Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-01 / 281. szám

1963. DECEMBER 1, VASÁRNAP PEST MEGYEI üfCívlap II üipolifcika külpolitika külpolitika Izgalommal, feszültséggel, drámai eseményekkel teli hét végére fordul a naptár. Bevezetése három puskalö­vés volt s ezek közül kettő kioltotta John F. Kennedy, az Amerikai Egyesült Álla­mok. 35. elnökének életét. S a külpolitikai események e nagyhetének végét Lyndon B. Johnsonnak, a 36. elnök­nek az amerikai képviselő- ház és szenátus együttes ülé­sén elmondott első, prog­ramját kijelölő beszéde szab­ja meg. A Daliásból és Washing­toniból érkező közlemények szinte minden egyéb jelen­tést kiszorítottak az újsá­gok hasábjairól; eltörpültek emellett a baloldal jelentős előretöréséről tanúskodó ja­pán választás adatai, az iraki helyzet lassú normalizálódá­sáról szóló közlések épp úgy, mint az Egyesült Nemzetek Szervezetének munkásságá­ról szóló hírek, hiszen az ENSZ munkája is szünetelt néhány napon át a dallasi gyilkosság következtében, csu­pán a hét második felében kezdődött meg újra. Igaz, az első ülésen mindjárt rend­kívül jelentős határozatok születtek: — a közgyűlés is­mételten állást foglalt a részleges atomcsendszerzödés mellett, javasolta a további leszerelési tárgyalásokat, a nemzetközi feszültség enyhí­tésére irányuló újabb lépé­seket. Szinte ennek folyta­táséiként érkeztek meg az első hírek Varsóból, a Bé­ke-világ tanács üléséről, amely pénteken kezdte meg tanácskozását ugyanezekről, az egész emberiség sorsát, jövőjét érintő kérdésekről. ' A Világ kormányait s leg­fontosabb társadalmi szerve­zeteit ■ ' mágáJBá íogláfö ' két nagy nemzetközi szervet egy- . aránt — ha nem is egyenlő .mértékben és felelősséggel — a béke sorsa érdekli, a béke megszilárdításáról tanácsko­zik. Éppen a béke sorsa iránti aggódás adta meg a külö­nös súlyt a dallasi és wa­shingtoni híreknek is. A me­rénylet tényei s következ­ményei mindenekelőtt két kérdést vetettek fel nemcsak a politikusok, az államfér­fiak, hanem az egyszerű emberek számára is. Ami­kor az első jelentések a mind­össze 24 éves Lee H. Os- waldot, az állítólagos „kom­munistagyanús” és „Castro- barát” dallasi fiatalembert vádolták a gyilkossággal, jog­gal merült fel az első kér­dés: vajon nem akarják-e megismételni, ezúttal Ame­rikában, a fasizmus uralmá­nak nyitányát jelentő Reichs- tag-pert, tájon nem Osvjald- ban kereste egy amerikai Göring a hatvanas évek Van der Lubbe-ját, azt az ürügyet, amely utat nyithat a szélsőséges reakció tom- bolásátiak. Ha ez a kérdés az első napokban inkább csak a szocialista országok sajtó­jában merült fel, a második dallasi merénylet, amelynek áldozata ezúttal már Oswald volt, még a legelfogultabb új­ságíróban, a leginkább befo­lyásolható olvasóban is meg­erősítette a gyanút: aljasul kitervelt, de primitíven meg­rendezett színjáték folyik, amelynek egyetlen célja, hogy Amerikát s a világot letérít­se a megkezdett útról, ar­ról, ahol az első mérföld­követ a moszkvai szerződés jelentette. Kennedy elnök politikájá­ban — mind országa belső ügyeit, mind pedig a nem­zetközi helyzetet illetően — józanabb, reálisabb elképze­lésekből, a való helyzet nagyjából pontos felmérésé­ből indult ki. Természetesen ez a politika is imperialista, az amerikai monopóliumok érdekeit képviselő, a szocia­lizmus térhódításával szem­beszegülő magatartás volt — de a tényekre alapozódott. A dallasi meiényletsorozat még egy kérdést is felve­tett, folytatódhat-e Kennedy halálával az a nemzetközi politikai vonal, amelyet az elnök jelölt meg? Ez a vo­nal, bár sok és veszélyes kanyarral, ahhoz a moszkvai tárgyalóteremhez vezetett, ahol nyáron rákerült az amerikai küldött aláírása is a nukleáris kísérletek rész­leges eltiltásáról kötött egyezményre. Lesz-e mód meggátolni a hidegháború lovagjainak, sőt, a meleghá­ború bajnokainak térhódítá­sát? Képes lesz-e Johnson, az új elnök arra, hogy foly­tassa elődje útját? Ennek a kérdésnek súlyát megnövel­te, hogy a világ mind ez ideig viszonylag keveset tudott a korábbi alelnökről, személye háttérbe szorult Kennedy mögött, helyzete pedig — abból a Texasból szárma­zik, azt az álamot képvi­selte korábban a szenátus­ban, ahol elődjét megölték — sokak számára egyenesen két­ségessé tette politikáját. Roosevelt elnök egykori felfedezettje, az amerikai de­mokrata párt egyik legru- tinosabb vezetője, Lyndon B. Johnson — akiről lapunk más helyén közlünk ismerte­tést — első megnyilatkozá­saiban úgy mutatkozott be, hogy megkísérli folytatni elődje tevékenységét. A sze­nátus és a képviselőház együttes ülésén elmondott beszéde még nem foglalko­zott ugyan részletesen min­den kérdéssel, de az új el­nök kijelentette: irányadó­nak tekinti Kennedy politiká­ját a nemzetközi életben azon az úton jár, mint elődje. Johnson is a legégetőbb nem­zetközi kérdésnek minősí­tette á béke ' biztosítását; az általános és teljes leszere­lés megvalósulását. Szavai­ból arra lehet következtetni, hogy megérti a békés együtt­élésnek a Szovjetunió által képviselt politikáját, ennek jelentőségét az egész világ számára. Ezt ismételte meg a nagy amerikai ünnep, a há­laadás ünnepe előestéjén is. Erre utal az a tény, hogy maga mellett tartja Kennedy minisztereit, köztük Rusk külügyminisztert s az is, hogy első megbeszéléseinek egyikét Mikojannal, a Szovjetunió Minisztertanácsa első elnök­helyettesével folytatta. Johnson kormányzata még alig néhány napos, így ne­héz lenne ítéletet alkotni ma­gatartásának várható alaku­lásáról. a világ közvélemé­nye azt várja az Egyesült Államok új elnökétől, hogy a második nagy kérdésre, a béke, a leszerelés, a békés együttélés kérdésére pozitív, a népek akaratának megfele­lő választ adjon. Kiss Csaba Feszült politikai légkör Venezuelában Választások előtt — Kubaellenes rágalomhadjárat A Venezuelában vasárnap­ra kitűzött választások kü­szöbén Betancourt elnök, Venezuela diktátora nyilat­kozott a külföldi sajtó kép­viselői előtt. Heves kirohanásokat in­tézett Kuba ellen, azt bizonyítva, hogy „amíg ott a Castro-rendszer van uralmon, valamennyi la­tin-amerikai ország ve­szélyben forog”. Ismeretes, hogy a vene­zuelai hazafias erők min­den megmozdulását az ország­ban uralkodó diktatúra el­len a venezuelai hatóságok a Kuba-ellenes akció alá­támasztására próbálnak fel­használni. Mint jelentik: péntek este Venezuela hivatalosan kérte, hogy üljön össze az Ame­rikai Államok Szervezetének konzultatív tanácsa, hogy kivizsgálja „a kubai kor­hogy | A Béke-világtmuks ülése A Béke-világtanács varsói ülésszaka szombaton bizottsá­gi üléseket tartott. Az Isa- oelle Blume (Belgium) vezette bizottságban a nemzetközi lég­kör egészségesebbé válásával, az államok közötti bizalom erősödésével, a hidegháború megszüntetésével és az általá­nos és teljes leszerelés meg­valósításával kapcsolatos problémákról tárgyaltak. Az Antoine Tabet (Libanon) tőket, elsősorban amerikai tiszteket hívtak meg, az állí­tólagos kubai fegyverszállít­mány megvizsgálására. A külügyminisztérium egyik helyiségében akna­vetőket, géppuskákat, gép­pisztolyokat és hamis montázs-fényképeket mu­tattak be. A külügyminisztérium és a hadügyminisztérium képvise­lői ezekre a „bizonyítékokra” hivatkozva kijelentették, hogy a fegyvert Kubából szállítot­ták. Az amerikai katonai szakértők természetesen siet­tek megerősíteni ezt a rágal­mat. A mindenféle provokációs jelentésre fogékony amerikai sajtó gyorsan felkapta ezt a hírkacsát és teljes erőből on­tani kezdte a híreket Castro „újabb, megengedhetetlen be­avatkozásáról” más latin­amerikai országok ügyeibe. Szombaton a Kuba-elle­nes kampányba bekapcso­lódott az Egyesült Álla­mok külügyminisztériuma is, amelynek képviselője közölte: az Egyesült Államok szerint a venezuelai kormány rendel­kezésére álló bizonyítékok nem hagynak kétséget afelől, hogy a fegyvereket Kubából szállították. A venezuelai kormány be­jelentette, hogy vádat emel Kuba ellen az Amerikai Ál­lamok Szervezetében. ltepá*BÍ^s*ereiicsétIenség Kaimdálian Jugosziáv-román közös közlemény Belgrádban aláírták a vaskapui erőmű felépítéséről szóló egyezményt rületen élvez. teljes egyenjogúságot A kanadai polgári légiforga­lom történetének egyik leg­súlyosabb szerencsétlensége zajlott le Montreal közelében. A montreali repülőtérről az esti órákban szakadó esőben szállt fel egy DC—8 típusú utasszállító repülőgép, hogy utasait Torontóba szállítsa. Alig hat perccel az indulás után, amikor a gép még csak a repülőtéritől mintegy 30 ki­lométerre fekvő Sainte There­se-nél repült, körülbelül 300 méter magasságban, a környék lakói nagy erejű robbanásra figyeltek fel. A lezuhant és hatalmas lánggal lobogó gép roncsát két órán át nem lehe­tett megközelíteni. Az időközben kiérkezett mentőosztagok és a vizsgáló bizottság megállapította, hogy a repülőgép fedélzetén tartóz­kodó 118 személy közül senki sem maradt életben. A sze­rencsétlenség okát még nem tudták megállapítani. Joszip Broz Tito, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke és Gheor- ghe Gheorghiu-Dej, a Román Államtanács elnöke szombaton Belgrádban egyezményt írt alá a vaskapui vízi erőmű és hajó« zási rendszer létesítéséről. A két kormány az egyezmény aláírásával utat nyitott a jö­vendő gigászi vaskapui erőmű felépítéséhez, amelyről a tár-1 Rómában befejeződött a gyalások a két kormány között j mesterséges holdak igényűévé-; még 1960-ban kezdődtek meg. | telével megvalósítandó táv* Az egyezmény alapvető jelleg- ! közléssel foglalkozó harma- zetessége, hogy Jugoszlávia és j dik európai értekezlet, amely Románia az építésre, vala- - elhatározta egy állandó szerv mint a vaskapui vízi energia- | és hajózási rendszer kihaszná-! lására vonatkozóan minden te- 1 Elnöki vizsgálóbizottság alakult a Kennedy-raerénylet ügyében (Folytatás az 1. oldalról.) ügyi osztályának vezetője. Kijelentette: a dallasi rendőrség szarvashibát követett el, amikor nem vizsgáltatta meg Lee Oswald gyom­rának tartalmát. Á dallasi rendőrség előző­leg ugyanis azt állította, hogy ételmaradékokat talált a könyvtárban, ahonnan Ken- nedyre tüzeltek. Heger, mint mondotta, képtelen megér­teni, miért nem derítette ki a dallasi rendőrség, mit evett Oswald letartóztatása előtt. ,,Mi itt Bécsben, még a tolvajokat is megvizsgál­tatjuk ilyen szempontból” — mondotta a rendőrtiszt. Az FBI, az amerikai szö­vetségi nyomozóiroda hala­déktalan vizsgálatát követeli „a texasi őrjöngők” egyik csoportjának ügyében két amerikai képviselő. Grabowski demokrata­párti és Conte republi­kánus képviselő pénteken este követelte, az FBI derítse ki az úgyneve­zett „Dallas, Texas ame­rikai ténymegállapító bi­zottságának” hátterét. Azon a napon, amelyen Kennedy elnök megérkezett végzetes dallasi korteskörút- jára, a Dallas Morning News című helyi lap, fize­tett hirdetés fámájában, egy oldalas „szózatot” intézet Kennedyhez, az említett szer vezet, valamint elnökének bizonyos Bemard Weissman- nak nevében. A két ameri­kai képviselő, az FBI vizs­gálatát követelve, most meg­állapította, hogy a közlemény „ádáz, gonosz és gyalázkodó volt, rosszindulatú szóhasz­nálatával alkalmas lehetett fanatikus elemek felizgatá­sára”. Mint a sajtó már ko­rábban erről hírt adott, a dallasi lapban megjelent köz­lemény durván gyalázta Kennedy elnök személyét és politikáját. A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának nyilatkozata A Vietnami Tájékoztató Iro­da közzétette a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mányának nyilatkozatát, amely követeli. az Egyesült Államok kor­mánya vessen véget a dél­vietnami jogtalan és bű­Johnson megbeszélése az amerikai négerek egyik vezetőjével Johnson elnök megbeszélést folytatott Roy Wilkinsszel, a színesbőrűek haladásáért küz­dő országos szövetség titkárá­val. Wilkins a megbeszélés után kijelentette, hogy a pol- | gári jogok érvényesítéséről I szóló törvény kongresszusi el- i fogadtatásáról nem esett szó. i Johnson főleg a négerek mun- ! kalehetőségeinek megjavításá- I ra helyezte a hangsúlyt. Ezzel a problémakörrel foglalkozott alelnöki minőségében is, mert ő volt annak a Kennedy által felállított bizottságnak a veze­tője, amely a munkahelyek egyenlő elosztásának kérdései­vel foglalkozott. Wilkins végül hangsúlyozta, hogy bíznak az új elnöknek a polgári jogok érvényesítése te­rén tanúsitott magatartásá­ban. PP ______ 09 M EGYAGOZOS "ilemes mikróvasúlak váltóval Tolató mozdonyok ÉRKEZTEK A 230,— forint 46,— forint FŐVÁROSI JÁTÉKBOLTOKBA nős háborúnak, szüntesse meg Dél-Vielnamban a fegyveres beavatkozást és agressziót, s tegye lehetővé a vietnami nép számára, hogy belső prob­lémáit maga oldja meg. A nyilatkozat rámutat, hogy a dél-vietnami katonai állam­csíny után, november 20-án Honoluluban nagy tanácsko­zás kezdődött, amelyen részt vettek a Washingtonból, a Csendes-óceán térségéből és Saigonból oda érkezett magas- rangú katonatisztek és diplo­maták. Az értekezlet céljairól, az ott tárgyalt kérdésekről és elfogadott határozatokról szó­ló nyilatkozat megint csak leleplezte az amerikai kor­mány azon törekvéseit, hogy fokozza dél-vietnami agresszív háborúját és nyílt beavatkozását Dél- kelet-Ázsia országainak belügyeibe. A nyilatkozat rámutat arra. hogy az 1963. november 1-i dél-vietnami államcsíny világosan bizonyítja az amerikai imperialisták és kiszolgálóik tehetetlensé­gét, ez arra ösztönzi Dél-Vietnam népét, hogy még határozottab­ban tömörítse sorait és har­coljon a győzelemig. A vietnami nép és a Viet­nami Demokratikus Köztár­saság kormánya tettes mér­tékben helyesli és támogatja azokat a jogos követeléseket, amdvek a dél-vietnami nem­zeti felszabadítási front 1963. november 8-i nyilatkozatában nyertek kifejezést. megalakítását. Ennek életbe­lépéséig az értekezlet kül­döttei előkészítő bizottság­ként együttműködnek és 1964. márciusában tartják követ­kező tanácskozásukat. A svéd színházi dolgozók szakszervezete péntek este „tv-sztrájkba” léipett. A szí­nészek és operaénekesek majdnem hetvenszázalékos emelést követelnek a svéd televíziótól, míg az csupán 15 százalékos emelésre tett ajánlatot. Török lapjelentések szerint Ajdemir ezredest és a május 21-i államcsínykísérietben va­ló részvételért halálra ítélt három társát kegyelemre ter­jesztik fel a török nemzet- gyűlés elé. Ennek értelmé­ben a halálbüntetést élet­fogytiglani börtönre változtat­nák át. Az angol királyi sebészeti intézet most kiadott tanulmá­nyában rámutat, hogy Nagy­Britanniában balesetek követ­keztében évente átlag 20 000 ember hal meg, kórházi ke­zelésre szorul 300 000. Az ipari balesetek évi átlaga 200 000. A baleseti sérültek naponként 13 000 kórházi ágyat foglalnak él. A varsói magyar intézet fennállásának 15. évforduló­ja alkalmából Varga Ferenc, az intézet igazgatója, koktélt adott a minisztérium, a kul­turális és művészetügyi mi­nisztérium, valamint a var­sói tudományos és kulturá­lis élet kimagasló szemé­lyiségeinek. Részt vett a foga­dáson dr. Rosta László, a varsói magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A LEMP Központi Bizott­ságának XIV. plénuma szom­bat délelőtt folytatta mun­káját. A szombat reggeli Try- buna Ludu teljes egészében, öt oldalon közölte a politikai bizottság referátumát. A többi lapok részletes ismertetést adnak a beszámolóról. mány beavatkozását vene- i zuela belügyeibe”. A tanács rendkívüli ülé­sét december 3-ra tűzték ki. A venezuelai belügymi­nisztérium további letar­tóztatásokat foganatosít. A legújabb letartóztatott: Domingo Alberto Ran­gel, a baloldali forra­dalmi mozgalom veze­tője. A Nemzeti Felszabadítási Front harcosai a Venezuelai Vöröskereszt közvetítésével felajánlották, hogy szabadon- bocsátják a caracasi ameri­kai katonai misszió helyet­tes vezetőjét azzal a felté­tellel, ha visszaadják a sza­badságot a politikai tevé­kenységéért letartóztatott sze­mélyeknek, köztük a csü­törtökön letartóztatott diákok­nak. A szabadságharcosok ne­vében a felszabadító mozgalom három kato­nai vezetője irta alá a Vöröskereszthez intézett levelet. Az utóbbi időben a betan- courtisták egész sor kubai ..összeesküvést” produkáltak. Most azt állítják, hogy Kubá­ból titokban három tonna fegyver érkezett Venezuelába, s hogy a valószerűség látsza­tát keltsék, a caracasi ható­ságok külföldi katonai szakér­| vezette bizottság megvitatta a gyarmatosítás ellen, a nemzeti j függetlenségért és a szuvere­nitás elismeréséért folytatott küzdelem kérdéseit. Az ausztrál Frank Hartley elnökletével ülésező bizottság vizsgálat alá vette a békemoz­galom hatékonyabbá tételének és megszilárdításának, a bé­kéért küzdő különböző szerve­zetek együttműködésének problémáit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom