Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-06 / 260. szám

1053. NOVEMBER 8, SZERDA n»í K/Círlav Felavatták a Dunai Cement- és Mészművet (Folytatás az 1. oldalról) tatai a kérdéses elemeket. |A szakemberek a harmadik ? megoldást választották. Olcsóbb, gyorsabb és praktikusabb megoldás született; különleges gépkocsikra ke­rült a ritka szállítmány. Há­rom országon keresztül veze­tett az út. Amerre elhalad­tak, le kellett zárni egyes útszakaszokat. Magasabbra kellett emelni az utakat ke­resztező magasfeszültségű ve­zetékeket. A dolog mégis ki­tűnően sikerült, mert a len­gyel, cseh és magyar mun­kások egyaránt nagy erőfe­szítéseket tettek a siker ér­dekében. Pullai Árpád, a KISZ KB első titkára jelentette a párt és a kormány jelenlevő kép­viselőinek, hogy a KISZ teljesítette megbízatását. Ez az építkezés az if­júsági mozgalom nagy próbatétele volt. Ma már megállapíthatjuk, hogy a vizsga jól sikerült. A jelenlevők nagy tapssal fogadták azt a bejelentését, hogy az ifjúság a jövőben is kész védnökséget vállalni, erőfeszítéseket tenni nagy terveink sikeres megvalósí­tása érdekében. A német ifjúság nevében Horst Schumann szólt az ün­neplőkhöz. A nagygyűlést követő díszebéden Kádár Já­nos mondott pohárköszöntőt. Kádár János elvtárs pohárköszöntője — Pártunk Központi Bi­zottsága és a kormány 1957- ben határozta el a Dunai Ce­ment- és Mészmű felépítését. Akkoriban a magyar munkás­osztály és a magyar nép a nemzetközi munkásosztály tá­mogatásával nagyon, nehéz és kemény harcot folytatott a szocialista vívmányok, a népi hatalom és a szocialista jövő megvédéséért, és ez az elhatá­rozás kifejezte azt az eltökélt­séget és bizalmat, amellyel az ország jövőjét az akkori ne­héz helyzetben í$ tekintettük. És íme, a mai napon megtör­tént a Dunai Cement- és Mészmű ünnepélyes felava­tása: az üzem minden alap­egysége működik, vagy mű­ködésre kész és be fogja töl­teni azt a feladatot, amely hazánkban a szocializmus to­vábbi építésében rá hárul. — A Dunai Cementé és Mészmű ötéves tervünk nagy beruházásai között foglal he­lyet és hozzá kell tennem, hogy — egyelőre — azok közé a kisszámú be­ruházások közé . tartozik, amelyek batáridő előtt és a tervezett költségnél ol­csóbban valósultak meg. Ezért mi, akik itt a párt Köz­ponti Bizottságát és a kor­mányt képviseljük, ezen az ünnepi napon, szívből együtt örülünk önökkel, mindazok­kal, akiknek munkája ennek a műnek a megteremtésében testet öltött. Meggyőződésünk szerint a Dunai Cement- és Mészmű tervének realizálá­sa, a megvalósulás módja, nagy győzelme a magyar munkásosztálynak, a magyar népnek, a szocialista munká­nak, a szocialista eszmének és nem utolsósorban a proletár internacionalizmusnak is. — Ennek a műnek felépíté­sében nagyon sokan működtek közre: tervezők, szervezők, építőmunkások, gyári munká­sok, akik előállították a szük­séges gépeket, szállítók, pa­rasztok, akik élelmezték ezt az építő hadsereget. Az egész nép erőfeszítése találkozott itt. A proletár internacionalizmus győzelmének is lehet nevezni a mű felépítését, mert a cement- mű gépi berendezése SO szá­zalékban a Német Demokra­tikus Köztársaság dolgozóinál munkájából született, és aho­gyan erről az ünnepi gyűlésen is szó esett, lengyel, csehszlo­vák testvéreink és még mások is közreműködtek a mű meg­valósításában határainkon túl. — A Dunai Cementmű épí­tése a tisztán népgazdasági, szervezési, .technikai feladatok megoldásán túl mást is jeleni népünk életében. Mint ahogj más hasonló nagy szocialista jellegű munkál? azt mindig magukkal, hozzák, ez az építkezés Is az em­berek nagyon komoly át­formálódását jelentette. Azok az emberek, akik ide jöttek a négy év alatt és be­kapcsolódtak az itt folyó mun­kába, ma már nem ugyanazok mint akik voltak a munka kez­detén. Szocialista emberi ér­tékükben ma többek. — Mivel magam is örülök a. többi meghívottal együtt nem akarok itt most nagyor szigorú beszédet mondani mert félek, hogy úgy járnál ezzel is, mint az antialko­holista előadásokkal jármű néha, amelyekre mindenk eljön. csak az alkoholistái nem. (Derültség.) Ezen ; mai baráti ebéden körülbelü 300 ember van jelen és eb bői a 300 emberből körül belül 270 a Dunai Cement mű építésénél végzett pél dás és kimagasló munká jáért kitüntetést kapott. Nagy szerű társaság van itt je­len, felemelő érzés köztük lenni. Úgy érezzük, hogy azokkal az elvtársaink­kal, barátainkkal va­gyunk együtt, akik nagy hadinkban, munkánkban, a szocialista társadalom felépítésében valóban az első sorokban járnak — Kedves elv társak! Tisz­telt barátaim! —i A Dunai Cement- és Mészmű építésén dolgozó em­berek .természetesen nagyon különbözőek. Még nemzetisé­gi eltérés is van, mert hiszen német emberek is dolgoztak itt évszámra. a magyarokkal e-gyütt, dolgoztak idősek és fiatalok is, Ennek az üzemnek a fel­építése — elmondhatjuk — nagyon nehéz körülmé­nyek, nehéz feltételek kö­zött ment végbe. Ez féligmeddig olyan ma­gyar—NDK létesítménynek is nevezhető. Volt ennek az épít­kezésnek a menetében olyan időszak, amikor — azt hiszem — nagyon helyesen, közbe kellett lépnie az ifjúságnak, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetségnek és a Szabad Né­met Ifjúsági Szövetségnek is. Mert bizonyos időszakban olyan nehézségekkel álltunk szemben, amikor a Higgadt, idősebb elvtársak józan szá­mítása valami olyasmit mu­tatott, hogy nem fog menni a dolog. Ilyenkor van szükség a fiatalok számítására, na­gyobb lendületére és nagyobb akaratára. — Nálunk az ifjúság kér­désével sokat és különböző emberek foglalkoznak, Így a többi között társadalmi szer­vek, pedagógusok, filozófusok, moralisták, írók és másfajta foglalkozású emberek és így az ifjúság kérdésének a megkö­zelítése is különböző. Az ifjúság megítélésében a valóságból kell kiindulni és ez az üzem, ennek a felépü­lése, a közben felvetődött alka­dályok leküzdése azt bizonyít­ja. hogy a magyar ifjúság és a Német Demokratikus Köz­társaság ifjúsága, ahogyan it­teni közreműködésükből is lát­hattuk, eljegyezte magút a szocializmussal és tud szocia­lista módon dolgozni, — A nép, az ország szocia­lista jövője, szocialista vilá­gunk jövője természetesen anyagi tényezőktől is függ. de népünk és az emberiség szo­cialista jövőjének legbiztosabb záloga mégis az a szocialista szellem, amely a dolgozók kö­rében mind erősebb, mind mé­lyebb és amely örvendetes módon olyan nagyszerűen mm mutatkozott meg ennek az üzemnek az építésénél is az ifjúságban. — A Központi Bizottság és a kormány nevében szeretnék ez alkalommal köszönetét mondani mindazoknak, akik internacionalista módon segít­ségünkre voltak, mindenek­előtt német elvtársainknak, akik oroszlánrészt vállaltak ebben a segítségben, hasonló­képpen a csehszlovák és a len­gyel elvtársaknák is. Kérjük önöket, akik ma jelein vannak közöttünk, vigyék el hazájukba kö- szönetünket, üdvözletün­ket, legjobb kívánságun­kat és azt a gondolatot, hogy igy és még jobban kell együttmű­ködnünk a jövőben minden közös feladatunk megoldásá­ban. Azért jöttünk ma el ide, elvtársak, hogy a Központi Bizottság és a kormány ne­vében gratuláljunk mind­azoknak a magyar elvtársaink­nak —« a munkásoknak, a technikusoknak, a tervezők­nek, a mérnököknek, az épí­tőknek, a szerelőknek, a kivitelezőknek —, akiknek munkája létrehozta ezt a nagy szocialista művet. És ha megengedik, személy sze­rint önöknek is gratulálunk, akik ma itt vannak körünk­ben és akik kitüntetést kap­tak szocialista helytállásukért. Mint erről a gyűlésen is szó esett, itt nagyon különböző hivatású emberek vannak együtt. Egy részük megy tovább más helyre, más munkába és ott folytatja a szocialista társadalom építé­sét Mások pedig átvették ezt a gyárat és itt fogják a szocializmus építését foly­tatni. Mindazoknak, akik mun­kájuk befejeztével innen elmentek vagy elmen­nek, és mindazoknak, akik itt maradnak és ce­mentet termelnek majd, sok sikert kívánok jö­vendő munkájukhoz, — Azzal szeretném befe^ jezni ezt a köszöntésemet hogy terjesszük, erősítsük és mélyítsük azt a szelle­met, amely a Dunai Ce­ment- és Mészmű építésé­nél jelen volt, és megvaló­suláshoz segítette ötéves tervünk legnagyobb alkotá­sát, és magunknak biztatás­ként mondjuk, másoknak pedig hirdessük, hogy igy tovább! Dolgozzunk még job­ban, hogy elérjük cé­lunkat, a szocialista tár­sadalom teljes felépíté­sét és azt a célunkat, amiért minden történik, hogy' népünk békében és boldogan élhessen ebben a hazában. Gratulálok önöknek és jó i egészséget, további sikereket I kívánok (Nagy taps.) Kitüntették a Dunai Cement- és Mésimü tervezőit, építőit és dolgozóit Hétfőn délután 3 órakor került sor arra az ünnep­ségre, amelyen a párt és a kormány, valamint a KISZ Központi Bizottsága és a SZOT kitüntetéseit adták át a Dunai Cement- és Mészmű tervezésében és kivitelezésé­ben kiemelkedő munkát vég­zett dolgozóknak. B. Szabó János gépszerelő zúzalékot a csoportvezető futószalagnál ellenőrzi Az ünnepséget dr. Talabér ! József, a DCM főmérnöke j és megbízott igazgatója nyi­totta meg. Üdvözölte az el- í nökségben helyet foglaló dr. j Trautmann Rezső építésügyi ! minisztert, Pullai Árpádot, I a KISZ Központi Bizottsága ; első titkárát, Cservenka Fe- j rencnét, az MSZMP Pest megyei Bizottsága első tit­kárát, Wilhelm Meissnert, a Német Demokratikus Köz­társaság nagyarországi nagy­követét, Kilián Józsefet, az építésügyi miniszter első he­lyettesét, Pataki Lászlót, a KISZ Központi Bizottsága titkárát, valamint Somoskői Gábort, az Építő-, Fa- és Építőanyagipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkárát. Ezután elmondotta, hogy a Dunai Cement- és Mész­mű eddig több mint 110 000 tonna cementet adott az országnak. Üdvözölte azokat a német és magyar üzemeket, ame­lyeknek dolgozói mindent megtettek azért, hogy a Du­nai _ _ Cement- és Mészmű határidő előtt kezdhesse meg termelőmunkáját. — Most már törleszt az üzem — mondotta dr. Ta­labér József. — Sok és olcsó cementet adni, ez a szándé­kunk és ha ez sikerül, ez a legnagyobb elismerés vala­mennyiünk számára. A DCM főmérnökének meg­nyitója után dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter ün­nepi beszédére került sor. Ar­ról szólt, mit is jelent az, hogy egy évvel a határidő előtt láthatott munkához az üzem. Bizonyítéka ez annak, hogy jó szervezéssel, okos gaz­dálkodással, szorgalmas munkával túl lehet szár­nyalni az eddigi eredmé­nyeket. Nagy művet hoztak itt létre &S építők — mondotta —, és ezért dicséretet érdemelnek. Az építésügyi miniszter ez­után a DCM határidő előtti befejezéséért, a párt és a kor­mány elismerését és üdvözle­tét tolmácsolta. Azért a rend­kívüli munkáért azonban, amelyet itt végeztek, nemcsak elismerő üdvözlet, hanem ki­tüntetés is illeti a dolgozó­kat. Elsőként dr. Talabér József­nek, s Bartalis Anc ‘ásnak, az I. sz. Mélyépítő Vállalat kő­műves brigádvezetőjének nyújtotta át a Munka Érdem­rendet dr. Trautmznn Rezső. Ezután harminc Szocialista Munkáért Érdemérem és hu­szonkilenc Munka Érdemérem kiosztására került sor. A ju- talmazotta-k között a német— magyar kooperációban készülő építkezés öt német dolgozója is szerepelt. A KISZ érdemérmeket, va­lamint a KISZ aranykoszorús jelvényeit Pullai Árpád, a SZOT kitüntetéseit Somoskői Gábor adta át a kitüntetettek­nek. Az ünnepség keretében hetvenhatan kapták meg az Építőipar Kiváló Dolgozója ki­tüntetést. Az ünnepség után került soar az ünnepi alkalomra készült A három fehér füst című do­kumentumfilm bemutatójára, amelyet Szemes Marianne ren­dező erre az alkalomra ké­szített és csütörtöktől a mo­zikban is vetítenek. Befejezé­sül a KISZ Központi Művész- együttes rajkózenekarának műsorában gyönyörködhettek a kitüntetett dolgozók. PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ; (57) Küí&sft&s v vendég előtt, s mindkét kezét a melle elé kapta. — Csend legyen, kislány! Halálosan komoly ügyben jöt­tem! — Tanár úr. nem gondolja, hogy szokatlan az időpont és a hely? — Máris elfordultam, kapjon magéira valamit, de nagyon gyorsan, Évát olyan váratlanul érte mindez, hogy szó nélkül a szekrényhez lépett, és kivette egyik ruháját. — De mit akar tulajdonkép­pen? — kérdezte öltözködés közben. — Maga rendes lány! Tu­dom, hogy amit most mondani fogok, nem fecsegi el senkinek. A legszigorúbb államtitokról van szó! — suttogta Pálos. — Röviden beszélek, mert senki sem láthatja meg, hogy itt jártam. — Ne tessék már velem vic­celni, tanár úr! — szólt kétel­kedőén Éva. Hangja azonban bizonytalanul csengett, s ez elárulta, hogy tulajdonképpen maga sem tudja, igazat mond-e a zenetanár vagy sem. — Beszéltem a bátyjával, a közeli rakétaegység . műszaki- vegyvédelmi parancsnoká­val. „ A lány közben már magára rántotta pirospettyes ruháját, de még a villámzárat' is elfe­lejtette felhúzni, annyira el- ámult a zenetanár szavain. — Magának, Éva, még ma reggel haza kell mennie Mis­kolcra. Sőt, azt is javasolnám, hogy három-négy napra utaz­zon fel Pestre. Vannak roko­nai? — Csak ismerőseim. De miért? Csak nem szakítom fél­be az üdülést? — Nem mondhatom meg, hogy miért. Szereti a bátyját? — Hogy kérdezhet ilyet? — Hát akkor sürgősen el kell utaznia. Egy percet sem maradhat itt tovább. Mondja azt, hogy valakije beteg, ezért megy el... — De nem megyek! Hogy jön maga ahhoz, hogy nekem parancsoljon? — toppantott dacosan a lány. — Nem me­gyek, és nem megyek! — És ha egy öregember ké­ri magától, aki tudja, hogy milyen veszélyek leselkednek a bátyjára és esetleg magára is, akkor sem teszi meg? — Tulajdonképpen kicsoda ön? — Pálos László zenetanár vagyok! Konzervatóriumi! — Hát kedves tanár úr, most pedig azonnal hagyjon magamra, a viccnek vége, majd este vicceljen, a jelmez­bálom ... Pálos kissé tehetetlenül állt az ajtó előtt. Most mit csinál­jon ezzel a lánnyal? Nem mondhatja meg, hogy ő rend­őrőrnagy. Sipos pedig ügynök. Nem szólhat erről, mert a lány fülig szerelmes. Márpedig a szerelmes nő kiismerhetetlen, bármennyire tisztességes, be­csületes is. Egyszerűen nem fogja elhinni Síposról, hogy kém, s képes lesz odarohanni hozzá, hogy felelősségre vonja. Más se hiányzik, csak éppen ez-... — Szóval nem hajlandó el­menni? — Nem! Mondtam már... — Hát akkor, kedves Évács­ka, fogadja legteljesebb tiszte­letemet! Este a jelmezbálon találkozunk. Ez a viccecske előkészület volt estére... Ugye, nem haragszik? Éva kényszeredetten felne­vetett. — Jó kis vicc, mondha­tom ... Mi mindenen töri ma­ga a fejét, tanár úr... — De azért arra megkérhe­tem ugye, hogy erről a haj­nali látogatásról senkinek se beszéljen ... Nem akarom, hogy este könnyen leleplezzék a jelmezemet... Mert ha el­meséli, akkor mindenki tudni fogja, hogy engem takar az a bizonyos jelmez... — Miért, mibe Öltözik? — ébredt fel Évában a kíváncsi nő. — Majd este meglátja ... — Akkor én sem mondom meg. .. Pedig elárultam volna, ha ihaga is megmondja ... (Folytai juk) lányt sürgősen el kell innen tüntetni. — Őrnagy elvtárs, mondha­tok valamit? — Baita. — Őrnagy elvtárs:, én azt hiszem,, hogy így nem tudjuk elkapni a B. 26-ost Le kel­lene tartóztatni ezt az ügy­nököt. — Sző sincs róla.. . Leg­alábbis egyelőre .., Nos, fi­gyeljen csak tovább... Tart­sa nyitva a szemét, mert Sí­post el akarják tenni láb alól! Liszkai várta, hogy Pálos többet is mond neki, de az őrnagy az ajtóhoz lépett. Halkan kinyitotta, hallgató­zott néhány pillanatig, aztán kisurrant a folyosóba. Éva szobájához ment. Ismét körülnézett. majd, anélkül, hogy kopogott volna, lenyom­ta a kilincset. Jól számított, az ajtó kinyílt. Egy szempil­lantás alatt bezárta maga mö­gött. Éva leeresztett kombi - néban állt a mosdó előtt. Ijedten felsikol tott. — Azonnal takarodjon kit Pálos mutatóujját tiltón a szájára helyezte, jelezve, hogy csendet kér. Sva csak most eszmélt fel, hogy kombinéban, meztelen mellekkel áll a hívatlan férfi­I Pálos egyenesen a folyosó- I ról nyüó fürdőszobához ment. : Kettőt koppintott az ajtón, í aztán hármat számolt magá- ! ban. és ismét kopogott kettőt. ; A fürdőszoba ajtaja kinyílt ; A főhadnagy karikás szemmel ! nézett a parancsnokára. ! — Volt valami? — kérdezte í Pálos, miután magukra zár- í ták az altot. : — Semmi;.. Illetve egész ! éjjel a rádióval vacakolt. Va- * lószínűleg elromlott. mert ; dolgozott rajta. ; Pálos elvette Liszkaitól a ; kis lehallgatókészüléket. Két ; gumicsövét bedugta a fülébe, > aztán a gumipárnás szerke­ztet a falhoz tapasztotta, í Csak egv vékony rabicfal vá- {lasztotta el Sipos szobájától. ; Semmi zajt nem hallott. \ — Nyilván alszik — súgta \ oda a főhadnagynak, jj — Igen. már körülbelül két ^ órája csend van ... í — Maradion itt és figyeljen, f Ha Sipos felkel, jöjjön ki a ^ folyosóra ... De ha fél hétig nem ébredne, akkor is hagyja ^ el a fürdőszobát, mert jönnek a vendégek ... Én bemegyek ^ Évához . .. ^ A főhadnagy kérdőn nézett j; Pálosra. *— Igen, bemegy e&Ezt a

Next

/
Oldalképek
Tartalom