Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-03 / 258. szám

Ill “"éMfalap 1963. NOVEMBER 3, VASÄRNAP Ganvié, a cölöpökre épült kis dahomey! falu Nyugat-Afri- ka „Velencéje”. Gz.nvié köztük a legismertebb s a lég­in egközelíthelőbb, mert a főváros közelében van és tíz­ezer (!) ember lakja. Toffinounák nevezik a halásznépet, amely régen megtelepedett az egykori „afrikai Rabszolga- parton” s azóta a lagúnákon, a cölöpházakban él. Évente legfeljebb háromszor lépnek szárazföldre. Utcák helyett csatornákon bonyolítják le a közlekedést — csónakkal, pirogokkal Romantikus „utcái” vannak Ganviénak, ahol az esős év­szak előtt olykor esek térdig ér a víz, dagálykor és az esős évszak végén azonban a pirogokból egyenesen belép­hetnek a ház ajtaján... A tengerpart ellentéte az ország északi része, amely a Niger folyónál eléri a Szaharától délre fekvő szavannás területet. Itt élnek a „várépítő" sombák. Házaik emele­tesek és miniatűr várnak tűnnek Ebédet főznek a ház udvarán a somba család nőtagjai DAHOMEY, a „nyakigláb" ország EL ’ urópaiak nevezték így a nyugat-afrikái Dahomeyt, mert déli részén, a tengerpart mentén gépkocsival másfél óra alatt keresztülutazható: szélessége mindössze 125 kilo­méter. Ha azonban délről északielé szeljük át Dahomeyt, bizony egy egész nap sem ele­gendő: 700 ' kilométert kell megtennie az utasnak! Ezt csak nehezíti, hogy míg délen akad egy köves, aszfaltos or­szágút (kelet-nyugati irány­ban), észak felé haladva egy­re nehezebb a közlekedés, s a „nyakigláb” alakú Dahomey északi részében már örülhet a sofőr, ha a szavannán keresz­tül egyszerű csapásra talál... Daíiomeyre a franciák nem sóikat költöttek. A múlt század közepén évtizedekig tartott, amíg sikerült gyarmatosíta- niok a rabszolgavadászatot folytató Dahomeyt. Értékte­lennek tartották, s csupán a legutóbbi évtizedekben kezd­ték meg a kölesfélék és a rizs, valamint a pálmamag ex­portját. Kikötőt sem építettek Dahomeyben, s ezért az óceán­járó hajók ma is a tengerpart­tól néhány kilométernyire vet­nek horgonyt, s csónakokkal, ladikokkal viszik odáig az ex­portárut. Három évvel ezelőtt, 1960. augusztus 1-én nyerte el füg­getlenségét, de a franciáknak, a francia tökének ma is jelen­tős, sőt döntő szerepe van Da­homeyben. Bizonyos fejlődés elkezdődött, néhány kisebb üzemet építettek és Cotonou- nál kikötőt készítenek, amely több ezer tonnás hajókat is képes lesz befogadni. Egyelőre azonban a dahomeyiek csak­nem úgy élnek, mint évszá­zadokkal ezelőtt. Nemcsak a tengerpartmenti cölöpfalvak ötvenezer lakója, hanem a me­zőgazdaságból élő parasztok, akik felett ma is a törzsfönö- kök basáskodnak. Ebben az országiban, tízna­pos tüntetések és négynapos általános sztrájk után a héten Soglo ezredes, a néhány szá- ; zadból.áUó hadsereg véaérkarj,, ; főnöke vette át a hatalmai Hu­bert Maga elnöktől. A tüntető és sztrájkoló munkások igazi változást követeltek: Maga dik­tatúrájának megszüntetését, demokratikus alkotmányrefor- >. mot és a bérek felemelését. % Kétségesnek látszik, hogy Sog- ^ lo ezredes új rezsimje (amely- ^ ben Hubert Maga négy minisz- ^ téri tárcát kapott!) teljesíti a | munkások követelését. Min- ^ denesetre togói, kongói és sze- ^ negálj puccsok után a daho- j meyi események is bizonyít- \ ják, hogy válságba jutottak a \ neokolonial izmussal együtt- { működő afrikai kormányok. Dahomey köztársaság Nyugat- ^ Afrikában. Területe 117 ezer ^ négyzetkilométer, lakossága ^ körülbelül 3 millió. Fővárosa á y Porto Novo, kereskedelmi köz- ^ pontja és kikötője pedig a 85 ^ ezer lakosú Cotonou. Gazdasá- ^ gilag elmaradott trópusi me-1 zögazdasági ország. Fontos ex- ^ portterméke a pálmamag, ^ amelyből pálmaolajat sajtol- nak á Somba varázsló PJOTR 1UICS CSAJKOVSZKIJ, a kiváló orosz zeneköltő 70 éve, 1893. november 6-án halt meg. Csajkovszkij munkássá­gát — akinek művészete mélységesen orosz és népi gyökerű ; volt — találóan méltatta Jarusztovszkij, a kiváló szovjet élet- : rajziró, aki a 'következőket mondta a nagy művészről: lásd a \ rejtvény vizsz. 14 és függ. 39 sorait. Tamás. 54. Mint a vízsz. 50. sor. 55. N. E. É. 57. Dollii nagyobbik része? 60. Becézett női név. 61. Forró zsírban mihul. €4. Névelős állóvíz. 65. Afrikai állat, tehén- antilop formái a van. 66. Naev német, elektromos in ári tröszt ne­ve. Kétbetűs szavak: VE — DI­ÓT — UA — VO — EP — AD - ZÉ. Beküldendő a reit vény fősorai­ban szere Dl ő mondás megfejtése 1963. november 11-ig A helves mestei tők között könwiutalmat sorsolunk ki. Az 1963. október 20-i reit vény helves megfejtése: A francia kastély. Az utolsó ga­vallér. Rezeda Kázmér szén éle­te. Vörös ökör. A rési hang-. Az első virág. Purgatórium. Jutalmazott megfejtők: Braun Ilona. Törökbálint. Tü­dőkórház. — Tárnok József. Vác. Gépipari Technikum. — Tarkó -Tenőné Cegléd, Felszegi út 24. — Bakos Ákosné. Szentendre. Ké- ziszerszámevár — Gudra Tünde. Gyömrő. Tom n a u. 25. — S remé­nyei Bálintné. Csornád. József Attila u. 7. — Gararnvölevi Jó­zsef. Budapest. XII. Mátyás kir. út 11 /a — Pécsvárad.i Teréz. Érd. IV Kakuk u 23. — Németh Ist­vánná Aszód. Járási Tanács. — Németh Gizella. ÜU5. Nagy S. U 2. A könyveket postán küldjük el­clqu hiá történelem Rowland Hill 1840-ben megsza­vaztatta az angol parlamentben azt a postai reformot, amely ké­rőbb világszerte mintakénül szol­gált. s kibocsátotta az első oosta- i cg vet. ,,Penny black" A világ első bélyege, az 1840-ben kibocsátott an­gol „penny black". Ez a Rowland Hill által kibo­csátott első oosta.iegy: a ..penny biaok” a világ első bélyege. A ..Denny biack”-ot eev 240 nézőre beosztott lemezről sokszo­rosították. s minden egyes ..álla­mi jegy” a.lsó két sarkában — i hamisítások megakadályozá­sára — megkülönböztető betűket lelyeztek el. Ezek alaoián meg ehetett állapítani. hogy eev-eev >élyeg a lemez melyik kockáié­ról való. 3lateing A bélyegek e különlegessége »zította fel a bélyeg.gyűités szen­vedélyét. Számosán ugyanis az-1 :al szórakoztak.' hogy a kezük­höz iutott bélyegeket a lemezen való eredeti helyük' szerint rak- áiic össze. Ehhez a ..iemezre- erítéshez” meg kellett keresni a lián^zó bélyegeket. Az angoloír »Latein g-nak hívták ezt a játékot. És megindult a cserebere, dúltak az esztendőik, egvre több áita lemez ontotta . a- betűs kis >édarákat, s így egyre terebélve- edett. ■ nőtt » gyűjtők s a csere­tér él ők tábora. A bélyeggvüités tehát divatba ött. S ha valami divat, abban iz-let rejlik. Aki ezt először fel- smerte. a olvmouthi Edward Stanley Gibbons volt. A. B. T. XXXN>XXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXX\XVVXXXX\X' 2 í Nemrég jelent mee Svaiéban X Gustav Schenk müve: A bélyeg- X gyűjtés regénye. E tarka krónl- 7 kából idézünk oár érdekes törté- X neimi adatot. ^Rowland Hill ? ^ Míg a oosta történetének kez- ^ deli. legősibb korszakáról. a 4 oosta megszületéséről vaimi ke- X veset tudunk, addig az első bé- X lveg megjelenésének időoontját s ^ körülményeit pontosan ismerjük, á A gyorsan, precízen és oonto- X San működő ókori (perzsa és J római birodalmi) postát a. közép- X korban nehézkes bürokrata szer- ^ vezet váltotta fel. a XVT.—XVIT. ^ századtól kezdve a különböző X uralkodók, feiedelimek a oos^- ^ logot egyes családoknak aiándé­| : 1S40-MAI0-1940 I | ; CENTENÁRiO DO SÉLO POSTAL ^ | Rowland Hill, a posta­íj bélyeg megalkotója, egy ^ portugál centenáriumi bé­lyegen. í okozták, s maeánDOsták szövevé- X nyes hálózata alakult így ki. E X postauabirintus nemcsak drágán £ funkcionált, de teli esen megbíz- ^ hatatöan is volt. ^ A XVTTT. század vége felé az ^ államok, megunva a magánoos- X ták Daokázásait. sói át kezelésbe x vették át a oosta intézményét, te- X hát ..államosították”. de a bo- X nyolult postai díiazás Euróoa- x szerte továbbra is zűrzavarokat X támasztott. V £ E káoszban kívánt rendet te- ^ remteni Angliában Rowland HÍM. X Elképzeléseinek valóra váltása X megszüntette a postai zűrzavart. X No, nemcsak Angliában, de rövid X idő alatt valamennyi országban, szerte a világon. nyohii. 68. Hona rövidebben. 69. Szülő. 70. AHatd búvóhelyeik. 71. Elbűvöl. Kétbetűs szavak: MK — PE. FÜGGŐLEGES: 2. Princioium. 3. Fontos táp­anyag. 4. Hangulatba hoz. 5. A. K. U. 6. Nálunk. 7. Olasz férfi­név. 8. Föddiközi-tengeri sziget. 9. USA állam, a hasonnevű fél­szigeten. 10. Hangtalanul tanít? 11. Hibáztat. 12. Mértani foga­lom. 13. A birtokos eset latin rövidítése. 14. Nehezéknek hasz­nált fémdarab. 15. Délutáni házi­buli. 16. Rágcsáló vízi állat. 17. Személyes névmások. 18. Kedv­telésre tartott kutya. 19. Tiszte­lendő úr. 24. Borosihordók tartóz­kodása helye. 2i6. József a ba­ráti körben. 28. Tűzben elpusz­tul. 29. Átkarolja. 33. Idegen női név. 34. Ugyancsak. 37. Elütő szí­nű széles csík. 38. Elájul. 42. Testrész. 45. A mű szerzőiére utalás a könyvben. 47. Diák ét­kezde. 48. Női név. 50. Szalma fedtél. 51. Pusztító. 52. Becézett VÍZSZINTES: í 1. Körülvesz. 4. A háborúval ! kapcsolatos. 7. Magyar Optikai • Művek. 9. Az egyik sakkf.5 eura. ’ 12. Cipész ragasztó. 20. Hindu ; isten Bráma és Siva társa. 21. ! Nagy mulatság. 22. Férfinév. 23. ( Az úlságiró régi neve. 25. A lő- ! fegyver teszi elsütés közben. 27. 5 Csaikovszkil híres balettje. 30. ;Mint a vízsz. 22. sor. 3*1. A nő- : szirom tudományos neve. 32. ; Erősen megsérült lakóépületre ; mondjuk. 35. Arra a helyre. 36. . ök — franciául. 38. Aszódi Sport ■ Egyesület. 39. Térd — németül. 40. Világhírű magyar zeneszerző és zongoraművész. 41. Eszmény­kép. 43. Határozószó. 44. Tető- ; készítő (ékezet hiánv). 46. Vonat- ; kozó névmás. 47 Megint. 49. A ! jármű szerkezeti része. 51. Ki- ! pusztít. 53. Csajkovszkij egvik (légjelentősebb operája.. 56. Gödöl- ! lői Sport Egylet. 58. Angol he- ! Íveslés. 59. Híres magyar színész. ; 62. T. E. N. 63. Innivailó. 65. A ! vízsz. 59. sor alatt szereplő szí- ’ nesz keresztneve. 67. Foivó soa­ünnepi viseletbe öltözött som- ^ ba lány a törzs hagyományos ^ ».öltözetében”: fején gazella- J szarvakból készült fejdísz, £ testét kauri-csigákból készült J láncok díszítik í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom