Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-12 / 290. szám

1963. DECEMBER 12. CSÜTÖRTÖK HEGYEI t/Círlap 3 A gondozáion, a liozzáéríésen múlik Miirtíln credmónt/oh na iiainsos hnrjúnorvlnshon n nagt/kniai \tagyav—Korvai Hitt rti isiig Tsa-bvn A megyei tanács állatte­nyésztési osztályán említették a múltkoriban, hogy a nagy- kátai Magyar—Koreai Barát­ság Tsz-ben kiváló eredménye­ket érnek el az itatásos borjú­nevelésben. A napokban Miíó Béla a Nagykátai Járási Ta­nács elnökhelyettese mondotta ■ugyanezt. Ilyen ajánlólevéllel léptünk a termelőszövetkezet központi üzemegységébe. Az elnök, az agronómus a megye másik részében tartóz­kodott, az állattenyésztőt ke­restük. Alacsony kerek arcú, kreolbörű, húsz év körüli fia­talember mutatkozik be: — Rigó János állattenyésztő vagyok! Nem lepődik meg, amikor életéveinek száma után tuda­kozódunk, úgy látszik, másnak is feltűnt már, hogy fiatal ember a megye egyik legna­gyobb termelőszövetkezetében ilyen felelősségteljes beosztást tölt be. — Huszonötnél is több va­gyok — mondja nevetve, s még hozzáteszi — két éve már ebben a tsz-ben dolgozom. Amikor elmondjuk jövete­lünk célját, nyomban a „terü­letre” invitál, ott többet lá­tunk. A tanyaközpontban több hatalmas, nemrégen épült is­tálló. Távolabb két épületnek a tetőlécei látszanak, nyilván­valóan új építkezés. A kívül­ről modern épületek felé igyekszünk, amikor az állatte­nyésztő változtat az útirá­nyon: — Erre balra a tanya végé­be menjünk. Egy régen épült nádtetős is­tállóihoz igyekszünk. Ez az | istálló a régi tanya épületei (közé tartozik testvériek között iis lehet 80—100 esztendős. Fa- t lai fehérre meszelve, előtte j házjfűrészelésű” deszkákból * kifutók. Egy-egy kifutóban 20 —25 élénk szemű, különböző korú borjú. — Ez itt az itatásos borjú­nevelő — mutatja széles moz­dulattal a főállattenyésztő. A borjak jól fejlettek, in­kább kövérek, mint soványak. Ügy látszik, ügyet sem vet­nek arra, hogy nem valami pa­lotában laknak. A főállatte­nyésztő tekintetünkből észre­veszi, mire gondolunk: — Nem a külső számít. Mes­tereink építették át ezt az is­tállót. Nem került 10 000 fo­Szabályozzák a Kalicsai-pafakof Tahi és Duna bőgd ány között folyik a kis Kaliesai-patak. Jelentéktelen vizecske így télen, meg nyári aszálykor, de látnák csak tavaszon, amikor megindul az olvadás! Már nemegyszer elmosta az országút felett átívelő hidat, megrongálta az aszfaltot és a felhalmozott rengeteg iszap­pal, törmelékkel szabályos árvizet okozott. Szeptember végén az Aszfaltútépítő Vállalat Rácz-brigádja meg­kezdte a nagyméretű iszapfogó építését, amelyet a na­pokban fejeznek be. Már csak az oldalak terméskővel való kirakása van hátra, hogy a majdan lezúduló víz ne mos­hassa alá a partot. A szabályozás idejére a patak vizét mesterséges mederbe terelték (Foto: Gábor Viktor) rintnál többe. A célnak nagy­szerűen megfelel. Bemegyünk az istállóba, mindenütt tisztaság. Friss levegő, tiszta alom. Az egyik mellékhelyiségben két asszony a betont mossa fel meleg vízzel, majd a helyiséget kettéosztó rácsozatot mossák le. — Borjúnevelőink — mutat­ja be Rigó János az asszonyo­kat Szilva Jánosné és Horváth Sándomé az imént fejezték be a borjak itatását. A rácso­zatnál egyszerre 10 borjúnak van hely. Rögtön hozzák is az edényeket, amelyekből egy gumidudlin keresztül szívják ki a borjak a tejet. — Asszonyoknak nem ne­héz ez a munka? — Én azt mondom, ez csa.k asszonyoknak való. Csak ők tudnak szívvel-lélekkel a gyenge állatokkal bánni — mondja a főállattenyésztő. — Én öt éve dolgozom itt — kapcsolódik a beszélgetés­be Szilváné. — Én kezdtem az itatásos borjúnevelést, és az­óta itt vagyok. A három asszony évente 180—200 borját nevel fel. Nagy szolgálatot tesznek ez­zel a szövetkezet tagságának. Nagy szerepük, van abban, hogy a szövetkezet tehené­szetének rangja: törzstehené­szet. Itt kezdik az életet a szinte magukkal tehetetlen kis bocik. Amikor elhagyják a nevelőt elérik a 250—270 kilót. Napi súlygyarapodás 1—1.20 kiló. Országosan is jó eredmény. Az asszonyok gondoskodnak a jó ellátásról, a szakemberek pedig nagy körültekintéssel szabják meg a tej-, a borjú- táp- és a szénaadagokat. Amint mondják, a borjú­nevelés asszonyi munka, de a jövedelem bármelyik férfi­nak is dicsőségére válna. Szilváné tavaly 36 000 forin­tot keresett. Az idén sem lesz kevesebb a jövedelme. Igaz. hogy nem is sajnálja az időt. a fáradságot. A jövedelem ugyanis csak akkor növekszik, ha gyorsan gyarapodnak a növendékek, nincs elhullás, ßs ez a nagykátai Magvar— Koreai Barátság Tsz borjú­nevelőiében így van. — Higgyék el sokkal több múlik a gondozáson, a hozzá­értésen, mint azt sokan gon­dolnák. Mi itt kezdtük, ebben a régi istállóban óit évvel ez­A hét első napjának zitnan- | kós estéjén kihívták a men­tőket Cegléden, a Körösi i útra. Fiatal ember, Hörömpő j János 23 éves újsziivási bá- J nyász feküdt az árokparton, i eszméletlenül. A járókelők találtak rá, ők telefonáltak segítségért. A baleseti kórházban a fiatalember elmondotta, hogy rablótámadás érte. Bejelen- , tése nyomán kiszálltak hozzá ; a rendőrség nyomozói, akik­nek pontról pontra élmondot- j ta, ml történt vele. Elmesél- j te, hogy Pákozdi István ne- | vű ismerősénél volt vendég- : Ságban, s onnan ittas fővel j indult el a vasútállomásra, j Útközben találkozott két, húsz-harminc év közötti fia- \ talemberrel. Együtt haladt . velük egy darabig, s a tata- j bányai bányászszerencsétlen­ségről még el is beszélget- ; tek. Az ismeretlenek egyszer- re csak a háta mögé kerül- j tek, leütötték, s a nála levő \ 4700 forintot az igazolványai- , tál együtt, elrabolták. Az Ismeretlen rablók kéz.te­ker ítésé re pillanatokon belül j megkezdődött a nyomozás, i A nyomok azonban egyre fúr- i csább eredményre vezettek, j Mindenekelőtt a kórházi or- í vos hiába kereste a „leütött” ! fiatalember fején, nvakszirt- i jén a sérülést, még nyomát j sem találta. Azután a nyomo- j zók tettek tel Hörömpőnék j keresztkérdéseket, s a vála-1 szókba mind jobban beleza­varodott. Végül már azt val- j lattá, hogy nem is 4700, ha- j nem csak 60 forintot rabol-! tak el tőle. a nagy pénz- j összegre csupán azért hivat- í kozott, hogy „gyorsabban \ nyomozzák ki az ügyet”. ! Gyümölcs- és zöldségtároSók épülnek megyénkben Pest megye zöldség és gyü­mölcstermesztése 1964-ben to­vább növekszik. Különösen az öntözött területek nagyobbod­Tájértekezlet Visegrádon Tegnap reggel Visegrádon, a Park Szálló társalgójában megkezdődött hat megye mű­velődési tájértekezlete. A Művelődésügyi Minisztérium szervezésében rendezett két­napos találkozón Fejér, Rács. Szolnok, Komárom, Borsod és a vendéglátó Pest megye mellett részt vesznek Buda­pest népművelési csoportve­zetői, a könyvtárigazgatók, valamint a népművelési ta­nácsadók vezetői. A megnyitón megjelent Bíró Vera, a Művelődésügyi Mi­nisztérium közművelődési fő­osztályának vezetője, Kondor Istvánná, a könyvtárügyi osz­tály vezetője és Molnár Fe­renc« é, a Népművelési In­tézet igazgató-helyettese. A megnyitó előadást Máté Já­nos, a pest megyei Tanács művelődésügyi osztályának helyettes vezetője tartotta. Előadásában részletesen ele­mezte Pest megye népmű­velési eredményeit, a meg­levő problémákat, foglalko­zott a társadalmi és egyé­ni igények elemzésére épülő tervezéssel, az általános és szakmai műveltség növelé­sének népművelési segítésé­vel, valamint a népműve­lési munka mozgalmi, társa­dalmi jellegének fokozottabb érvényesítésével. Máté János megnyitó elő­adását tartalmas vita kö­vette. nak meg. 7600 holdról mint­egy tízezerre. Jelentősen nő teliét a zöldség- és gyümölcs­termés is. A várható termés­többlet felvásárlása, értékesí­tése. tárolása nagy körülte­kintést igényel. Különösen az 1963-as évi tapasztalatok — amikor több tíz vagpn, .zöld­áru semmisült meg tárolóhe­lyek, hűtőházak hiánya mi­att — arra késztetik az illeté­keseket, hogy a termelés nö­velésével együtt a járulékos beruházásolcat is fokozzák. E meggondolásból ered, hogy' Szentendrén hárommil­lió forintos költséggel felépítenek egy hűtőtérrel felszerelt értékesítő rak­tárt, ugyancsak hárommillió forin­tos költséggel a váci járásban is felépül egy hasonló épület. 1964-ben a főváros határá­ban megkezdik építeni azt a zöldség-, gyümölcskombinátot, amelynek az lesz a feladata, hogy a Pest megyei árut ma­gába fogadja. A tárolót és hűtőházat a > legmodernebb felszerelé­sekkel látják el. : Lesz itt szabadtéri és zárt tá- i roló, burgonyaválogató gép, ■ osztályozó, hűtőház, raktár, [ savanyító üzem és szárítóhe­1 lyiség. A kombinát 25 millió : forintba kerül és terv sze- \ rint két-három év alatt meg- \ épül. Feladata lesz a Pest kör- ; nyéki községek ellátásának : biztosítása, és a ráckevei já- ; rás terményeinek felvásárlá- : sa. ; Nagykőrösön — amely zöld- ; ség- és gyümölcsexportáló í hely — 1964-ben szintén meg- ! épül egy hűtőház, amely je- ! lentősen elősegíti a zöldség- í gyümölcs tárolását. A MÉK ! felvásárlótelepek ko r szerű sí- í tésére. új létesítményekre ösz- : szesen 12 millió forintot for- ; dítanak, amelyben nincs benn ! a Pest környéki zöldségkom- ; binát építési költsége. • ___ . .. ■ - - ■ -----­: Ú J SEZLONT t f í megrendelésre 1087,— Ft-os j árban készít a Pest megyei \ Patyolat és Szolgáltató Vál- j lalat kárpitos részlege. { Ezenkívül mindennemű kápi- tozott bútor {szék, fotel, 2 rekamié, sezlon, matrac stb) javítását, felújítását, készí- tését vállalja rövid határ- időre úgy a lakosság, mint a közületek részére. \ Telefon: 268—791. Ugyinté- # ző: Nagy, Budapest XI., S Bartók Béla út 115. É______________ V ADASZ FERENC: (13) A tizenharmadik tél Már tizenkilencben a forra­dalom leginkább ostromolt barikádián csatázott. Az el­lenség rettegéssel nézett arra az erődre, amelyben Korvin Ottóval és a többiekkel a for­radalom belső rendjén őrkö­dött. Mennyi gonosz rágalmat összehordtak rájuk több mint egy évtizeden át — gondolta Kilián. — Hát hisz igaz. ne­kik — a burzsoáknak — okuk van rá: aki a forradalomra tört. nem kímélték. S most itt lépdel mellette Sallai. Abban a városban, amelyben gőgösen, kegyetle­nül trónol az ellenforradalom és hihetetlen méretű a nyo­mor. a munkások ellenállásá­nak forradalmi tüzét éleszti. — A mieink mindenütt ott lehetnek — szólalt meg —. a munkanélküliek között, az ifjúsági bizottságokban, ha megfelelő módszerekkel dol­goznak és helyesen jelölik ki a legfontosabb követelése­ket. — Elhatároztuk, hogy há­romszor annyi lapot küldünk a gyárakba, mint eddig — mondta Kilián. — Mit gon­dolsz Gabi. lesz hozzá elég erőnk? Sallai ezekben a hetekben Kovács Dénes névre szóló Igazolványokkal élt Kőbá­nyán, a Család utcai lakásban. Munkatársai — kívánsága szerint — Gabinak szólították. — Azt hiszem, igen — bó­lintott. — Csak ne folyjon külön, elszigetelten az Ifjú­sági akció. Most meg tudjuk csinálni, lesz egy-két nyom­dánk. A KIMSZ tagjait figyel­meztessétek: az idősebb, ta­pasztaltabb forradalmi mun­kásokkal kell összefogni, ak­kor menni fog a munka. — Gondolom, heiyesled a tervünket, hogy az Ifjú Pro­letárban leleplezzük az álbal­oldali provokációkat. A leves­osztókban, például a Kisstá- ció utcában, egy csomó gya­nús alak ólálkodik, nagy szá­jú. demagógok, akik az elkese­redett embereket meggondo­latlanságokba akarják bele­vinni — Egyetértek — bólintott Sallai. — Rá kell mutatni, hogy egyesek kalandorkodásra csábítják a hiszékenyeket. A burzsoázia énoen azt szeretné, ha valamiféle terrorizmust tudna a nyakunkba varrni. A biatorbágyi üggyel megpró­bálkozott és nem nyugszik be­le a kudarcba. írd meg Vili. ezt neked kell megírnod. Ra­dikális frázisok mögött gyá­vaság. olykor árulás lappang. — Foglalkozunk vele ... — Van itt egy Ágisz nevű ember — folytatta Sallai. — Ha jól tudom. Unkának hív­ják. Ágisz a fedőneve. A va­sas ellenzékben tölt be vala­milyen funkciót. Ez maga köré gyűjt néhány forrófejűt és arra biztatja őket, hogy szervezzenek támadást a Brauch-féle hentesüzlet és a Rákóczi úti libásboltok ellen, mert a párt jogosnak ítéli, ha az éhezők ott szereznek élel­met, ahol találnak. — Aztán — Ígéri — az akció után a résztvevőket majd kijuttatják a Szovjetunióba. Nem a leg­nyilvánvalóbb beugratás? — De mennyire az! — csó­válta a fejét Kilián. Erről hol hallottál? — Akadt, aki átlátott a ter­vén. A Fémlemezipar érté­nél, az Erzsébet királyné úton van néhány keménykötésö. rendes ember. Egyikük — Ba- dantinak hívják — össze­akasztotta vele a bajuszát. — Badanti? — ismételte — Kilián. — Ismerem. Találkoz­tam vele a Királyerdőn, a Szépvölgyi úti katlanban, ki­ránduláson. túrán... Jól vagy tájékoztatva &z embe­rekről ... 4 Színes meseíilmek | A közeljövőben több ú.i,| színes mesefilmet mutatnak | be a legifjabb mozilátogatók- ^ nak. Szovjet filmművészek | készítették a Hagymácska ci-í y mű színes rajzfilmet. Maci ^ Afrikában a címe a bemuta-á y tásra kerülő lengyel rajzfilm-^ nek. A történet „főszereplői” ^ egy nagy iátékmackó és egy ^ néger kisfiú. í $ Az állatok világába viszi el ^ : ifjú nézőit a Tapsifülesek ci- 'j j mű bolgár rajzfilm. A hónap | végén a Mese a leggazdagabb | verébről című csehszlovák? ? rajzfilmmel, valamint a Ketí í gombolyag című. ugyancsak z y ! csehszlovák bábfilmmel ked-i y | vcskednek a gyermekeknek. | előtt — mondja Rigó János, amint a kifutóban levő játé­koskedvű borjakkal barátko­zunk. — Itt kezdtük, de jövő­re már ott folytatjuk — s a távolabb épülő istállót mu­tatja. — Száz férőhelyes, kor­szerűen berendezett nevelő lesz. Azt már mi tesszük hozzá: — Ha a mostoha viszonyok között ilyen ió eredményeket értek el. a korszerű istállóban azok még tovább javulnak. — Mi is úgy szeretnénk — feleli rá a főállattenyésztő M. S. Rablómese avagy öngól Azután a következő órákban előkerültek más bizonyíté­kok is. amelyek cáfol hatatla­nul amellett szóltak, hogy szó sem igaz Hörömpő rab- lási meséjéből. Kiderült, hogy Hörömpő azért feküdt esz­méletlenül az árokparton, mert a sárga földig leitta ma­gát. Igazolványait útközben hagyta el. pénze pedig már nem is volt, A rendőrség most — az ügyészséggel egyetértés­ben — megszüntette a nyomo­zást az „ismeretlen rablók” után, ellenben bűnvádi el­járást indított az élénk fan­táziájú fiatalember ellen, a hatóság félrevezetése miatt. így hát ennek a rablómesének a bíróságon írják meg majd a végét... (f. a ) XVVVXXVXXXXXXVXXXXXXVXXXXXXXNXXXXXXXVVVVVX-v^ idegenek között élt, mindig £ visszafojtotta érzéseit, mindig £ kevés szeretetet kapott. A proletár forradalom kárpótol-# ta mostciha gyermekkoráért: £ egész lángoló szívét a fórra-£ dalom oltárára tette. A kom-J mun elbukott, akik jövőjüket ^ várták tőle. gyászolták. Ö /f meggyőződéssel harcolt, már £ nem nyugodhatott bele a# veszteségbe, nem érezhette £ öröknek a csapást. Egész éle-J tét felajánlotta. hegy az £ öröm visszatérjen ... í, — Tudod Vili — folytatta ^ Sallai —. akkor lennék iga- ^ zán boldog, ha egyszer újra £ nyíltan, szabadon beszélhet-^ nénk az emberekkel. Elolvas-^ tam a leveleket, amelyeket a ^ gyári munkások írtak a Kom- # munista részére, tőletek a £ Tungsramból és máshonnan. £ Ha elmehetnék a Siemensbe £ vagy a Lángba, bemennék a ^ műhelyekbe, leülnék az embe- ^ rekkel beszélni a sorsukról. # helyzetükről. Lehetetlen, hogy # ne értenénk meg mindenben £ egymást... De ... — Lámpá- £ hoz értek, kigombolta a ka- £ bátját és barna zakója szivar- £ zsebéből ezüst láncon függő £ órát húzott elő — félre most £ a szentimentalizmussal. mert £ nem marad időnk a legfonto- ^ sabbra. Szóval, ha a munkások ^ és a párt akadálytalanul szól-^ hatnak egymáshoz, ha mindig ^ meghallgatjuk a munkásokat.^ akkor sose kell félnünk, hogy ^ nagy hibát követünk el. í # (Folytatjuk) # Sallai mosolygott. — Olyantól tudom, aki sok elvtársat ismer. Van ott egy­két tehetséges fiatal is. Újon­cok, ti foglalkozzatok velük. Látod — nevetett —, az ifik közül is sokat ismerek. De azért nagyon nehéz így — só­hajtott —, embertelen dolog a szigorú illegalitás. Csak az érzi, aki benne él. Mint a beteg az egészséggel, úgy van vele az ember. Akkor becsüli igazán, amikor hiányzik ... — Megértelek — bólintott Kilián. Nem ismerte Sallai életét, csak politikai működéséről tudott esvet-mást. De ezekben a percekben megsejtett vala­mit az egészből, ennek az eszméiért élő embernek egész életéből, megértette szabad szárnyalásra vágyó lelkét... 18. SALLAI IMRE BOLDOGSÁGA Kétéves volt Sallai, ami­kor az Udvarhely megyei Erdőfülén meghalt az apja, aztán röviddel utána az any­ja is. Mindketten tüdővész­ben. Apja szülei vették ma­gukhoz a kisgyereket Mis­kolcra. akinek hét év múlva óira más asztalhoz kellett ül­nie. mert nevelői is elhaltak. Anyai nagyszüleihez kerüli otthon. Udvarhelyen. Homo- rád-Oklándon. Polgáriba a Háromszék megyei Berótor járatták, aztán Pestre kerüli felső kereskedelmibe. Mindig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom