Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-01 / 256. szám

Nccrci 1S83. NOVEMBER 1. PÉNTEK Megkezdődött a termelőszö­vetkezetek és a tervező iro­dák szerződéskötése a jövő évi beruházások előkészítésé­re. A közös gazdaságok 1964-re mintegy kétmil­liárd forint értékű épít­kezést irányoztak elő. Ez az összeg valamivel meg­haladja ugyan az ideit, mégis kevesebb új létesítmény ké­szül belőle: az ez évi mint­egy 7500 helyett nem egészen j 6000. A magyarázat az, hogy jövőre már általában nem egyszerű állatférőhelyeket vagy tárolóépületeket hoznak létre, hanem zömében a meg­levő telepeket teszik korsze­rűbbé és ellátják járulékos lé­tesítményekkel, maguk .az egyes épületek pedig nagyobb befogadóképességűek, műsza­kilag igényesebbek, a gazda­ságos, termelékeny üzemelte­tésre alkalmasabbak lesznek. Ezeken kívül jelentős összegeket fordí­tanak a régebbi építkezé­sek kiegészítésére. A fejlettebb beruházások iiá­Ismeretlen sugárzások az űrben? Az Uránia bemutató csil­lagvizsgálóban Sinka József csillagász, az MTESZ központi asztronautikai szakosztályá­nak titkára tartott előadást arról, milyen feladatokat kell még megoldani ahhoz, hogy az ember biztonságosan in­dulhasson útnak a szomszédos bolygókra. Alapvető feltétele annak — mondotta —, hogy az űrhajós valóban célt érjen, a kiszemelt égitest pon­tos helyének, más szóval a földtől való távolságá­nak ismerete. A csillagászok az egyes égi­testek közti távolságokat mind a nap—föld távolságra, az úgynevezett csillagászati egységre vezetik vissza. En­nek tökéletesen pontos ér­tékét . azonban még ma sem tudjuk, bár legújabban — fő­képpen a radarvisszhang se­gítségével — már sokkal kö­zelebb jutottunk ehhez a cél­hoz. A kiszemelt bolygó felé először ember nélkül kell, csupán műszerekkel ellátott űrhajókat indítani, mert ab­ból kiindulva, hogy pályájuk a valóságban hogyan tér el a tervezettől, minden egyéb módszernél sokkal inkább le­het a találathoz szükséges pontosságot elérni. Utalt az előadó arra a leg­utóbbi bejelentésre, hogy távolabbi időpontra halaszt­ják az ember holdutazását. Ez a tény a megoldandó prob­lémák bonyolultságát bizo­nyítja. A halasztásban elsősor­ban élettani tényezőnek van szerepe. Eddig ugyanis minden egyes űrrepülés után a normálistól eltérő jelenségeket észleltek az űrhajósok szervezetében. Pél­dául megnőtt a fehérvérsej­tek száma, zavarok keletkez­tek a vörösvérsejtek közt is, és ezeket a panaszokat az or­vosok csak körülbelül két év alatt tudták megszüntetve. A nehézséget az okozza, hogy az űrrepülők szervezeté­ben nem sikerült olyan elvál­tozásokat találni, amelyek föl­di körülmények között hason­ló tüneteket szoktak kiválta­ni. így e rendellenességek okait ma még nem is Is­merik. Egyesek szerint talán az űr­utazással járó fizikai és lelki megterhelés következmé­nyeiről van szó. De jo­gosnak látszik az a felté­telezés is, hogy a bolygóközi térben olyan■ sugárzások is le­hetnekamelyeket a földön nem ismerünk, mert hozzánk a légkör „szűrőjén” át nem, jutnak el. A holdutazás elhalasztását tehát — mondotta befejezésül Sinka József — nem a techni­kai nehézségek, hanem főleg a mindennél értékesebb em­beri élet és egészség védelme tette szükségessé. (MTI) kenységében segítségére van hét pedagógus i3, akik egy­részt a gyermekszakkörök- kel, másrészt a művelődési ház más feladataival fog­lalkoznak rendszeresen. Most legutóbb újra érde­kes kezdeményezésre került sor. A gyermekturista-szak- oszlályból, amely nem egé­szen húsz fővel működött, általános gyermékjátékklub alakult. A klub keretein be­lül három szakosztály mű­ködik. A három szakosz­tály — miután időközben létszámuk alaposan megnö­vekedett — közel ötven fő­vel működik a korábbi húsz Kiállítás — szépséghibával Megnyitották a Károlyi Mihály-emlékkiállitást Csütörtökön a Károlyi-palo­tában ünnepélyesen megnyi­tották a Károlyi Mihály-em- lékkiállítás-t. A megnyitón je­len volt llku Pál művelődés- ügyi miniszter, az MSZMP Politikai Bizottságának pót­tagja, Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizottsága Párttör- téneti Intézetének igazgatója és helyettese. Bakó Ágnes, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, dr. Liptai Ervin, a Művelődésügyi Minisztérium múzeumi főosztályának veze­tője, Sinkó Ervin professzor, a Magyarországon tartózkodó jugoszláv fróküldöttség vezető­je, a Vörös Újság egyik volt szerkesztője. Ott volt a meg­nyitáson Károlyi Mihály özve­gye, továbbá politikai, társa­dalmi és kulturális életünk számos vezető személyisége, köztük a magyar munkásmoz­galom ismert harcosai. A kiállításon Ortutay Gyula akadémikus a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára mondott megnyitó beszédet. (MTI) — A nagy mélységek ostroma. A Szovjetunióban a legújabb hírek szerint elő­készületek folynak a 15— 18 kilométeres mélységű aknák fúrására. E nagy mélységek megostromlása előtt azonban még sok fi­zikai és kémiai problé­mát kell tisztázniuk a tu­dósoknak. helyett. A három szakosz­tály: turisztikai, idegenve­zetői és általános gyermek­játék-szakosztály. Az egész vezetője Nyéki Károly, pe­dagógus, a 2-es számú ál­talános iskola úttörőcsapa­tának vezetője. Az egyes szakosztályok élén szakosz­tályvezetők állnak, akik gim­náziumi tanulók. A gyerekek hetenként két alkalommal, pénteken, és va­sárnap birtokba vesznek a művelődési házban három szobát s szakosztályonként foglalkozást tartanak. A tu­ristáknak és az idegenveze­tőknek például igen hasz­nos .ismereteket nyújtó kis- filmeket vetítenek, megis­mertetik őket a város és a környék nevezetességeivel, tör­ténetével, kirándulásokat szerveznek stb. A gyerekek a klub fog­lalkozásainak keretében egy­részt nagyszerűen felkészül­hetnek az úttörőszemlére, másrészt könnyűszerrel tel­jesíthetnek olyan követel­ményeket, mint a „kék tú­ra” próbázásai stb. A művelődési ház a szer­vezett és keretekbe foglalt gyermekfoglalkoztatáson kí­vül lehetőséget ad a gyere­keknek a már hagyomány­nak örvendő, népszerű va­sárnap délelőtti játékra, kö­tetlen szórakozásra is. Jól működik a vers- és mese­mondó gyermekszakkör és a gyermekénekkar is. A rác­kevei járási művelődési háa egyike azoknak a művelő­dési házaknak, a megyében* ahol a legtökéletesebben és legeredményesebben . oldották meg a gyermekfoglalkozta­tást, s ahol e cél érdekében a legjobb kapcsolatot építet­ték ki az általános iskolák igazgatóival és tantestületei­vel, (tm) Egy irodalmi est margójára \ szövetkezeti muzgaSom múltja és jelene ŐSZINTE BESZED — Én elvből nem szeretem a protekciót... — Hanem? — Érdekből... (Komádii István rajza) ria, aki az operett maradó ha­gyományait követve gesztiku­lál és grimaszol,- pedig szép és tehetséges. Megéri, mert a kö­zönség . produkcióit egyre na­gyobb elismeréssel jutalmaz­za. öt Baranyi-vers együttvé­ve nem kapott annyi tapsol amennyit a „Légy az icipici párocskám!” kivált, és amikor a magyar nótákra kerül sor, az irodalmi est közönsége majd szétveti a szűk és — piszkos termet. — Feltétlenül írja meg, hogy milyen nagy volt a közönség­siker! — fordul hozzám az est egyik szervezője. De nem mindegy, hogy mi­nek van sikere. Nem arról van szó, hogy ne énekeljünk operettet, vagy magyar nótát, ha a közönség ezt igényli. Hanem arról, hogy ne kever­jük össze a mélységet kutató szocialista költészetet a felszí­nes operettel és műdallal. Vannak a komoly zenének olyan könnyű, és a könnyű ze­nének olyan komoly számai, amelyek megnyerik a falusi közönség ízlését, sőt elő is ké­szítik a magasabb igényű mű­vek befogadására. b. 1. g. m\ ,;A-< m Marina ätcxnwo, a? 1963-as havon - • karnevál „királynő­je”, a Szabad Havanna szál­loda erkélyén nyá ban ösztönöz egyébként az állami támogatás jövő évi rendszere is: a 3004/6-os kor­mányhatározat értelmében a szövetkezetek annál nagyobb arányú beruházási kedvez­ményt kapnak, minél korsze­rűbb az építkezés. Űj állatférőhelyek létesíté­sére a szövetkezetek több mint 600 millió forintot szán­nak: ebből 47 000 szarvasmar­ha és 32 000 sertés részére épül. istálló és csaknem 900 000 baromfi részére tojóház és csibenevelő. A járulékos be­ruházásokra előirányzott mintegy 300 millió forint je­lentős' részét ugyancsak az állattenyésztés céljaira fordít­ják. Több olyan jellegű épü­letet hoznak létre, amilyenek­kel a termelőszövetkezetek eddig egyáltalán nem, vagy csak alig rendelkeztek, pél­dául szarvasmarhaelletőket, koca- és kanszáilásokat, fal- kásítókat, szúró-boncolókat. Számos szövetkezet kap ta- karmányost, takarmánykeve­rőt és tejházat.. A növénytermesztés a terv szerint több mint 330 millió forint értékű épülettel gyarapszik jövő- . re. A legnagyobb összeget do-: hánypajták építésére fordít- j ják, amelyekben 4900 hold; termését lehet majd száríta- j ni. Zöldség-hajtatóházakat és ■ palántanevelőket 90 millió fo- ■ rintért építenek. Az ideinél! nagyobb, bár a szükségesnél! még mindig kisebb összeg! jut a gyümölcs- és szőlőter-! melés járulékos beruházásai-! ra: permetlétomyok, prés- i házak, gyümötcsosziályczók és j tárolók építésére. A termelő-í szövetkezeti gépállomány nő-; vékedésének megfelelően az\ ideinél háromszor több cső- \ vázas gépszín és, karbantartó-] 'ßvftormtKety épvl: - - - -1 A vízellátás, belső villamo- \ sítás, bekötő út- és távvezeték- \ építés csaknem félmilliárd fo- \ rintos összeggel szerepel a \ termelőszövetkezetek jövő j évi beruházási tervében. A vízellátás fejlesztését ! 150 000 méternyi új cső- : vezeték a hozzávaló víz­tornyokkal és hidroforok­ká), valamint 350 ásott és fúrót t kút szolgálja. A közös gazdaságok készen­léti lakás állománya körülbe­lül százzal gyarapszik. A termelőszövetkezetek 1964-re nagyobb és igénye­sebb beruházási programot tűztek ki, mint eddig bármi­kor. Minél zökkenőmentesebb megvalósításához szükséges volna, hogy mielőbb helyszín­re alkalmazzák a típus- és ajánlott terveket. Ezt azonban akadályozza, hogy az Építés­ügyi Minisztérium még iiem jelölte ki a szövetkezetek jö­vő évi beruházásait kivitelező építőipari vállalatokat. (MTI) A megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Magyar Kép­zőművészek Szövetsége Pest megyei munkacsoportja a mú­zeumi hónap méltó befejezéseképpen kiállítást rendezett Vá­cott az Észak-Pest megyei képzőművészek és néhány meghí­vott festő képeiből. Annak rendje és módja szerint elkészült az igen ízléses katalógus, benne inkább lírai, mint szakmai méltatás, Kampis Antal művészettörténész tollából. Megindult a propaganda és a szervező munka. Elérkezett vasárnap, október 27-e délelőtt II óra. A szép­számú közönség élvezettel, elmélyültem szemlélte a tárlat ké­peit. S amint ilyenkor lenni szokott, a kiállítás megnyitását, illetve megnyitóját Kampis Antal művészettörténészt várták, aki szívesen vállalta ezt a feladatot. De ahogy mtilt az Idő. a közönség mindinkább kezdte elveszíteni hitét a kiállítás meg­nyitójában. Negyedtizenkettő után szerencsére „kéznél volt" a megyei tanács művelődésügyi osztályának képzőművészeti főelőadója, aki végül is rövid, meleghangú szavak kíséretében megnyitotta a tárlatot. Látszólag nem történi semmi, minden rendben volt — gondolhatná az olvasó —, megrendezték a tárlatot, meg is nyitották, a közönség is művészi élményekben gyarapodva tért haza, a múzeum is megtette a magáét. Ez valóban így történt. A baj „csak" ott van, hogy akinek a megnyitót kellett volna mondania, meg sem jelent és — ki sem mentette magát... Magyar! Mihály \ legújabb fényképfelvétel Sophia Lorenről, aki az el­múlt időszakban rövid ideig betegsége miatt nem játszott í Mint már korábban közöl- } tűk, érdekes és rendkívül 1 tartalmasnak ígérkező, új fov­iméjú oktatás kezdődik az ősz ! folyamán a fölámüvesszövet- \ kezeti dolgozók körében. Az lúj oktatási forma, a szövet- ! kezeti akadémia, i Korábban a földművesszö- ! vetkezeti dolgozók, illetve ta­• gok és vezetők képzésére > két nagyobb jelentőségű tan- í folyam, illetve akadémia mű- \ ködött. Az egyik keretében • a választott vezetőségi ta- \ gok tanultak, a másikban pe- ! dig, mintegy ezernyolcszá- ! zan, szövetkezeti alkalmazót- ! tak, kereskedelmi dolgozók. ! Ez volt az úgynevezett , ke- : reskedelmi altadémia, ame- \ lyet a MÉSZÖV a KPVDSZ- \ szel közösen tartott fenn. ! Bár ez a kétéves tanfolyam ! eredményesnek volt mondha- ! tó, időközben nőttek a kö- \ vetelmények és szükségessé > vált a tanfolyam „ kibővítése. ! így került napirendre a szö- í vetkezeti akadémiák szerve- | zésének gondolata, amely ke- '< rétében már nemcsak a keres­kedelmi dolgozók, hanem a szövetkezetek más alkalma­zottai, tagjai is részt vesz­nek, tehát a tanulás kibőví­tett keretek között folyik, s lényegesen több embert érint majd. A szövetleezeti akadémiák tematikájában a többi között ilyen előadások szerepel­nek: a szövetkezeti mozga­lom keletkezése és fejlődé­se, a magyar szövetkezeti mozgalom kialakulása, a Tanácsköztársaság szövetke­zeti mozgalma, a földmű­vesszövetkezeti mozgalom ki­alakulása a felszabadulás után, a földművesszövetke­zeti mozgalom szerepe és feladata napjainkban stb. A szövetkezeti akadémia célja, hogy a szövetkezeti tagok és dolgozók nagy tö­megeinek adjon szövetkezeti mozgalmi ismereteket és bő­vítse általános műveltségü­ket. a szövetkezeti akadé­miákkal párhuzamosan to­vább folyik a választott ve­zetőségi tagok részére a régi oktatás. (to) N un mindegy, hogyan szer­vezzük meg azokat az irodalmi esteket, amelyek cél­ja, hogy egyszerre több száz emberrel szerettessenek meg egy-egy írót vagy költőt. Ho­gyan lehet jó irodalmi estet szervezni — azt nem tudjuk helytől és időtől függetlenül általános érvényűén meghatá­rozni. Hogy hogyan nem lehet — észt már igen. Például úgy nem, ahogy az október 23-án Szobon történt. — Pedig az íróval, akit a közönségnek be. kellett mutat­ni, nem volt semmi baj. Bu­rányi Ferenc a modem ma­gyar költészet egyik nagy ígé­rete. Tehetsége mellett legfőbb jellemzője az őszinte közvet­lenség. Azzal kezdte, hogy ki­javította a konferanszié beje­lentését: nem előadást tartani, hanem .,közös dolgainkról" be­szélgetni _ jött. Arról szólt, hogy az író és olvasó egyfor­mán^ ember, csak az egyiket költői tehetséggel áldotta meg a sors, „a másik normális ma­radt”. S ha a költő a többi ember életét éli, a. költészet mindenkié lesz. A legbensősé­gesebb családi, szerelmi, tájlí­ra újra társadalmi, a legnyíl- vánosabb politikai líra pedig ismét egyéni lesz. A bemutat­kozást követő versek és tap­sok mintha tényleg egy párbe­széd részei lennének: a költő fontos gondolatokat veteti fel és a közönség tetszésnyilvání­tással válaszolt. A Ballada az elkényeztetett nemzedékről épp úgy tapsöt kap, mint a Bányaomlás tragi­kus családi, a Roskadozó alá­zat bensőséges szerelmi vagy a Stockholmi búcsú békelírá­ja. Nagy siker az utolsó vers, a Történet, amely tanulságos­nak is felfogható. E 'ő? kezdve egyre növekvő közönségsiker mellett mindjobban csökken a színvo­nal. Baranyi Ferencet a Cső­szé r—Groll harm-míka kettős váltja fel, amely először — igen nagv zenei tudással — dél-- -n-rikai dallamokat ját­szik, maid ooerettdalok kísé­résére tér át. Kárpáti Ernő énekel, biztos tudásának elis­merését hatásvadászattal fo­kozva. Partnere, Tiboldi Má­! Már korábban is beszámol- ! tunk róla, hogy a ráckevei ! járási művelődési ház nagy ! népszerűségnek örvend az ál- ! tálános iskolás gyerekek kö- ! rében. Szórakozási, művelő- 1 dési alkalmat biztosít szá- l mukra a művelődési ház, ! gyakran rendeznek kollek- ! tív programot, s szabad ide- ! jüket igen hasznosan tölt- ! hetik • el a művelődési in- ! tézményben. í Miután a városban nincs \ úttörőház, a járási művelő- : dési ház igyekszik ellátni : az úgynevezett gyermekfog- : lalkoztatás keretében az út- ; törőház funkcióit is. Tévé­Úttörők - a művelődési házban A fő követelmény: a korszerűség Komplett állattenyésztő telepek, járulékos beruházások a termelőszövetkezetek jövő évi beruházási tervében — Félmilliárd forint vízellátásra, villamosításra, bekötő út építésére

Next

/
Oldalképek
Tartalom