Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-03 / 258. szám
1963. NOVEMBER 3. VASÁRNAP mwf »rrer ei /firlap 9 Németh Emil: ÉJFEL FELE írfél felé már jó a villamosban, éjfél felé már inkább egy család a hangos és a hangtalan, ki ott eggyé verődött hirtelen. Éjföl felé már foszlott-ragadósabb a mosoly és a tréfa is. Éjfél felé már játék egy kicsit a csontos élet ökle, grimasza. Öregség, gond, panasz kerekre csorbul, s a szép, a rút is majdnem ugyanaz. Éjfél felé az idő senki-földjén, a tegnapok s a holnapok között, a véges összeér a végtelennel s minden, mit hoz-visz ott magával, kicsinnyé lesz a tengeren oly' bágyadt-jelentéktelenné, oly engedékeny-ugyamazzá ' ad lenni bármi fontos, lényeges, hogy a nirvánái pehely-mosoly lelepszik mindenekre rá éjfél felé — a villamosban is. A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETEK KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉGE Most mutatták be a Foto Háber című új ma&yar filmet V\\\\\V\\\\VÍ«ÍP^^ Fekete Lajos: ARANY ÉS LILA Két szint láttam az írná alkonyaiban. ...... Egymásba olvadt arany és lila. A felhő tornyos katedrálisa égre magasul!, aztán boltozattam nagy, sötét égalj vak mélyébe zuhant. Színtelenné vált a táj —, varázsa már annyi se, hogy a szemem lássa a tárgyak miként vesztik alakjukat. Az éjszaka jött előbb, nem az este; hozta a gondot, mely itt bólogat a fejem fölött —, s mint csúf madarat űzném messze, de nem tágít a beste. Megdúlt elmémben mint a keseiyűsas vijjog, hangjára meg-megborzadok; arany s lilába játszó ha jnalok ragadnak ki a karmaiból s tüz-hab fényében testem pirul miirt ahogy pirulni nem tud, tán a pőre szűz csak. több irodalmi színpad együttesük van. Az együttesük közül több már 10—15 éves múltra tekint vissza, s neve, híre megyénk határain túl is ismeretes. Nagy gondot fordítottak ezeknek a csoportoknak felkészülésére, műsorpo- litikájára. tagjaik továbbképzésére, nevelésére. Igen kedvelt szórakozási forma és már hagyománnyal rendelkezik, a budapesti színházlátogatás. Az elmúlt egy évben közel húsz esetben rendeztek színházlátogatást Bu_ dapestre. ezer résztvevővel. Szerepelt a programban múzeumlátogatás. kirándulás, országjárás is. Amikor a földművesszövet- kezstek kulturális-népművelő tevékenységéről beszélünk, még egy igen fontos jelenséget kell megemlítenünk. Nevezetesen azit. hogy a földművesszövetkezeteik nemcsak szervezik a különböző rendezvényeket, kultúrált szórakozási alkalmakat, hanem tevékenységük körének kiszélesítésével mindinkább arra törekszenek. hagy az emberek módot is adjanak a lehetőségek igénybe vételére. Az úgynevezett szolgáltatási tevékenység kiszélesítésére gondolunk. A szövetkezetek a háztartási gépkölcsönzéstől a félkész ételek forgalomba hozásáig minden lehető alkalmat megragadnak arra. hogy az emberek életkörülményein könnyítsenek, növeljék szabad idejüket, csökkentsék mindennapi apró-cseprő gondjaikat. Elsősorban az asszonyok szempontjából fontos ez. Tudjuk. hogy a falusi asszonyok rendkívül kevés szabad idővel rendelkeznek, mert zömmel rájuk vár nemcsak a háztartás és a gyereknevelés gondja. hanem az ő feladatuk a ház körüli munkák ellátása is. Ha eljár munkába a háziasszon v. ami ma már általános jelenség, akkor még csak hat- vánvozódnak gondiai. Ezért kell jelentősnek értékelnünk a földraövésszövetkezetek szolgáltató tevékenységének elterjedését, színvonalának növelését! Egy cikk keretében csak néhány fontosabb kérdést érinthettünk. Ezek is jelzik azonban, hogy a földművesszövetkezeti mozgalom helyes úton jár a népvűvelési tevékenység kifejtésében is, a meg. változott körülmények között helyesen ismerte fel tevékenységének legfontosabb területeit, s jól szolgálja a falu általános felemelkedésének, kulturálódásának ügyét. Tenkely Miklós Herceg János: 4 * • • REVULET 4 suszter letette a kala- Al pácsot, lerázta kötényéről a bőrforgácsot és az ablakhoz lépett, kinézett a kisvárosi utcára, ahol piros hordójával és fehér lovával a vizesember állt meg éppen a ház előtt. Es mintha az égvilágon semmi sem érdekelte volna most, semmi más, csak ez a vizes, ahogy jobb kezével megcsavarja a csapot a hordón, diája tartja a kékzománcos kannát, míg mellette egy magas. szőke, boglyas hajú fiatalasszony áll virágos pongyolában a vízre várva, vagy arra talán, hogy a vizes vidáman ráhúzzon egyet a rózsás pongyola domborulatára. öregember volt a suszter, magas homlokáról elárvult szálakban futott a tarkójára megritkult, színtelen haja, pápaszeme az orra hegyére csúszott, szóval olyan volt, mint a legtöbb kis suszter. aki egy életen át veri a talpat a rossz cipőkre, s csak vasárnap délután megy el sörözni barátaival a vendéglőbe, délután meg kuglizni a vadszőlővel felfuttatott pályára. De mögötte most úgy merült el minden egyszerre, mintha kinyílt volna a tenger, hogy elnyelje az egész világot a háta mögött. Az öreg csak ott állt az ablaknál és mereven bámult az utcára, aztán egyszerre elkiáltotta magát: — Matild! Matild! ß ejött a felesége, kacsázva járó, tömzsi kis öregasszony, kék kötényében dagadt, vörös kezét töröl- gette, s kicsit még mosolygott is, mert fiatal korától megszokta, hogy az csak jó, ha az ura hívja, ha a műhelybe szólítja, megállt hát előtte, s barátságosan megkérdezte: — Na, mi az, atyus, mi kell? De az csak állt és úgy nézett rá, mint a vak, aki céltalanul bámul bele a világba és semmit se lát. — Készítsd ki a vasárnapi ruhámat! — mondta sokára a mester messzire révedre. — Elmész talán? — Elmegyek. De igazán rosszra még mindig nem gondolt az asz- szony, éppen csak megijedt, szent isten, mi van evvel a szegény emberrel, olyan furcsa volt, hogy kedden délelőtt leteszi a kalapácsot és ünneplőbe öltözik, amikor pedig a gyógyszerész úr a hegymászó cipőjét várja. Az asszony átszaladt a szobába, kinyitotta, a leven- dulaszagú szekrényt és elkezdett matatni benne. — Délre hazajössz? — kérdezte később, alig hallhatóan s kezét a szája elé tartotta zavarában, s nem mert közelebb lépni az urához, de a hangja csupa gyengédség volt azért, hízelgő és dallamos: — Csibelevest főzök, aztán tejfölös, túrós palacsintát sütök, az nem jó, ha meghűl, kedvesem __ — Ne povedálj! — ordította el magát váratlanul az öreg suszter. — Elmegyek a Rózsihoz. — A Rózsihoz? — lehelte elrémülve az öregasszony, s tenyerét most már egészen a szájához szorította, mintha a lélegzetével a sikoltását akarta volna visszaszorítani. Annyi Rózsi van a világon, de neki hirtelen egy se jutott eszébe. Jaj istenem. öreg korára szeretője lenne? — Ne menj el, Józsi! — sikoltotta él magát mégis, és odaszaladt hozzá, átölelte, hanem az öreg ellökte magától. — Eredj az utómból. Látni se akarlak! Az öregasszony lekuporodott a háromlábú székre, ott sírdogált elveszetten, miközben a mester felöltözött a fekete ruhájába, mint vasárnaponként annyi éven át, s fejébe nyomta kicsit már tapsifüles kalapját, a stelá- zsi mögül előhúzta ezüstfo- gantyús sétabotját, amit már esztendővel ezelőtt vett neki a felesége karácsonyra, mert nehezére esett már a járás, meg különben is szerette ezüstfogant-yús bottal látni az urát. ahogy a Csipák tanító úr sétálgatott a főutcán, Felöltözött, s kilépett a műhelyből, ki a házból az utcára. ,a városba, isten tudja. hova. S zólni már nem mert hozzá a felesége, de messziről úgy kötényesen utánasettenkedett, és a tenyerét most is a szája elé tartotta, mintha a feltörő zokogását, vagy a félelmét akarta volna visszaszorítani. Negyven esztendeig megvoltunk szépen, békességben az én jó urammal — gondolta —, most elmegy, egyszerre rájött valami, itthagy engem, mert eszébe jutott a régi szeretője. A suszter elballagott csendesen a kisváros főterére, elnézte a körben sorakozó boltokat, a virágos rondellát a városháza előtt, a rohanva zúgó autókat. Megállt a forgatagban, sokáig állt, aztán leült egy paára. Az öregasszony várt. várt és hogy eszébe jutott, nem a Rózsi után ment ez, nincs ennek szeretője, lassan visz- szatért az ereje, mint az igazán jó feleségnek az élet válságos pillanataiban, amikor mindent meg kell érteni a jó asszonynak és cselekedni is bátran mindjárt. Határozott léptekkel megindult az ura felé. Mikor odaért hozzá, megérintette a vállát, és azt mondta, nem haragosan, nem is jókedvűen — honnan is lett volna jó kedve most? — csak olyan egyszerűen, mint negyven év alatt annyiszor: — Atyus, nem megyünk még haza? — Ott volt a Gúnár boltja... — nézett rá az öreg suszter és csöppet sem csodálkozott, hogy mellette van a felesége, még a botját is felemelte és a sarok felé mutatott, a régi festékbolt felé. amelyet harminc éve bezártak ,.. — Ott árulta a dadogás Bikár a pántlikát — és a másik sarok felé bökött —, inaslcoromban mindig megálltunk a bolt előtt és bekiáltottunk: Pá- pá- pántlikát! De akkor aztán szaladni kellett, mert utánunk dobta a rolóhúzót. — És itt vártalak én téged *— mondta a felesége, s leült mellé a padra. gyengéden átölelte a vállát. — Mikor a háborúba mentél. Amikor meghallottam a katonazenét, odavágtam a lábost a konyhában és szaladtam. Hova rohansz, te bolond. kiáltott rám a nagyságos asszony. elment az eszed? De énrám kiálthatott. A lélegzetem elállt, úgy futottam, de odaértem idejében. Ott szaladtam melletted a sor szélén, pedig akkor még nem is voltam a feleséged. Emlékszel, atyus? — Igen, igy volt — sóhajtott az öreg suszter és elmosolyodott. — Énekelni kellett, de én azt mondtam magamban, nem énekelek. De mikor megláttalak. mikor odaszaladtál a sorhoz, és kezembe adtad a virágcsokrodat, akkor már én is daloltam a többivel. fülhallgatóit, körülnézett L fáradtan újra a kisváros főterén, talán még mindig a régi boltokat, a régi embereket, a régi világot kereste, s hogy a nyomát se látta sehol, lehajtotta a fejét. — Mit bőgsz most ezen? — kapta fel aztán a fejét. — Nem így volt talán? Nincsen igazam? — De így volt, igazad van — csuklóit fel az öregasz- szony hangja. — Nem is sírok én már. Csak megint eszembe jutott, milyen nagyon árva lettem, amikor elvittek. — Na. akkor gyerünk most szépen haza — mondta az öreg és felállt, mint akinek végleg elmúlt a rossz órája, mintha iménti kába révülete egészen elszállt volna. s az ismeretlen Rózsi is eltűnt volna a messzeségben .. . Belekarolt a teleségébe. s csendesen, elindult vele hazafelé, ahol már várt rá a csirizét stiszlerszék. s a kaptafák sora a stelázsin. mint eddig is, negyven éven át. GDANSK — Szántó Imre rajza Az ismeretterjesztésben. amelyet a Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal közösen fejtettek ki, egyik, legnagyobb vállalkozás a kereskedelmi akadémia volt. Ennek keretében tizenkilenc helyen, nyolc témából százötvenkét előadás hangzott el, ezernyolcszáz hallgató előtt. A KPVDS2 területi bizottságával közösen szervezett szakszervezeti politikai iskolán pedig kétezer- ötszáz hallgató ismerkedett a tananyaggal. A választott vezetőségi tagok munkáját, a vezetés színvonalát pedig a választott vezetőségi tagok tanfolyama segíti. Ezen a tanfolyamon ebben az évben közel ezer ember tanult. Gondot fordítanak a földmű vessző vetkezetek arra is, hogy az általános művelséget bővítő előadások, élőadássorozatok mellett minél több szakmai témára is sor kerüljön, amelynek ismeretanyagát a hallgatóság a mindennapi munkájában hasznosíthatja, így került sor például a többi között tizenkét földműves- szövetkezetnél zöldség- és Qlfü- mölcstermeiő, növényvédelmi, valamint kísállatieny észté si szakelőadásra, amelyet közel háromezer ember hallgatott meg. A megyében működő méhészszakcsoportok tagjainak nyolc helyen rendeztek tanfolyamot. Az egyénileg méhészkedők részére pedig .162 alkalommal rendeztek előadást. A különböző szak- szövetkezetek tagságának is mintegy negyven esetben tartottak szakmai előadást. Jelentős segítséget adnak a földművesszövetkezetek a könyvbarátmozgalomnak is. Ismeretes, hogy megyénk könyvtármozgalma szegényes anyagi eszközökkel rendelkezik. A földművesszövetkezetek a maguk eszközeivel .a mozgalom segítségére siettek. Egy esztendő alatt mintegy 220 ezer forint értékű könyvet ajándékoztak a községi könyv_ tárakmak. s több száz ú j olvasót is szerveztek a könyvtáraikba. Mindezeken túl számos író-olvasó találkozót, irodalmi estet, könyvkiállítást és könyvbált is rendeztek, népszerűsítve ezzel a könyvet, az irodalmat A földművé sszövetkezetek részt vettek a kulturális szemle bemutatóin is. Megyénkben a földművesszövetkeaeíek egy nagy népi együttesük, kilenc tánccsoportjuk, két énekkaruk, két fúvó6zenekaruk és 'f, Ismeretes, hogy a földmű £ vesszövetkezetek megaiakulá ^ suk első percétől kezdve fel adatuknak érezték tagjaik po- ^ litikai és kulturális nevelését í látókörük bővítését, életszerű ^ lélétük alakítását. Az orszáí í szempontjából alapvetően íon- tos gazdasági tevékenység kő ^ zepette is jutott erő és idő í ^ politikai és kulturális neve ^ lésre, megmozdulásokra. £ £ még inkább jut most, az utób- ^ tó években, amikor a kisgaz- < daságoik nagyobb termelő égj í ségekbe tömörülték, s a föld- ^ művesszövetkezetek gazda- ^ sági tevékenységé módosult. £ Bizonyítja ezt a megállapí- í tást az a tény is. ,az elmúl! £ egy esztendő során a földmű- ^ vesszövetkezetek igazgatóság, ^ ülésein közel hatvan esetben $ szerepelt napirenden kulturá- | lis tennivaló. De bizonyítja az ^ is. hogy a kulturális tevé- ^ kenységre széles körű hálózatot ^ hoztak létre az apparátuson ^ belül. A megye 74 földműves- ^ szövetkezetének 125 tagközsé. ^ gében nyolcvannégy személy ^ foglalkozik hivatali munka- ^ körként kulturális ügyekkel. Í A községi művelődési házak | vezetőségében pedig harminc- £ négy földművesszövetkezeti £ dolgozó és tizenkilenc válasz- £ tott vezetőségi tag foglal he- í lyet. Még jobb a földműves- \ szövetkezetek részvételi ará- £ nya a községi művelődésügyi £ bizottságokban, ahol hatvan- £egy foldművesszövetkezeti 5 dolgozó, tizenkilenc ügyvezető ^ elnök, kilenc ügyintéző és öt- £ venkét vezetőségi tag fejt ki £ tevékenységet, képviselve a £ földművesszövetkezeti moz- £ galmat a falusi kultúrpoliti- * kában is. Ludmilla Marcsenko a Csillagos jegy című szovjet film női főszereplője \\\\\\V\\\Vs\\v Feledékenység : Az Egyesült Államok legfe- : ledékenyebb emberének cí- inét Bob Cummings negyven- ; kétéves író viseli. Az elmúlt ; kél év alatt 256 tárgyat ha- ; gyoit el. Rendes szokása már, ; hogy hetenként kétszer el- \ megy a talált tárgyak hivatalába, hogy visszaszerezze el• hagyott holmiját, a hivatal- ■ ban külön szekrényt állítottak ; be számára. ; KÜLÖNÖS ELTILTÁS • A francia televízió remek j módszert vezetett be. hogyan : szoktassa le a gyermekeket a ! televízió szakadatlan nézésé- iről. Naponta két órán át. | számtanoktatást közvetít. i Semmisem új a nap alatt Fernandel, a világhírű francia komikus egy divatrevü J után így nyilatkozott: A női divat és a férfiak vic- \ cei bizonyítják a legjobban.: hogy nincs semmi új a nap i alatt. •
