Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-14 / 292. szám

1963. DECEMBER 14, SZOMBAT HLOtt* K/tÍeaÍÍtft .*1 A legjobbat, a legösztönzőbbet (Folytatás az 1. oldalról) termelt javák felhasználását. Az a helyes, ha a nyilvántar­tási és számviteli rendszert ,igazítják az elosztási formák­hoz, nem pedig megfordítva. Káros minden olyan tö- j rekvés és elgondolás, j amely „uniformizálni-’ akarja a jövedelemrésze- sedést, illetve a munkadí­jazást. | változatlannak tekinteni, a j szövetkezetek eszközellátott- j ságától, technikai felszerelt­ségétől függően évről évre | felül kell vizsgálni a jöve- j delemelosztási formákat, a ! legjobb jövedelemelosztási j forrna is csak akkor jár | eredménnyel, ha a szövetke- í zet vezetősége megismerteti | a~t a tagsággal. A kiválasz­tásnál kérjék ki a vezetők a tagok véleményét. Minden egyes termelőszö­vetkezetben kü!ön-külön kell megvizsgálni a termelési adottságokat és Jennek alapján kell kiválasz­tani a helyes módszert Olyan vélemények is el­hangzanak, hogy az anyagi érdekeltséget megvalósító jö­vedelemelosztási formákat csak a gyenge termelőszö­vetkezetekben alkalmazzák. A megye egyetlen szövetkeze­téről sem lehet elmondani, hogy már nem lehet és nem szükséges a termelés hoza­mainak növelése — az anyagi érdekeltséget biztosító jöve­delemelosztási módszer ugyan­is a több és a jobb termés elérésének legfontosabb se­gítője. A részesművelésről szólva elmondotta Dajka elvtárs, hogy az különösen azokban a szövetkezetekben, ahol a munkaerőellátottság gyenge, nagymértékben elősegítette a munka időbeni elvégzését. Ezt a jövedelemelosztási I módszert nem lehet végle- ! ges formának tekinteni. Egy- egy szövetkezet helyzetét fi­gyelembe véve kell alkalma­zásáról dönteni. A vezetők díjazásáról szól­va elmondotta a végrehajtó bizottság elnökhelyettese, hogy különösen a gazdasági eredményektől függő dí­jazást kell hangsúlyozni. (Az egyes részesedési formá­ikon belül a részesedés ará- f nyáról hangsúlyozta, hogy azt nem szabad véglegesnek és A megyei tanács végrehaj­tó bizottságának előterjesz­téséhez többen hozzászóltak és többségükben egyetérté­süknek adtak hangot. A vita után az irányelveket határozattá emelte a megyei tanács ülése. Ki­mondja a határozat, hogy élőmunka címén az egyes termelési ágazatokban a ter­melési érték 40 százaléká­nál többet általában kiadni nem lehet. A közös gazdaság termelési költségei a ter­mékekben úgy térüljenek meg, hogy a termelés bő- ] vítésóre is jusson, továbbá | a munka ellenértéke címén- kiadott érték arányos le­gyen a végzett munkával. A szövetkezeti vezetők díjazása feltétlenül a gazdasági eredményektől függően kerüljön meg­állapításra. A helyileg kiválasztott és al­kalmazott módszerek közül az nevezhető jónak, amely a népgazdaság, a szövetkezet és a tagság érdekeit együt­tesen figyelembe veszi. A határozat kimondja: a növénytermesztésben a kapás növényeknél ajánlatos a kom­binált (nádudvari) jövede­lemelosztási módszer beveze­tése, mert ennek a munka minden fázisában ösztönző ereje van. A zöldségkerté­szetben a bevétel után szá­mított munkadíjazás alkal­mazása célszerű — min­denkor figyelembe véve a he­lyes arányt. Ugyanez az ál­láspont azoknál a termelési ágazatoknál is, ahol a ter­melés eredménye forintér­tékben állapítható meg. Az állattenyésztésen be­lül is nagyon indokolt az anyagi ösztönzésnek az alkalmazása. A mumkaegységrendszer al­kalmazása mellett általában érvényesülnek az ösztönzés szempontjai, de úgy kell tovább fejleszteni a munkadí- j'azást, hogy az alapdíjazás minden esetben függjön az eredménytől — ne csupán ki­egészítésként érvényesüljön az ösztönzés. A segéd- és fel­dolgozó üzemeknél általános elvként érvényesítendő: ezen ágazatokban a dolgozó bére — bármilyen formában — nem haladhatja meg az azonos végzettséggel és . hasonló be­osztásban más gazdasági egy­ségnél dolgozók bérét. A határozat szerint a vezető kategóriájába a~ elnök, fő­mezőgazdász és a főkönyvelő tartozik. Nagyobb szövetke­zeteknél esetleg a főállat­tenyésztő, üzemgazdász, fő­mérnök, üzemegységvezető is ide sorolható. Bérezésük megállapításánál az üzem nagyságát, a gazda­sági eredményt és a szakkép­zettséget célszerű figyelem­be venni. Ezenfelül kifejezés­re kell juttatni az ugyan­azon beosztásban eltöltött, hu­zamosabb időt — ezt anya­gilag is el kell ismerni. A megyei tanács határoza­tában végül kimondja: év közben nem szabad a helye­sen kialakított és a tervtár­gyaló közgyűlésen elfogadott díjazási módszert megváltoz­tatni, mert ez veszélyezteti a munkamorált és nehezebbé teszi a vezetést. A határozatot a járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályai 1963. december 31-ig kötelesek a termelőszövetkezeti vezetőik­kel ismertetni. A tanácsok tömegkapcsolatai Következő napirendi pont­ként dr. Ádám Mihály, a végrehajtó bizottság megbí­zott titkára terjesztette a ta­nácsülés elé a szocialista de­mokratizmus kiszélesítéséről és a társadalmi erőknek az ál­lam) munkába való bevoná­sáról készített jelentést. A jelentés — többek között — megállapítja: a megyei tanács végrehajtó bizottsága december 4-i ülésén úgy döntött, hogy 1964 elejétől a szabálysértési ügyek intézé­sébe megyeszerte be kell von­ni a tanácsoknál a társadalmi aktívákat. Ugyanezen ülésen elhatározták, hogy a Minisz­tertanács illetékes osztályától engedélyt kérnek a terme­lőszövetkezeti egyeztető bizottságok ügyrendjének gyakorlati kikísérletezésé­ihez. A szocialista demokrácia ki- szélesítéséről szóló jelentés rá­mutat, hogy a korábbi tanács- Siklusnál 4—10 százalékkal magasabb arányban vettek részt ö tanácstagok a járási, a városi és a községi tanácsülé­seken. A tanácstagok egyút­tal magas fokú aktivitásról tettek tanúbizonyságot. Jel­lemző erre például, hogy a váci járásban a községi tanács­üléseken csak júniusban 71 ■közérdekű interpelláció hang­zott el. Vác város tanácsának legutóbbi ülésén a tanácsta­gok 19 közérdekű problémát tettek szóvá. A tanácsülések sikere nagymértékben függ azok elő­készítésétől. A járási és a vá­rosi tanácsoknál e téren nincs kivetni való, a községi taná­csok egy részénél az ülése­ket gyengén készítik elő.. Ugyanakkor a tanácsok több­ségében a tanácsülésekre az előterjesztéseket ma már megvitatják az állandó bizottságok. Sőt, a budai, a szentendrei já­rás községeinek többségében a tanácsülések anyagát előre írásban megküldik a tanácsta­goknak. Biztató javulás mutatko­zik az állandó bizottságok munkájában is. Az aszódi, a I budai, a ceglédi, a monori, a j szentendrei, a váci és a szobi járásban az állandó bizottsá­gok kötelező üléseiknek több I mint kétharmadát megtartot- j ták. Ennél is kedvezőbb a j helyzet a megyei és a járási ál- j landó bizottságoknál. Jól mu- I tatja ezt, hogy az idén a har- I madib negyedévben az állandó ■ bizottságok a korábbi ne- ! gyedévvel szemben 856 ja- ! vaslat helyett 1165 javaslatot küldtek a tanács- vagy a vég­rehajtó bizottsági ülés elé. Rendkívül helyes az a — szé­les körben elterjedt — gya­korlat. hogy az állandó bizottságok vé­leményt nyilvánítanak a szakigazgatási szervek ha­tósági jogkörébe tartozó, egyedi ügyekben, j E tekintetben, kiváltképp vá- I rosainkfoam,, haladást értünk el | a közigazgatás demokratizálá­sa terén. A lakosság bizalma az utób- ’ bí ciklusban megnőtt a tanács- | tagok iránt. Tavaly 549 vá- , iasztói megbízást juttattak el | a tanácstagok a megyéhez, az i idén már november 1-ig 1180- ! at. Ugyancsak november ele­I jóig 2000 közérdekű bejelentés | érkezett a megyei tanácshoz, | a jelölő gyűléseken elhamg- ! zott 13 500 bejelentésen kívül. Közülük a hatósági intézke- 1 dóst igénylő javaslatok 83 szá­zalékát, az anyagi kihatással járó javaslatoknak pedig 48 százalékát oldották meg. Javulás mutatkozik azon a I téren, hogy a tanácsok szak- I igazgatási szervei a hatósági ; ügyek elintézését megelőzően kikérik a tanácstag vélemé­nyét Is a helyi ismereteket igénylő kérdésekben. Szintén egyre több állami feladat végrehajtásából vállalnak részt a Hazafias Népfront helyi bizottságai a. többi tömegszervezetekkel kar­öltve. Jelentősebb ezek közül a köz- j ségfejlesztés, a tanácstagok ok- I tatása, a tömegszervező mun- i ka. Dr. Adám Mihály előadói beszédében — többek kö­zött — hangsúlyozta, hogy a szocialista demokratizmusnak e számok által is illusztrált kiszélesedése megyénkben nem véletlenszerű jelenség, hanem szoros összefüggésben van azokkal az elhatározá­sokkal, amelyek társadalmi rendünk alapjában, gazdasági szerkezetében, a társadalom osztályszerkezetében végbe­mentek, s amelyeket pártunk legutóbbi kongresszusa is­mert módon deklarált. Mint mondotta: Ma mindenekelőtt az a feladat, hogy töltsük meg a tanácsrend­szer jelenlegi kereteit, szervezeti formáit mind igényesebb munkával, emeljük a községi tanács­ülések színvonalát, mind a járásoknál, mind a falvakban, tegyük szervezet­tebbé az állandó bizottsá­gok tevékenységét, igényel­jük és biztosítsuk vélemé­nyező, javaslattevő, sőt ügy­döntő szerepük érvényesíté­sét, mozdítsuk elő aktíva- hálózatuk kiszélesítését, ku­tassuk, keressük, kísérletez­zük ki a demokratizmus érvényesülésének, a hatáskörök ésszerű rende­zésének, a gyors és igazsá­gos ügyintézésnek új for­máit. Az előadói beszédhez Gár­donyi Géza tanácstag, a köz­ségié jlesztési állandó bizott­ság elnöke fűzött megjegy­zést. Javasolta, hogy a jövő­ben építési engedélyeket a községi tanácsok is adhassa­nak ki, továbbá, hogy a telkek . adás-vételét ne az OTP, ha- • nem a községi tanácsok révén j bonyolítsák le. Javaslatát | vizsgálat és megfontolás tár- | gyáva teszik. i Következő napirendi pont- | ként Varga Péter, a megyei tanács vb-elnöke előterjesz- j tése alapján a tanácsülés el- fogadta a megyei tanács és í szerveinek jövő évi mun­katervét, majd meghallgat- j ták a mandátumvizsgáló bi­zottság jelentését. Ezt kö- vetőleg Török György, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának titkára javasla- , tot tett a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága létszáma- < Fecske száll a vizek felett A Duna vize áttetsző és szinte félelmetesen hideg. Partja mentén sovány jég­táblácskák sodródnak lefelé, A szél nem erős, de met­sző fájdalmassá élesedik a parton még elviselhető hideg. A sziréna felsivít, a víz nagyot csobban, tompán dü­börög a motor hangja és a fehér test lassan, méltóságtel­jesen elfordul a Duna kö­zepe felé. Az esztendők és hónapok nem múltak olyan lassan, mint a tíz, az öt és a két per­cek az indulásig. Az esemény egyedülálló és úttörő. A hajó a Duna közepén jár. Egyre ■gyorsabban vág­ja a vizet, amely az orrnál és a test mögött zuhatagsze- rűen csapódik szét... A se­besség nő. Aztán valami furcsa, kicsit imbolygó ér­zés ... A kísérő motorcsónakról jól látni, hogy a Fecske alu­míniumteste a vizűikor fölé emelkedik. Aztán, nagy sebességgel siklik az apró hulláihos Duna tükre felett. Elkészült az első magyar szárnyashajó! Szülőhazája, Vác városa előtt próbálják a Dunaka­nyarban. A szakértők, a mes­terek, a tervezők, s aki csak teheti, mind az új hajón utazik. A kormánynál és a parancsnoki hídon régi is­merősök, a MAHART Sirály hajójának vezetői. A parancs­nok és kormányos, Kiss Já­nos és Dallos Pál. — Ismerjük a Sirályt. Jól vizsgázott és jól bevált vízi­jármű. A mi hajóstapasztala­tunk azt mutatja: a Fecske is jól repül! Teherszállító hajók jcn- nek-mennek, a Fecske hol lassúbb, hol gyorsabb. Szülő­atyja és tervezője Beledi De­zső azt magyarázza, hogy nincs eléggé megterhelve a hajó. — S liógj/ ' ítéli útég saját' alkotását a tervező? — ötvenkilenc óta kísérle­Filmesek örökítik meg a nagy pillanatot: kedik a vízből a Fecske kiemel­(Foto: Gábor) tezünk. Kezdtük a szárnyas csónakokkal, amelyek jól be­váltak, s a kettő és négysze­mélyes járműtől eljutottunk a hatvanszemélyesig. — Sebesség? — Az első mérések szerint 55—60 kilométer. — Fogyasztás? — A gazdaságos működést tekintve is versenyképesnek mutatkozik. A szárnyas hajó az egész világon újszülött számiba megy-. Olaszország, Japán, az Egyesült Államok kísérletezik, gyárt ilyen jár­műveket. A Szovjetunióban már százas szériákban gyárt­ják. Sikeres kísérletekkel ezenkívül négy-öt ország, ha dicsekedhet. — Merre vezet az út tovább? — A legnagyobb öröm szá­mláikra, hogy a gyakorlati adatok szinte hajszálra iga­zolják a tervezetteket. Már a továbbfejlesztésre is megvan az elképzelés, de erről majd annak idején. Nagy ered­ménynek tartom, hogy sike­rült megoldani: a szárnyak vem a drága, rozsdamentes, hanem a közönséges acélból készültek. Eggyel. tovább akarunk lépni, áttérünk az alumíniumra. A Fecske nemsokára szá­razra kerül. Elkészítik ragyo­gó belső berendezését, hogy tavaszra már minden te­kintetben útra készen álljon. Ma még egyszer próbát fut az öreg város előtt. Rohan a vízen a tisztelgő teherhajósok mellett. Tóth György Nyugdíjba ment Isaszeg aranydiplomás orvosa Megható ünnepség színhe­lye volt csütörtök délután az isaszegi tanácsháza nagyter­me: a község vezetői, a tömeg- szervea«tétr--képviselői-és <scr úttörők búcsúztatták, nyuga­lomba vonulása alkalmából Az üzletek ünnep előtti és alatti árusítási rendje köztiszteletben álló doktor bá­csijukat, a hetvenötéves dr. Egner Béla körzeti orvost. ,x,Bódrogi,,4jicj!gi. J^ácselnök megnyitó szavaival vett bú- tísü't a pártszervezet és a ta­nács az ünnep élttől. A megyei egészségügyi dolgozók nevé­ben Banga Béla, a járás orvo­sai részérői dr. Tóth Béla tisztiorvos méltatta Égner dok­tor több mint ötven esztendei, áldozatos munkásságát. Az év vési heti pihenőnapóik áthelyezésére vonatkozó kormány- határozatban foglaltakra figye­lemmel az 1963. december hó 1'5-töl 1964. január hó 1-ia terjedő idő­re Pest megye területén a nyílt - árusítású üzletek nyitvatartását — a KPVDSZ Pest. megyei Bi­zottságával egyetértésben a me­gyei tanács kereskedelmi osztállyá az alábbiak szerint szabályozta: December bó 15-én. ezüstvasár­nap: a városok, járási székhelyek és nagyobb ipari települések köz­pontjában,. valamint a főútvona­lakon lévő ioarcikkb oltoik. köny­vesboltok és áruházak -délelőtt 9 órátóa 14 óráig tartanak nyitva. A vasárnap is árusító élelmiszer- boltok a szokásos ideig. az édességboltok reggel 9 órától leg­alább 18 óráig, a dohányboltok a. vasárnapi nyitvartartás szerint üzemiéinek.. Az egyéb élelmiszer- üzletek zárva tartanak. A vendég- iá tóin ári egységek a vasárnapi nyitvatartási rend szerint üzemel­nek. December 22-én. vasárnap: az élelmiszer és iparcikk üzletek, könyvesboltok, áruházak, piacok, édességboltok és vendéglő tóiosri egységek a rendes hétköznapi (pénteki nyitva tartási rend sze­rint üzemelnek. December 23-án. hétfőn: az élel­miszerboltok. piacok, vendéglátó­egységek a szombati nyitvatar­tási rend szerint üzemelnek. Az iparcikk- és könyvesboltok, va­lamint áruházak a>z egyébként szokásos ideig, de Legalább IS óráig tartanak nyitva.. December 24-én. kedden: az élel­miszerboltok — ideértve az édes­ség- és dohányboltokat is —. va­lamint a piacok S órától Ifi óráig, az iparcikk- és könyvesboltok, áruházaik 10 órától 16 óráig tar­tanak nyitva. A vendéglátó egy­ségeit 20 óráig üzemelnek, a vá­rosok, járási székhelyek és na­gyobb ipari települések főútvo­nalán lévő vendéglátóipari egy­ségek — az is én veknek megfe­lelően — tovább tarthatnak nyit­va. . December 25-én. szerdán: az összes élelmiszer- és iparcikk- üzlet. könyvesbolt, áruház. Diac és édességbolt zárva -tart. A do­hányboltok a vasárnap szokásos ideig tartanaik nyitva. A vendég­látó egységek a szombati nyitva­tartási rend szerint üzemelnek. December 26-án. csütörtökön: az élelmiszerboltok — ideértve az édességboltokat is — piacok, az iparcikk- és könyvesboltok, vala­mint acz áruházak zárva tartanak. A dohányboltok a szokásos ideig tartanak nyitva. A vendéglátó egységek a vasárnapi nyitvatar­tási rend szerint üzemelnek. December 29-én. vasárnap: va­lamennyi élelmiszer- és iparcikk- üzlet. áruház. édesség- és do­hán vbolt. Piac. továbbá vendég­lő tőipari egység a szokásos h át­kozna ni (pú n tekii n vi tva tartási rend szerint, lesz nyitva. December 30-án. hétfőn: az élel­miszerből tok. ipa rcikkii zletek. áruházak, édesség- és dohány­boltok piacok a szombati napo­kon szokásos nyitvatartási rend szerint üzemelnék. A vendéglátó egységek ugyancsak a szombati nyitvatartási rend szerint üzemel­nek. December 31-én. kedden: az élelmiszerboltok és Piacok 7-től 12 óráig, az édesség- és dohány­boltok vasárnapi nyitvatartási rendi ük szerint üzemelnek. Az iparcikk üzletek és áruházak zár­va lesznek. A vendéglátó egysé­gek a szombati nyitva tartás sze­rint. míg a zenés egységek — szükség esetén — reggel 5 óráig tarthatnak nyitva. 1964. január 1-én. szerdán: az összes élelmiszerbolt, piac. ioar- citeküzlet és áruház zárva lesz. Az édesség- és dob ár vboltok, va­lamint a vendéglátóegységek a vasárnapi nyitvatartási rend sze­rint üzemelnek. Egner Béla meghatottan vet­te át munkássága hivatalos el­ismerését, a Minisztertanács által adományozott Munka Érdemérmet, s kifejezte azt a szándékát, hogy erejéhez mér­ten, ezután is dolgozni kíván a község egészségügyéért. Az aranydiplomás orvost vé­gül kollégái és a társadalmi szervek képviselői virággal és ajándékokkal köszöntötték. Meghalt Rosier Endre Kossuth-díjas kiváló művész Rosier Endre Kossuth-díjas, « Magyar Népköztársaság ki­váló művésze, a Magyar Álla­mi Operaház tagja pénteken 59 éves korában meghalt. Rösler Endre zenei tanul­mányait részben Olaszország­ban végezte. 1926 óta tagja a Magyar Operaháznak. Rösler Endre a hazai oratóriumkul­túra egyik jeles képviselője volt. A zeneakadémián az énektanszak tanáraként mű­ködött. Rosier Endrét a Magyar Állami Operaház saját halott­jának tekinti. (MTI) nak felemelésére. Javaslata alapján a végrehajtó bizottság létszámát az eddigi ki­lencről tizenegyre emel­ték. majd elfogadták dr. Farkas Mihálynak és Matusek Tiva­darnak vb-tagsáigukról való lemondását. A Hazafias Nép­front megyei elnökségének előterjesztésére ezután a vég­rehajtó bizottság megyei tag­jává választották Szakait Jó­zsefet, az MSZMP Pest me­gyei Bizottságának titkárát, akit az abonyí választók bizalma küldött a megyei ta­[ nácsba, dr. Ádám Mihályt, a megyei tanács végrehajtó bi­zottságának megbízott titká­rát. akit a dunakeszi válasz­tók választottak a megyei tanácsba, dr. Tóth Mártont, a gödöllői Kisállattenyésztési Intézet osztályvezető jót, a pé- celí választók képviselőjét és Nagy Sándort, a DCM mér­nökét, Vác város választói­nak megyei képviselőjét. Ugyanennek a napirendi pontnak keretében a megyei mezőgazdasági állandó bizott­ság titkárává választották dr. Fördös István megyei tar nácstagot. monori állatorvost. A mezőgazdasági állandó bi­zottság tagjává választották meg Sziráki István vérségi tsz-elnököt, a kereskedelmi ál­landó bizottságba beválasztot­ták U. Budai János megyei tanácstagot. Több szervezeti bejelentés és előterjesztés után a megyei tanácsülés meghallgatta több tanácstag interpellációját idő­szerű kérdésekről, s az illeté­kes tanácstisztviselök azokra adott válaszát. A válaszokat a tanácstagok elfogadták. A megyei tanács ülése a ko­ra délutáni órákban ért véget.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom