Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-27 / 277. szám

1963. NOVEMBER 27, SZERDA Terv — piac — háziasszony Kötik a jövő évi zöldségtermelés! szerződéseket Zöldpaprikából például a száraz kertészeteknek 70, az öntözéses kertészeteknek pe­dig 80 mázsában szabják meg az egy-egy holdról át­adandó legkisebb mennyisé­get. Az idei, nagyon kedvező tapasztalatok alapján, az ed- * diginél sokkal széleskörübben igyekeznek több évre szóló szerződéseket kötni. Az új, a fokozott termelési bizton it ságot szolgáló szerződési forma keretében egyes fonto­sabb cikkek — például a hagyma, fokhagyma és a burgonya — legalacsonyabb, úgynevezett védőárát, három évre előre megállapítják. A szerződéskötések szerte ! az országban megkezdődtek, i Szervesen beépülnek a szö- ; vetkezeti gazdaságok 1964. évi termelési terveibe s lé­nyegében azok elkészültével záródnak le véglegesen. Odaítélték a Semmelweis-díjat A Budapesti Orvostudomá­nyi Egyetem tanácsa öt évvel ezelőtt alapította a Semmei- weis-érmet és díjat, amellyel minden esztendőben az orvos- tudomány egy kimagasló kép­viselőjének munkásságát ju­talmazza. Rusznyák István, Babies An­tal, Issekutz Béla és Gegesi Kis Pál után, az idén az egye­tem tanácsa Ivánovics György akadémikusnak, a Szegedi Or­vostudományi Egyetem mikro­biológiai intézete igazgatójá­nak ítélte a magas kitünte­tést, amelyet péntek délután adnak át. Ivánovics professzor e rrJélk előadásában a lépfene bacilus kórokozó sajátosságá­nak tényezőire vonatkozó ku­tatásainak eredményeit ismer­teti. (MTI) A Pest megyei KISZÖV választmányi ülése A Pest megyei KISZÖV vezetősége 1963. november 19-1 ülésén határozatot hozott a választmányi ülés összehívására. A határozat alapján a választmányt tegnap reggel 9 órára hív­ták össze a szövetség budapesti kultúrtermébe. Az ülés első napirendi pontjaként Boross Gyuláménak á Pest megyei KISZÖV elnökének tájékoztató jelentésére került sor, amely a szövetség felügyelete alá tartozó szövetkezetek 1963. első háromnegyed évi gazdasági tevékenységével és hely­zetével foglalkozott. A második napirendi pont előadója Németh Károly, a Pest megyei KISZÖV elnökhelyettese volt. Jelentésében az 1962. végéig átszervezett szövetkezetek helyzetével, valamint az 1963. évi fúziós program keretében szakosításra, illetve átszer­vezésre kerülő szövetkezetekkel foglalkozott. Ezután a Pest megyei KISZÖV ellenőrző bizottságának jelentését hallgatták meg a választmány tagjai. Az ülés szervezeti kérdések megbeszélésével és az elhang­zottakkal kapcsolatos vitával ért véget. ÚTIRÁNY: Óceánia, Ausztrália Ez év első háromnegyedében több külföldi vendégünk volt, mint tavaly egész évben Szeptember végéig több mint 400 ezren utaztak külföldre Az idei év — a korábbá esz­tendőkhöz hasonlóan — min­den bizonnyal újabb csúcsokat hoz az idegenforgalomban. Er­ről tanúskodik többek közt a hazánkba beutazó külföldi ál­lampolgárok számának alaku­lásáról készült statisztika. Eszerint 1960-ban 244 351 kül­földi vendéget fogadtunk, 1961-ben 336 696-ot, 1962-ben pedig 463 975-öt. Ebben az évben már szep­tember végéig 467 403 kül­földi járt Magyarországon, tehát máris több, mint ta­valy az egész évben. Előzetes számítások szerint az év vé­géig a külföldi vendégek szá­ma jóval meghaladja a félmil­liót. A vendégjárás egyébként a nyári hónapokban volt a leg­nagyobb. Januárban még mindössze 17116-an érkeztek közelebbi vagy távolabbi or­szágokból, februárban ennél is valamivel kevesebben, már­ciustól június végéig egyenle­tes volt az emelkedés. Érde­Óceániálba 11, Afrikáiba 154, az észak- és dél-amerikai orszá­gokba pedig 1155 honfitár­sunk látogatott el. (MTI) Múzeumi központ Szentendrén Pest megye múzeumot a ta­nács irányításával fokoza­tosan az ismeretterjesztés, a népművelés egűik fontos eszközévé válnak. Az illeté­kesek elhatározták, hogy ki­alakítják a jelenlegi tizen­két múzeum sajátságos „pro­filját”. A tervek szerint a váci Vak Bottyán Múzeum elsősorban a megye munkás- mozgalmi emlékeinek tár­háza lesz. Az aszódi Petőfi Múzeum a költő Pest me­gyei hagyatékait mutatja be. A több, mint egymillió fo­rint önköltséggel felújított Trabant — örökségből Gondos téli g A MED0SZ elnöksége és a földművelésügyi miniszter felhívása a mezőgazdasági üzemek vezetőihez és dolgozóihoz állomások, valamint a víz­ügyi szervek dolgozóit, hogy a fontos feladat mintaszerű végrehajtásához mutassanak példát a termelőszövetkezetek­nek. (MTI) kés, hogy ez év júliusa volt az < lyi-k első olyan hónap, amikor a külföldi látogatók száma meg­haladta a 100 ezret. (Tavaly augusztus vitte el a pálmát 91 275 külföldi vendéggel.) Az idegenforgalmi statiszti­kák szerint az idén tetemesen megnőtt a kiutazók száma is. ( Szeptember végéig tudomá­nyos tanácskozásokra, rokoni látogatásra, sporteseményre, turistaútra stb. 43S 443-an utaz­ták külföldre, lényegesen töb­ben, mint a múlt év azonos időszakában. Legtöbben Cseh­szlovákiába, Romániáiba, a Né­met Demokratikus Köztársa­ságba, Ausztriába, Lengyelor­szágba és a Szovjetunióba lá­togattak el, de sokan utaztak Jugoszláviába, az NSZK-ba és Franciaországiba is. Az első félévben Ausztráliába és Hogy ki mire költi azt az összeget, amelyet valame­hozzátartozójától örö­költ — az mindenkinek a magánügye. Van, alá telket vásárol rajta, van, aki há­zat, bútort. Hogy a pénz átváltozik áruvá, az min­dennapos dolog. De az már rendkívüli, bog}7 valaki pénzt örököl, a pénif révén hoz­zájut egy Trabant gépko­csihoz, és mégis megmarad a pénze. A szokatlan eset Dunaha- rasztin játszódott le. A kon­zervgyár nyugalmazott kő­műves csoportvezetője, Va­lentin István, a nyár ele­jén jutott örökséghez. Csa­ládjával elhatározták, hogy a pénzből építkezni fognak. Ám az összeg kevés volt, s j nehogy közben „elússzon”, betették a takarékba, még­hozzá gépkocsi-nyeremény- betétkönyvre. Aztán felvirradt a nap, a tizedik gépkocsi-nyeremény­sorsolás napja. Valentin Ist­ván majd kiugrott a bőié­ből, amikor megtudta, hogy betétkönyvével egy gépko­csit nyert. A szerencsés nyugdíjas, most boldog, hi­szen megmaradt a pénze, s még kocsija is van. Legfel­jebb az okoz problémát, hogy többe kerül az építkezés: egy garázst is fel kell húznia a ház meUé. ceglédi múzeum, ahol most már méltó környezetben őr­zik a legnagyobb Kossuth- emlékgyűjteményt, a paraszt- mozgalmi dokumentumok összeállítását is feladatául kapta. A ráckevei Árpád Múzeum látogatói pedig a környéken feltárt honfogla­láskori tárgyaikat és .a me­gye számos ipartörténeti ha­gyatékát tekinthetik meg. Az utóbbi időben jelentő­sen megnövekedett a Du­nakanyar látogatóinak a szá­ma, Ezért nagy gonddal állítják össze az Ittlevő mú­zeumolt feladatkörét. A fes­tői szépségű táj „fővárosát”, Szentendrét múzeumi köz­ponttá akarják fejleszteni. Tervezik, hogy teljes egé­szében feltárják a már ed­dig is számos gazdag leletet adó római castrumot. A városban gyűjtik össze a magyarországi görögkeleti egyház későbizánci emlékeit, itt mutatják be a Pilis-vi­dék növény- és állatvilágá­nak érdekességeit. A most 35 éves szentendrei művész­telep lakóinak alkotásait pe­dig korszerű bemutatóterem­ben állítják ki. (MTI) Rendőrségi krónika Le akarta szúrni vendégét. Ondó Sándor 44 éves ceglédi segédmunkás a múlt pénteken este Cegléden, a Körösi úti kocsmában összetalálkozott régi ismerősével, László Fe­renc, Nyársapát dűlői lakossal. Ondó távolról sem volt már józan, s nagy hejehuja kö­A forradalom harcosa Fürst Sándor születésének 60. évfordulójára zott meghívta ismerősét a la­kására azzal, hogy majd ott isznak tovább. Amikor haza­érkeztek, Ondó se szó se be­széd rá támadt vendégére mondván: „Most itt vagy, itt az alkalom, itt most végzek veled!” Ezzel farzsebéből kést rántott elő, s nekiugrott Lász­lónak. Vendégén azonban sze- g rencsére csupán karcolást tu- 4 dott ejteni, mert az félreug- rott és elmenekült a lakásból. Ezzel elérték, hogy négy nap után szabadon bocsátották őket, de amikor 1929-ben a Kommunista Intemacionálé hívó szavára az imperialis­ta háború elleni tüntetést szervezte, a rendőrség a többi szervezővel és a KMP csaknem valamennyi vezető­jével együtt letartóztatta. A bíróság előtt büszke öntu­dattal kiáltotta oda a bíró­nak: „Burzsoá osztálybíró­ság előtt nem vagyok haj­landó vallomást tenni”. Egy­évi és négyhónapi börtön­re ítélték. Kiszabadulása után, 1931 elején a Magyarországra új­ból hazatért Sallai Imrével együtt megfeszített erővel dol­gozott a pó.rtért és a népért. Sallai és Fürst irányításával a kommunisták felvilágosítot­ták a tömegeket a fasizmus erősödő veszélyéről. Az üze­mekben és a szakszervezeteik­ben szervezték a munkásság sztrájkharcait és megtalálták az utat a falusi szegényekhez is. Fürst Sándor kezdeménye­zésére jöttek létre 1931 nyarán a kommunista csoportok Szen­tesen, Szolnokon, Csongrádon, Endrődön, Pécsett, Salgótar­jánban, Püisvörösváron. Tata­bányán, Nagy Pál bányász szervezte a harcot, amelyet Fürst Sándor irányított. I holdon termeltetnek zöld­ségféléket szerződéses alapon. ! E területről a szakemberek j számítása szerint mintegy 60 000 vagon árut vásárolnak majd fel, s e* a mennyiség az ideihez hasonló, bőséges el­látást biztosít a városok és ipartelepek, általában a ter­meléssel közvetlenül nem foglalkozó lakosság számára, j Burgonyát 126 600, újburgo- t nyát pedig 20 300 holdon | termeltetnek. i A termelési szerződések az elmúlt években a termelés i technikájától függetlenül, | egységesen határozták meg az I egy holdról átadandó áru | mennyiségét. Az új szerződések difié- i renciáltabbak: általában már különbséget tesznek I öntözéses és száraz ter­melés között. 1927-ben a párt nagy fel­adattal bízta meg: Strom­feld Auréllal, a Tanácsköz­társaság Vörös Hadseregé­nek vezérkari főnökével együtt kellet megszerveznie a Szociáldemokrata Párton be­lül a rendező gárdát, hogy megteremtsék a munkásosz­tály védelmi szervezetét. Emellett Fürst 1927-től a XIV. kerületi SZDP-szerve- zet titkára és ilyen minő­ségben követelte 1928-ban az SZDP XXV. kongresszusán a munkásmozgalom egységé­nek helyreállítását. Fürst Sándor 1928 tava­szától mint hivatásos forra­dalmár minden percét a munkásosztálynak szentelte és mint a KMP Központi Bi­zottságának tagja, a Kom­munista Ifjúmunkás Szövet­ség . munkáját irányította. Ezenkívül az ő feladata volt a KPM külföldi bizottsága és a párt itthoni vezetősé­ge közötti rendszeres kap­csolat megteremtése és biz­tosítása is. A rendőrség 1929 elején száz ismert kommunistával együtt őt is letartóztatta, de Fürst és néhány más társa kezdeményezésére tiltakozá­sul éhségsztrájkba kezdtek. A magyar kommunista [ mozgalom egyik kiemelkedő i alakjára, a fiatalon, 29 éves : korában mártírhalált halt ; Fürst Sándorra emlékezünk születésének 60. évforduló­ján. Alig tizenhat éves 1919- \ ben. amikor a fehértsrror ; tombolása közben már a ' Szociáldemokrata Párt so­raiban küzd a munkások I ügyéért. Hamarosan látnia j kellett, hogy az SZDP jobb- I oldali vezetése, amely a ; Bethlen—Peyer-páktummal az I opportunizmus és az osz- i tályárulás útjára lépett, nem ; képes megoldani a munkás- : osztály alapvető problémáit. : Fürst ezért az 1924—25-ös : években bekapcsolódott az : eleinte ösztönös. majd a t KMP vezetésével egyre tu- I datosabbá váló baloldali el- lenzéki mozgalomba. Így vált ; méltóvá arra, hogy 1926- ; ban a KMP felvegye tagjai ; sorába és ettől kezdve, mint ; kommunista dolgozott tovább ; az SZDP-ben, a szakszer- '• vezetben és a kultúr szerv e- ! zetekben. Gyakorlati mun- ! kaja mellett szorgalmasan ! tanult, elméleti tudása egyre mélyült és nagy tekintélyre t tett szert a munkások között, akik szerették és nagyrabe- '* csülték. Mezőgazdaságunk erő- és munkagépparkja az utóbbi években nagymértékben meg­növekedett. A gépek üzem- biztonságának megtartása, ál­lagának megóvása, gondos téli tárolása érdekében a Mező-, gazdasági és Erdészeti Dől- j gozók Szakszervezetének el- j nöksége és a földművelésügyi! miniszter együttes felhívást í intézett a mezőgazdasági üze-| mek vezetőihez és dolgozói-; hoz. A felhívás többek között : rámutat, hogy minden ren-‘: delkezésre álló tároló helyet; maximálisan ki kell használ-j ni. Ha szükséges — bérleti díj • ellenében — háztáji pajták is! igénybe vehetők e célra. A! részben faanyagból készült! éc az időjárásra érzékeny,; kényes, nagyértékű gépeket —; gabonakombájnokat. cséplő-; gépeket stb. — minden körül- \ menyek között fedél alá kell1 elhelyezni. A tárolótér bőví-1 tését — a lehetőségekhez ké-j pest — elsősorban olcsó, cső-; vázas színek építésével kell; megoldani. A gépállomások és gépja-1 vító állomások igazgatói és; dolgozói — a javítási és kar-; bantartási munkákon felül —; a gépek szakszerű tárolásé-j hoz. a gépudvarok kialakíts-! sához. a gépek téli tárolásra I történő előkészítéséhez nyújt- \ sanak messzemenő segítséget; a szövetkezeti gazdaságoknak, j ezt a munkát tekintsék fontos; feladatuknak. A felhívás rámutat a kor-1, rózió elleni szakszerű véde­lem fontosságára, végül pe-i dig felkéri a MEDOSZ helyi szerveit és a társadalmi szer­veket. hogy nyújtsanak se­gítséget a mezőgazdasági erő- és munkagépek téli tárolásá­vá; kapcsolatban kiadott in­tézkedések \’éso'p,'!>itásp'ho7 Felkéri az állam* ás erdőgaz­daságok, a gép- és gépjavító A zöldség-gyümölcs boltok, | a csarnokok friss áruja több- i ségében már a raktáraikból j pótlódik. A kertészetekben ) a legkésőbbi termékek beta- j hárítása is befejeződött. Munkához láttak a talajműve­lő gépek. A Szövetkezetek Országos Felvásárló és Ér­tékesítő Központjában a megyei és a járási taná­csoknál, illetve a szövetke­zeti gazdaságok vezetőinek asztalán azonban máris ott j vannak azok a számok, ter­vek, amelyek jó vagy rossz volta fölött végül az mond­ja ki majd az ítéletet, hogy J 1964-ben mennyi és milyen j minőségű árut mennyiért tudnak vásárolni a háziasz- szonyok a piacolion. A Szövetkezetek Országos Felvásárló és Értékesítő Köz- ’ pántjában, a aöldségtermel- tetés „főhadiszállásán” hang­súlyozzák: a terveik össze- , állításánál óvakodtak attól, 1 hogy az idei, részben a ked- j vező időjárás javára írható ; jó termésből, az ezzel kap­csolatban bizonyos cikkeknél jelentkező értékesítési nehéz­ségeikből olyan következtetést vonjanak le. mintha csökkentmi kel­lene a zöldségtermő te­rületeket. Ez, mint rámutatnak, sem- 1 miiképpen sem volna indo­kolt, mert az 1963. évinél kedvezőtlenebb időjárás ese­tén nagyon komoly ellátási zavarokat okozhatna. Kétségtelenül vannak azon­ban egyes cikkek, amelyeknek a termőterülete a tapaszta­lat szerint nincs arányban az elhelyezési lehetőséggel. Ilyennek bizonyult például a főzőtök és a korai káposz­ta. Ezeket a múlt évinél ki­sebb területen termeltetik, s vigyáznak arra, nehogy, mint a múlt ősszel, még tea-ven felül is szerződjenek ezekre a cikkekre. Mindent összevetve, 1964- ben az ideivel nagyjából azonos területen. 112 600 i A világgazdasági válság fcel-; lös közepén rendkívül súlyos; belpolitikai viszonyok között; kellett Sallainak és Fürstnek a; párt élén ezt a bonyolult és; nehéz feladatot végezniük. Ek-; kor történt, hogy Bethlen bu-; kását követően a kormány a\ biatorbágin merénylet ürügyén; statáriumot hirdetett ki. Ebben; az időben sikerült a politikai< rendőrségnek kinyomoznia,; hogy a KMP titkársága, Sál-; laival és Fürsttel az élen Bu-; dapest egyik pröletámegyedé-; ben, a Thék Endre utca 32.; számú házban dolgozik. Itt'} tartóztatták le Sallaít és; Fürstöt. De a letartóztatottak; között találjuk Karikás Fri-; gyest, Kilián Györgyöt és má-'} sokat. A statárium követkéz-1 tében Sallaif és Fürstöt rög-', tönítélő bíróság elé állították'} és bár az egész haladó világ —; köztük. Thomas Mann és Hen-'} ri Barbusse — tiltakozott a'} készülő gyilkosság ellen, július'} 29-én végrehajtották rajtuk a'} kötéláltaii halálos ítéletet. '} } Fürst Sándor, sallai imré-j hez hasonlóan bátran halt meg. 1 utolsó szavaival a Kommunis- \ ták Magyarországi Pártját és \ a második magyar proletár-'} forradalmat éltette. Korai ha-'} lála nagy és fájdalmas vesz-'} tesége volt a magyar kommu-'} nista mozgalomnak Születésé-$ nek 60. évfordulóján az esz-'} méit valóra váltó magyar nép'} kegyelettel emlékezik mártír-'} halált halt nagy fiára. Dr. Vígh Károly ‘‘ ; A „Daratsagos" házigazdát őri- ; zetbe vették. Tűz ütött ki vasárnap este ; háromnegyed hatkor a Duna- ; menti Egyesült TeVmelőszövet- : kezet alsógödi Tetéüen táblá- ; ián- Két tsz-tag vette észre, ; hogy lángban áll a közös gaz- ; daság szalmakazla. Mire a i tűzoltókat kihívták, már késő ivóit: a szalma oda lett. A tsz ; elnöke a kárt 30 ezer forint- I ban_ jelölte meg. A tűz kelet- ; kezésének kiderítésére a ylzs- j gálát folyik. IVÓ« a forgalom i — több a nyereség I A Perbáli Földművesszö- ; vetkezet, amely három köe- ; ségeit — Perbál, Tinnye és Budajenö — foglal magában* az év első kilenc hónapjában 353 000 forintos nyereséget ért el, megnövekedőit forgalma révén. Ez az összeg 12 000 forinttal több, mint az 1962- es egész évi nyereség. A szövetkezet megnöve­kedett forgalmához lényege­sen hozzájárult az idén meg­nyitott önkiszolgáló rend­szerű perbáli élelmiszerüz­let, ahol havi hatvanezer forinttal nőtt a forgalom az üzlet átszervezése után. A hagyományos rendszerű bolt havi 160 000 forintos forgalma helyett most havi 220 000 £o_ ránt a forgalom.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom