Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-27 / 277. szám

JOHNSON: Az Egyesüli Államok folytatja eddigi politikáját Két gyilkosság - Csak egy gyilkos vádirat Ruby ellen - Az elnök nyilvános vizsgálatot ígért - Sajtóvisszhangok Johnson amerikai elnök táviratban mondott köszönetét mintegy hatvan külföldi államfőnek, kormányfőnek és ma­gasrangú személyiségnek, aki vagy személyesen jelent meg Kennedy temetésén, vagy távolról fejezte ki részvétét. A kö- szönőtáviratok-ban az új amerikai kormányfő hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok folytatja eddigi volitikáját. Johnson fogadta Stevensont, az amerikai ENSZ-küldött- ség vezetőjét, s a vele folytatott beszélgetésben hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok továbbra is igyekszik megnyerni minden ország együttműködését a világűr békés felhasználá­sában. Az új elnök e legutóbbi állásfoglalásairól Salinger, az elnök szóvivője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Johnson hétfőn üzenetet Intézett az amerikai fegyveres erőkhöz. Az üzenetben hangsúlyozta, hogy az Egyesült Álla­mokat Kennedy halálával nagy veszteség érte. Az elnök ezút­tal is kijelentette, hogy az Egyesült Államok politikája nem változik, továbbra is „becsületes békére, a szabad népekkel való barátságra és szövetségre törekszik”. Johnson fogadása Johnson elnök az amerikai [ külügyminisztérium épületé- j ben hétfő este fogadta a Kennedy temetésére érkezett magasrangú külföldi vendé­geket. Az új elnök és Rusk külügyminiszter szívélyesen köszöntötte a külföldi küldött­ségeket, amelyeknek bevo­nulása közel háromnegyed óra hosszat tartott. Mikojan szovjet miniszter­elnök-helyettes, a vendégek nagy részéhez hasonlóan előbb Kennedy özvegyének fejezte ki részvétét a Fehér j Házban, majd onnan érke- j zett a külügy minisztériumi fogadásra. Röviddel az üdvözlések után Johnson a fogadóterem egyik sarkában külön meg­beszélést folytatott néhány államfővel, köztük a skan­dináv országok, Ausztria, Belgium, Görögország, Kam­bodzsa, Irán, Izrael és Dél- Korea képviselőivel. Ekkor érkezett az amerikai kül­ügyminisztériumba De Gaul­le t:\bornok is. akit először Stevenson fogadott. telten hangsúlyozta, hogy teljes mértékben támogatja az Egyesült Nemzetek Szerveze­tét. Az AP egyik jelentésében kiemeld, hogy a fogadásról távozó államférfiak közül sokat megtapsoltak a mi­nisztérium épülete előtt ösz- szegyűlt kíváncsiak. Ilyen tapsot kapott például Miko­jan, Stevenson és U Thant is. A TASZSZ New York-i tudósítója az amer kai politika várható alakulásáról Vitalij Petruszenko, a TASZSZ New York-i tudósí­tója megállapítja: az ameri­kaiak milliói számára jelenleg a legfontosabb kérdés, milyen irányt vesz az amerikai—szov­jet kapcsolatok fejlődése Ken­nedy elnök tragikus halála után, miután Lyndon Johnson átvette az elnöki tisztséget. Az amerikai lapok felvetik a kérdést, vajon Johnson folytatja-e Kennedy külpolitikáját? A rendszerint jólértesült Wall Street Journal hétfői számá­ban beszámol arról, hogy Johnson elnök kijelentette Rusk külügyminiszternek: továbbra is Kennedy kül­politikáját kívánja követ­ni, minthogy az helyes volt. Fulbright, a szenátus külügyi bizottságának elnöke kifejezte azt a véleményét, hogy az amerikai külpolitikában nem következik be változás. Természetesen roppant meg­növekedett az érdeklődés mindaz iránt, amit az új elnök a múltban mondott. Az AP hírügynökség összeállította Johnson korábbi kijelentéseit és ezek közül sok lap elsősor­ban az amerikai—szovjet vi­szonyra vonatkozó megállapí­tásokat emeli ki. „A kölcsö­nösség a béke kulcsa — jelen­tette ki október 15-én New Yorkban Johnson. — Ameny- nyiben a Szovjetunió együtt kíván működni Amerikával, ennek az együttműködésnek nincsen akadálya.” Noveníher 11-én Johnson az amerikai—szovjet viszonnyal foglalkozva kijelentette: „idő­ről időre lehetségesek olyan ésszerű megállapodások, ame­lyek enyhítik a föld egyes he­lyein fennálló feszültséget, ahol korábban konfliktusok fe­nyegettek. Ezek azok a megál­lapodások, amelyeket az érde­kek kölcsönössége jegyében kötnek”. Ugyanakkor azonban nem lehet szó nélkül elmenni az amerikai sajtóban megjelent bizonyos megállapítások mel­lett. Egyes cikkek például ar­cátlanul provokációs cél­ból azt állítják, hogy a Szovjetunió a Washington­ban bekövetkezett szemé­lyi változást „a Nyugatra gyakorolt nyomás fokozá­sára” akarja kihasználni. Az amerikaiak milliói azon­ban remélik, httgy az ameri- | kai—szovjet kapcsolatok a jö­vőben is az együttműködés és I a kölcsönös megértés szellemé- ' ben fejlődnek majd, amire az Egyesült Államok elhunyt el­nöke is törekedett. Az Egyesült Államok népe, s a világ közvéleménye még mindig nem kapott választ ar­ra a kérdésre, ki és miért gyilkolta meg az Egyesült Ál­lamok elnökét, s kik állnak annak a gyilkosságnak a hát­terében, amelynek elkövetője örökre elhallgattatta a dallasi rendőrség által felépített-- vá­dak alapján gyanúsított Lee Harvoey Oswaldot. A Fehér Hóz hétfőn este közzétette Johnson elnök nyilatkozatát. Eszerint Johnson annak érdekében, hogy fény derüljön a két gyilkosság valamennyi ténykörülményére, hala­déktalan és alapos vizs­gálatra utasította az igaz­ságügyminisztériumot. Utasított ezenkívül minden szövetségi szervet, működjék együtt a vizsgálat lefolytatói- val. — Az ország népe biztos lehet abban — hangzik John­son nyilatkozata —, hogy a megállapított tényeket nyilvá­nosságra fogják hozni. A gyanúsító tt meghalt—de ki a gyilkos ? Az FBI-t nem vették komolyan — Dallas is nyilvános vizsgálatot ígér „Előzetes megfontolás nélkül"? A francia államfő elve­gyült a vendégek között és beszélgetett Mikojan szovjet min;szt"relnök- helyettessel is. Az AFP beszámolója szertrV De Gaulle azt mondotta, hogy a fogadás nem alkalmas poli­tikai megbeszélés folytatásá­ra, majd felkérte Mikojant, hogy továbbítsa jókívánsá­gait Hruscsovnak. Amerikai hivatalos szemé­lyek közlése szerint Johnson l és De Gaulle hétfő esti meg­beszélésén hallgatólagos meg­állapodás született arról, hogy 1964. tavaszán eszmecse­rét folytat majd a két államfő. Említett körökben hangoztat­ják. hogy De Gaulle és : Johnson beszélgetése „rend- ! kívül szívélyes légkörben” zaj­lott le. i De Gaulle a külügyminisz- | tóriumból távozva, egyene- j sen a repülőtérre ment, ahon- ! nán gépe magyar idő sze­rint 2.30 órakor indult haza Párizsiba. U Thant ENSZ-főtitkár a külügyminisztériumból tá­vozva, hétfő este újságírók­nak elmondotta, hogy „hasz. •nos beszélgetést" folytatott Johnson elnökkel, aki istmé­Az ország minden részében megnyilvánuló követelés ha­tására Wagner Carr, Texas állam főügyésze sajtóértekez­leten bejelentette, hogy Texas nyilvános vizsgáló bizottságot hív életre a Kennedy-merény- let és Oswald meggyilkolása ügyében. A bizottság megál­lapításaiból „teljes jelentést” készítenek, amelyet megkülde­nek a szövetségi igazságügymi­nisztériumnak. Henry Wade dallasi kerü­leti főügyész a hírügynökségi jelentések szerint vádat emel Jack Ruby, a Kennedy-me­rénylettel gyanúsított Oswald gyilkosa ellen. A szerkesztés alatt levő okmány Rubyt előre meg­fontolt gyilkosságai vá­dolja. Ruby ügyvédjei előrelátha­tólag pillanatnyi elmezavar­ral, vagy azzal operálnak, hogy Ruby ,,előzetes megfon­tolás nélkül, vak dühében” követte el a gyilkosságot. Ruby kérelmét, hogy óvadék ellenében helyezzék szabad­lábra, elutasították. A per elő­reláthatólag január közepén kezdődik meg. Az FBI szóvivője hétfőn közölte, hogy dallasi irodája vasárnap délelőtt — azon a napon, amelyen Ruby Oswal­dot meggyilkolta — névtelen telefonhívást kapott. A titok­zatos telefonáló azt mondta, hogy Lee Harwey Oswaldot, Kennedy állítólagos gyilkosát meg fogják ölni. Az informá­ciót az FBI nyomban tudatta a dallasi rendőrséggel és a seriff irodájával. A figyel­meztetést a dallasi hatóságok nem vették figyelembe. Egyre több furcsa mozzanat a „gyilkos városban“ Helyszíni jelentések Daliásból Az angol lapok Dallasba ki­küldött tudósítói egyre több gyanús részletre hívják fel a figyelmet Kennedy elnök ál­lítólagos merénylőjének elné- mításával kapcsolatban. A jelentések szerint Herbert Miller főállam- ügyész-helyettes felügye­lete alatt a titkosszolgálat és az FBI már felütötte fő­hadiszállását a „gyilkos városban”. A riporterek rámutatnak, hogy egyre nő a feszültség és az el­lenséges hangulat a texasi rendőrség és a titkosszolgálat emberei között, akiknek John­son elnök utasítása alapján minden részletében ellenöriz- niök kell a dallasi rendőrség és a helyi ügyész állításait Os­wald szerepéről. Will Fritz kapitány, bűnügyi nyomozó, aki az Oswald Ielövését kö­vető percekben kijelentette, hogy a dallasi rendőrség le­zártnak tekinti Kennedy el­nök merénylőjének ügyét, hétfőn kénytelen volt elismer­ni, hogy a vizsgálat folytató­dik. Ismét hangoztatta azon­ban. hogy meggyőződése szerint Os­wald „baloldali fanatikus” volt, aki egyedül követte el tettét- és nincsenek bűn­társai. Felvetődik a kérdés, hogy a fajüldözők oldalán álló hír­hedt texasi rendőrség miért akarta mindenképpen még az őrizete alatt álló Oswald elné- mítása árán is elkerülni, hogy további vizsgálatot folytassa­Ami végre sikerült! Ezelőtt két évvel írtunk a ráckevei járási vezetőknek arTól a törekvéséről, hogy „fekete” járássá váljanak de­cember egyig. Sajnos, nem sikerült ez akikor, s rá egy évre sem. Most azonban jó héttel december elseje előtt megvalósult a szándék: a já­rás teljesítette őszi mélyszán­tási tervét. Van igazság a ráckevei já­rás vezetőinek nézőpontjá­ban, amikor így értékel­nek: a járások között ők lettek az elsők. A hivatalos megyei értékelés szerint ugyanis Nagykőrös város tel­jesítette elsőként az őszi mélyszántási tervet a megye járásai és városai között, de jóval kisebb területen, mint a másodiknak végző rácke­vei járás. Az az égj-napos előny, amelyet a nagykőrö­siek szereztek a ráckeveiek­kel szemben, a tervteljesítés­ben, nem egyenlíti ki a hét­ezer és a tizenkilencezer hol­das terv közötti különbséget. Nem arról van szó, hogy igazságtalan a megyei ér­tékelés, sőt meg sem kísér­lik vitatni azt a ráckeveiek. Hanem amikor a maguk mun­káját nézik, egy kis erkölcsi győzelmet látnak abban, hogy a nagy tervfeladattal rendelkező versenytársak kö­zött ők lettek az elsők. S ezt az igazságot pedig tőlük nem lehet elvitatni. Ami mind­eddig nem sikerült a járás­ban, azt elérték végre, s emiatt jogos az egész járás öröme. Három fő alapfeltétel hoz­ta mag a sikert: az ember, a gép és az időjárás. Az em­ber fogalmába a termelőszö­vetkezeti és a gépállomási traktorosokat, a helyi és a járási vezető szerveket so rom­lóm. Ez a feltétel korábban is megvolt, • sőt korábban is volt lelkesedés, igyekezet, csak most valamivel jobb, ered­ményesebb. Ugyanígy állnak a géppel is, a traktorokkal, ekékkel, üzemanyaggal, al­katrésszel is. Korábban is voltak gépeik, tartalékanya­gaik, csak az idén több és jobb valamivel a réginél. Más a helyzet az időjárás­sal. Az utóbbi években az idén vetett legkisebb gátat az időjárás a mélyszántás! munka elé. Sőt az az igazság, hogy kedvező volt számuk­ra az ősz ebből a szempontból. Mivel a többi már rajtuk múlott, ■ örömmel ragadták meg az alkalmat, hogy vég­re elérjék a már korábban is reálisnak tűnt célt. Mindez így igaz dióhéjban, de koránt sem mutatja meg azt a szorgalmas, lelkes mun­kát, amelyet egy-egy trak­nak az esetleges „baloldali” kapcsolatok kiderítésére? A jelentések szerint a köz­ponti kormány által elrendelt vizsgálatnak a következő kér­désekre kell választ adnia: Hogyan lehetséges, hogy egy olyan korlátolt eszközök­kel rendelkező, jelentéktelen ember, mint Oswald ilyen szakértő módon egyesegyedül hajtotta volna végre a me­rényletet? Mi az igazság ab­ban az egyre szélesebb kör­ben vallott nézetben, hogy Oswald csupán az eszköz sze­repét töltötte be egy ultra­szélsőséges szervezet kezében? Miért folyamodott a dallasi rendőrség ahhoz a példátlan lépéshez, hogy előre meghir­dette a fogoly átszállításának helyét és időpontját, lábbal ti- | porva ily módon a rendőri őri­zet legelemibb szabályait? A rendőrség azzal magya­rázza egyébként Ruby be­jutását a remdőr-főhadiszál- 1 lásra, hogy állítólag az egyik tele­víziós társaság emberé­nek segítve jutott volna Oswald közvetlen köze­lébe. j Ezzel kapcsolatban meg kell j jegyezni: hétfőn este az an- \ goi televízió lassított felvé- j telben. kockáról kockára ha- ladva bemutatta Oswald le- lövésének körülményeit, és a filmen világosan látható i volt, hogy Rubynak a rend­őr-főhadiszállás alagsorának egyik sarkából elindulva, legalább 12—15 lépést kel­lett megtennie a rendőrök és a detektívek gyűrűién át­törve. hogy Oswald közvet­len közelébe juthasson. A dallasi rendőrség soro­zatos • hazugságainak- listája toros, brigádvezető vagy já­rási ve2ető ember végzett a siker érdekében. Az előző évek legjobb tapasztalataira támaszkodva végezték mun­kájukat. A járási pártbi­zottság állt élére a szerve­ző munkának, s a járási tanács vezetőivel együtt vé­gezték azt. Először is számba vették az egyműszakos teljesítménnyel végezhető munkát, majd azt, hogy hány két műszakra van szükség. Biztosítottak is át­lagban hatvan kétműszakos gépet a munkákhoz, mert annyit láttok okvetlenül szükségesnek a sikerhez. Nem elégedtek meg a terv­vel, hanem annak minden rö­vid szakaszát külön gondjuk­nak tekintették. A járási párt- bizottság titkára, mezőgazda- sági osztályvezetője, a járási tanács elnöke, elnökhelyettese, mezőgazdasági osztályvezetője és főmezőgazdásza, a gépállo­mási vezetőkkel együtt a leg­kisebb részletekig, háromna­ponként rendszeresen megvi­tatták a problémákat. Ha kel­lett összevonták, ha kellett át­irányították a gépeket, s a leg­kisebb termelőszövetkezetek­ben is éreztették a járás se­gítségét. Téved azonban, aki azt hi­szi, hogy ez az irányító és el­lenőrző munka akár. a legki­sebb mértékben' is az utasítga- tások jellegét öltötte. Legjobb cáfolat erre maga a siker, hi­szen sok-sok tapasztalatból tudjuk, hogy csak adminisz­tratív intézkedésekkel nem le­het sokra jutni. Vannak azon­ban konkrét tapasztalataink is arra nézve, hogy miként ala­kult a járási szervek és a ter­melő üzemek közti kapcsolat a munka során. Ezek a tapasz­talatok azt mutatják, hogy megtalálták a helyes „hangot” a munkában a ráckevei járás vezetői, mert szívesen látják őket a termelőszövetkezetek­ben. Noha a tervet teljesítették már, nem álltak le a szántó^ gépek a járásban. A járás ve­zetői — a termelőszövetkeze­tekkel egyetértésben — elhatá­rozták, hogy a mélyszántás alól mentesíteti terület egy- részét is ősszel szántják. A mozgásra kevésbé hajlamé* homokterületekről van szó, amelyeket szervestrágyázás után még a szélkár veszélye nélkül lehet ősszel mélyszán­tani. Ügy tervezik, hogy az öt­ezer holdnyi mentesített terü­letből még kétezer holdat mélyszánthatnak ily módon. Hogy miért? Mondani sem kell talán, hogy a tavaszi mun­kák megkönnyítésére. Nagymiklós István itt még nem zárul le. Mint a riporterek írják, a nyo­mozásnak választ kell ad-' nia arra a kérdésre, hogyan lehetséges, hogy a Klif nevű helyi rá­dióállomás nyolc órá­val Oswald lelövése előtt, nyilvánosan beje­lentette: „az elnök gyil­kosa, a 24 éves Lee Oswald számára reggel elérkezik a számadás napja”. A Klif rádió- és tv-állo- inás tulajdonosa Gordon Maclindon, dúsgazdag dal­lasi ultra, aki közismerten jó viszonyban volt az éjsza­kai mulatóhely tulajdonosá­val, Rubyval. A Daily Sketch tudósítója szerint, ami­kor Oswald lelövése után a rendőrök elvezették Rubyt, a bártulajdonos megfogta a Klif adóállomás televíziós emberének vállát és így szólt: „mondd meg Gor­donnak (Maclindon). hogy látogasson meg, beszélni aka­rok vele ...” Válaszra vár még az a kérdés is, hogy volt-e és milyen kapcsolat Oswald és Ruby között az elnök elleni merényletet megelőzőleg. Most már megnevezték a szem­tanút — Bili Demar me­móriabűvész Ruby mulató­jában —, aki egy héttel a merénylet előtt látta Os­waldot Ruby bárjában. A Daily Mail tudósítója megjegyzi, egyre többen tá­madják a dallasi rendőr­séget amiatt is. hogy a há­romnapos kih-í’patás során nem engedtek ügyvédet Os­(Folytaiás a 3. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom