Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-03 / 258. szám

1963. NOVEMBER 3, VASÁRNAP MUG c/f/i'ldp VÉKONY VÍZCSÍK A GALGA Kc i'utazáson az aszódi járásban A Galga a Cserhát hegységben ered. Leszz.zd a keskeny lapályra, amely a Cserhát aljái és a gödöllői dombvidéket el­választja, aztán Túránál végleg meg állapodik a már az Al­júidhoz tartozó Jászságban és békésen belefolyik a Zagyvá­ba. Htjának középső szakasza az aszódi járáson át vezet Szinte felezi a járást és kilenc község — köztiiSk a székhely — épült partja mellé, vagy partja közelébe. És a kilencből há rom tőle kapott ..vezetéknevet’'. Az emberek szeretik a Gályát. Pedig esőzéskor, hó'''va­daskor a békés patak megvadul. Folyóvá duzzad, aztán meg­szelídül — vagy csak azután szelídül meg. miután rázúdult a falvakra. Amikor ott jártunk, csak vékony vízcsík volt a Galga. Megszokott életét élte, mint az emberek, akik a járás tizen­öt községében laknalc. Mint Fehér Mária, aki a kartali Űj Elet Termelőszövetkezetben kiszórta a csirkéknek a tápot, vagy Tetézy István, aki tempósan végezte a munkáját az ik- ladi Ipari Műszergyárban. Vagy éppen Asztalos István, a bagi iskola igazgatója, aki szokásához híven hazagyalogolt Aszódra, játszott a kisfiával, aztán átment a Petőfi Múzeum­ba, ahol ugyancsak igazgató. Egész nap jártuk a járást. Nem történt semmi rendkívüli. De így pontos ez a nagyon vázlatos kép — amelyet a Galga menti járás életéről adunk. VOLT-E HELY A TETŐN? Volt bizony. Ezt Deák István a kartali KlSZ-szer- vezet titkára is tanúsítja. S a KISZ-as fiatalok — köztük a lányok is, virtuskodásból — felmásztak a gerendákra, hogy a cserepeiket felrakják. Mint Szabó László, a köz­ség tanácstitkára elmondotta, a 4600 lakosú községben isme­rős, megszokott fogalom a tár­sadalmi m unka. Iskolabőví­téshez, pedagóguslakás építé­séhez szívesen adnak segítsé­get a kartaliak. Főleg a KISZ- esefcre számíthatnak. A kőkorszaktól — napjainkig Ásatások eredményei és szór vány lel etek tanúsítják: ■ az aszódi járás területén már a kőkerszakban is él­tek emberek. Aztán megsza­kad a lánc, hosszú évezre­dekre. A honfoglalás koráról alig van valami emlék. De egy. a XIII. század első feléről keltezett okirat hírüladja: Kartal már ismert telepü­lés. És az 1500-as évekig a járás valamennyi községéi megemlítik a különféle ok­iratok. A székhelyről, Aszódról, 1401-ben írtait először. De Aszód feltehetően már jó­val előbb létezett. A szent­kereszti kolostor környéki településen éltek az aszó­diak ősei. A 150 esztendeig tartó tö­rök hódoltság majdnem tel­jesen lakatlanná tette a já­rást. A terület gazdái, a fel­vidéki földbirtokosok, szlo­vákokat és németeket tele­pítettek a községekbe. Do- monyban és Ácsán ma is szlovák, Ikladon német szó járja — de a földjüket sze­rető emberek ma már nem tesznek különbséget magyar és szlovák között. ....... A Rákoczj.-szabadsagharc idején többször átvonulták a járáson a vezérlő fejede­lem hadai. 1835-től három esztendőn keresztül Petőfi Sándor volt tanulója az aszó­di gimnáziumnak. 1849-ben innen vonult fel az isa- szegi csatába készülő ma­gyar honvédsereg egyik had­teste. 1919-ben Aszód és kör­nyéke az egyik „vörös cent­rum” volt az országban. Ért­hető, hiszen a századforduló korától Aszód iparközponttá vált; sok gyár — köztük repülőgépgyár — dolgozott a környéken. 1919 után, a fehérterror győzelmének egyik „eredményeként”, el­sorvasztották ezeket az üze­meket. Ma két gyára van a já­rásnak, az ikladi Ipari Mű­szergyér és az aszódi ke­nyérgyár. A járásban lakó 41 000 emberből csak igen keveset köt le a két üzem — s vagy 15 000 ember vo­natozik, buszozik Pestre, Gö­döllőre. hogy kenyerét meg­keresse. De akik otthon dol­goznak, nem számítottak rosszul. A termelőszövetke­zetek itt fizetnek a legjob­ban — egész Pest megyé­ben. Talán azért, mert elő­ször itt álltak át a nagy­üzemi gazdálkodásra, de fő­leg azért, mert a Galga men­tiek nem ijednek meg a munkától, nem sajnálják a fáradságot a nagy táblás ker­tészetektől. Tavaly 41 forint volt a járási átlag, ennyit ért egy munkaegység, s ahogy a eredmények mutat­ják, ez az idein is meglesz. Jól tlcilfjMznetSi, gól hvrvsnvk rxenany eszienueje arról vo»t nevezetes az aszidi járás, hagy ez volt a megye első termelőszövetkezeti járása. : Egy év múlva azzal vívta ki elsőséget, hogy itt volt a leg- í kevesebb mérleghiányos tsz. J Tavaly már egy sem akadt, | í sőt, itt volt a legmagasabb a i munkaegység járási átlaga a | megyében: 41 forint. S hogy hírnevét az idén is öregbítse, j a járások között elsőnek fe­jezte bs az őszi vetést. A rekordok sora ezzel még sem merült ki. Ebben a já­rásban van a legtöbb olyan tsz, amely ölvén forintnál is többet fizet majd zárszám­adáskor egy munkaegységre: a túrái Gaigamenti és az Uj Utón, a galgahévízi Rákóczi és a vérségi Törekvő termelőszö­vetkezet. Nem sokkal marad el mögöttük a püspökhatvan! Uj Barázda, az aszódi Arany Kalász, az ikladi Előre, a kar- tali Uj Élet és a galgamácsai Hunyadi sem: munkaegységük értéke előreláthatólag megha­ladja a 40 forintot. Most már értjük, hogy fényképezés közben miért mutatott a tetőre olyan büszkén a kartali KISZ-titkár. Készülnek a tervek a túrái hővíz hasznosítására A Jelen az építésé A történelmi események­ben gazdag múlt után is­merkedjünk meg az aszódi járás jelenével is. Ha el­mondhatjuk, hogy a múlt függetlenségért és szabadsá­gért vívott harcok korszaka volt, a jelen az építésé. Boda Mihály járási tanács- elnökhelyettes alig győzi so­rolni, mi minden épül idén éis jövőre a járás tizenöt községében. A hosszú lis­tán járdák kilométerei, tá­gas iskolák, kényelmes la­kások, korszerű üzletek, szé­pülő művelődési házak, új tantermek, óvodák szerepel­nek: ’ ‘ — Kezdjük talán a járás székhelyével — ajánlja az elnökhelyettes. — Ebben az évben ötvennégy összkom­fortos lakás épül Aszódon, állami beruházásból. Negy­vennyolc az ikladi Ipari Mű- szergyár műszaki dolgozói­nak, hat pedig a tavaly lé­tesült járási rendelőintézet orvosainak nyújt majd ké­nyelmes otthont. A pedagó­gusok lakásgondjait idén két, jövőre hat szolgálati lakással enyhítjük. Az új­telepi gyermekek számára jövőre négy tan termes iskola épül. Noha az üzlethálózat két év alatt sokat fejlődött, örömmel fogadtuk a vegyes­ipari szövetkezetnek azt a javaslatát, hogy emeletes üzletházat épít, utcai front­ján reprezentatív üzletekkel, udvari részén műhelyekkel. Gondot fordítunk Aszód szé­pítésére is: két év alaitt csaknem egymilliót költöt­tünk az államosított lakó­házak felújítására, s neonra cserélik ki a főutca vil­lanyvilágítását. Motorok Ikladon Az IMI (Ipari ri Műszergyár, lkiad) Mező Imre motorüzemében évek óta gyárt­ják a mosógép centrifuge és más háztartási gépek motorjait. A gyártás folyamán a motorok kiseb­bek, könnyebbek, egyre jobbak és modernebbek let­tek. a képen lát­ható villanymo­torokon a koráb­ban használt in­dító relék helyett már a korsze­rűbb kondenzáto­rra megoldást al­kalmazzák. Ké­szül már az IMI tnég modernebb kismotor családja, t.melynél tetemes tnennyiségű mű­anyagot is fel­használnak. A járási székhely után a községeket vesszük sorra. Egy sem akad, ahol ne épül­ne valami, s olyan sem, ahol a lakosság ne segítené társadalmi munkájával szű- kebb pátriája fejlődését. Ahol óvoda épül — téglát hord, meszet olt, maltert kavar valamennyi érdekelt szülő. Sportpálya-építkezés elképzelhetetlen a fiatalok közreműködése nélkül Az egészségházak, orvosi laká­sok építésében részt vesz a lakosság minden rétege, vasárnapokon még a bejáró munkások is. Galgahévízen például csak az építőanya­got és a villanybojlert kel­lett pénzért vásárolni az épülő modem sportöltöző­höz: a munkát elvégzik a fiatalok. A Túrán létesítendő mezőgazdasági szakközépis­kola építkezéséhez az egész járás felajánlotta anyagi se­gítségét, illetve munkaere­jét. Az ikladiak jövőre két politechnikai teremmel bő­vítik az általános iskolát, s már gyűjtik a pénzt az új művelődési házra. A bogiak munkaikedvét, társadalmi ösz- szefogósuk erejét a megye egyik legszebb művelődési háza tanúsítja. Most strand­fürdő építését tervezik az ifjúsági pariéban, társadalmi munkával. Galgagyörkön ha­dat üzentek a sárnak: a köz­ség valamennyi utcáját ke- ramitjárdával látják el. Gal- gamácsán előcsarnokkal, párthelyiséggel, öltözőkkel, könyvtárral, olvasóteremmel és kelléktárral bővítik a mű­velődési házat. Hévízgyör- kön idén készült el egy négytamtermes iskola, s jö­vőre kezdik építeni az újat, azt már állami beruházás­ból. Püspökhatvanban az óvo­dát, Váckisújfalun a mű­velődési otthont, Versegen az orvosi lakást bővítik, illetve felújítják. A felsorolás korántsem tel­jes, de — mutatóiba — eny- nyi is elég. A jelen kétség­kívül prózaibb, minit a tör­ténelmi múlt. De ez a je­len — a szépülő holnapba vezet! — Halló, járási tanács? Mi hír van a túrái hőforrásról? — Sok újat — sajnos —­egyelőre még nem mondha­tunk. A végleges vegyelem- zések megállapították, hogy a víz kiválóan alkalmas gyógyászati célokra és me­zőgazdasági felhasználásra. Nevezetesen: melegágyak, REKLÁM A kíisbagi csárdának nagy a forgalma. Magyaros környe­zetben élvezhetik itt a be­térő hazai és külföldi ven­dégek a hagyományos ven­dégszeretetet A falakon bekeretezett fény­képek. A tárgyi néprajzzal kapcsolatos ismereteinket bő­vítik: ilyen házakban lak­nak, ilyen ruhákban jár­nak (de egyre inkább: lak­tak és jártak) a Galga menti emberek. Az egyik foto valóságos reklám. Három népviseletbe öltözött, imakönyves hajadont ábrázol. A lányok mosolyog­nak, s a kép aljáról az alá­írás incselkedik a vendég­gel: „Eladólányok”. Három évvel ezelőtt 460 diákja volt az aszódi Petőfi Sán­dor Gimnáziumnak, jelenleg 520 van. Ha így megy tovább a fejlődés, rövid idő alatt szűknek bizonyulhat a hatalmas isko­laépület. Persze az aszódi járásból jónéhány gimnazista Hatvanba jár tanulni. Ezt csak azért írtuk, mert a Galga mentiek egyre több gondot fordítanak arra, hogy gyermekeik tanuljanak. A gimnázium 15 osztálya közül 13 jár rendszeresen poli­technikai oktatásra. S mivel a diákok között több a lány. mint a fiú, — ezért döntöttünk úgy, hogy egy lányosztályt fényké­pezünk. Képünkön Józsa Edit, biológia—földrajzszakos tanár­nő, biológiaórát tart a Kossuth Zsuzsa osztályban. A tanár­nőnek ez az első tanéve, s a lányok ugyancsak ősszel kezdték a gimnáziumot... A BAGIAK SZERETIK A SZÉPET Az utolsó simítás a motorokon Sima, egyszerű vo­nalak, földig érő ab­lakok, semmi cikor- nya, felesleges díszí­tés: így fest kívülről a bogiak büszkesége, két kezük munkájá­nak gyümölcse, a Dó­zsa György Művelő­dési Ház. Előcsarno­kában most éppen a reneszánsz festészet legszebb alkotásaiból rendezett reproduk­ciós kiállítást a ve­zetőség. Alig két hét alatt háromszáz fel- sötagozatos tanuló és 628 egyéni látogató gyönyörködött Leo­nardo da Vinci, Mi- i chelangelo, Raffael, Tiziano, Correggio, Veronese műveiben. Városi méretekben is tiszteletre méltó szám! — De nem szokat­lanI — mondja Bagó József, a művelődési ház igazgatója. — szép iránti érdeklő­dés és fogékonyság veleszületett adottsá­ga a bogiaknak. Ezt igazolják a nyár fo­lyamán rendezett képzőművészeti kiál­lítások tapasztalatai, a kórusművészet, a zeneiskola, a balett­oktatás, az irodalmi színpad, és a könyv­tár sikerei. Kiderül, hogy mindezzel még csak egy részét sorolta fel Bagó József a műve­lődési ház hétközna­pokat is betöltő éle­tének. Mert szólni kell a gyermekek harminctagú irodal­mi szakköréről, a né­pes ifjúsági klubról, a felnőtt és a gyer­mek népitánc-cso- portról, a most ala­kuló száz tagú gyer­mekkórusról, a foto- és a modellező-szak­körről is. Meg arról, hogy az óvodáskorú gyermekek nevelési problémájáról szóló ismeretterjesztő elő­adásról egyetlen ér­dekelt szülő sem hiányzott, s hogy a vezetőtanár betegsé­ge miatt átmenetileg feloszlott képzőmű­vészeti szakkör újjá­szervezését egyre többen sürgetik. A bogiak anyagi jólétéről vadonatúj, két-háromszobás csa­ládi házak tanúskod­nak. Szellemi jólé­tükről. kulturális igényeikről pedig a zsúfolt szakköri szo­bák, a színültig telt színházterem, s a könyvtári statisztika adatai... hajtatóházak és csibenevelők fűtésére, hiszen 97 fokos hő­mérsékletéből még több ki­lométeres csővezetékben sem veszítene sokat. — A járásnak mik a ter­vei? — Tsz-közi vállalkozással olyan hajtatóházat szeret­nénk létesíteni, amely el­látná palántákkal a járás valamennyi termelőszövetke­zetét. Emellett jutna ele­gendő hévíz a környező tsz-ek melegágyainak fűtésé­re, s nem utolsósorban egy gyógyfürdő vízellátásának biztosítására is. — Mit szólnak mindehhez a felettes szervek? — A hévíz mielőbbi hasz­nosításával egyetértenek. Tá­jékoztatásuk szerint a jövő évben elkészítik a terveket, s 1965-ben megkezdődnek a be­ruházások. HALLALI Azzal a szándékkal ejt éle­tük útba a galgamácsai va­dászházat, hogy ceruza- és lencsevégre kapjunk néhány külföldi vadászt, akik tró­feagyűjteményüket az Aszód környéki erdők mélyén kí­vánják gazdagítani. Korán hallaliztunk: a más­kor oly takaros, barátságos vadászbázban tökéletes fejet­lenség, zűrzavar uralkodott. A társalgó magyaros búto­rai ferde toronyként törtek az égnek, „egymás hátán, mint odvas farakás”, s a furcsa építményt két oldal­ról féltőn támogatták a re- kamiék epedabetétjei. A tá­lalószekrénynek dőlve — ott, ahol máskor pohárral a kéz­ben nagy vadászkalandok kerekedtek — enyhén iiáu- minált mesterember valami malterszerű masszával ke- negette a frissiben beállítotv vaskályha füstcsövét. így próbálta áthidalni a kályhá­ból kivezető és a hozzá csat­lakozó cső átmérője közötti lényeges különbséget. A par­kettát szőnyeg helyett agyag­foltok, a kovácsoltvas dísz­tárgyakat megszáradt sa- mottdarabok ékesítették. A gondnoknő szolgálati szobá­jában bőröndökből emelt ba­rikád bizonygatta, hogy semmi kétség: ez itt egy csatatér. A magyarázat pedig egy­szerű: az a reg:-régi kérés, hogy javítsák ki végre a reprezentatív vadászház rep­rezentatív vendégszobáinak füstölgő cserépkályháját, s a társalgó feltűnően szép, ám ugyanolyan hideg kandalló­ja mellett gondoskodjanak hatékonyabb fűtőberendezés­ről — végre meghallgatásra talált a Gödöllői Állami Vadgazdaság illetékeseinél. Soha jobbkor! Mindössze két, egy hete itt tartózkodó nyugatnémet vendéget kel­lett emiatt huszonnégy órárs kilakoltatni Az oldalt írta: Nyíri Évi és Murányi Józsel Fényképezte: Gábor Viktor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom