Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-05 / 259. szám

■rmi K^Cirism 1983. NOVEMBER 5, KEDD A nehezebbet választotta Rövidesen megkezdik a visegrádi fellegvár romjainak konzerválását A Pest megyei Hírlap már több ízben foglalkozott a visegrádi fellegvár dolgával, és nemrég örömmel számolt be arról is, hogy a fellegvár­hoz vezető új autóút megnyi­tásával a gyönyörű fekvésű történelmi műemlék most már igen fontos szerepet tölthet be a Dunakanyar idegenfor­galmában. Annak, hogy mi­lyen' nagy vonzóereje van a turistákra, legfőbb bizonyíté­ka az új út hatalmas forgal­ma. A hétvégi napokon százá­val kapaszkodnak fel rajta a személyautók, hogy utasaik gyönyörködhessenek a magas­ban eléjük táruló, panoráma szépségeiben. Élvezetüket azonban sok apró hiányosság egyelőre még megzavarja. Legfőképpen az, hogy a fel­legvár nem készült fel erre a nagy forgalomra. A vár rom­jai közelében semmiféle ven­déglátóipari egység nincs, a kirándulók nem juthatnak üdítő italokhoz, ételhez, sőt még azt is- panaszolták, hogy nem vásárolhatnak a helyszí­nen tájékoztató kiadványokat. Az Országos Műemléki Fel­ügyelőség most levélben adott rövid tájékoztatót a visegrádi fellegvárral kapcsolatos ter­veiről. „Kormányzatunk hiva­talunkon keresztül — mondja a levél — 1958 óta milliókat fordít műemlékvédelemre. az életveszélyes állapotok meg­szüntetésére, az egyes emlé­kek állagvédelmére és helyre­állítási munkálataira. Felügye­lőségünk évente mintegy öt- ven-hatvan műemlékileg vé­dett épület helyreállításán dol­gozik. Visegrádon is folynak az úgynevezett Salamon- toronynál helyreállítási mun­kák. A visegrádi fellegvár állapotát jól ismerjük, de épp a szállítási nehézségek miatt nem kerülhetett sor eddig romkonzerválási munkálatok­ra. A fellegvárhoz vezető út­vonallal ez a probléma is meg­oldáshoz jut. Már elkészítettük a fellegvár legsürgősebb mun­káinak tervdokumentációját, s kellő kapacitás esetén még ez évben meg is indulnak a mun­kálatok. Tájékoztatásul még közöljük azt is, hogy idegen- vezetésről, felkérésre, a Pest megyei Idegenforgalmi Hiva­tal visegrádi kirendeltsége mindenkor gondoskodik, s tu­domásunk szerint ugyanott prospektusok is rendelkezésre állnak.’1 A Dunakanyar és Visegrád barátai bizonyosan nagy öröm­mel veszik tudomásul a mű­emléki felügyelőrég tájékozta­tóját, amelyhez csupán azt fűzzük, hogy — amint azt már ugyancsak, megírtuk — a fel­legvár idegenforgalmi fölsze­relésének terve is elkészült, végrehajtását már az idén megkezdik és így a jövő sze­zonban a kirándulóknak már lényegesen kevesebb panaszra lesz okuk. (ml) nal átlátta a helyzetet, fegy­vert rántott. Három nyomozót leterített, azután kirohant a cukrászdából. Ekkor érte őt hátulról a negyedik pribék halálos lövése. A Békepárt úgy adta hírül hősi halálát: „... Ságvári Endre úgy halt meg, ahogy élt: harc közben. Utat mutatott életével — pél­dát mutat most halálával”. Dr. Vígh Károly liJ FILM FORGATÁSA A Hunnia Filmstúdióban új film forgatására készül Má- riássy Félix rendező: Máriássá Judit Karambol című forga­tókönyvét viszi filmre. A mai tárgyú történet a csepeli fia­talok körében játszódik, de a filmben felvetett probléma — a továbbtanulás kérdése — nemcsak őket, hanem egész if­júságunkat foglalkoztatja. A felvételeket a Hunnia Filmstúdió műtermeiben és Csepelen készítik majd. Je- j lenleg a rendező próbafelvé­telekkel keresi a főszereplőt. fk>t­— Mindjárt elverlek te rossz kölyök . — Biztosítva vagyok... (Komád! rajza) „Veres izlandiak // AZ ELSŐ, ami megkapja a látogatót a gyáli Dózsa „rode- izlandi” majdnem két és fél ezres tyúkfarmjának láttán, a rozsdabarna-vörös színek ár­nyalt gazdagsága. Legutóbb Szombathelyen — a kámoni arborétumban — láttam a ga­lagonyák, szömörcék. vörös ju­harok levelein a vörös színek ilyen tobzódását A színek já­téka itt talán még amannál is szebbnek tűnik; a fák egyhely­ben. állnak, de itt hullámzik az egész udvar, szinte lángol a fáradt őszi napsütésben ... ~ ~ Egyszóval „festői" ez a látvány, színes film vásznára kívánkozik, ahogy délcegen felszegett parázsló tarajú fe­jükkel rácsodálkoznak az ide­genre. Az állati lélektan ku­tatói bizonyíthatnák, van va­lami „fajtabüszkeség” ezeknek a veres szárnyasoknak a tartá-: sában. Ha értenék kotyogó nyelvükön, bizonyára ezt „ko­tyogják” most felém — em­beri nyelvre lefordítva: — „rode-iziandiak vagyunk ám!” Kísérőm — Szélesi Balázs állattenyésztési brigádvezető — mintha csak tolmácsolni akarná, többször is elmondja nekem: ,.rót-izlandiak", „ve­res izlandiak”. Aztán Móczár Lajosné baromfígondozó, meg a tizenkilenc éves Marika leá­nya, s a tizenhét éves Summán Anna mezőgazdasági tanulótól is hallom: „tót-izlandiak“! Látom, büszkék rá. Méltán, hiszen munkájuk „gyümölcse” ez a „lángoló” baromfiudvar. Különösen az év első felé­ben volt sok a munka. Mó- czárné a hivatalos baromfi- gondozó, de — főleg a keltetés idején — az• egész család se­gített neki. .Négy keltetés volt a tsz'saját négyezeres keltető- gépén. Az év eleji ötszázas törzsállományt kiselejtezték, a mostani 2206 tojó és 110 kaltas már az idei keltetésből való. A többit naposcsibeként a tsz tagsága között osztották szét mintegy 1500 rántanivalót a pesti piacokon értékesítettek. A tojásokat leszerződték a Pest megyei Keltető Állomás­sá], minthogy tenyésztojás ter­melésére rendezkedtek be. Ezért is válogatják olyan nagy gondossággal a törzsállományt, amit a következő évben már ötezerre növelnek ugyancsak saját keltetésből. DOLGOZOTT hát Móczárné egész családja, amikor kellett, De megérte, mind nekik, mind a tsz-nek. A „családi” munka­egység-szerzemény már meg­haladja az ezret. A biztosra vehető negyven forintos mun­kaegységgel számolva máris szép részesedésük lesz. Év vé­géig azonban még kétszáz munkaegység összegyűl. Elő­legben kaptak már mintegy huszonhatezer forintot. Mari­kának. az állandó besngítőnek — minthogy vőlegényjelölt is van — hálószoba- és konyha­bútort ígért Móczárné. Bizo­nyosan meg is kapja. A tsz pedig — számolja Gázálarc nélkül A gyömrői tanács legutóbbi ülésén a többi között megvi­tatták az ipari állandó bi­zottság beszámolóját. Több súlyos mulasztásról számoltak be a tanácstagok. Elmondták, hogy a vegyi üzem ben a dol­gozók nem kapják meg a szükséges munkavédelmi fel­szereléseket. Bár veszedelmes savakkal dolgoznak, még sem ritka a gázálarc vagy a gumi­kesztyű nélküli dolgozó. Az ellenőrzés szigetelés nélküli áram vezetéket talált a helyi vasipari ktsz-ben. Az építő ktsz-iben a zsúfoltságot tet­ték szóvá. A tanácsülésen foglalkoztak ezenkívül a helyi Petőfi Termelőszövetkezet mimikájával is. i Elégedettéit a méhészek Végre sikeres szezont zár­tak a méhészek. Az időjárás kedvezett a mézgyűjtésnek és. a nagykőrösi méhész szak­csoport beadási kötelezettsé­geinek 121 százalékra tett eleget. A szakcsoport nem­rég taggyűlésen beszélte meg az elmúlt szezon ta­pasztalatait és a teendőket. Elhatározták, hogy télen szakmai előadássorozatot in­dítanak. Méhészeti szakíil- meket is bemutatnak majd a tagságnak, hogy ezzel is hozzájáruljanak felkészültsé­gük gyarapításához. ma®«® | Iparcikk,-kiáliítás Monoroíi Mononom, a művelődési házban, nagyszabású .ipar- j cikk-kiállítás nyílt, A Pest j megyei Iparcikk KiSkereske- j delmá Vállalat igen sok új­donságot tárt az érdeklődők elé. REKORD I A mönori járásiban, sőt az j egész megyében is párját rit- j kítja a nyáregyháziak ered- : menyé. Tizenhat holdon át-! lagosan 260 mázsa sárgarépát j termelték, amelynek 80 szá- j zaléka I. osztályú árti. Különleges képeslap karácsonyra A Nagykőrösi Vegyesipari Vállalat másfél hónapja kor­szerű fényképészrészleget lé­tesített. A műterem két ve­zetője meg akarja valósíta­ni a városban és közvetlen környékén az állandó ri­portfotó szolgálatot. Ezen­kívül más terveket is tarto­gatnak a közeljövőre. Kará­csonyra például különleges képeslapokat lehet rendelni náluk. A megrendelők fény­képével készítik el az üd­vözlőlapot, mégpedig igen olcsón. \ve\v\\>\\v:: * \\\\\v\\\\v\\NvNy\\\\\\Tav.N\WJKWy\N\\\\\\\v\Avm\\\xvA\\\\\Vv\^^^ Duna-part (Koppány felv.) Cserni Antal főkönyvelő — szeptember végéig tojásból hetvenhatezer forintot, a kise­lejtezett állományból pedig huszonnégyezer forintot véte­lezett be. Pedig még csak az első keltetésből származó to­tók tojnak. A jelenlegi napi ötszáz tojáshozam rövidesen nyolcszázra emelkedik. Az ed­digi számítások szerint egy tojás önköltsége egy forint hu­szonhét fillérbe került. S ez még csökkenni fog a tojásho- ?.am emelkedésével, ami az idén is — egy tojóra egé&z-év~- re átszámítva — meghaladja a százötvenet. Lám, nemcsak „festőt’", dé nasznos is ez a „lángoló” ba­romfiudvar. Ferencz Lajos ség ablakait bezúzták, kőzá­port zúdítottak a terembe és a fejveszetten, egymást ta­posva, kifelé menekülő nyi­lasokat alaposan helyben­hagyták. A mentők négy autóval vonultak ki, s a se­besült nyilasokat kórházba szállították. A „Tompa utcai csata” az ifjúmunkások győ­zelmével végződött. A rendőrség hozzálátott a tettesek és az értelmi szer­ző kinyomozásához. Előállí­tották az OIB tagjainak egy részét, közöttük Ságvári Endrét is. Nyolchónapi bör­tönre ítélték. 1940-ben ismét letartóztatták Sagvárit és csak 1941 elején szabadult. Átvette az OIB ve­zetését. Munkáját a KMP Köz­ponti Bizottsága irányította. Nagy feladatok vártak az if­júmunkásokra és az osztály­harcos ifjúság fokozta a hábo­rú- és a fasisztaellenes pro­pagandát. A fiatalság mozgó­sítását Ságvári szervezte. A jó szervezőmunka ered­ménye már 1941. október 6-án megmutatkozott, amikor a Batthyány emlékművet több­száz munkás-, értelmiségi- és parasztfiatal megkoszorúzta. Még sikerültebb volt novem­ber 1-én a magyar független­ség nagy harcosai, Kossuth Lajos és Táncsics Mihály sír­jánál rendezett emlékünne­pély. Több ezer em,bér tünte­tett a magyar függetlenség mellett. Jelentős szerepe volt Ságvárinak abban is, hogy a főváros és környékének fiatal­sága tömegesen vett részt a Petőfi szobornál 1942. március 15-én rendezett nagy antifa­siszta- és hazafias tüntetésen. A kormány felismerte, hogy a magyarság nemzeti öntudat­ra ébresztése veszélyezteti a Hitler-barát politikát, ezért fokozta a terrort a kommunis­ták ellen, akik minden anti­fasiszta akcióban vezetősze­repet játszottak. Schönherz és Rózsa meggyilkolása, több száz kommunista bebörtönzé­se jelezték a fasiszta terrort, Ságvári Endre illegalitásba 'kényszerült. Amikor a KMP Békepárt néven 1943-ban új­jáalakult. a párt lapját, a ..Bé­ke és Szabadság”-ot, amely 1944. március 15-én jelent meg a párt nyomdájában készült, Ságvári szerkesztette. Már a negyedik számon dol­gozott, amikor 1944. július 27- én illegális találkozóra in­dult Budára, a Zugligeti útra, a Nagy-féle cukrászdába, hogy a megjelenő laphoz az utolsó anyagot is átvegye. A cukrász­dában várakozva, csendőrnyo­mozók törtek rá. Ságvári azon­Osztályhelyzete alapján gondtalan fiatalsága lehetett volna. Hírneves budapesti Ügyvéd édesapja zavartalan és kényelmes jómódot bizto­sított fiának. Szülei kitűnő nevelésben részesítették. Nyel­veket tanult, zongorázott, ví- vóleökékre járt. írói tehet­ségéről tanúskodtak szép gyermekmeséi. Ö mégis a nehezebbet, a küzdelmeseb­bet választotta. Érettségi után, 1931-ben, a jogi egyetemre iratkozott és úgy látszott, hogy teljesül a család kívánsága: folytatja édesapja hivatását. Bár 1936- ban kitüntetéssel végezte el egyetemi tanulmányait, és a családi összeköttetések révén tisztviselői álláshoz jutott a városházán, a jól induló kar­rier nem folytatódott. Ugyan­is Ságvári már egyetemi ta­nulmányai alatt tanulmányoz­ta Marx műveit. Városházi tisztviselő korában belépett a szociáldemokrata pártba. Marxista meggyőződése miatt világnézeti kérdésekben csak­hamar ellentétbe került csa­ládjával és a viták annyira elmérgesedtek közöttük, hogy elköltözött hazulról. Ságvári a szociáldemokrata párt ifjúsági szervezetében kezdte el mozgalmi tevé­kenységét. Előadásokra járt, részt vett a politikai viták­ban, a kultúrgárda munká­jában és azokon a sportverse­nyeken, amelyeket az Or­szágos Ifjúsági Bizottság a gödi és a korányi munkás- strandtelepeken rendezett. Az DIB, amely akkor a kom­munista és forradalmi gon­dolkodású szociáldemokrata ifjak legális szervezete volt, felfigyelt Ságvári sokoldalú :evékenységére, több fontos feladattal bízta meg, és ha­marosan bevonta a mozga­lom irányításába. Ságvári neve egyébként fő­leg a Tompa utcai csata révén került a korszak ifjú- munkás-mozgalmának törté- ; setébe. Ugyanis, miután a nyilasok 1937-ben a hűvös­völgyi Nagyréten rátámad- ak az SZDP fiataljainak május elsejei ünnepségére, az DIB elhatározta, hogy meg- örolja a gaztettet. Erre szep- lember 16-án elérkezett a tedvező alkalom. A nyilasok tép viselői beszámolót hir- iettek Tompa utcai helyisé-1 íükben. Ságvári Endre an­gyalföldi, ferencvárosi és VIII. kerületi fiatalokból ál­ló, kb. 300 főnyi gárdát szervezett, és a kitűzött idő­pontban az ifik megjelentek i nyilasfészek előtt. A helyi­SAGVÁRI ENDRE SZÜLETÉSÉNEK 50. ÉVFORDULÓJÁRA TELEPÍTÉSI HÍRADÓ A ceglédi járás és a város közös gazdaságai nagy lelke­sedéssel láttak hozzá az őszi telepítési tervek megvalósítá­sához. A ceglédi Táncsics Termelőszövetkezetben 7U hold új szőlőt telepítenék. Tegnap kezdték el a munkát. A gyökeres vesszőt saját, öt­holdas szőlőiskolájukból nyer­ték. Ezzel a 70 holddal most már 134 hold nagy­üzemi művelésre alkalmas szőlőterületük lesz. A járás­ban az idén ősszel és jövő tavasszal 477 hold szőlőt és 76 hold gyümölcsöst kell telepíteni. A tösrteli Rákóczi Termelőszövetkezetben jelen­leg talajvizsgálat folyik és meg szeretnék állapítani a kijelölt terület alkalmas-e szőlő és gyümölcsös céljai­nak. Az OMMI munkatár­sai örömmel újságolták, hogy általában jó területeket je­löltek M a termelőszövet­kezetek és az állami gazda­ságok. IRÁNY: KÜLFÖLD A törteli Aranykalász Ter­melőszövetkezet az elmúlt napokiban 27 hízott marhát adott’ át az Állati orgalmi Vállalatnak. Az állatokat rö­videsen külföldi megrende­lőknek adják át.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom