvan gyerekének, s két má­sik óvoda gyerekeit is meg­hívták. A tervek szerint a jö­vőben is itt rendezik meg a premiereket, s az itteni kísér­leteket, próbálkozásokat gyü- mölcsöztetik majd további munkájukban. Mit hasznosít Borovi esne a pécsi tapasztalatokból? El­mondta, hogy a bemutatott darabok mind nagyon érdeke­sek voltak, sok jó ötletet ad­tak. Például nagyon tetszett a Nógrád megyei Karancskeszi községi általános iskola báb­szakkörének produkciója. He­lyi lakodalmas népszokást dolgoztak fel igen eredeti mó­don. Különösen a bábok arat­tak nagy tetszést. Kukorica­háncsból készültek a bábok, de például a mennyasszony hó­fehér ruháját pattogatott- kukoricából állították össze. A debreceni Ady Endre Mű­velődési Ház báhesoportja Kodály-gyenmekdalckat dol­gozott fel. műsorukból sokat lehet hasznosítani. Kecskemét­ről. a MŰM 607-en helyi ipari tanulóiskola iának bábszakköre rendkívül érdekesr-bábpar.tó­műm játékot, adott elő, fekete, foszforeszkáló figurákkal, öt­letes a pécsi együttes bábké­szítő technikája is. Kitűnően alkalmazzák a különböző mű­anyagkészítményeket. * Elénk vita alakulhatott ki a bemutató után, ugyanis jelen voltak a darabok írói, zeneszerzői és rendezői is. Sok gondolatébresztő téma ke­rült napirendre. Borovics- né különösen a rendezésben, díszlettervezésben és a bábké­szítésben gyarapodott új is­meretekkel, bár sajnos ilyen gyakorlati foglalkozásra már a program zsúfoltsága miatt nem kerülhetett sor. Tanulságos volt a bábcso­portvezetők beszámolója is, hogyan jutottak el a sikerig az első próbálkozásoktól. Az országos bábjátékos na­pok legfőbb haszna a sok ta­nulni és látnivaló mellett a serkentés. Uj lendületet ad ez az első lépéseknél tartó váci bábjátszó mozgalomnak is. Vácott a városi úttörőház­ban felnőtt és gyermek báb­szakkört szerveztek. A felnőtt csoportba a járás óvónői és ta­nítónői közül járnak húszán. A gyermekcsoportban tizenkét állandó tag van. Sándor László, a városi úttörőház igazgatója elmondta, a felnőtt csoporttal az a céljuk, hogy a pedagógusok saját falujukban is elkezdjék a bábozást, más­részt felkészítsék őket a nyári továbbképző tanfolyamra, ami aztán már olyan ismereteket ad, melynek birtokában már nemcsak Vácott, hanem az egész váci járásban fellendül­het ás magas színvonalat ér­het el a bábozás. A városi úttörőház anyagi­lag is komoly támogatást ad a két szakkörnek. Most vásárol­tak például kilencszáz forin­tért 14 nagyon szép bábut, 8 most készítenek egy mozgat­ható, összecsukható paravánt, amely jó szolgálatot tesz majd a tervbe vett tájolásnál A tervek között szerepel még egy saját bábkészítő mű­hely létrehozása is. Ez lénye­gesen megkönnyítené a szük­séges bábok előállítását, s a művészi ízlést és tehetséget igénylő bábkészítés is újabb híveket szerezne. A váci bábo­sok célja olyan színvonalas, mozgalmas bábéletet teremte­ni Vácott és az egész járásban, mint amilyen Pécsett van. Az az elképzelésük, hogy az óvodákon, iskolákon keresztül hódítják majd az új híveket, s így serkentik a művelődési há­zak önálló bábcsoportjainak: létrejövetelét is. A tervekhez és a mindennapok gyakorlati munkájához sok segítséget kapnák Andrássi Jánostól, a megyei népművelési tanács­adó csoport bábszakreferen- sétőL aki gyakori vendégük és állandó tanácsadójuk. Reméljük, hogy a fellendü­lő váci és Vác környéki báb­játszás már most. az idei kul­turális szemle időszakban is bemutatkozik néhány sikeres rendezvénnyel. <tm) Változatos program A Csepel Autógyár művelődési otthonának decemberi programja ha különleges élményt nem is igér látogatóinak, érdekes, változatos programmal várja az érdeklődőket. Akik a színházi előadásokat kedvelik, két alkalommal le­hetnek részesei az Állami Déryné Színház műsorának. Va­sárnap. december 8-án este fél nyolc órai kezdettel Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című háromfelvonásos színműve, de­cember 21-én. szombaton este hét órakor pedig Kálmán Im­re: Csárdáskirálynő című háromfelvonásos nagyoperettje ke­rül bemutatásra. Táncban, mulatságban sem lesz hiány decemberben. De­cember 14-én, szombaton este nyolc órai kezdette! kerül meg­rendezésre a Furfangosok bálja, amelynek keretében fejtörő műsort rendeznek, s a legjobb megfejtők jutalomban része- jsülnek Dep^nijfy,.25zésuxtsieJtgnySfarbál adja a művelődést otthon programját. Az óesztendőtől pedig á Vidám szilveszter című zenés, műsoros bállal búcsúzhat a művelődés) otthon kö­zönsége. A munkásakadémia előadásai érdekesek, változatosak. Tegnap délután négy órakor A gépkocsiipar hazai fejlődése a felszabadulás előtt és után címmel tartottak előadást, amelyet a motorgyárban december 9-én, hétfőn megismételnek. Ugyan­csak december 9-én A világ fejlődésének okai című előadásra kerül sor, majd december 12-én Hollywood és az amerikai filmipar címmel rendeznek előadást, amelynek keretében a Krisztina királynő című. 1934-ben készült filmet mutatják be Greta Garbo főszereplésével. December 19-én. csütörtökön va­lamennyi akadémiai hallgató részére közös mozilátogatást szerveznek. Részükre a Párizsi kaland című szélesvásznú fran­cia filmet mutatják be. KÖNYVESPOLC Ganz Árammérőgyár Gödöllő azonnali felvételre keres gyakorlattal rendelkező elektro-, rádió, mechanikai műszerészeket Jelentkezni lehet o vállalat személyzeti osztályán Rácz Olivér: Megtudtam, hogy élsz nácz Olivér regénye a mai tv szlovákiai irodalom leg­jelentősebb alkotásai közé tar­tozik. Nagy vállalkozás ez a mű, mert egy olyan kor széles körképét kívánja át­nyújtani az olvasónak, amely korban éltünk és élünk ma is. A felszabadulás előtti és utáni esztendők küzdelmeit, mepróbáltatásait, örömeit és győzelmeit írja meg Rácz Olivér megkapó, drámai for­dulatokban bővelkedő regé­nyében okos, bátor, művészi és szocialista állásfoglalás­sal. , i A regény színhelye nem csupán a kis dél-szlovákiai város, ahonnan hőse. Her­nádi Tivadar tanár elindul, hanem az ukrán falvak épp úgy, mint Budapest vagy Prága. Az író meglepő hi­telességgel festi valamennyi város akkori képét, hangula­tát, társadalmát, de még in- timebb belső rezdüléseit is, amelyeket igazán esak az ismer, aki abban a város­ban él. Hőse hosszú uta t tesz meg a legellentétesebb benyomá­sok és ráhatások közepette a háború kataklizmájától a felszabadulás utáni kibonta­kozásig. Nem könnyű az író által számára kijelölt út, de a sok megpróbáltatás el­lenére is ember marad, ez legnagyobb érdeme. „Elég volt már a Izalandokból — mondja egy helyütt. — A fegyverekből és a megtorlás­ból is. Dolgozni akarok!” Ez a regény végső kicsengése, s ezért marad meg az olva­sóban is élményként a mű tiszta hangja, őszinte huma­nitása. A könyv a Kelet-Szlovákiai Könyvkiadó és a budapesti Szépirodalmi Könyvkiadó kö­zös gondozásában jelent meg. Katkó István: Dicső rokonom K atkó István új regényé­ben az emberi magatar­tás erkölcsi és etikai kér­déseit teszi mérlegre. Hőse Zsótér Tamás, nem több egy átlag fiatalembernél, akinek jellemében egyformán meg­találjuk a hibákat és az eré­nyeket. Élete nem is lenne érdekes, ha váratlanul fel nem fedeznék, hogy elhunyt nagybátyjának, a dicső forra­dalmi veteránnak ő az egyet­len élő rokona. És ekkor kez­dődik Zsótér Tamás különös vesszőfutása. A halott nagybácsi három volt ezredtársa, a Zsótér Bá­lint Emlékbizottság tagjai elhatározzák, hogy méltó utó­dot nevelnek a jelentékte­len, cinikus fiatalemberből. Valamennyien fontos tisztsé­get töltenek be a közélet­ben, így nem furcsa, hogy a fiatalemberre felfigyelnek a munkahelyén is és osztály- vezetőt kívánnak csinálni belőle. Egy csupán a baj: hősünk­nek nem tetszik a körülötte megváltozott légkör, az egyik napról a másikra kijáró kü­lönleges tisztelet — szeret­né továbbra is a maga meg­szokott életét élni. Csakhogy ez nem olyan könnyű annak; aki egyszeriben az érdeklő­dés reflektorfényébe kerülj Mi lesz a sorsa, eljut-e odáig, hogy megértse a forradalmi elődök nagyságát s változikTe körülötte a világ — erre ad feleletet Katkó István for­dulatos. hol szatirikus, hol lírikus hangvételű könyve; (Szépirodalmi Kiadó) !p AJÁNDÉKOZZON/ OTP HITELLEVÉLRE IS MEGVÁSÁROLHATJA! FENTI II. kisfilmes fényképezőgép, beépített fénymérővel, szűrőkkel és fokkal 1015,— Ft STEREO MIKROMA felszerelés, tokkal 1600, _ Ft B EIERMATIC kisfilmes fényképezőgép. Trioplan 1:3,5 obj. készenléti tokkal 1220,— Ft Kapható az 0F0TÉR1 szakiizleteiben, az állami és szövetkezeti kijelölt boltokban és az állami áruházakban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom